A lengyel irodalom \u2013 mind j\u00f3, mind rossz \u00e9rtelemben \u2013 Lengyelorsz\u00e1g z\u0171rzavaros, dr\u00e1mai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti saj\u00e1tos \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 jelleg\u00e9t, sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9t, de ebb\u0151l ered hermetikuss\u00e1ga is. <\/b><\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
Lengyelorsz\u00e1g irodalma a kezdetekt\u0151l \u2013 az els\u0151 lengyel nyelv\u0171 irodalmi sz\u00f6vegek a XIII. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak \u2013 a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig maga is \u00e1t\u00e9lte az eur\u00f3pai irodalom minden kalandj\u00e1t \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s olyan korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00f6lt\u0151k emelkedtek ki bel\u0151le, mint Jan Kochanowski, Miko\u0142aj S\u0119p Sarzy\u0144ski vagy Ignacy Krasicki, akik a renesz\u00e1nsz, a barokk \u00e9s a felvil\u00e1gosod\u00e1s alkot\u00f3inak eur\u00f3pai elitj\u00e9hez tartoznak.<\/p>\n
A XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, amikor az orsz\u00e1g elvesz\u00edtette f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s sok-sok \u00e9vre megsz\u0171nt a lengyel \u00e1llam, rendk\u00edv\u00fcli helyzet alakult ki, amely az irodalom sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny friss\u00edt\u0151, m\u00e9gis v\u00e9gzetes k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel j\u00e1rt. Az \u00edr\u00f3 szerepe fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt az \u00e1llami l\u00e9tt\u0151l \u00e9s minden \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l megfosztott nemzet sz\u00e1m\u00e1ra: \u0151 lett a lelki (\u00e9s nemegyszer politikai) vez\u00e9r, az erk\u00f6lcsi tekint\u00e9ly, a szab\u00e1lyalkot\u00f3, aki az utat kijel\u00f6li. Az irodalom maradt a nemzeti kultur\u00e1lis identit\u00e1s kifejez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek egyetlen form\u00e1ja. Csak nyelv\u00e9ben \u00e9lt a haza. Erre vezethet\u0151 vissza az \u2013 amire sem azel\u0151tt, sem azut\u00e1n nem volt p\u00e9lda \u2013, hogy a XIX. sz\u00e1zadi lengyel irodalomban a legf\u0151bb j\u00f3nak, megfellebbezhetetlen t\u00f6rv\u00e9nynek, igazs\u00e1gnak, szinte kinyilatkoztat\u00e1snak tekintik a k\u00f6lt\u0151 szav\u00e1t. A k\u00f6lt\u0151 a nemzeti \u201epr\u00f3f\u00e9ta \u00e9s l\u00e1tnok\u201d, az irodalom \u201eszolg\u00e1lat, k\u00fcldet\u00e9s, misszi\u00f3\u201d. Ennek a feladatnak csak a XIX. sz\u00e1zad legnagyobb k\u00f6lt\u0151zsenijei tudtak megfelelni: Adam Mickiewicz, Juliusz S\u0142owacki, Zygmunt Krasi\u0144ski, Cyprian Kamil Norwid.<\/p>\n
A hazafias k\u00f6teless\u00e9g terhe alatt g\u00f6rnyed\u0151 irodalom ett\u0151l kezdve a lengyel t\u00f6rt\u00e9nelem egy-egy id\u0151szak\u00e1ban vagy meghajolt a n\u00e9p akarata el\u0151tt, vagy fell\u00e1zadt a nyom\u00e1s ellen, amely sokszor elpuszt\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9keket. A \u201ek\u00f6teless\u00e9g\u201d \u00e9s a \u201el\u00e1zad\u00e1s\u201d k\u00f6z\u00f6tt \u2013 mind eszmei, mind eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l \u2013 hihetetlen\u00fcl gazdag ter\u00fclet bontakozott ki, \u00e9s ez a mai napig jellemz\u0151 a lengyel k\u00f6lt\u00e9szetre, pr\u00f3z\u00e1ra \u00e9s dr\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
Egyetemess\u00e9g \u00e9s elz\u00e1rts\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ez a dilemma \u00e9s dr\u00e1ma mutatkozik meg az els\u0151 lengyel irodalmi Nobel-d\u00edjasok eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s sors\u00e1ban is. Henryk Sienkiewicz<\/strong> (1846\u20131916), akinek rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 lengyel t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyei \u201eer\u0151t \u00f6nt\u00f6ttek a lelkekbe\u201d (s akinek k\u00f6nyveit a mai napig a legsz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g olvassa) a Quo vadis<\/em>szal, a kereszt\u00e9nys\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1t bemutat\u00f3, k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bbsz\u00f6r, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Olaszorsz\u00e1gban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gban is megfilmes\u00edtett reg\u00e9ny\u00e9vel szerzett vil\u00e1gh\u00edrt (\u00e9s Nobel-d\u00edjat). W\u0142adys\u0142aw Stanis\u0142aw Reymont\u00a0<\/span><\/strong> (1867\u20131925) a Parasztok<\/em>\u00e9rt kapta a d\u00edjat \u2013 az\u00e9rt a reg\u00e9ny\u00e9rt, amelyben lengyel titkok \u00e9s probl\u00e9m\u00e1k nem bukkannak fel.<\/p>\n A XX. sz\u00e1zadi lengyel irodalmat \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen miut\u00e1n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en az orsz\u00e1g \u00fajra kiv\u00edvta f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t \u2013 az eml\u00edtett \u201ek\u00f6teless\u00e9gekkel\u201d szembeni l\u00e1zad\u00e1s hat\u00e1rozta meg. Witold Gombrowicz, a k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl legkiv\u00e1l\u00f3bb, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 \u00e9s egyetemes jelent\u0151s\u00e9g\u0171 lengyel pr\u00f3za\u00edr\u00f3 \u00faj\u00edt\u00f3 \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szet\u00e9ben \u00e9ppen a felszabadul\u00e1s, \u201ea lengyels\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kiszakad\u00e1s\u201d lett a k\u00f6zponti t\u00e9ma.