Az id\u0151k hom\u00e1ly\u00e1ba v\u00e9sz, a magyarok mikor kezdt\u00e9k elismerni a lengyel el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t – a sor minden bizonnyal Chopinnel kezd\u0151d\u00f6tt, de ha k\u00f6zelebb j\u00f6v\u00fcnk az id\u0151ben, a lengyel kort\u00e1rs zene nagyjait\u00f3l a dzsesszlegend\u00e1k fell\u00e9p\u00e9s\u00e9ig mindig csordultig telnek a magyar koncerttermek, \u00e9s ez nem szimpl\u00e1n a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1gra vezethet\u0151 vissza. <\/b><\/p>\n
A lengyel m\u0171v\u00e9szek mindig b\u00e1tran k\u00eds\u00e9rleteztek t\u00e9rben-id\u0151ben, ez\u00e9rt a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatokban gyakran j\u00e1tszanak vezet\u0151 szerepet: az alkalmazott grafik\u00e1t\u00f3l a sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokig, a zen\u00e9ig.<\/p>\n
A Klasszikusok<\/strong><\/p>\n A lengyel klasszikus zen\u00e9t els\u0151sorban a romantikus hagyom\u00e1ny form\u00e1lta. Ennek Fryderyk Chopin<\/strong> (1810-1849) volt az els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je; sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9ben \u00f6tv\u00f6z\u0151dik a romantikus hangz\u00e1s a lengyel folkl\u00f3rral. Ezt az ir\u00e1nyt folytatta Stanis\u0142aw Moniuszko<\/strong> (1819-1852), a nemzeti oper\u00e1k \u00e9s sz\u00e1mos dal szerz\u0151je, amelyeket manaps\u00e1g a Kudowa-Zdr\u00f3jban tartott Moniuszko-fesztiv\u00e1lon szoktak el\u0151adni. A Chopin-hagyom\u00e1ny a lengyel zongoram\u0171v\u00e9szetben is jelent\u0151s. A nagy zongoravirtu\u00f3zok – J\u00f3zef Hoffmann, Artur Rubinstein vagy Ignacy Jan Paderewski – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s el\u0151szeretettel j\u00e1tszottak Chopint.<\/p>\n A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, a h\u00faszas \u00e9vekben h\u00edvt\u00e1k \u00e9letre a nemzetk\u00f6zi versenyeket, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a vil\u00e1g egyik legr\u00e9gibb ilyen rendezv\u00e9ny\u00e9t, a Henryk Wieniawski Nemzetk\u00f6zi Heged\u0171versenyt (a kiv\u00e1l\u00f3 heged\u0171virtu\u00f3zr\u00f3l kapta a nev\u00e9t), amelyet 1935 \u00f3ta rendeznek meg Pozna\u0144ban, vagy a Fryderyk Chopin Nemzetk\u00f6zi Zongoraversenyt, amely 1927 \u00f3ta kap helyet Vars\u00f3ban, \u00e9s ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Dmitrij Sosztakovics, Janusz Olejniczak, Krystian Zimerman \u00e9s Rafa\u0142 Blechacz kezdte a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. A zeneszerz\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n akkoriban Karol Szymanowski<\/strong> (1882-1937) volt a vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g, az \u00e9rzelemmel tel\u00edtett, nemegyszer n\u00e9pi elemekkel d\u00edsz\u00edtett kompoz\u00edci\u00f3k (p\u00e9ld\u00e1ul a Harnasie c\u00edm\u0171 balett) alkot\u00f3ja, amely az ut\u00f3bbi id\u0151ben Sir Simon Rattle, a birminghami v\u00e1rosi szimfonikus zenekar karmestere f\u00e1radoz\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt ismertt\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban, \u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette a zeneszerz\u0151 m\u0171veit (p\u00e9ld\u00e1ul az EMI gondoz\u00e1s\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9telsorozattal).