BEGIN:VCALENDAR
PRODID://WordPress//Event-Post-V5.9.2//EN
VERSION:2.0
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Warsaw
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
DTSTART:19700329T020000
RRULE:FREQ=YEARLY;BYDAY=-1SU;BYMONTH=3
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:19701025T030000
RRULE:FREQ=YEARLY;BYDAY=-1SU;BYMONTH=10
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
SUMMARY:IN MEMORIAM Néray Katalin - konferencia Néray Katalin emlékére (1941-2007)
UID:https://instytutpolski.pl/budapest/2026/10/08/in-memoriam-neray-katalin-konferencia-neray-katalin-emlekere-1941-2007/
LOCATION:
DTSTAMP:20261021
DTSTART;TZID=Europe/Warsaw:20261021
DTEND;TZID=Europe/Warsaw:20261021
DESCRIPTION:2026-ban két fontos évfordulóról emlékezik meg a Ludwig Múzeum. 85
éve született Néray Katalin, a múzeum első igazgatója, és 30 évvel
ezelőtt nyerte el önállóságát a Ludwig Múzeum, amikor egy új
gyűjteményi egységgel gyarapodva Kortárs Művészeti Múzeummá
alakult.
 
A kettős évforduló alkalmat teremt arra, hogy Néray Katalin
életpályáján keresztül visszatekintsünk a magyar kortárs művészet
és intézményrendszer meghatározó évtizedeire.
 
Néray Katalin szakmai pályafutása szorosan összefonódott a magyar
művészeti életnek az 1960-as évek közepétől az ezredfordulóig
tartó átalakulásával. Munkásságán keresztül kirajzolódnak a
nemzetközi kulturális kapcsolatok és a Műcsarnok szerepének
változásai, a magyar képzőművészet külföldi megjelenésének
története, a Velencei Biennále jelentősége, majd a rendszerváltást
követő új intézményi struktúrák kialakulása. Ezek közé tartozik a
Ludwig Múzeum önálló intézménnyé válása is, amelynek sajátos
profilját kezdettől fogva a magyar művészet nemzetközi
összefüggésben történő bemutatása határozta meg.
 
A konferencia a felkért előadók, valamint Néray Katalin pályatársai
– művészek, művészettörténészek, kurátorok – részvételével
többek között arra keresi a választ, hogy miként lehetett kortárs
művészeti intézményeket működtetni és nemzetközi kapcsolatokat
építeni az adott korszak kultúrpolitikai keretei között; milyen
mozgástere volt a művészeti szakembereknek és az intézményeknek;
milyen szerepet játszottak a kiállítások a magyar művészet külföldi
megjelenésében és a nemzetközi művészet magyarországi
bemutatásában; továbbá miként változtak meg ezek a feltételek a
nyolcvanas évektől kezdődően, majd a kelet-európai rendszerváltás
után, a kilencvenes években.
 
Időpont: 2026. október 21., 9.30 - 17.30
Helyszín: Ludwig Múzeum - Komor Marcell u. 1., Budapest, Hungary, 1095
 
 
 
PROGRAM
III. emeleti kiállítótér
 
9.30–10.00 | REGISZTRÁCIÓ
 
10.00–10.10 | KÖSZÖNTŐ
FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
igazgatójaSZIPŐCS Krisztina, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti
Múzeum szakmai igazgatóhelyettese
 
KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ÉS KIÁLLÍTÁSI INTÉZMÉNYEK A HATVANAS
ÉVEKTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG
 
A konferencia első szekciója a korszak művészeti
intézményrendszerét, a nemzetközi kulturális kapcsolatok
lehetőségeit, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének (KKI)
kiállításszervező tevékenységét és a Műcsarnok kortárs
művészeti életben betöltött szerepét vizsgálja.
 
10.15–10.35 | GRÉCZI Emőke művészetszociológus, a MúzeumCafé
főszerkesztője
Néray Katalin a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1964–1980)
 
Az 1949-ben alapított, majd többször átszervezett Kulturális
Kapcsolatok Intézete a Kádár-korszakban a kultúrpolitika, a kulturális
diplomácia és a nemzetközi propaganda fontos intézménye volt.
Propaganda Osztálya koordinálta a – többnyire államközi
megállapodások keretében megvalósuló – nemzetközi
kiállításcseréket, együttműködésben az érintett
minisztériumokkal, valamint a kiállítások gyakorlati
megvalósításában közreműködő Kiállítási Intézményekkel
(Műcsarnok).
 