<\/p>\n Addig ismeretlen t\u00f3nusok \u2013 t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 groteszk, filozofikus katasztrofizmus \u2013 t\u0171nnek fel Bruno Schulz pr\u00f3z\u00e1j\u00e1ban \u00e9s Stanis\u0142aw Ignacy Witkiewicz m\u0171veiben, akinek dr\u00e1ma\u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga az \u201eabszurd sz\u00ednh\u00e1zat\u201d el\u0151legezte meg.<\/p>\n A kommunista korm\u00e1nyok alatt k\u00e9t mederben fejl\u0151d\u00f6tt a lengyel irodalom. Az egyik volt a cenz\u00fara korl\u00e1toz\u00e1sait\u00f3l \u00e9s minden \u201eideol\u00f3giai szolgas\u00e1gt\u00f3l\u201d mentes emigr\u00e1ns irodalom (Mi\u0142osz, Gombrowicz, Herling-Grudzi\u0144ski, Ko\u0142akowski), a m\u00e1sik az orsz\u00e1gban sz\u00fclet\u0151 \u00edr\u00e1sm\u0171vek vonulata, amelyek a dolgok term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an olyan l\u00e9tm\u00f3dot \u00e9s olyan nyelvet k\u00e9nyszer\u00fcltek keresni, amely minden korl\u00e1toz\u00e1s ellen\u00e9re is viszonylag norm\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3t tett lehet\u0151v\u00e9. Az 1976 ut\u00e1n kialakult \u201em\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g\u201d, az illeg\u00e1lis, f\u00f6ldalatti foly\u00f3iratok \u00e9s kiad\u00f3k tev\u00e9kenys\u00e9ge bizonyos \u00e9rtelemben megmentette a lengyel irodalmat, s\u0151t a tet\u0151pontjukat 1989-ben el\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz is hozz\u00e1j\u00e1rult.<\/p>\n Paradox m\u00f3don a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l kedvez\u0151tlen l\u00e9tfelt\u00e9telek \u00e9s a XIX. sz\u00e1zad hagyom\u00e1nyai seg\u00edtett\u00e9k el\u0151 \u201ea lengyel k\u00f6lt\u0151iskola\u201d<\/strong> (Czes\u0142aw Mi\u0142osz, Tadeusz R\u00f3\u017cewicz, Zbigniew Herbert, Julia Hartwig, Wis\u0142awa Szymborska, Adam Zagajewski) kialakul\u00e1s\u00e1t, amelynek egyetemes jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s hat\u00e1sa ma m\u00e1r szinte felbecs\u00fclhetetlen, \u00e9s amelynek legfontosabb jellemz\u0151je, hogy megjelen\u00edti a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fatveszt\u0151j\u00e9ben bolyong\u00f3 egy\u00e9n sors\u00e1t, besz\u00e9dm\u00f3dja pedig egyes\u00edti az egy\u00e9ni n\u00e9z\u0151pontot az egyetemessel, az egzisztenci\u00e1lis \u00e9s metafizikai t\u00e1vlatot a t\u00f6rt\u00e9nelmivel.<\/p>\n Eg\u00e9sz m\u00e1s n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u2013 \u00e9s elt\u00e9r\u0151 nyelven \u2013 \u00edrj\u00e1k le ezt a sorsot S\u0142awomir Mro\u017cek groteszk dr\u00e1m\u00e1i. Megint m\u00e1sk\u00e9pp besz\u00e9l r\u00f3la az egyedi, vil\u00e1gszerte n\u00e9pszer\u0171 \u201elengyel riportiskola\u201d m\u0171faja. Az \u00f6sszk\u00e9pet Jerzy Andrzejewski, Jaros\u0142aw Iwaszkiewicz, Tadeusz Konwicki, Andrzej Szczypiorski, Marek H\u0142asko sz\u00e1mos nyelvre leford\u00edtott pr\u00f3zai m\u0171vei teszik teljess\u00e9. Meg kell eml\u00edteni Stanis\u0142aw Lem saj\u00e1tos, jellegzetesen filozofikus po\u00e9tik\u00e1j\u00fa \u201escience fiction\u201d \u00edr\u00e1sait is, hiszen k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl \u0151 a m\u0171faj egyik legfontosabb alkot\u00f3ja.<\/p>\n A kommunizmus 1989-es buk\u00e1sa ut\u00e1n \u00faj ir\u00e1nyok jelentek meg vagy jutottak nagyobb szerephez a lengyel irodalomban. Ezek k\u00f6z\u00fcl azok mutatkoztak a legfontosabbnak \u00e9s leg\u00e9rdekesebbnek, amelyek szellemi gy\u00f6kereiket vagy \u201ekis haz\u00e1jukat\u201d pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megkeresni az \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetben (Pawe\u0142 Huelle, Stefan Chwin, Antoni Libera reg\u00e9nyei), illetve amelyek k\u00eds\u00e9rletet tettek arra, hogy a t\u00f6megkult\u00fara ikonjait \u00e9s a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 nyelv\u00e9t beemelj\u00e9k az irodalomba.<\/p>\n A hagyom\u00e1ny \u00e9s a modernit\u00e1s, a \u201ek\u00f6teless\u00e9g\u201d \u00e9s a \u201el\u00e1zad\u00e1s\u201d, a metafizika \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1ltal meghat\u00e1rozott t\u00e9rben, \u201e\u00fatk\u00f6zben\u201d bontakozik ki a modern lengyel irodalom, \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1sban van, szeretn\u00e9 meg\u00e9rteni \u00e9s lejegyezni, hiteles form\u00e1ban meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra az ember evil\u00e1gi kalandj\u00e1t\u2026<\/p>\n A legt\u00f6bb nyelvre leford\u00edtott \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n legt\u00f6bbsz\u00f6r kiadott lengyel \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartozik Stanis\u0142aw Lem (35 nyelven), Jerzy Andrzejewski (30), Wis\u0142awa Szymborska (38), Tadeusz R\u00f3\u017cewicz (32), Ryszard Kapu\u015bci\u0144ski (31), Czes\u0142aw Mi\u0142osz (35), S\u0142awomir Mro\u017cek (27), Karol Wojty\u0142a, vagyis II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa (28) \u00e9s Zbigniew Herbert (32).