Az irodalmi m\u0171vekb\u0151l dolgoz\u00f3 dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e1mos v\u00e1lfaja \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3ja mellett olyan m\u0171fajok is kibontakoznak \u00e9s jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rnek el Lengyelorsz\u00e1gban, amelyekben nem a sz\u00f3 a legfontosabb kifejez\u0151eszk\u00f6z (ilyen a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, a zen\u00e9s \u00e9s a mozg\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z). <\/b><\/p>\n
Egyre nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tesznek szert a b\u00e1bokat, figur\u00e1kat vagy \u00e1rnyj\u00e1t\u00e9kot alkalmaz\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zak; m\u00e9g rajz-, t\u0171z- \u00e9s pap\u00edrsz\u00ednh\u00e1z is l\u00e9tezik. A szil\u00e1rd int\u00e9zm\u00e9nyi alapokon nyugv\u00f3 \u00e9s sok \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nnyal rendelkez\u0151, tapasztalt szakemberekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsulatok mellett az orsz\u00e1g sz\u00e1mos r\u00e9sz\u00e9n m\u0171k\u00f6dnek amat\u0151r v\u00e1ndorsz\u00ednt\u00e1rsulatok, amelyeknek nincs saj\u00e1t sz\u00ednh\u00e1zterm\u00fck, nincsenek eszk\u00f6zeik \u00e9s sz\u00ednpadi kell\u00e9keik. T\u00f6bb sz\u00e1zra tehet\u0151 a sz\u00e1muk, \u00e9s \u00e9pp\u00fagy vannak k\u00f6zt\u00fck k\u00eds\u00e9rleti sz\u00ednh\u00e1zak, mint hagyom\u00e1nyos, dr\u00e1mai m\u0171veket el\u0151ad\u00f3 t\u00e1rsulatok. Ez a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g \u00e9s a rengeteg ember \u0151szinte elk\u00f6telezetts\u00e9ge a legjobb bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy Lengyelorsz\u00e1gban a sz\u00ednh\u00e1z a mai napig \u00e9l\u0151 \u00e9s inspirat\u00edv jelens\u00e9g. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 a n\u00e9z\u0151k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatalok \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, akik \u201esaj\u00e1t\u201d sz\u00ednpadjaikat keresik, \u00e9s egyedi l\u00e9gk\u00f6rt teremtenek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. A finansz\u00edroz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re fejl\u0151d\u0151 fesztiv\u00e1lok \u00e9lete \u00e9s a kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zi lapok, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Dialog <\/em>is ezt igazolja, amely hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta sz\u00e1mol be a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l a vil\u00e1gon.<\/p>\n M\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gokhoz hasonl\u00f3an Lengyelorsz\u00e1gban is a dr\u00e1mai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb, ez a m\u0171faj a t\u00f6bb\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1lland\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti egy\u00fcttesek l\u00e9t\u00e9n alapul. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok ellen\u00e9re ez m\u00e9g mindig a rendez\u0151k sz\u00ednh\u00e1za, akik meghat\u00e1rozz\u00e1k az el\u0151ad\u00e1sok form\u00e1j\u00e1t \u00e9s az egyes jelenetek arculat\u00e1t. Ezt a vonulatot els\u0151sorban a vars\u00f3i Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z (Teatr Narodowy) <\/em>k\u00e9pviseli. A reperto\u00e1r z\u00f6m\u00e9t itt a legjobb lengyel \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi dr\u00e1m\u00e1k alkotj\u00e1k, amelyekkel saj\u00e1tos sz\u00ednpadi dial\u00f3gust folytat a rendez\u0151, \u00edgy fogalmazva meg a mai lengyel t\u00e1rsadalmat foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket a klasszikus darabokon kereszt\u00fcl. E munka sor\u00e1n a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z nemegyszer igen b\u00e1tor k\u00eds\u00e9rleteket folytat, ez\u00e9rt hi\u00e1ba van sz\u00f3 reprezentat\u00edv sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l, az el\u0151ad\u00e1sok cs\u00f6ppet sem akad\u00e9mikusak. A sz\u00ednh\u00e1zat 2005-ben bek\u00f6veztkezett hal\u00e1l\u00e1ig Jerzy Grzegorzewski<\/strong> rendez\u00e9sei jellemezt\u00e9k a legjobban, aki j\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett sz\u00ednpadi kell\u00e9keket (a d\u00edszlet metaforikus elemeit \u2013 pantogr\u00e1fokat, hatalmas hangszereket, jelk\u00e9pes rekviz\u00edtumokat) haszn\u00e1lt, \u00e9s saj\u00e1t mont\u00e1zst \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze klasszikus sz\u00f6vegekb\u0151l, \u00edgy t\u00e9ve pr\u00f3b\u00e1ra az \u00e9rt\u00e9k\u00fcket, \u00edgy kutatva, milyen \u00e9rtelm\u00fck lehet itt \u00e9s most.