<\/p>\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az er\u0151s politikai nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nytelenek voltak alkalmi m\u0171veket \u00edrni a lengyel zeneszerz\u0151k. Egyesek emigr\u00e1ltak (Roman Palester, Andrzej Panufnik, Roman Maciejewski), m\u00e1sok – ha nem akartak beh\u00f3dolni a rendszernek – a n\u00e9pzene hagyom\u00e1nyait folytatt\u00e1k, vagy az abszol\u00fat zen\u00e9t eszm\u00e9ny\u00edtett\u00e9k. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan \u00e9rt\u00e9kes m\u0171vek j\u00f6ttek l\u00e9tre, amelyek nem \u00e9rintettek politikai probl\u00e9m\u00e1kat (ilyen volt Lutos\u0142awski I. szimf\u00f3ni\u00e1ja, Gra\u017cyna Bacewicz vagy Boles\u0142aw Szabelski m\u0171vei). 1956 ut\u00e1n, a politikai enyh\u00fcl\u00e9ssel, a m\u0171v\u00e9szet is \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt. Hihetetlen\u00fcl gyorsan sz\u00fclettek izgalmas, divatos eur\u00f3pai ir\u00e1nyzatokat meghonos\u00edt\u00f3 m\u0171vek; ezek k\u00f6z\u00f6tt Tadeusz Baird \u00e9s Kazimierz Serocki m\u0171vei lettek a legismertebbek. Ezek az alkot\u00f3k alap\u00edtott\u00e1k 1956-ban a mai napig l\u00e9tez\u0151, minden \u00e9vben megrendezett Vars\u00f3i \u0150sz Nemzetk\u00f6zi Zenei Fesztiv\u00e1lt, amely az egyik legfontosabb eur\u00f3pai rendezv\u00e9nysorozat.<\/p>\n Ugyanilyen hamar jelentek meg az \u00fagynevezett szonorizmussal, vagyis kiz\u00e1r\u00f3lag a hangz\u00e1s sz\u00ednbeli kifejez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gein alapul\u00f3 zeneszerz\u00e9si technik\u00e1val kapcsolatos forradalmi eszt\u00e9tikai eszm\u00e9k. A szonorizmus \u00fatt\u00f6r\u0151 kezdem\u00e9nyez\u0151je Krzysztof Penderecki<\/strong> (1933) volt, aki teljesen \u00faj fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1nyt jel\u00f6lt ki az eur\u00f3pai kort\u00e1rs zen\u00e9ben. Penderecki avantg\u00e1rd \u00fatkeres\u00e9se leny\u0171g\u00f6z\u0151 volt, nem riadt vissza a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00e9rkez\u0151 hangok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l: z\u00f6rejeket, kattog\u00e1st, a f\u0171r\u00e9sz siv\u00edt\u00e1s\u00e1t vagy az \u00edr\u00f3g\u00e9p kopog\u00e1s\u00e1t is felhaszn\u00e1lta (Fluoreszk\u00e1l\u00e1s c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben). Ezzel szemben Witold Lutos\u0142awski <\/strong>(1913-1994) els\u0151sorban a formai t\u00f6k\u00e9ly probl\u00e9m\u00e1ira, illetve a kifinomult hangz\u00e1sra ford\u00edtott figyelmet. Zen\u00e9je, amely f\u0151leg az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban n\u00e9pszer\u0171, t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 m\u0171v\u00e9szet, bel\u00fcl gazdag \u00e9s sokt\u00f3nus\u00fa, amely az \u00f6sszhangz\u00e1s szel\u00edd b\u00e1j\u00e1val b\u0171v\u00f6l el, b\u00e1r nem hi\u00e1nyzik bel\u0151le a dr\u00e1mai lend\u00fclet sem (III. \u00e9s IV. szimf\u00f3nia, Zongoraverseny).