<\/p>\n A lengyel Nobeld\u00edjasok<\/strong><\/p>\n Eddig n\u00e9gy alkalommal r\u00e9szes\u00fclt lengyel \u00edr\u00f3 irodalmi Nobel-d\u00edjban: Henryk Sienkiewicz (1905) a t\u00f6rt\u00e9nelmi eposz m\u0171faj\u00e1ban ny\u00fajtott kimagasl\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9\u00e9rt \u00e9s \u201erendk\u00edv\u00fcli g\u00e9niusz\u00e1\u00e9rt, amelyben a nemzet lelke \u00f6lt testet\u201d, W\u0142adys\u0142aw Reymont (1924) nagyszer\u0171 nemzeti eposz\u00e1\u00e9rt, Parasztok <\/em>c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9\u00e9rt, Czes\u0142aw Mi\u0142osz (1980) teljes \u00e9letm\u0171v\u00e9\u00e9rt \u00e9s Wis\u0142awa Szymborska (1996) k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n Az abszurd sz\u00ednh\u00e1z<\/strong><\/p>\n Stanis\u0142aw Ignacy Witkiewicz<\/strong>,<\/span> azaz Witkacy (1885\u20131939) dr\u00e1m\u00e1i, amelyek a mesters\u00e9ges sz\u00ednpadi val\u00f3s\u00e1got vett\u00e9k alapul \u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben elutas\u00edtott\u00e1k a sz\u00ednh\u00e1zi ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9st, a XX. sz\u00e1zad \u00f6tvenes \u00e9veiben v\u00e1ltak vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9, amikor a kor\u00e1bban \u201e\u00e9rthetetlennek\u201d min\u0151s\u00edtett dr\u00e1m\u00e1k kapcsol\u00f3d\u00e1si pontot tal\u00e1ltak a divatos \u201eabszurd sz\u00ednh\u00e1z\u201d po\u00e9tik\u00e1j\u00e1val. S\u0151t, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa puszt\u00edt\u00e1sa \u00e9s Eur\u00f3pa h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni feloszt\u00e1sa mintha meger\u0151s\u00edtette volna Witkacy katasztrofista el\u0151rejelz\u00e9seit: a r\u00e9gi vil\u00e1g pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9lt rendj\u00e9t a tompa agy\u00fa t\u00f6megek diktat\u00far\u00e1ja v\u00e1ltotta fel, \u00e9s a forradalom m\u00e9g kirobbant\u00f3inak sem hozott felszabadul\u00e1st. E j\u00f3slatok fenyeget\u00e9s\u00e9t Witkacy a groteszkre jellemz\u0151 feketehumorral \u00e9rz\u00e9keltette reg\u00e9nyeiben (Az \u0151sz b\u00facs\u00faja, Telhetetlens\u00e9g) <\/em>\u00e9pp\u00fagy, mint sz\u00ednpadi m\u0171veiben, els\u0151sorban legjobb darabj\u00e1ban, a Suszterek<\/em>ben.<\/p>\n Ugyanebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhatjuk Witold Gombrowicz <\/strong>(1904\u20131969) dr\u00e1m\u00e1it, aki reg\u00e9nyei problematik\u00e1j\u00e1t vitte \u00e1t sz\u00ednpadi m\u0171veibe, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00edrt Yvonne, burgundi hercegn\u0151<\/em>t\u0151l kezdve az Esk\u00fcv\u0151<\/em>n kereszt\u00fcl egyik utols\u00f3 m\u0171v\u00e9ig, az Operett<\/em>ig. A sz\u00ednpadi helyzetek, a sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6zti k\u00f6zvetlen, \u201efizikai\u201d kapcsolatok t\u00f6k\u00e9letesen alkalmasak voltak arra, hogy megjelen\u00edts\u00e9k a gombrowiczi filoz\u00f3fia f\u0151bb elemeit, vagyis a t\u00e1rsadalmi szerepek \u00e9s konvenci\u00f3k elhatalmasod\u00e1s\u00e1t az emberi viszonyok felett.<\/p>\n Az \u201eabszurd sz\u00ednh\u00e1z\u201d kifejez\u00e9s megk\u00f6nny\u00edtette S\u0142awomir Mro\u017cek<\/strong> (1930\u20132013) dr\u00e1m\u00e1inak nemzetk\u00f6zi fogadtat\u00e1s\u00e1t, az eur\u00f3pai sz\u00ednpadokon sz\u00edvesen l\u00e1tott Tang\u00f3<\/em>t\u00f3l az Emigr\u00e1nsok<\/em>ig. Igazs\u00e1g szerint maga a szerz\u0151 hangs\u00falyozta, hogy t\u00f6bb abszurdumot figyelhet\u00fcnk meg a vil\u00e1gban (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hatvanas \u00e9vek kommunista Lengyelorsz\u00e1g\u00e1ban), mint az \u0151 darabjaiban, m\u00e9gis groteszk nevet\u00e9ssel reag\u00e1lt \u00edr\u00e1saiban a kor torzul\u00e1saira, a felboml\u00f3 norm\u00e1kra \u00e9s \u00e9rt\u00e9kekre.<\/p>\n Janusz G\u0142owacki<\/strong> (1938) darabjait is gyakran j\u00e1tssz\u00e1k a sz\u00ednh\u00e1zak. G\u0142owacki folytatja azt az el\u0151deire jellemz\u0151 tendenci\u00e1t, hogy a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos t\u00e9m\u00e1kat mulats\u00e1gos jelenetekbe helyezve \u00e1br\u00e1zolja, a h\u0151s\u00f6ket pedig ironikus t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal kezelje. Antigon\u00e9 New Yorkban <\/em>c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1nak sikere \u00f3ta el\u0151szeretettel \u00e9l az irodalmi utal\u00e1sok eszk\u00f6z\u00e9vel, j\u00f3l ismert dr\u00e1m\u00e1k h\u0151seinek \u00faj kontextusba helyez\u00e9s\u00e9vel (Fortinbras leitta mag\u00e1t, A negyedik n\u0151v\u00e9r)<\/em>.<\/p>\n A lengyel k\u00f6lt\u0151iskola<\/strong><\/p>\n A \u201elengyel k\u00f6lt\u0151iskola\u201d elnevez\u00e9s val\u00f3j\u00e1ban Lengyelorsz\u00e1g hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl sz\u00fcletett: vil\u00e1gszerte elismert kort\u00e1rs k\u00f6lt\u0151k \u00e9letm\u0171veit foglalja egybe. Egy\u00e9bk\u00e9nt nem is szokv\u00e1nyos irodalmi szakkifejez\u00e9s, hiszen nem egy \u201ek\u00f6lt\u0151i csoporthoz\u201d vagy \u201eir\u00e1nyzathoz\u201d k\u00f6t\u0151dik. S\u0151t, ha megvizsg\u00e1ljuk a fogalom al\u00e1 tartoz\u00f3 szem\u00e9lyek \u00e9let\u00fatj\u00e1t \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9t, t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get fedezhet\u00fcnk fel, mint hasonl\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n Czes\u0142aw Mi\u0142osz<\/strong> (1911\u20132004) \u2013 A XX. sz\u00e1zadot v\u00e9gig\u00e9l\u0151 tan\u00fak\u00e9nt megtapasztalta az emigr\u00e1nsok keser\u0171 sors\u00e1t. Sz\u00e1mos d\u00edjat kapott, ezek k\u00f6z\u00fcl az 1980-ban oda\u00edt\u00e9lt Nobel-d\u00edj a legrangosabb. Sikeres essz\u00e9- \u00e9s reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, m\u0171ford\u00edt\u00f3, v\u00e1ltozatos form\u00e1j\u00fa \u00e9s t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6lt\u0151i alkot\u00e1saiban a \u201et\u00f6k\u00e9letes egyszer\u0171s\u00e9get\u201d val\u00f3s\u00edtotta meg.<\/p>\n Tadeusz R\u00f3\u017cewicz<\/strong> (1921\u20132014) \u2013 A \u201eh\u00e1bor\u00fas nemzed\u00e9k\u201d k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt az \u00e9rt\u00e9kek vil\u00e1g\u00e1t rekonstru\u00e1lja, majd vonja k\u00e9ts\u00e9gbe \u00fajra. Az \u0151 k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik egy \u00faj\u00edt\u00f3 k\u00f6lt\u0151i ir\u00e1nyzat neve (az \u00fagynevezett negyedik vagy R\u00f3\u017cewicz-rendszer). Dr\u00e1ma\u00edr\u00f3k\u00e9nt (Kartot\u00e9k, Spagetti \u00e9s kard) <\/em>felr\u00fagta a sz\u00ednh\u00e1z minden hagyom\u00e1ny\u00e1t. Pr\u00f3za\u00edr\u00f3k\u00e9nt is ismert.