\u00a0<\/p>\n Valamivel konzervat\u00edvabb a m\u00e1sik nemzeti st\u00e1tusz\u00fa lengyel sz\u00ednh\u00e1z, amely Lengyelorsz\u00e1gban egyed\u00fclik\u00e9nt az Eur\u00f3pai Sz\u00ednh\u00e1zak Uni\u00f3j\u00e1nak tagja \u2013 a krakk\u00f3i Nemzeti \u00d6reg Sz\u00ednh\u00e1z (Narodowy Stary Teatr<\/em>). <\/em>A hetvenes \u00e9vekben itt szerzett h\u00edrnevet nagyszer\u0171 \u00e9s vil\u00e1gh\u00edr\u0171 el\u0151ad\u00e1saival Konrad Swinarski, Jerzy Jarocki \u00e9s Andrzej Wajda<\/strong>, az \u0151 hagyo m\u00e1nyaikat k\u00edv\u00e1nja folytatni a sz\u00ednh\u00e1z, ez\u00e9rt keresi a mesterek m\u00e9lt\u00f3 ut\u00f3dait. A Stary Teatr legfontosabb munkat\u00e1rsa napjainkban Krystian Lupa<\/strong>. \u00c9vek \u00f3ta k\u00f6vetkezetesen dolgozik; osztr\u00e1k szerz\u0151k (Thomas Bernhardt, Rainer Maria Rilke, Robert Musil) dr\u00e1m\u00e1it adja el\u0151 t\u00e1rsulat\u00e1val, \u00e9s pr\u00f3zai \u00edr\u00e1saikb\u00f3l k\u00e9sz\u00edt sz\u00ednpadi feldolgoz\u00e1st, m\u00e9g att\u00f3l sem riadt vissza, hogy Hermann Broch reg\u00e9ny\u00e9t, Az alvaj\u00e1r\u00f3k<\/em>at sz\u00ednre vigye. Foglalkoztatja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az orosz irodalom is (sz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edtotta Dosztojevszkij m\u0171v\u00e9t, A Karamazov testv\u00e9rek<\/em>et, Gorkij \u00c9jjeli mened\u00e9khely<\/em>\u00e9t \u00e9s Mihail Bulgakov A Mester \u00e9s Margarita <\/em>c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t). A Nietzsche sz\u00f6vegeire \u00e9p\u00fcl\u0151 Zarathustra <\/em>\u00e9s az Andy Warhol \u00e9let\u00e9nek a Factory-ban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szak\u00e1t feldolgoz\u00f3 Factory 2 <\/em>a m\u00e9lt\u00e1n n\u00e9pszer\u0171 rendez\u0151 leg\u00fajabb nagy l\u00e9legzetv\u00e9tel\u0171 m\u0171vei. Lupa el\u0151szeretettel t\u00f6ri meg az el\u0151ad\u00e1s hagyom\u00e1nyos menet\u00e9t, lass\u00edtja a temp\u00f3t, nem a t\u00f6rt\u00e9netre vagy a konfliktusra, hanem az egyes helyzetek po\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keire helyezi a hangs\u00falyt. Ez a filoz\u00f3fiai \u00e9s egzisztencialista reflexi\u00f3 sz\u00ednh\u00e1za, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a modern ember \u00e1ll, aki az egyre embertelenebb vil\u00e1gban keresi a hely\u00e9t. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben Krystian Lupa el\u0151ad\u00e1sait rendszeresen bemutatj\u00e1k P\u00e1rizsban, \u00e9s ott is nagy elismer\u00e9ssel fogadj\u00e1k mind a kritikusok, mind a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>\n A kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben a lengyel dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1zban megjelent a rendez\u0151k \u00faj nemzed\u00e9ke, akik el\u0151ad\u00e1saikban a t\u00f6megkult\u00far\u00e1n nevel\u0151d\u00f6tt, gyors temp\u00f3j\u00fa esem\u00e9nyekhez szokott, ugyanakkor a kapitalizmus fogyaszt\u00f3i vil\u00e1g\u00e1ban egyre jobban utat t\u00e9veszt\u0151 harmincas koroszt\u00e1ly \u00e9lm\u00e9nyeire \u00e9s probl\u00e9m\u00e1ira keresnek v\u00e1laszt. E mozgalom els\u0151sorban a vars\u00f3i Teatr Rozmaito\u015bci sz\u00ednpad\u00e1n kapott teret, amelyet \u201ea v\u00e1ros leggyorsabb sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak\u201d neveznek. A sz\u00ednh\u00e1zzal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 rendez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g Krzysztof Warlikowski <\/strong>\u00e9s Grzegorz Jarzyna<\/strong>. Warlikowski Shakespeare-darabok \u00fajszer\u0171 feldolgoz\u00e1s\u00e1val aratott nemzetk\u00f6zi sikert, dolgozott hazai sz\u00ednpadokon (A makrancos h\u00f6lgy, Hamlet) <\/em>\u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is (Perikl\u00e9sz <\/em>a mil\u00e1n\u00f3i Piccolo Teatr\u00f3ban, V\u00edzkereszt, vagy amit akartok <\/em>\u00e9s A vihar <\/em>a stuttgarti Stadt-Theaterben). Jarzyna azt a m\u00f3dszert keresi, amellyel bemutathatja a mai ember bonyolult l\u00e9thelyzet\u00e9t, ez\u00e9rt dolgoz fel modern dr\u00e1m\u00e1kat (a Tr\u00f3pusi \u0151r\u00fclts\u00e9g<\/em>et