<\/p>\n Az avantg\u00e1rd m\u00falttal val\u00f3 lesz\u00e1mol\u00e1s l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben sok zeneszerz\u0151 fordult a hagyom\u00e1nyokhoz, az elfeledett ide\u00e1lokhoz. Ez Pawe\u0142 Szyma\u0144ski<\/strong> \u00e9s Pawe\u0142 Mykietyn<\/strong> m\u0171veiben fedezhet\u0151 fel a legvil\u00e1gosabban. Zen\u00e9j\u00fckre jellemz\u0151, hogy szervesen k\u00f6t\u0151dnek a klasszicizmus, a romantika, s\u0151t a barokk st\u00edlushoz (ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul Mykietyn Shakespeare nyom\u00e1n szerzett Szonettjei), de t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151l\u00fck az egyszer\u0171 ut\u00e1nz\u00e1s. Ennek az eszt\u00e9tikai \u00e1ll\u00e1spontnak az \u00e1ll a h\u00e1tter\u00e9ben, hogy a klasszikus m\u0171v\u00e9szet \u00faj jelent\u00e9seit keresik a kort\u00e1rs kult\u00fara kontextus\u00e1ban, ez\u00e9rt mindk\u00e9t alkot\u00f3 a posztmodern zen\u00e9szek k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3. A hagyom\u00e1nnyal folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d igen intenz\u00edven jelenik meg Penderecki utols\u00f3 m\u0171veiben is, ahol a zeneszerz\u0151 egyenesen a kult\u00fara archet\u00edpusaihoz ny\u00fal, ezt igazolj\u00e1k a zeneszerz\u0151 orat\u00f3riumai \u00e9s oper\u00e1i (p\u00e9ld\u00e1ul A louduni \u00f6rd\u00f6g\u00f6k, az Elveszett Paradicsom, a Fekete maszk), amelyek a lengyel operairodalom legfontosabb m\u0171veinek tekinthet\u0151k. 2001-ben Penderecki a spanyol tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6st\u0151l, F\u00fcl\u00f6p hercegt\u0151l kapott rangos m\u0171v\u00e9szeti d\u00edjat, az Aszt\u00fariai Herceg D\u00edj\u00e1t. Az indokl\u00e1s szerint a d\u00edjat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zenei m\u0171fajokat \u00faj\u00edt\u00f3 m\u00f3don \u00f6tv\u00f6z\u0151 tehets\u00e9g\u00e9\u00e9rt kapta.<\/p>\n Henryk Miko\u0142aj G\u00f3recki<\/strong> (1933) m\u0171veiben elt\u00e1volodott az avantg\u00e1rdt\u00f3l, \u00e9s k\u00f6zeledett a hallgat\u00f3hoz. G\u00f3recki, aki fiatalkor\u00e1ban a megalkuv\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli m\u0171v\u00e9szet h\u00edv\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott, fokozatosan misztikuss\u00e1 v\u00e1lt; ez legegy\u00e9rtelm\u0171bben az 1976-ban kompon\u00e1lt III. szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1b\u00f3l der\u00fcl ki. T\u00edz-egyn\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ez a zenem\u0171 hihetetlen m\u00e9diakarriert futott be az amerikai Elektra Nonesuch c\u00e9g lemez\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ahol az amerikai \u00e9nekesn\u0151, Dawn Upshaw \u00e9s a London Sinfonietta zenekar el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban hallhat\u00f3 a szimf\u00f3nia. Ez a zenem\u0171 els\u0151 helyre ker\u00fclt az amerikai \u00e9s angol sikerlist\u00e1kon, \u00e9s az \u00f6t\u00f6dik helyet foglalta el 1993-ban Nagy-Britanni\u00e1ban a legn\u00e9pszer\u0171bb zenei alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. Az angol Classic FM r\u00e1di\u00f3 a hallgat\u00f3k k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra \u00e9jjel-nappal sug\u00e1rozta G\u00f3recki m\u0171veinek