<\/p>\n Julia Hartwig <\/strong>(1921) \u2013 K\u00f6lt\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, essz\u00e9ista, gyerekk\u00f6nyvek szerz\u0151je, monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrt Apollinaire-r\u0151l. Szem\u00e9lyis\u00e9ge \u00e9s alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szete nem szor\u00edthat\u00f3 m\u0171faji korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9, Villan\u00e1sok <\/em>(2002) c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 form\u00e1t alkotott k\u00f6lt\u0151i \u201ejegyzeteivel\u201d.<\/p>\n Zbigniew Herbert<\/strong> (1924\u20131998) \u2013 A k\u00f6lt\u00e9szet Sz\u00f3krat\u00e9sze, akit b\u00e1rmely helyzet, ak\u00e1r a mindennapi \u00e9let, ak\u00e1r a mitol\u00f3gia eszt\u00e9tikai reflexi\u00f3kra ind\u00edtott. Essz\u00e9ista \u00e9s dr\u00e1ma\u00edr\u00f3. Verseinek jellegzetes h\u0151se, Cogito \u00far val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az egyetlen archetipikus alak a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek irodalm\u00e1ban.<\/p>\n Wis\u0142awa Szymborska<\/strong> (1923\u20132012) \u2013 K\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t m\u00e9rt\u00e9kletesen adagolja, mint valamilyen \u00e9rt\u00e9kes orvoss\u00e1got, mindig meglepet\u00e9st okoz \u2013 az 1996-os Nobel-d\u00edj \u00e1t\u00e1d\u00e1sakor indokl\u00e1sk\u00e9nt elhangzott, sokszor id\u00e9zett m\u00e9ltat\u00e1s szerint: \u201ek\u00f6lt\u00e9szete ironikus pontoss\u00e1ggal mutat r\u00e1 a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s biol\u00f3giai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre az emberi l\u00e9t fragmentumaiban\u201d.<\/p>\n Adam Zagajewski<\/strong> (1945) \u2013 Az ifj\u00fakori l\u00e1zad\u00e1st\u00f3l jutott el a tiszta sz\u00e9ps\u00e9gig, a tudatosan v\u00e1lasztott saj\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n \u00fatig, amelyre a legnehezebb t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatban l\u00e9pett. A Szolidarit\u00e1s \u00e9s mag\u00e1ny <\/em>eredetileg csup\u00e1n egy essz\u00e9k\u00f6tet c\u00edme, de k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, hogy nem m\u00e1s, mint az \u00e9let\u00e9t \u00e9s irodalmi m\u0171veit meghat\u00e1roz\u00f3, elker\u00fclhetetlen d\u00f6nt\u00e9s. M\u00e9gis mi a k\u00f6z\u00f6s ezekben az oly k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6lt\u0151i hangokban? Az a k\u00e9pess\u00e9g, hogy sz\u00f3lni tudnak az alapvet\u0151 dolgokr\u00f3l: az emberis\u00e9g egzisztenci\u00e1lis, etikai, metafizikai \u00e9s vall\u00e1si tapasztalatair\u00f3l \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sair\u00f3l; k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck a m\u00e9ly \u00e9s intelligens gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, a t\u00e9m\u00e1k e\u00a0gyens\u00faly\u00a0a, a v\u00e1ltozatos \u00e9s gazdag m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lata.\u00a0<\/p>\n \u00a0\u00a0Giedroyc \u00e9s Turowicz<\/strong>\u00a0<\/p>\n \u00a0A politikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zvetlen m\u00f3don hat\u00e1rozt\u00e1k meg az eg\u00e9szen 1990-ig akt\u00edv cenz\u00fara (a Kiadv\u00e1nyokat \u00e9s El\u0151ad\u00e1sokat Ellen\u0151rz\u0151 F\u0151hat\u00f3s\u00e1g) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadig fenn\u00e1ll\u00f3 rendszer, amely sz\u00f6vegeket v\u00e1ltoztatott meg, m\u0171veket, s\u0151t egyes alkot\u00f3k nev\u00e9nek eml\u00edt\u00e9s\u00e9t is betiltotta, teljes m\u00e9rt\u00e9kben a hatalomnak k\u00edv\u00e1nt al\u00e1rendelni minden k\u00f6zszerepl\u00e9st. Kem\u00e9ny, f\u00e1rads\u00e1gos \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 hat\u00e9kony munk\u00e1t v\u00e1llalt mag\u00e1ra az, aki szembeszeg\u00fclt az alkot\u00f3 \u00e9s a befogad\u00f3 k\u00f6zti \u0171r fenyeget\u00e9s\u00e9vel. Az ellen\u00e1ll\u00e1s szimb\u00f3luma k\u00e9t vitathatatlan tekint\u00e9lyben testes\u00fclt meg.<\/p>\n Megl\u00e1t\u00e1som szerint a szerkeszt\u0151 szerepe nem csup\u00e1n annyi, hogy felismeri a tehet s\u00e9get \u2013 hanem mindenek el\u0151tt p\u00e1rtfogolja azt. <\/em>Ez a mondat Jerzy Giedroyct\u00f3l<\/strong> (1906\u20132000), a p\u00e1rizsi Instytut Literacki \u00e1ltal kiadott Kultura <\/em>c\u00edm\u0171 havilap f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmazik, de mondhatta volna Jerzy Turowicz <\/strong>(1912\u20131999) is, a szer\u00e9ny \u201et\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis katolikus foly\u00f3irat\u201d alc\u00edmet visel\u0151 krakk\u00f3i Tygodnik Powszechny <\/em>f\u0151szerkesz t\u0151je. Mindketten a j\u00f3zan \u00e9szt k\u00e9pviselt\u00e9k, de elutas\u00edtott\u00e1k az erk\u00f6lcsi kompromisszumot, hihetetlen szorgalmukhoz a legnagyobb hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s p\u00e1rosult, k\u00f6vetkezetess\u00e9g\u00fckh\u00f6z a n\u00e9pszer\u0171tlen n\u00e9zetekre val\u00f3 nyitotts\u00e1g. A lengyel kult\u00fara szinte minden jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9ge egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt vagy Giedroyccal, vagy Turowiczcsal (de legt\u00f6bbsz\u00f6r mindkett\u0151vel). Utols\u00f3 napja ikig mindketten \u201eifj\u00fa sz\u00edvvel\u201d pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k form\u00e1lni