Stanis\u0142aw Ignacy Witkiewiczt\u0151l, az Yvonne, burgundi hercegn\u0151<\/em>t Gombrowiczt\u00f3l vagy Brad Frazer darabj\u00e1t, az Azonos\u00edtatlan emberi maradv\u00e1nyok<\/em>at) \u00e9s klasszikus eur\u00f3pai reg\u00e9nyeket is (Dosztojevszkijt\u0151l A f\u00e9lkegyelm\u0171<\/em>t, Thomas Mannt\u00f3l a Doktor Faustus<\/em>t). Az ut\u00f3bbi id\u0151ben mindk\u00e9t rendez\u0151 felfigyelt az \u201e\u00faj brutalizmusra\u201d \u00e9s Sarah Kane \u00edr\u00e1saira, ezekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9t megr\u00e1z\u00f3 el\u0151ad\u00e1s: a Megtisztulva <\/em>(Warlikowski) \u00e9s a 4.48 Pszich\u00f3zis <\/em>(Jarzyna rendez\u00e9s\u00e9ben). Leg\u00fajabban pedig az opera m\u0171faj\u00e1val k\u00eds\u00e9rleteznek hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi sz\u00ednpadokon egyar\u00e1nt.<\/p>\n Lengyelorsz\u00e1g sz\u00ednh\u00e1zi t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n, amelyen hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta Vars\u00f3 \u00e9s Krakk\u00f3 jelentette a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pontokat, az elm\u00falt \u00e9vtizedben sz\u00e1mos v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt. Igaz, hogy a f\u0151v\u00e1ros domin\u00e1ns szerepe tov\u00e1bbra sincs vesz\u00e9lyben, de a m\u00e1sodik hely\u00e9rt egyre nagyobb a verseny Krakk\u00f3 \u00e9s Wroc\u0142aw k\u00f6z\u00f6tt. Az ottani sz\u00ednh\u00e1zi vezet\u00e9s f\u00e1radoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en siker\u00fclt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st kialak\u00edtani h\u00edres mesterekkel (Jerzy Jarockival, Krystian Lup\u00e1val), de a fiatalabb nemzed\u00e9khez tartoz\u00f3 rendez\u0151kkel is, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Piotr Cieplakkal<\/strong> \u00e9s Pawe\u0142 Mi\u015bkiewiczcsel<\/strong>. Hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek tapasztalhat\u00f3k Pozna\u0144ban, Gda\u0144skban \u00e9s \u0141\u00f3d\u017aban is. A legut\u00f3bbi \u00e9vadok egyik legmegh\u00f6kkent\u0151bb meglepet\u00e9se, hogy el\u0151ret\u00f6rt egy kicsiny telep\u00fcl\u00e9s, Legnica sz\u00ednh\u00e1za; ebben a v\u00e1rosban volt annak idej\u00e9n a Lengyelorsz\u00e1gban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 szovjet hadsereg legf\u0151bb b\u00e1zisa, \u00e9s itt kezdte el energikusan keresni Jacek G\u0142omb<\/strong> igazgat\u00f3 azokat az \u00faj m\u00f3dszereket, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00f3t \u00e9rthet a v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel. Ez\u00e9rt olyan el\u0151ad\u00e1sokat mutatott be, amelyek a helyi t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9nek esem\u00e9nyeir\u0151l sz\u00f3lnak, azonk\u00edv\u00fcl klasszikus dr\u00e1m\u00e1kat helyezett meglep\u0151 helysz\u00ednre (p\u00e9ld\u00e1ul Shakespeare Coriolanus<\/em>\u00e1t egy r\u00e9gi porosz kasz\u00e1rny\u00e1ban adt\u00e1k el\u0151).<\/p>\n K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a XX. sz\u00e1zadban el\u00e9rt legnagyobb eredm\u00e9nyeit azoknak a m\u0171v\u00e9szeknek k\u00f6sz\u00f6nheti a lengyel sz\u00ednh\u00e1z, akik a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet \u00faj form\u00e1it \u00e9s funkci\u00f3it kutatj\u00e1k. A nagy eur\u00f3pai reformmozgalom legels\u0151 l\u00e9p\u00e9seit\u0151l kezdve mer\u00e9sz k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geztek ezen a ter\u00fcleten a lengyel sz\u00ednh\u00e1zi emberek. A lengyel reform\u00e1ramlat jellegzetess\u00e9ge volt, hogy a sz\u00ednh\u00e1zat a metafizik\u00e1val kapcsolta \u00f6ssze. Az ilyen t\u00edpus\u00fa vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok forr\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartoztak a lengyel romantikusok, els\u0151sorban Adam Mickiewicz<\/strong> m\u0171vei \u00e9s gondolatai. Az \u0150s\u00f6k <\/em>c\u00edm\u0171 dr\u00e1mai k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben \u2013 amely a lengyel irodalom legfontosabb m\u0171ve \u2013 felfedezhet\u0151 sz\u00ednh\u00e1zfelfog\u00e1s az el\u0151ad\u00e1s \u00e9s a szertart\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n mozog, egyfajta miszt\u00e9rium, amelyet a sz\u00edn\u00e9sz vezet. A k\u00e9s\u0151bbiekben ebb\u0151l indultak ki a lengyel sz\u00ednh\u00e1z legnagyobb m\u0171v\u00e9szei, vitatt\u00e1k, tov\u00e1bbfejlesztett\u00e9k vagy m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k a koncepci\u00f3t.