r\u00e9szleteit. A III. szimf\u00f3ni\u00e1t zenerajong\u00f3k is hallgatt\u00e1k, \u00e9s azok is, akik \u00e9let\u00e9nek nem volt r\u00e9sze a klasszikus zene, hallgatta az ifj\u00fas\u00e1g \u00e9s a kamionsof\u0151r\u00f6k. G\u00f3recki egyszer\u0171, de szenved\u00e9lyes zen\u00e9j\u00e9vel mindenkihez eljutott, mert az elemi \u00e9rzelmek vil\u00e1g\u00e1t t\u00e1rta fel. \u00c9rdemes m\u00e9g megeml\u00edteni Pawe\u0142 Mykietyn nemr\u00e9g bemutatott A tudatlan \u00e9s az \u0151r\u00fclt, a P\u00e1rizsban alkot\u00f3 Zygmunt Krauze Baltaz\u00e1r, illetve Bernadetta Matuszczak Antigon\u00e9 c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t. A kort\u00e1rs lengyel sz\u00ednpadi m\u0171veket – a klasszikus m\u0171fajhoz hasonl\u00f3an – nagy el\u0151szeretettel \u00e1ll\u00edtj\u00e1k sz\u00ednpadra a legjobb rendez\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul Mariusz Treli\u0144ski, Ryszard Peryt vagy Krzysztof Nazar. A nagy vok\u00e1lishangszeres form\u00e1k pedig a Wratislawia Cantans fesztiv\u00e1lon vend\u00e9geskednek – a gregori\u00e1n \u00e9nekekt\u0151l a gospelekig \u00e9s a spiritu\u00e1l\u00e9kig, a klasszikusokt\u00f3l az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szekig, \u00e9s mindezt a legkiv\u00e1l\u00f3bb, vil\u00e1gszerte elismert zenekarok, k\u00f3rusok \u00e9s sz\u00f3list\u00e1k el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban hallhatjuk, olyan karnagyokkal, mint Antoni Wit, Kazimierz Kord, Jacek Kaspszyk, Tadeusz Struga\u0142a. Jerzy Maksymiuk – a lengyel karmesterek k\u00f6z\u00fcl az egyik legsz\u00ednesebb egy\u00e9nis\u00e9g – els\u0151sorban k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n ad koncerteket, \u00e9s sz\u00edvesen ad el\u0151 \u00faj, addig ismeretlen reperto\u00e1rdarabokat. Vez\u00e9nyelte p\u00e9ld\u00e1ul a vil\u00e1g egyik legjobb zenekar\u00e1t, a glasgow-i BBC Sk\u00f3t Szimfonikus Zenekart, ami\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl megkapta a zenekart\u00f3l a megtisztel\u0151 Bab\u00e9rkoszor\u00fas Karmester c\u00edmet.<\/p>\n A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt vezet\u0151 helyet foglalnak el a lengyel sz\u00ednpadokon az \u00e9nekesek: Teresa \u017bylis-Gara, Ewa PodleS, Kira Boreczko, Wies\u0142aw Ochman, Romuald Tesarowicz. Igaz, hogy k\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan \u00e9lnek k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, ak\u00e1rcsak Zygmunt Krauze vagy Hanna Kulenty zeneszerz\u0151k, a heged\u0171m\u0171v\u00e9sz Bart\u0142omiej Nizio\u0142, a csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz El\u017cbieta Chojnacka vagy a zongoram\u0171v\u00e9sz Krystian Zimerman \u00e9s Piotr Anderszewski. \u0150k is er\u0151sen k\u00f6t\u0151dnek a lengyel kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9ghez, \u00e9s ez \u00e9szrevehet\u0151 a reperto\u00e1rjukon is.