a j\u00f6v\u0151t a rabs\u00e1g \u00e9veiben. \u00c9rdemeik nem mer\u00fclnek ki abban, hogy komoly szerepet j\u00e1tszottak a m\u00e9g az \u00e9let\u00fckben bek\u00f6vetkezett rendszerv\u00e1lt\u00e1sban, legal\u00e1bb ilyen fontos a hagyom\u00e1ny \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re \u00e9s a modern vil\u00e1gban \u00e9l\u0151 ember helyzet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1suk. A k\u00e9t legend\u00e1s szerkeszt\u0151 hal\u00e1la \u201ea felel\u0151s gondoskod\u00e1s\u201d korszak\u00e1t z\u00e1rta le a kult\u00farat\u00e1mogat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n Tischner filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/strong><\/p>\n A filoz\u00f3fia mindig l\u00e9p\u00e9st tartott az irodalomban v\u00e9gbemen\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal, \u00e9s gyakran \u00e9lt a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s eszk\u00f6zeivel. A XX. sz\u00e1zadban jellemz\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00e1sa, ekkor lett n\u00e9pszer\u0171 a filoz\u00f3fiai essz\u00e9, mert egyre t\u00f6bb tekint\u00e9lyes professzor tartotta fontosnak, hogy kapcsolatba l\u00e9pjen az \u201eegyszer\u0171 emberekkel\u201d a n\u00e9pszer\u0171 sajt\u00f3term\u00e9keken kereszt\u00fcl. Ezt a tev\u00e9kenys\u00e9get folytatta a kor\u00e1n elhunyt J\u00f3zef Tischner<\/strong> atya (1931\u20132000), a h\u00edres fenomenol\u00f3gus, Roman Ingarden tan\u00edtv\u00e1nya. A kereszt\u00e9ny fundamentalizmust b\u00edr\u00e1l\u00f3 Tischner a tomista filoz\u00f3fi\u00e1val keveredett vit\u00e1ba az 1970-es \u00e9vekben. K\u00e9s\u0151bb kidolgozott dial\u00f3gusfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t \u2013 amit tal\u00e1lkoz\u00e1sfiloz\u00f3fi\u00e1nak is neveznek \u2013 A dr\u00e1ma filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/em>, valamint Vita az emberi l\u00e9tr\u0151l <\/em>c\u00edm\u0171 munk\u00e1iban fejtette ki. 1980-ban ker\u00fclt a Szolidarit\u00e1s k\u00f6zel\u00e9be, \u0151 fektette le a mozgalom tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek elvi alapjait. R\u00e9szt vett a Szolidarit\u00e1s gy\u0171l\u00e9sein, a mozgalom lelkip\u00e1sztora lett, az orsz\u00e1g t\u00f6bb hely\u00e9n tartott pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3iban \u00e9s a sajt\u00f3ban ismertette n\u00e9zeteit. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen sz\u00fcletett meg t\u00f6bb nyelvre leford\u00edtott k\u00f6nyve, A Szolidarit\u00e1s etik\u00e1ja<\/em>. 1989 ut\u00e1ni \u00edr\u00e1saiban \u00e9l\u00e9nk\u00edteni igyekezett a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat, tudatos\u00edtani pr\u00f3b\u00e1lta, milyen torzul\u00e1sokat okozott a totalit\u00e1rius rendszer mindenkiben, aki csak a hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt, \u00e9s arra t\u00f6rekedett, hogy legy\u0151zze a rendszer homo sovieticus<\/em>k\u00e9nt emlegetett v\u00e9delmez\u0151it.<\/p>\n Bruno Schulz<\/strong><\/p>\n Szinte eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t egy Lemberg k\u00f6rny\u00e9ki vid\u00e9ki v\u00e1rosban, Drohobyczban t\u00f6lt\u00f6tte, ott gyilkolta meg 1942-ben a Gestapo. Mind\u00f6ssze k\u00e9t elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tete jelent meg: a Fahajas boltok <\/em>(1934) \u00e9s a Szanat\u00f3rium a Homok\u00f3r\u00e1hoz <\/em>(1937), ezekben er\u0151sen metaforikus nyelven \u00edrt pr\u00f3z\u00e1j\u00e1t vall\u00e1si \u00e9s erotikus szimb\u00f3lumokban gazdag, \u00edr\u00e1sm\u0171veihez hasonl\u00f3an titokzatos grafik\u00e1iillusztr\u00e1lj\u00e1k. A \u201ebels\u0151 m\u00edtoszt\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00f3, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szet\u00e9t a h\u00e1bor\u00fa szak\u00edtotta f\u00e9lbe.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n A lengyel riportiskola<\/strong><\/p>\n A riport csak a XX. sz\u00e1zadban jelent meg \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171fajk\u00e9nt, s a lengyel irodalom a h\u00faszas \u00e9vekben az egyik legvonz\u00f3bb \u201e\u00e1tmeneti m\u0171fajnak\u201d tekintette. A XIX. sz\u00e1zad n\u00e9pszer\u0171 m\u0171fajaival, az eml\u00e9kirattal, a t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9ssel \u00e9s a napl\u00f3val mutatott rokons\u00e1got, ez\u00e9rt szinte kezdett\u0151l fogva t\u00fall\u00e9pett a val\u00f3s\u00e1g dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1n. Ezzel az elbesz\u00e9l\u0151technik\u00e1val, amely val\u00f3s szem\u00e9lyek sors\u00e1t helyezi a k\u00f6z\u00e9ppontba, \u00edgy t\u00f6rekszik \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sra, irodalmi k\u00f3rk\u00e9pet \u00e1ll\u00edtottak fel a XX. sz\u00e1zad, a totalit\u00e1rius \u00e1llamok, a h\u00e1bor\u00fak \u00e9s a holokauszt sz\u00e1zad\u00e1nak tragikus esem\u00e9nyeir\u0151l. A riportk\u00f6nyvek szerz\u0151i moraliz\u00e1l\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1lltak \u201ea t\u00f6rt\u00e9nelem gyilkos fogaskerekei\u201d k\u00f6z\u00e9 keveredett egy\u00e9n mell\u00e9, \u00edgy tiltakoztak a nem el\u0151sz\u00f6r hangoztatott, de ez\u00fattal az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli tapasztalattal al\u00e1t\u00e1masztott \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9s ellen.