<\/p>\n Ezzel az ir\u00e1nnyal rokon\u00edthat\u00f3 a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s fest\u0151 Stanis\u0142aw Wyspia\u0144ski <\/strong>l\u00e1tom\u00e1sos m\u0171v\u00e9szete, aki a XIX. \u00e9s a XX. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n alkotott, \u00e9s nagy hat\u00e1ssal volt az eg\u00e9sz XX. sz\u00e1zadi sz\u00ednh\u00e1zra. Romantikus \u00e9s szimbolista hat\u00e1sokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, amely a XX. sz\u00e1zad egzisztenci\u00e1lis \u00e9s politikai probl\u00e9m\u00e1it \u00f6tv\u00f6zte a katolikus, pog\u00e1ny \u00e9s antik hagyom\u00e1nyokkal, a mai napig sem siker\u00fclt teljesen felt\u00e1rni \u00e9s \u00e9rtelmezni, most is \u00e9l\u0151 \u00e9s izgalmas \u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt. Az \u0151 m\u0171v\u00e9t folytatt\u00e1k a lengyel monument\u00e1lis sz\u00ednh\u00e1z k\u00e9pvisel\u0151i: Leon Schiller<\/strong> (Edward Gordon Craig munkat\u00e1rsa), Juliusz Osterwa<\/strong> vagy Wilam Horzyca<\/strong>. Ide sorolhat\u00f3 Tadeusz Kantor<\/strong>, az avantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz sz\u00ednh\u00e1zi tev\u00e9kenys\u00e9ge is, aki \u00faj kifejez\u00e9sm\u00f3dok ut\u00e1n kutatott a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetben. \u00c9vekig tart\u00f3 \u00fatkeres\u00e9s ut\u00e1n (am\u00edg a tasizmus \u00e9s a happening elveit pr\u00f3b\u00e1lta a sz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt alkalmazni) Kantor kidolgozta saj\u00e1t modellj\u00e9t, amelyet Hal\u00e1lsz\u00ednh\u00e1znak nevezett. Legh\u00edresebb, A halott oszt\u00e1ly<\/em>, a Wielopole, Wielopole <\/em>vagy a Soha nem t\u00e9rek ide vissza <\/em>c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1saiban a halottak saj\u00e1tos sze\u00e1nsz\u00e1t jelen\u00edtette meg az elm\u00fal\u00e1s \u00e1ltal deform\u00e1lt k\u00e9pek, szavak \u00e9s hanghat\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Saj\u00e1t eml\u00e9keire \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyeire t\u00e1maszkodva \u00e1br\u00e1zolta a XX. sz\u00e1zad, a holokauszt sz\u00e1zad\u00e1nak tragikus alkony\u00e1t.<\/p>\n Eg\u00e9sz m\u00e1s, b\u00e1r ugyanazon forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 k\u00eds\u00e9rletet tett a sz\u00ednh\u00e1z meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra Jerzy Grotowski<\/strong>. M\u00edg a \u201eszent sz\u00edn\u00e9sz\u201d technik\u00e1j\u00e1t kereste, olyan el\u0151ad\u00e1st pr\u00f3b\u00e1lt teremteni, amely az \u00f6nzetlen adom\u00e1ny gesztus\u00e1val egyenl\u0151. Konsztantyin Sztanyiszlavszkij ut\u00e1n a m\u00e1sodik nagy sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti reformot hajtotta v\u00e9gre, \u00e9s A szeg\u00e9ny sz\u00ednh\u00e1z fel\u00e9 <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve a mai napig az egyik legfontosabb olvasm\u00e1ny az eg\u00e9sz vil\u00e1g sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1iban. A Grotowski vezet\u00e9se alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 Laborat\u00f3rium Sz\u00ednh\u00e1z el\u0151ad\u00e1sai, p\u00e9ld\u00e1ul az Akropolisz, Az \u00e1llhatatos herceg <\/em>vagy az Apocalypsis cum figuris <\/em>az eg\u00e9sz vil\u00e1gon a XX. sz\u00e1zadi sz\u00ednh\u00e1z legfontosabb teljes\u00edtm\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartoznak, \u00e9s sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sz tekinti \u0151ket viszony\u00edt\u00e1si pontnak. A Grotowski munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l mer\u00edtett inspir\u00e1ci\u00f3ra hivatkozik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Peter Brook, Eugenio Barba, Richard Schechner vagy Andr\u00e9 Gregory. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 t\u00edz-h\u00fasz \u00e9v\u00e9ben Grotowski azt kutatta, hogy mik\u00e9nt lehet olyan dr\u00e1mai strukt\u00far\u00e1t teremteni, amelynek m\u0171k\u00f6d\u00e9se a vall\u00e1si szertart\u00e1shoz lenne hasonlatos, \u00edgy keletkezett az \u00fagynevezett Akci\u00f3. <\/em>1999-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la \u00f3ta tan\u00edtv\u00e1nyai, Thomas Richards \u00e9s Mario Biagini folytatj\u00e1k ezt a munk\u00e1t a Grotowski \u00e1ltal alap\u00edtott Workcenterben, az olaszorsz\u00e1gi Ponteder\u00e1ban.