<\/p>\n Jazz, pop, rock<\/strong><\/p>\n Milyen jellemz\u0151 von\u00e1sokkal rendelkezik a kort\u00e1rs k\u00f6nny\u0171zene? Napjainkban nem els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonok, hanem ink\u00e1bb a piaci t\u00f6rv\u00e9nyek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Egy roppant m\u00e9ret\u0171 ipar\u00e1g lett, ahol saj\u00e1tos szab\u00e1lyok uralkodnak. Az \u00e1ru pedig, mint tudjuk, nem mindig a legjobb min\u0151s\u00e9g\u0171. Ahhoz, hogy elkeljen, hatalmas rekl\u00e1mg\u00e9pezetet mozgatnak meg. Ez persze egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenti azt, hogy az \u00ednyencek ne tal\u00e1ln\u00e1nak maguknak semmit. A nagy vil\u00e1gc\u00e9gek mellett kis m\u0171helyek is m\u0171k\u00f6dnek, ahol olyan lemezeket adnak ki, amelyekhez nincs sz\u00fcks\u00e9g m\u00e9diafelhajt\u00e1sra. El\u00e9g, ha sz\u0171k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek adnak koncerteket. Az ilyen zen\u00e9t nevezz\u00fck klub- vagy r\u00e9tegzen\u00e9nek. Ezeknek a r\u00e9tegig\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jelenik meg manaps\u00e1g t\u00f6bb ezer zenei sz\u00edn \u00e9s \u00edz a popkult\u00far\u00e1n bel\u00fcl. Nemcsak azt tal\u00e1lhatjuk meg benne, ami divatos, hanem azt is, ami \u00e9rt\u00e9kes, s\u0151t id\u0151t\u00e1ll\u00f3. Az ilyen m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a lengyel m\u0171v\u00e9szek is kiveszik a r\u00e9sz\u00fcket.<\/p>\n A lemezfelv\u00e9teleket manaps\u00e1g nem g\u00e1tolja semmi, abban sincs semmi rendk\u00edv\u00fcli, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1gon hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k. Mivel t\u0171nnek ki ezen a hatalmas m\u0171v\u00e9szeti piacon a lengyelek, miben mutatkozik meg az eredetis\u00e9g\u00fck? Fontos a k\u00e9rd\u00e9sre adott v\u00e1lasz, mert ez hat\u00e1rozza meg, hogy a milli\u00f3nyi lemez k\u00f6z\u00fcl mi\u00e9rt pont egy lengyel korong ut\u00e1n ny\u00fal egy amerikai, francia vagy jap\u00e1n zenerajong\u00f3, vagy mi\u00e9rt lengyel m\u0171v\u00e9szek koncertj\u00e9t hallgatja a hamburgi, londoni vagy moszkvai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Vajon csak most gy\u0151zi le akad\u00e1lyok n\u00e9lk\u00fcl a kultur\u00e1lis \u00e9s f\u00f6ldrajzi hat\u00e1rokat a lengyel zene, vagy azel\u0151tt is \u00edgy volt? A h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek a dzsessz jegy\u00e9ben kezd\u0151dtek. \u00cdgy volt ez 1950-ig. Azt\u00e1n a kommunista hat\u00f3s\u00e1gok az ellens\u00e9ges ideol\u00f3gia ir\u00e1nti szimp\u00e1tia jel\u00e9nek nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k a dzsesszt. Hamarosan \u00fcld\u00f6zni kezdt\u00e9k, \u00e9s betiltott\u00e1k j\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t. Csak az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, az „ideol\u00f3giai enyh\u00fcl\u00e9ssel” mutatkoztak meg a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g jelei. 1956-ban a nyughatatlan (k\u00e9s\u0151bb emigr\u00e1ns) \u00edr\u00f3, Leopold Tyrmand vezet\u00e9s\u00e9vel rendezt\u00e9k meg a dzsesszrajong\u00f3k az els\u0151 nemzetk\u00f6zi fesztiv\u00e1lt Lengyelorsz\u00e1gban, amely ma m\u00e1r – az ismert Jazz Jamboree n\u00e9vvel – a legr\u00e9gebbi ilyen esem\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1ban. A lengyel dzsessz\u00e9let els\u0151 nagy egy\u00e9nis\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 