<\/p>\n A \u201elengyel riportiskola\u201d a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa esem\u00e9nyeihez kapcsol\u00f3dott, Ksawery Pruszy\u0144ski \u00e9s Melchior Wa\u0144kowicz m\u0171vei viszont egy\u00e9rtelm\u0171en a t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u0151 pr\u00f3za fel\u00e9 hajlottak. M\u00e1s m\u00f3dszert v\u00e1lasztott Zofia Na\u0142kowska a holokausztr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 aszketikus tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel\u00e9ben, Vallom\u00e1s <\/em>c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tet\u00e9ben, illetve Tadeusz Borowski, akinek a hal\u00e1lt\u00e1borban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9sei, amelyeket eleinte a t\u00e9nyirodalom m\u0171faj\u00e1ba soroltak, az embert t\u00e1rgyk\u00e9nt kezel\u0151 vil\u00e1g elleni v\u00e1dakat fogalmaztak meg. Gustaw Herling-Grudzi\u0144ski a szovjet l\u00e1gerekben szerzett tapasztalatait haszn\u00e1lta fel arra, hogy \u00fajrafogalmazza az alapvet\u0151 etikai \u00e9s vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seket. A M\u00e1s vil\u00e1g<\/em>ban felvetett k\u00e9rd\u00e9sek s\u00falya miatt mit sem vesz\u00edtett aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l Bertrand Russel v\u00e9lem\u00e9nye, aki \u201ea XX. sz\u00e1zadban megjelent legfontosabb \u00e9s legnagyszer\u0171bb\u201d k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00e9 sorolta e m\u0171vet.<\/p>\n Maksymilian Kolbe atya auschwitzi \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve a v\u00e9rengz\u00e9sig, amelyet a Mansonbanda k\u00f6vetett el Roman Pola\u0144ski kaliforniai vill\u00e1j\u00e1ban \u2013 ezeket, s ehhez hasonl\u00f3 megt\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyeket dolgoz fel Jan J\u00f3zef Szczepa\u0144ski az Ismeretlen \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9k el\u0151tt <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet \u00edr\u00e1saiban. A holokauszt \u00e9l tov\u00e1bb azokban az emberi sorsokban, amelyekr\u0151l Hanna Krall sz\u00e1mol be (Egy l\u00e9p\u00e9ssel az \u00daristen el\u0151tt, T\u00e1nc egy idegen menyegz\u0151n, Az alb\u00e9rl\u0151), <\/em>de k\u00f6nyveiben nem csup\u00e1n az eml\u00e9keket \u00f6r\u00f6k\u00edti meg, hanem \u00e9rtelmezni is pr\u00f3b\u00e1lja a jelenkori vil\u00e1got. Hasonl\u00f3 szerepet t\u00f6ltenek be az egzotikus orsz\u00e1gok Ryszard Kapu\u015bci\u0144ski m\u0171veiben (A cs\u00e1sz\u00e1r, A sahinsah, A birodalom)<\/em>. A r\u00e9gm\u00falt esem\u00e9nyek, az idegen szok\u00e1sok, a politikai fordulatok az emberi l\u00e9tet \u00e9s a vil\u00e1gban v\u00e9gbemen\u0151 egyre gyorsabb v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9rtelm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megvil\u00e1g\u00edtani. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ennek a n\u00e9z\u0151pontnak \u00a0k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az eml\u00edtett szerz\u0151k vil\u00e1gszerte n\u00e9pszer\u0171ek.\u00a0<\/p>\n \u00a0<\/p>\n A Solaris Hollywoodban<\/strong><\/p>\n \u00a0Stanis\u0142aw Lem<\/strong> (1921\u2013 2006) \u00edr\u00e1sai k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nyok a science fiction m\u0171faj kedvel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra. A szerz\u0151 v\u00e9gzetts\u00e9ge szerint orvos \u00e9s tudom\u00e1nyteoretikus, aki nagyszer\u0171en kiismeri mag\u00e1t az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let, a mate matika, a kibernetika, az asztron\u00f3mia \u00e9s a fizika ter\u00fclet\u00e9n. Lem \u201ea b\u00f6lcsess\u00e9g egyetemes kutat\u00f3ja\u201d, filoz\u00f3fus, aki azt vizsg\u00e1lja, hogy milyen utakat jel\u00f6l ki az emberis\u00e9g el\u0151tt a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se. T\u00f6bb tucat k\u00f6tetnyi science fiction reg\u00e9nyt, elbesz\u00e9l\u00e9st \u00e9s dr\u00e1m\u00e1t \u00edrt, ezeket t\u00f6bb mint harminc nyelvre ford\u00edtott\u00e1k le, \u00e9s beker\u00fcltek a legkiv\u00e1l\u00f3bb XX. sz\u00e1zadi tudom\u00e1nyos-fantasztikus m\u0171vek k\u00e1nonj\u00e1ba (Solaris, Robotmes\u00e9k, Csillagnapl\u00f3, Az \u00dar hangja)<\/em>. A reg\u00e9nyek, elbesz\u00e9l\u00e9sek t\u00e9m\u00e1ja komoly, sokszor m\u00e9gis groteszk m\u00f3don mulats\u00e1gos; a szerz\u0151 \u00e9l a stiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az irodalmi konvenci\u00f3kkal val\u00f3 j\u00e1t\u00e9k eszk\u00f6z\u00e9vel, az \u00edr\u00e1sok pedig mindig rendk\u00edv\u00fcl \u00e9lvezetesek, fesz\u00fclts\u00e9gben tartanak, \u00e9s b\u0151s\u00e9gesen tal\u00e1lhatunk benn\u00fck rejtett filoz\u00f3fiai utal\u00e1sokat.<\/p>\n Lem vil\u00e1gszerte legn\u00e9p szer\u0171bb reg\u00e9ny\u00e9t, a Solaris<\/em>t (1961) k\u00e9tszer filmes\u00edtett\u00e9k meg. 1972-ben a legend\u00e1s szovjet rendez\u0151, Andrej Tarkovszkij v\u00e1llalkozott r\u00e1. Hihetetlen\u00fcl neh\u00e9z feladatnak bizonyult Lem nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00edzi\u00f3j\u00e1nak v\u00e1szonra vitele, \u00e9s nem csak m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l. A kommunista hatalom egy sor olyan v\u00e1ltoztat\u00e1st k\u00f6vetelt meg Tarkovszkijt\u00f3l, amelyek nem voltak \u00f6sszhangban Lem alkot\u00f3i vil\u00e1g\u00e1val. A film m\u00e9gis megkapta a cannes-i filmfesztiv\u00e1l zs\u0171rij\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1t, \u00e9s elnyerte \u201ea tudom\u00e1nyosfantasztikus filmek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legintelligensebb \u00e9s leg\u00e1tgondoltabb filmje\u201d c\u00edmet. 2002-ben a Soderberg\u2013Cameron p\u00e1ros k\u00e9sz\u00edtett filmet a Solaris<\/em>b\u00f3l a 20th Century Fox st\u00fadi\u00f3ban.