<\/p>\n Grotowski munk\u00e1ss\u00e1ga sok lengyel sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szre is hatott. W\u0142odzimierz Staniewski<\/strong>, aki a Grotowskival folytatott, t\u00f6bb\u00e9ves szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n fell\u00e1zadt mestere ellen, 1977-ben l\u00e9trehozta egy Lublin melletti kis faluban a Gardzienice Sz\u00ednh\u00e1zi K\u00f6zpontot. Ma, harminc \u00e9ves m\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1gon ismerik ezt a helyet, a Staniewski \u00e1ltal kidolgozott sz\u00edn\u00e9szi munk\u00e1t pedig, amelyet \u201ea sz\u00ednh\u00e1z \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak\u201d nevezett el, a legfontosabb XX. sz\u00e1zadi m\u00f3dszernek tekintik. A Gardzienic\u00e9re az a szeml\u00e9let jellemz\u0151, hogy m\u0171v\u00e9szei a sz\u00ednh\u00e1zat egy \u00e1tfog\u00f3bb kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9nek tekintik, amelybe beletartozik az is, hogy olyan helyeket keresnek fel, ahol az emberek \u00e1polj\u00e1k a n\u00e9pi hagyom\u00e1nyokat (p\u00e9ld\u00e1ul Lengyel orsz\u00e1g keleti ter\u00fcleteit, a lemk\u00f3 falvakat, az ukr\u00e1n Huculf\u00f6ldet), \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet szorosan k\u00f6t\u0151dik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez, ahol keletkezik. Maguk az el\u0151ad\u00e1sok \u2013 e rend k\u00edv\u00fcl intenz\u00edv esem\u00e9nyek, ahol zene, mozg\u00e1s \u00e9s dramatikus \u00e9nekek v\u00e1ltakoznak \u2013 a keleti \u00e9s nyugati alapm\u00edtoszokb\u00f3l indulnak ki. Staniewski m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutat az \u00f3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g, a kult\u00fara \u00e9s az eur\u00f3pai szellemis\u00e9g b\u00f6lcs\u0151je ir\u00e1nt. Apuleius m\u0171ve, Az aranyszam\u00e1r <\/em>alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00c1tv\u00e1ltoz\u00e1sok <\/em>ut\u00e1n (amelyet bemutattak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt N\u00e9metorsz\u00e1gban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, Nagy-Britanni\u00e1ban \u00e9s Spanyolorsz\u00e1gban) a Gardzienic\u00e9vel k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9trehozta az Euripid\u00e9sz \u00c9lektr\u00e1<\/em>j\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt el\u0151ad\u00e1st, amely \u00faj utakat jel\u00f6lt ki a sz\u00ednh\u00e1zi k\u00eds\u00e9rletekben.<\/p>\n A XX. sz\u00e1zad hatvanas\u2013hetvenes \u00e9veiben, Grotowski legfontosabb eredm\u00e9nyeivel egy id\u0151ben bontakozott ki Lengyelorsz\u00e1gban a t\u00e1rsadalmilag \u00e9s politikailag elk\u00f6telezett sz\u00ednh\u00e1z. Eleinte ez els\u0151sorban l\u00e1zad\u00f3 di\u00e1ksz\u00ednh\u00e1z volt, k\u00e9s\u0151bb, a hadi\u00e1llapot alatt csatlakoztak a mozgalomhoz hivat\u00e1sos m\u0171v\u00e9szek is, akik az illeg\u00e1lis Lak\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z el\u0151ad\u00e1sait szervezt\u00e9k. A politikai tiltakoz\u00e1s saj\u00e1tos, a sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s eszk\u00f6zeit felhaszn\u00e1l\u00f3 form\u00e1ja volt a wroc\u0142awi Narancs Alternat\u00edva nev\u0171 inform\u00e1lis csoport, amely a hivatalos jelk\u00e9peket \u00e9s szertart\u00e1sokat kifigur\u00e1z\u00f3 t\u00f6meges happeningeket szervezett. Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n gyeng\u00fclt ez a mozgalom, de az ut\u00f3bbi id\u0151ben \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151ben van, manaps\u00e1g els\u0151sorban kapitalizmus- \u00e9s h\u00e1bor\u00faellenes jelleggel m\u0171k\u00f6dik. Az ilyen t\u00edpus\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g legf\u0151bb k\u00f6zpontja Pozna\u0144, ahol a hetvenes\u2013nyolcvanas \u00e9vekben h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt, de a mai napig m\u0171k\u00f6d\u0151 Nyolcadik Nap Sz\u00ednh\u00e1za (Teatr \u00d3smego Dnia) <\/em>\u2013 az antiglobalista Tet\u0151pont <\/em>c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s l\u00e9trehoz\u00f3ja \u2013 mellett az Utaz\u00e1si Iroda Sz\u00ednh\u00e1z (Teatr Biuro Podr\u00f3\u017cy) <\/em>is jelen van. Egyik legnagyobb siker\u00fck az egykori Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9ntek hat\u00e1s\u00e1ra \u00edr\u00f3dott, Carmen Funebre <\/em>c\u00edm\u0171 szabadt\u00e9ri el\u0151ad\u00e1s, amelyet k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is t\u00f6bb helysz\u00ednen bemutattak.