Az Intézet működése egyfelől a kulturális és művészeti kapcsolatok
szoros állami kontrolljának részeként értelmezhető, másfelől
azonban olyan intézményi keretet is biztosított, amely – bizonyos
értelemben „rést” kínálva a rendszer szigorú szabályozásán –
lehetőséget teremtett a magyar művészet nemzetközi jelenlétére,
illetve az újabb tendenciákat képviselő külföldi alkotók
magyarországi bemutatására. A kiállításcserék szervezése így
egyszerre jelentette az állami kultúrpolitika által kijelölt keretek
közötti működést és a nemzetközi művészeti kapcsolatok
alakításának egyik fontos terepét.
 
Néray Katalin 1964-ben, pályakezdőként került az Intézethez, ahol
annak megszűnéséig, 1980-ig a nemzetközi kiállításcserék
szervezésével és lebonyolításával foglalkozott. Az itt töltött
másfél évtized alatt kiépített kapcsolatrendszere, a nemzetközi
projektek megvalósításában szerzett gyakorlata, valamint a progresszív
művészeti törekvések iránti nyitottsága egyaránt meghatározóvá
vált későbbi pályafutása szempontjából.
 
Az Intézetben szerzett tapasztalatai és kapcsolatai jelentős mértékben
megalapozták későbbi szerepét a magyar művészet nemzetközi
kapcsolatainak közvetítésében és továbbfejlesztésében.
 
10.35–10.55 | HUTH Júliuszművészettörténész, Szépművészeti
Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézete
Néray Katalin és a Kiállítási Intézmények (1984–1992)
 
A Műcsarnok alapítása óta az egyik legnagyobb szimbolikus presztízzsel
és legnagyobb kiállítótérrel rendelkező kiállítóhely
Magyarországon. Az államszocializmusban több budapesti galériával
együtt az ún. Kiállítási Intézmények részévé vált, amely az
országos kiállítások mellett a magyarországi képző- és
iparművészet külföldi reprezentációjáért is felelt.
 
A Kiállítási Intézmények és a Műcsarnok kiállításait kezdetben a
kultúráért felelős minisztérium, később pedig a Képzőművészeti
és Iparművészeti Lektorátus felügyelte, de az 1980-as évek elejétől
több hullámban zajló decentralizációs folyamat részeként 1983-ban
önálló kiállításrendezési jogot kapott.
 
Néray Katalin 1984-ben vette át a Kiállítási Intézmények
irányítását és 1992-ig látta el a Műcsarnok, valamint a hozzá
tartozó galériák igazgatói feladatait. Igazgatósága alatt a
Műcsarnok minden addiginál nagyobb teret adott a nemzetközi
tendenciákhoz kapcsolódó művészeknek, és az 1990-es évek elejére a
régió egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező kortárs művészetet
reprezentáló kiállítóhelyévé vált. Az előadás bemutatja az
államszocialista képzőművészeti intézményrendszer működését,
valamint a Néray Katalin vezette Kiállítási Intézmények és a
Műcsarnok történetét és kiállítástörténetét.
 
11.00–12.00 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:KEMÉNY György grafikusművészKOVALOVSZKY Márta
művészettörténészVEREBÉLYI Kincső etnográfus, egyetemi
tanárBarbara WIECHNO, a budapesti Lengyel Intézet volt
igazgatójaModerátor: FEHÉR Dávid művészettörténész, a
Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti
Kutatóintézetének igazgatója
 
12.00–12.15 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
 
A MŰCSARNOK ÉS AZ 1980-AS ÉVEK
 
A szekció Néray Katalin műcsarnoki igazgatói korszakát, az 1980-as
évek művészeti életének fordulatait, a nagy kiállításokat, valamint
a magyar művészet nemzetközi megjelenésének és a nemzetközi
művészet hazai bemutatásának lehetőségeit vizsgálja.
 
12.15–12.45 | HEGYI Lóránd
művészettörténész, a bécsi MUMOK és a Saint Étienne-i MAMC volt
igazgatója
A nyolcvanas évek Néray Katalinnal – egy művészeti paradigmaváltás
turbulens korszakaBeszélgetőtárs: FABÉNYI Julia
 
12.45–13.30 | EBÉDSZÜNET
 
13.30–13.35 | VIDEÓÜZENETEK – Külföldi pályatársak Néray
Katalinról
NÉRAY KATALIN ÉS A VELENCEI BIENNÁLE
 
Magyar részvétel a Velencei Biennálén Néray Katalin nemzeti biztosi
tevékenysége idején, a kiállítások szerepe a magyar művészet
nemzetközi megjelenésében.
 