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n A hely var\u00e1zsa<\/strong><\/p>\n L\u00e9tezik-e ilyen fogalom, \u00e9s ha igen, vajon ez-e a titka, hogy az elm\u00falt \u00e9vtized legh\u00edresebb pr\u00f3za\u00edr\u00f3i olyan \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st keltettek sz\u00e1mos orsz\u00e1gban? Stefan Chwin<\/strong> (1949) Hanemann <\/em>c\u00edm\u0171, 1995-ben megjelent reg\u00e9nye Gda\u0144skhoz k\u00f6t\u0151dik, \u00e9pp\u00fagy mint Pawe\u0142 Huelle <\/strong>(1957) kor\u00e1bbi, 1987-es kiad\u00e1s\u00fa m\u0171ve, a Weiser D\u00e1vidka <\/em>vagy G\u00fcnter Grass reg\u00e9nye, A b\u00e1dogdob. <\/em>Nem kell megfosztanunk titokzatos aur\u00e1jukt\u00f3l ezeket a k\u00f6nyveket ahhoz, hogy felis merj\u00fck, mib\u0151l sz\u00e1rmazik a var\u00e1zslat: abb\u00f3l, hogy a reg\u00e9nyek visszat\u00e9rnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g\u0171, m\u00e1s-m\u00e1s kult\u00far\u00e1j\u00fa, vall\u00e1s\u00fa \u00e9s nyelv\u0171, egy id\u0151ben egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 emberek \u00e1ltal alkotott, soksz\u00edn\u0171 m\u00faltba. M\u00e1s helyek is rendelkezhetnek ilyen var\u00e1zser\u0151vel, B\u00e9cs, Vars\u00f3 \u00e9s Krakk\u00f3 is, amelyeket Joanna Olczak-Ronikier<\/strong> (1934) \u00edr le Az eml\u00e9kek kertj\u00e9ben <\/em>c\u00edm\u0171 csal\u00e1dreg\u00e9ny\u00e9ben. A n\u00e9pes olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a 2001-ben elnyert Niked\u00edj (a legrangosabb lengyel irodalmi elismer\u00e9s), \u00e9s a m\u00e1r hat nyelven megjelent ford\u00edt\u00e1s \u2013 mindez azt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy nem a hely diadalmaskodik a puszt\u00edt\u00e1s, a t\u00f6rt\u00e9nelem kegyetlens\u00e9ge, a felejt\u00e9s f\u00f6l\u00f6tt, hanem az irodalom.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Zbigniew Herbert Cogito \u00far k\u00fcldet\u00e9se<\/em><\/strong><\/p>\n Menj arra amerre amazok eg\u00e9szen a s\u00f6t\u00e9t hat\u00e1rig (\u2026)<\/p>\n \u0151rizkedj a sz\u00edv ridegs\u00e9g\u00e9t\u0151l szeresd a hajnali forr\u00e1st [G\u00f6m\u00f6ri Gy\u00f6rgy ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n Czes\u0142aw Mi\u0142osz Olyan keveset\u2026<\/em><\/strong><\/p>\n Olyan keveset mondtam. [Ker\u00e9nyi Gr\u00e1cia ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n Wis\u0142awa Szymborska Macska az \u00fcres lak\u00e1sban<\/em><\/strong><\/p>\n Nem halhat meg a macsk\u00e1nak csak \u00fagy. [Csord\u00e1s G\u00e1bor ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n Tadeusz R\u00f3\u017cewicz Ki a k\u00f6lt\u0151<\/em><\/strong><\/p>\n k\u00f6lt\u0151 az aki verset \u00edr [Ker\u00e9nyi Gr\u00e1cia ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n \u00a0<\/p>\n Adam Zagajewski Olvas\u00f3i lev\u00e9l<\/em><\/strong><\/p>\n T\u00fal sok a hal\u00e1lr\u00f3l, [K\u00f6rner G\u00e1bor ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n Jan Twardowski Siess\u00fcnk<\/em><\/strong><\/p>\n Siess\u00fck szeretni az embereket olyan gyorsan mennek el [Sajg\u00f3 Szabolcs ford\u00edt\u00e1sa]<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A lengyel irodalom \u2013 mind j\u00f3, mind rossz \u00e9rtelemben \u2013 Lengyelorsz\u00e1g z\u0171rzavaros, dr\u00e1mai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti saj\u00e1tos \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 jelleg\u00e9t, sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9t, de ebb\u0151l ered hermetikuss\u00e1ga is. \u00a0 Lengyelorsz\u00e1g irodalma a kezdetekt\u0151l \u2013 az els\u0151 lengyel nyelv\u0171 irodalmi sz\u00f6vegek a XIII. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak \u2013 a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig maga is \u00e1t\u00e9lte az eur\u00f3pai irodalom minden kalandj\u00e1t \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-538","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\nA legyakrabban ford\u00edtott lengyel \u00edr\u00f3k<\/strong><\/h4>\n
a semmi aranygyapj\u00e1\u00e9rt ez lesz utols\u00f3 jutalmad
j\u00e1rj kiegyenesedve k\u00f6zt\u00fck akik t\u00e9rdepelnek
akik h\u00e1tat ford\u00edtottak s akik les\u00fajtattak a porba
nem az\u00e9rt menek\u00fclt\u00e9l meg hogy \u00e9lj
kev\u00e9s az id\u0151d tan\u00fas\u00e1got kell tenned
l\u00e9gy b\u00e1tor amikor cs\u0151d\u00f6t mond az \u00e9sz l\u00e9gy b\u00e1tor
mivel csak ez sz\u00e1m\u00edt a v\u00e9gs\u0151 sz\u00e1mad\u00e1skor
s valah\u00e1nyszor a megal\u00e1zottak \u00e9s \u00fctlegeltek hangj\u00e1t hallod
tehetetlen Haragod legyen tengerhez hasonl\u00f3<\/p>\n
az ismeretlen nev\u0171 madarat a t\u00f6lgyet t\u00e9lid\u0151ben
a f\u00e9nyt a falon az \u00e9g pomp\u00e1j\u00e1t
ezeknek nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fck forr\u00f3 leheletedre
ezek csak vannak hogy mondhasd: nem vigasztal meg senki
\u00fcgyelj \u2013 amikor a f\u00e9ny a hegyekben jelet \u00e1d \u2013 kelj fel \u00e9s j\u00e1rj
m\u00edg csak a v\u00e9r testedben forgatja s\u00f6t\u00e9t csillag\u00e1t
csak mondd az emberis\u00e9g \u0151si mond\u00f3k\u00e1it mes\u00e9it legend\u00e1it
mert \u00edgy h\u00f3d\u00edtod meg a j\u00f3t amit nem tudsz megh\u00f3d\u00edtani
ism\u00e9telj nagy szavakat mondogasd \u0151ket makacsul mint azok
akik mentek a sivatagon \u00e1t \u00e9s elpusztultak a homokban
\u00e9s ez\u00e9rt az lesz a jutalmad ami \u00e9ppen akad
nevet\u00e9s ostora hal\u00e1l a szem\u00e9tdombon
menj mert csak \u00edgy fogadnak be a hideg kopony\u00e1k k\u00f6z\u00e9
\u0151seid k\u00f6r\u00e9be a nev\u00fck: Gilgames Hektor Roland
a v\u00e9gtelen birodalom s az elhamvadt v\u00e1rosok v\u00e9d\u0151i k\u00f6z\u00e9 \u00edgy ker\u00fclsz
L\u00e9gy h\u0171 hozz\u00e1juk Indulj<\/p>\n
R\u00f6videk a napok.