<\/p>\n \u00dajabb fejl\u0151d\u0151 sz\u00ednh\u00e1zi ir\u00e1nyzat Lengyelorsz\u00e1gban az \u00fagynevezett k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednh\u00e1z, amely els\u0151sorban k\u00e9peket haszn\u00e1l, szinte teljess\u00e9ggel kiiktatja a besz\u00e9det. Az ir\u00e1nyzat meghonos\u00edt\u00f3ja a k\u00f6zelm\u00faltban elhunyt J\u00f3zef Szajna<\/strong> (1922\u20132008) sz\u00ednh\u00e1zi d\u00edszlettervez\u0151 \u00e9s rendez\u0151, akinek megr\u00e1z\u00f3 erej\u0171 k\u00e9peit, sz\u00fcrrealizmusba hajl\u00f3 formavil\u00e1g\u00e1t legink\u00e1bb a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyei alak\u00edtott\u00e1k. Szajna k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is j\u00e1tszott legh\u00edresebb produkci\u00f3i a Dante<\/em>, a Cervantes <\/em>\u00e9s a Replika <\/em>szint\u00e9n a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmait id\u00e9zik. Az ir\u00e1nyzat ma \u00e9l\u0151 vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge Leszek M\u0105dzik<\/strong>, a Lublini Katolikus Egyetem K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Sz\u00ednpad\u00e1nak (Scena Plastyczna KUL<\/em>) alap\u00edt\u00f3ja. Hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta sikerrel rendezi el\u0151ad\u00e1sait, amelyek egyfajta sz\u00ednh\u00e1zi medit\u00e1ci\u00f3nak nevezhet\u0151k, a l\u00e9t \u00e9s a vall\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1t boncolgatj\u00e1k. Ehhez az ir\u00e1nyzathoz \u00e1llnak k\u00f6zel Jerzy Kalina <\/strong>er\u0151sen sz\u00ednh\u00e1z jelleg\u0171 happeningjei, illetve a vars\u00f3i Mozg\u00e1sakad\u00e9mia (Akademia Ruchu<\/em>) tev\u00e9kenys\u00e9ge. Ha a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy Lengyelorsz\u00e1gban a mai napig tev\u00e9kenyen m\u0171k\u00f6dnek a performance art m\u0171v\u00e9szei.<\/p>\n A lengyel k\u00eds\u00e9rletez\u0151 sz\u00ednh\u00e1zakat r\u00e9g\u00f3ta a leg\u00e9rdekesebbek k\u00f6z\u00e9 sorolj\u00e1k Eur\u00f3p\u00e1ban, erre utal az is, hogy az ut\u00f3bbi \u00e9vekben rendszeresen megkapj\u00e1k a rangos Fringe First d\u00edjat az edinburgh-i fesztiv\u00e1lon. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Teatr Biuro Podr\u00f3\u017cy, a Teatr Wierszalin, a Teatr Kana \u00e9s a Teatr Provisorium.<\/p>\n Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben rohamos fejl\u0151d\u00e9snek indult Lengyelorsz\u00e1gban a zen\u00e9s sz\u00ednh\u00e1z. A vil\u00e1gszerte ismert zeneszerz\u0151k \u00e9s \u00e9nekesek mellett egyre \u00e9rt\u00e9kesebbnek tartj\u00e1k a lengyel operarendez\u0151k munk\u00e1j\u00e1t. A legfontosabb szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt\u00fck r\u00e9g\u00f3ta Ryszard Peryt, aki a vars\u00f3i Kamaraopera munkat\u00e1rsa (ez az int\u00e9zm\u00e9ny rendezi t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt minden \u00e9vben a Mozartfesztiv\u00e1lt), \u00e9s rendez a Nemzeti Oper\u00e1ban is. Specialit\u00e1sa, hogy sz\u00ednre visz oratorikus form\u00e1j\u00fa m\u0171veket, ezek k\u00f6z\u00f6tt els\u0151 helyen eml\u00edtend\u0151 Verdi Requiem<\/em>j\u00e9nek sz\u00ednpadi v\u00e1ltozata, amelyet t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a moszkvai V\u00f6r\u00f6s t\u00e9ren is el\u0151adtak. A legut\u00f3bbi \u00e9vadokra a filmrendez\u0151 Mariusz Treli\u0144ski<\/strong> nagy operasikerei jellemz\u0151ek, a rendez\u0151 ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a New York-i Metropolitan Opera is. \u00c9vek \u00f3ta nagy elismer\u00e9snek \u00f6rvendenek az eg\u00e9sz vil\u00e1gon az Andrzej Majewski operael\u0151ad\u00e1saihoz k\u00e9sz\u00edtett sz\u00ednpadi l\u00e1tv\u00e1nytervek.