13.35–14.00 | BÓDI Kinga művészettörténész, a Szépművészeti
Múzeum Grafikai Gyűjteményének osztályvezetője
Művészetdiplomácia Camparival. Néray Katalin korszakváltó szerepe a
velencei magyar kiállítások történetében
 
Az előadás főként arra a kérdésre fókuszál, hogy miként
változtatta meg Néray Katalin a velencei Magyar Pavilon hazai és
nemzetközi szerepét az 1980-as évek második felétől. A
tevékenységéhez köthető korszakváltás nem pusztán abban állt, hogy
a korábbiakhoz képest más művészetet mutatott be Velencében, hanem
abban is, hogy másként értelmezte, mire való a nemzeti pavilon:
reprezentációs tér marad-e, vagy egy transznacionális művészeti
infrastruktúra aktív csomópontjává válik?
 
Az 1986-os, 1988-as és 1990-es, Hegyi Lóránddal közösen jegyzett
kiállítások kapcsán az előadó felteszi a kérdést, miként élt
tovább az államszocialista kulturális diplomácia gyakorlata és
intézményi tudása egy új kurátori rendszerben. Néray későbbi
velencei működése is láthatóvá teszi az informális jelenlét, a
bizalomépítés és a szakmai közvetítés jelentőségét, első női
nemzeti biztosként pedig nemcsak a művészetdiplomácia terén hozott
korszakváltást Magyarországon.
 
Végezetül az is érdekes kérdés Néray Katalin tevékenységével
kapcsolatban, hogy hogyan válhat a nemzetközi kurátori munka kevéssé
látható kapcsolati hálója szakmai és intézményi hatalom
forrásává.
 
14.10–15.10 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:FEHÉR László festőművészPINCZEHELYI Sándor
képzőművészP. SZŰCS Julianna művészettörténész, a Mozgó Világ
főszerkesztőjeModerátor: BOROS Géza művészettörténész, a Ludwig
Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennále Irodája
vezetője
 
15.10–15.20 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
 
15.20–15.35 | KÁVÉSZÜNET
 
A KILENCVENES ÉVEK – A KORTÁRS MŰVÉSZET (ÚJ) INTÉZMÉNYEI
A szekció a Ludwig Múzeum önálló intézménnyé válását és Néray
Katalin nemzetközi kurátori munkájának kiemelkedő eredményeit mutatja
be.
 
15.35–15.55 | SZIPŐCS Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum
– Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgatóhelyettese
 
1996 – Szinkronban a világgal
 
Az 1996-os év volt Néray Katalin szakmai pályafutásának egyik csúcsa.
Magyar művészettörténészként elsőként kapott felkérést két
jelentős nemzetközi kiállításban való részvételre: főkurátora
volt az új európai biennále, a Manifesta első kiadásának
Rotterdamban, illetve kelet-európai kurátora volt a Sao Paulo-i Biennále
„Universalis” című központi kiállításának.
 
Szakmai tevékenységének és kapcsolatrendszerének eredményeként a
kelet-európai művészet hangsúlyosan jelent meg a nemzetközi kortárs
művészet porondján, miközben Néray válogatásai egyben értelmezték
és kontextusba is helyezték a térség művészetét a nemzetközi
közönség számára.
 
Ugyanebben az évben szilárdult meg a korábban bizonytalan státuszú
Ludwig Múzeum helyzete is, a kulturális kormányzat döntésének és
Néray Katalin munkájának köszönhetően. Néray 1992-ben egy saját
apparátussal és infrastruktúrával még nem rendelkező intézmény
vezetését vette át, majd a következő néhány évben fokozatosan
kiépítette annak szervezeti és szakmai kereteit. E folyamat nyomán
1996-ra a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum világos
profillal rendelkező, önállóan működő kortárs művészeti
intézménnyé vált.
 
16.00–17.00 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:MAGYAR Bálint szociológus, volt kulturális és oktatási
miniszterBODÓ Katalin volt miniszteri kabinetfőnökCSORBA Csilla
művészettörténészModerátor: TOPOR Tünde művészettörténész, az
Artmagazin főszerkesztője
 
17.00–17.15 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
17.15–17.30 | ZÁRSZÓ
 
A konferencia magyar nyelvű.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.Előzetes
regisztráció:
https://docs.google.com/.../1FAIpQLSdC4iUNstl.../viewform...
 
A konferencia résztvevői október 21-én ingyenesen tekinthetik meg a
Ludwig Múzeum aktuális kiállításait.
A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják.
END:VEVENT
END:VCALENDAR