R\u00f6videk a napok.
R\u00f6videk az \u00e9jek.
R\u00f6videk az \u00e9vek.
Olyan keveset mondtam,
Nem jutott r\u00e1 id\u0151m.
Sz\u00edvem belef\u00e1radt
Az elragadtat\u00e1sba,
A k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe,
A buzg\u00f3s\u00e1gba,
A rem\u00e9nyked\u00e9sbe.
A leviath\u00e1n sz\u00e1ja
R\u00e1m csuk\u00f3dott.
Meztelen\u00fcl hevertem
Lakatlan szigetek partjain.
A vil\u00e1g feh\u00e9r cethala
Mag\u00e1val ragadott a m\u00e9lybe.
S most nem tudom,
Mi volt itt igazi.<\/p>\n
Mert mit kezdjen a macska
egy \u00fcres lak\u00e1sban.
Ugr\u00e1ljon a falra.
D\u00f6rg\u00f6l\u0151zz\u00f6n a b\u00fatorokhoz.
Mintha semmi se v\u00e1ltozott volna,
m\u00e9gis kicser\u00e9l\u0151d\u00f6tt minden.
Minden a hely\u00e9n,
m\u00e9gis szanasz\u00e9t.
\u00c9s est\u00e9nk\u00e9nt m\u00e1r nem \u00e9g a l\u00e1mpa.
L\u00e9ptek a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban,
de ezek nem azok.
Egy k\u00e9z halat tesz a t\u00e1lba,
de ez a k\u00e9z sem ugyanaz.
Valami nem kezd\u0151dik el
a megszokott id\u0151ben.
Valami nem \u00fagy pereg le,
ahogy kellene.
Valaki itt volt \u00e9s itt volt,
azt\u00e1n egyszer csak elt\u0171nt,
\u00e9s most makacsul nincs.
Minden szekr\u00e9nybe belest\u00fcnk,
v\u00e9gigfutottunk a polcokon.
Bepr\u00e9sel\u0151dt\u00fcnk a d\u00edv\u00e1ny al\u00e1, h\u00e1tha.
A tilalmat megszegve
m\u00e9g a pap\u00edrokat is sz\u00e9tkotortuk.
Mit tehet\u00fcnk m\u00e9g.
Alszunk, v\u00e1rakozunk.
Csak j\u00f6jj\u00f6n vissza,
csak ker\u00fclj\u00f6n el\u0151.
Akkor majd megl\u00e1tja,
Hogy a macsk\u00e1val nem lehet \u00edgy.
Majd \u00fagy megy\u00fcnk el\u00e9,
mint akinek cseppet sem siet\u0151s,
\u00f3vatosan,
v\u00e9rig s\u00e9rtett tappancsokon.
\u00c9s semmi ny\u00e1vog\u00e1s, ugr\u00e1l\u00e1s eleinte.<\/p>\n
\u00e9s az aki nem \u00edr verset
k\u00f6lt\u0151 az aki sz\u00e9tt\u00e9pi k\u00f6tel\u00e9k\u00e9t
\u00e9s aki k\u00f6tel\u00e9ket vesz mag\u00e1ra
k\u00f6lt\u0151 az aki hisz
\u00e9s aki nem tud hinni
k\u00f6lt\u0151 az aki hazudott
\u00e9s az akinek hazudtak
k\u00f6lt\u0151 az aki k\u00e9zb\u0151l evett
\u00e9s az aki lev\u00e1gta a kez\u00e9t
k\u00f6lt\u0151 az akinek sz\u00e1ja van
\u00e9s az aki elnyeli az igazs\u00e1got
az aki elbukott
\u00e9s aki f\u00f6lkel
k\u00f6lt\u0151 az aki elmegy
\u00e9s aki elmenni nem tud<\/p>\n
az \u00e1rnyakr\u00f3l.
Az \u00e9letr\u0151l \u00edrj,
a mindennapokr\u00f3l,
a rend ir\u00e1nti v\u00e1gyr\u00f3l.
(\u2026)
N\u00e9zd, a sz\u0171k stadionokban
\u00f6sszezs\u00fafol\u00f3dott n\u00e9pek
a gy\u0171l\u00f6let himnuszait \u00e9neklik.
T\u00fal sok a zene,
t\u00fal kev\u00e9s a harm\u00f3nia, a b\u00e9kess\u00e9g,
az \u00e9rtelem.
A pillanatokr\u00f3l \u00edrj, mikor a bar\u00e1ts\u00e1g pall\u00f3i
maradand\u00f3bbnak t\u0171nnek
a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sn\u00e9l.
A szeretetr\u0151l \u00edrj,
a hossz\u00fa est\u00e9kr\u0151l,
a hajnalr\u00f3l,
a f\u00e1kr\u00f3l,
a f\u00e9ny
v\u00e9gtelen t\u00fcrelm\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
cip\u0151 marad ut\u00e1nuk meg s\u00fcket telefon
csak ami nem fontos az cammog, mint a teh\u00e9n
ami igaz\u00e1n fontos, oly gyors hirtelen t\u00f6rt\u00e9nik,
ut\u00e1na a csend norm\u00e1lis, eg\u00e9szen kib\u00edrhatatlan,
mint a tisztas\u00e1g amely legegyszer\u0171bben a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st\u0151l sz\u00fcletik
amikor valakire gondolunk n\u00e9lk\u00fcle maradv\u00e1n
Ne l\u00e9gy nyugodt, hogy van id\u0151d mert a bizonyoss\u00e1g bizonytalan,
elveszi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnket, mint minden szerencse
\u00fagy j\u00e1r egyszerre a kett\u0151 mint a p\u00e1tosz \u00e9s a humor
mint k\u00e9t szenved\u00e9ly, mely egyn\u00e9l mindig gyeng\u00e9bb,
oly hamar mennek el, mint j\u00faliusban elhallgat\u00f3 s\u00e1rgarig\u00f3
mint egy esetlen hang vagy egy \u00fcgyetlen meghajl\u00e1s
becsukj\u00e1k szem\u00fcket, hogy l\u00e1ssanak igaz\u00e1n
nagyobb kock\u00e1zat egy\u00e9bk\u00e9nt megsz\u00fcletni, mint meghalni
mindig t\u00fal keveset \u00e9s t\u00fal k\u00e9s\u0151n szeret\u00fcnk
Ne \u00edrj r\u00f3la t\u00fal gyakran, de \u00edrj egyszer s mindenkorra,
\u00e9s olyan leszel mint a delfin szel\u00edd er\u0151s
Siess\u00fcnk szeretni az embereket, oly gyorsan mennek el,
\u00e9s azok meg, akik nem mennek el, nem mindig t\u00e9rnek vissza
hisz soha nem tudni a szerelemr\u0151l,
hogy az els\u0151 az utols\u00f3, vagy hogy az utols\u00f3 \u2013 els\u0151<\/p>\n