<\/p>\n N\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend Lengyel orsz\u00e1gban a t\u00e1ncsz\u00ednh\u00e1z is. A klasszikus balett mellett, amelynek legfontosabb t\u00e1rsulatai hossz\u00fa ideje k\u00f6t\u0151dnek az operasz\u00ednpadokhoz, m\u00e1r a hatvanas\u2013hetvenes \u00e9vekben alakultak modern t\u00e1nccsoportok, ezek k\u00f6z\u00f6tt a Conrad Drzewiecki<\/strong> (1926\u20132007) \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e9s Ewa Wycichowska<\/strong> igazgat\u00f3s\u00e1ga alatt kiteljesedett pozna\u0144i Lengyel T\u00e1ncsz\u00ednh\u00e1z (Polski Teatr Ta\u0144ca) <\/em>a legfontosabb, illetve a Henryk Tomaszewski<\/strong> (1919\u20132001) \u00e1ltal l\u00e9trehozott wroc\u0142awi Pantomim Sz\u00ednh\u00e1z (Wroc\u0142awski Teatr Pantomimy<\/em>). A kilencvenes \u00e9vekt\u0151l fontos t\u00e1ncsz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6zpont lett Bytom a Szil\u00e9ziai T\u00e1ncsz\u00ednh\u00e1zzal (\u015al\u0105ski Teatr Ta\u0144ca), <\/em>valamint Lublin, Gda\u0144sk, Vars\u00f3 \u00e9s Krakk\u00f3, ezekben a v\u00e1rosokban rendezik az eg\u00e9sz vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 t\u00e1ncosokat t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 fesztiv\u00e1lokat.<\/p>\n Ha a lengyel sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it tekintj\u00fck \u00e1t, nem feledkezhet\u00fcnk meg a T\u00e9v\u00e9sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l<\/strong> sem, amely szinte az eg\u00e9sz vil\u00e1gon p\u00e1ratlan jelens\u00e9g. Hetente n\u00e9h\u00e1ny alkalommal, \u00e1lland\u00f3 id\u0151pontban mutat be a Lengyel Telev\u00edzi\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokat (telev\u00edzi\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6kkel l\u00e9trehozott darabokat vagy felvett el\u0151ad\u00e1sokat). Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban, m\u00e9g a legkisebb telep\u00fcl\u00e9seken is lehet\u0151s\u00e9get kap a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, hogy megismerkedjen mind a klasszikus, mind a kort\u00e1rs dr\u00e1m\u00e1val, illetve m\u00e1s sz\u00ednh\u00e1zi form\u00e1kkal, m\u00e9ghozz\u00e1 a legjobb m\u0171v\u00e9szek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban. F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados m\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt a T\u00e9v\u00e9sz\u00ednh\u00e1z kidolgozta saj\u00e1tos st\u00edlus\u00e1t, nyelv\u00e9t, \u00e9s h\u0171s\u00e9ges n\u00e9z\u0151kre tal\u00e1lt. Ugyancsak rendk\u00edv\u00fcli \u00e9s figyelemrem\u00e9lt\u00f3 jelens\u00e9g a T\u00e9v\u00e9sz\u00ednh\u00e1z mellett a r\u00e1di\u00f3sz\u00ednh\u00e1z, amely szint\u00e9n nagyszer\u0171 hagyom\u00e1nyokkal \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 mai eredm\u00e9nyekkel dicsekedhet.\u00a0\u00a0 \u00a0<\/strong><\/p>\n A lengyel dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1z nagy er\u0151ss\u00e9ge a magas sz\u00ednvonal\u00fa sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k<\/strong>. A XIX. sz\u00e1zadi nagyszer\u0171 sz\u00edn\u00e9szek, els\u0151sorban a \u201ek\u00e9t kontinens csillaga\u201d, Helena Modrzejewska \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00edn\u00e9szek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb nemzed\u00e9kei folytatj\u00e1k. A XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek legnagyobb sz\u00edn\u00e9sze k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl Tadeusz \u0141omnicki volt, aki 1992-ben hunyt el sz\u00edvinfarktusban, a Lear kir\u00e1ly <\/em>pr\u00f3b\u00e1i alatt. Mivel Lengyelorsz\u00e1gban nincs merev hat\u00e1rvonal sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s filmsz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt, a lengyel sz\u00ednpadok sok sz\u00edn\u00e9sz\u00e9t ismerik az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, ak\u00e1r Andrzej Wajda filmjeib\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul Wojciech Pszoniakot, Daniel Olbrychskit, Krystyna Jand\u00e1t, Jerzy Radziwi\u0142\u0142owiczot), ak\u00e1r Krzysztof Kie\u015blowski alkot\u00e1saib\u00f3l (Jerzy Stuhrt, Janusz Gajost). Manaps\u00e1g a lengyel sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl Andrzej Sewerynt ismerik a legjobban Eur\u00f3p\u00e1ban, aki 1984-t\u0151l 1988-ig Peter Brook nemzetk\u00f6zi t\u00e1rsulat\u00e1nak tagja volt, \u00e9s a Mah\u00e1bh\u00e1rata <\/em>el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd 1993-t\u00f3l, az els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldik\u00e9nt a Com\u00e9die-Fran\u00e7aise \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagja lett.\u00a0 \u00a0<\/strong><\/p>\n Tadeusz Kantort<\/strong> (1915\u20131990) egy \u00edzben \u201ea legnemzetk\u00f6zibb lengyel m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s a leglengyelebb nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9sznek\u201d nevezt\u00e9k. A sz\u00ednh\u00e1z tette h\u00edress\u00e9, de fest\u0151 maradt a sz\u00ednpadon, aki k\u00e9pekben gondolkodik, \u00e9s \u00fagy helyezi el a sz\u00ednpadon a sz\u00edn\u00e9szeket, a b\u00e1bokat \u00e9s a kell\u00e9keket, mint a sz\u00edneket a v\u00e1sznon. A \u201eHal\u00e1lsz\u00ednh\u00e1z\u201d k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge abban rejlett, hogy az eml\u00e9kezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t teremtette meg: sz\u00fcrre\u00e1lis k\u00e9pek, eml\u00e9kszil\u00e1nkok, a m\u00falt komikus t\u00f6red\u00e9kei k\u00f6vetkeztek egym\u00e1s ut\u00e1n. Kantor szuggeszt\u00edv teret alkotott az el\u0151ad\u00e1sokon, melyekben keverednek egym\u00e1ssal az \u00e9l\u0151k \u00e9s a holtak, a szem\u00e9lyes \u00e9letrajz \u00f6sszefon\u00f3dik a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, nemzeti m\u00edtoszok \u00e9s egy\u00e9ni r\u00f6geszm\u00e9k k\u00ednz\u00f3 visszhangja ism\u00e9tl\u0151dik. Mivel a jelk\u00e9peket \u00e9s az \u00e9rzelmeket a forma fogja \u00f6ssze vasszigorral, Kantor sz\u00ednh\u00e1za, a Cricot 2 el\u0151ad\u00e1sai a vil\u00e1g b\u00e1rmelyik pontj\u00e1n megrend\u00fcl\u00e9st keltenek.\u00a0<\/p>\n Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 szok\u00e1s a passi\u00f3j\u00e1t\u00e9k<\/strong>, amely a liturgia \u00e9s a sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k kever\u00e9ke. A legh\u00edresebb miszt\u00e9riumj\u00e1t\u00e9kokat Kalwaria Zebrzydowsk\u00e1ban szokt\u00e1k tartani a nagyh\u00e9ten (mintegy negyven kilom\u00e9terre Krakk\u00f3t\u00f3l; a hely szerepel az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1j\u00e1n), ennek hagyom\u00e1nya a XVII. sz\u00e1zadra ny\u00falik vissza. Rengeteg embert vonz, \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 alkalmat ad arra, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k bekapcsol\u00f3djanak a vall\u00e1sos n\u00e9pi sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k ma is \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n A XX. sz\u00e1zadi lengyel sz\u00ednh\u00e1zhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa<\/strong> volt vil\u00e1gszerte a legh\u00edresebb. M\u00e1r Wadowic\u00e9ben, gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyai alatt \u00e9rdekelte a sz\u00ednh\u00e1z, ott kapcsol\u00f3dott be az iskolai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6r munk\u00e1j\u00e1ba a tizen\u00e9ves Karol Wojty\u0142a. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt r\u00e9gi tan\u00e1r\u00e1val, Mieczys\u0142aw Kotlarczykkal egy\u00fctt hozta l\u00e9tre a konspir\u00e1ci\u00f3s Rapszodikus Sz\u00ednh\u00e1zat \u2013 ez a sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6r az \u00e9l\u0151 k\u00f6lt\u00e9szet romantikus hagyom\u00e1ny\u00e1t folytatta. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n m\u00e1r papk\u00e9nt t\u00e1mogatta ezt a sz\u00ednh\u00e1zat, \u00e1lland\u00f3 kritikusa volt, m\u00e9ltatta az egyes el\u0151ad\u00e1sokat. Irodalmi \u00e9letm\u0171ve r\u00e9szek\u00e9nt II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa dr\u00e1m\u00e1kat is \u00edrt, ezek k\u00f6z\u00fcl a legismertebb az Isten\u00fcnk testv\u00e9re <\/em>\u00e9s Az \u00e9kszer\u00e9sz boltja <\/em>c\u00edm\u0171 darab.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az irodalmi m\u0171vekb\u0151l dolgoz\u00f3 dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e1mos v\u00e1lfaja \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3ja mellett olyan m\u0171fajok is kibontakoznak \u00e9s jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rnek el Lengyelorsz\u00e1gban, amelyekben nem a sz\u00f3 a legfontosabb kifejez\u0151eszk\u00f6z (ilyen a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, a zen\u00e9s \u00e9s a mozg\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z). Egyre nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tesznek szert a b\u00e1bokat, figur\u00e1kat vagy \u00e1rnyj\u00e1t\u00e9kot alkalmaz\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zak; m\u00e9g rajz-, t\u0171z- \u00e9s pap\u00edrsz\u00ednh\u00e1z is l\u00e9tezik. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-540","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\n