tartozott Krzysztof Komeda <\/strong>(1931-1969). Orvosi diplom\u00e1val a zseb\u00e9ben, kedvtel\u00e9sb\u0151l lett zongorista \u00e9s zeneszerz\u0151, t\u00f6bb egy\u00fcttes vezet\u0151je, sz\u00e1mos dzsesszt\u00e9ma szerz\u0151je \u00e9s a hatvanas \u00e9vek egyik legeredetibb filmzeneszerz\u0151je. A hatvanas \u00e9vekben komoly m\u0171v\u00e9szi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek Lengyelorsz\u00e1gban a saj\u00e1t zenei arculat megteremt\u00e9s\u00e9re. Fiatal alkot\u00f3k kezdt\u00e9k p\u00e1ly\u00e1jukat, akik a hely\u00fcket kerest\u00e9k az irodalom, a film, a sz\u00ednh\u00e1z, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, a k\u00f6nny\u0171zene \u00e9s a dzsessz ter\u00fclet\u00e9n, nem is csak haz\u00e1jukban, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n Ezek az \u00fatkeres\u00e9sek a heged\u0171s \u00e9s zeneszerz\u0151 Micha\u0142 Urbaniak, az \u00e9nekesn\u0151 Urszula Dudziak, a zongorista Adam Makowicz, a trombit\u00e1s Tomasz Sta\u0144ko dzsessz\u00e9let\u00fatj\u00e1ban t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek a legteljesebb form\u00e1ban. Mindannyian a hatvanas \u00e9vekben indultak, majd a hetvenes \u00e9vekben kapott lend\u00fcletet m\u0171v\u00e9szi karrierj\u00fck. M\u00e9g ma, a zenei st\u00edlusok, divatok \u00e9s ir\u00e1nyzatok tobz\u00f3d\u00e1sa idej\u00e9n is sug\u00e1rz\u00f3an egy\u00e9ni a zen\u00e9j\u00fck, \u00e9s elismerik \u0151ket a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9nek legnagyobb tekint\u00e9lyei.<\/p>\n Micha\u0142 Urbaniak<\/strong> (1943) nev\u00e9t emlegetik leggyakrabban napjainkban a lengyel dzsessz-zen\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl. Lemezei t\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l milli\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyban jelentek meg Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. T\u00f6bb tucat olyan CD bor\u00edt\u00f3j\u00e1n szerepel a neve, amelyet a vil\u00e1g dzsesszelitj\u00e9hez tartoz\u00f3 zen\u00e9szekkel, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Marcus Millerrel, George Bensonnal, Billy Cobhammel, Ron Carterrel, Joe Zawinullal, Wayne Shorterrel, St\u00e9phane Grapellivel \u00e9s Miles Davisszel egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtett. Azzal v\u00edvta ki elismer\u00e9s\u00fcket, hogy nyitott volt minden \u00fajra, \u00f6tv\u00f6zni tudta a dzsesszt a rockkal, a hip hopot a dzsesszel. M\u00e9g a heged\u0171je is eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp sz\u00f3l – hangsz\u00edn\u00e9t elektronik\u00e1val m\u00f3dos\u00edtja, az inton\u00e1ci\u00f3t a szaxofonhoz vagy az emberi hanghoz teszi hasonlatoss\u00e1. Urszula Dudziak\u00e9<\/strong> (1943) a m\u00e1sik hang, amely a kort\u00e1rs dzsessznek k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl az egyik leg\u00e9rdekesebb hangszere. Dudziak Krzysztof Komeda egy\u00fcttes\u00e9ben volt sz\u00f3l\u00f3\u00e9nekes. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n felhagyott a megszokott dzsessz\u00e9nekl\u00e9ssel, \u00e1tt\u00e9rt a hangot elektronikusan m\u00f3dos\u00edt\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekre. \u00daj st\u00edlust hozott ezzel a dzsessz\u00e9nekl\u00e9sbe, a mai napig nincs vet\u00e9lyt\u00e1rsa. Elk\u00e9peszt\u0151 hangereje, inton\u00e1ci\u00f3ja, technik\u00e1ja \u00e9s k\u00f6nnyeds\u00e9ge egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3; j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza mindezt a nagy siker\u0171 Papaya c\u00edm\u0171 felv\u00e9tel.<\/p>\n Vil\u00e1gh\u00edr\u0171 dzsessz-zongorista lett Adam Makowicz<\/strong> (1940). George Gershwin m\u0171veinek el\u0151ad\u00e1s\u00e1val nem csak az amerikai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get b\u0171v\u00f6lte el. J\u00e1t\u00e9k\u00e1ban t\u00fckr\u00f6z\u0151dik szinte az eg\u00e9sz dzsessz-zongora t\u00f6rt\u00e9nelem: Teddy Wilson szvinges hangz\u00e1svil\u00e1ga, Art Tatum k\u00f6nnyeds\u00e9ge, Errol Garner vid\u00e1ms\u00e1ga, Oscar Peterson eleganci\u00e1ja. Koncentr\u00e1ltabb, mint Keith Jarrett, \u00e9s dzsesszesebb, mint Chick Corea. Mindez \u00edgy egy\u00fctt, a virtu\u00f3z technika d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeivel, \u00e9kessz\u00f3l\u00f3 improviz\u00e1ci\u00f3val, a chopines szl\u00e1v l\u00e9lekkel a maga nem\u00e9ben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 zenei hangz\u00e1st teremt – olyan zongoraj\u00e1t\u00e9kot, amely m\u00e9lt\u00f3 a vil\u00e1g legh\u00edresebb koncerttermeihez. Tomasz Sta\u0144ko<\/strong> (1942) rangos elismer\u00e9sek birtokosa: megkapta a Preis der Deutschen Schallplatenkritik 2000 \u00e9s a European Jazz Prize 2002 d\u00edjakat, azonk\u00edv\u00fcl harminc \u00e9ve viseli az Eur\u00f3pa els\u0151 sz\u00e1m\u00fa trombit\u00e1sa c\u00edmet. 1961-ben lett a Jazz Darings kvartett tagja, az egy\u00fcttest Adam Makowiczcsal egy\u00fctt alap\u00edtott\u00e1k. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag ez volt az els\u0151 eur\u00f3pai egy\u00fcttes, amely free dzsesszt j\u00e1tszott, \u00e9s – mint egyik n\u00e9met kritikusuk \u00edrta – sikerrel ford\u00edtott\u00e1k le Ornette Coleman zenei nyelv\u00e9t a saj\u00e1tjukra. Ez volt az els\u0151 s egyben az utols\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet arra, hogy zen\u00e9j\u00e9t m\u00e1sok alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szet\u00e9re \u00e9p\u00edtse. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb elindult r\u00f6g\u00f6s, de \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00fatj\u00e1n, \u00e9s el\u00e9rte azt, ami csak a legnagyobbakra jellemz\u0151: a k\u00f6lt\u0151i kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1got, a l\u00e1zas expresszivit\u00e1st. A Miles Davis hal\u00e1la ut\u00e1n meg\u00fcresedett tr\u00f3n m\u00e9lt\u00f3 ut\u00f3dra tal\u00e1lt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy milyen lelkes fogadtat\u00e1sra tal\u00e1ltak 2002 novemberi fell\u00e9p\u00e9sei az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.<\/p>\n Nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 m\u0171v\u00e9sz a szaxofonos Zbigniew Namys\u0142owski <\/strong>(1939), az eur\u00f3pai dzsessz\u00e9let egyik legkreat\u00edvabb alakja. \u0150 volt az els\u0151 lengyel dzsessz-zen\u00e9sz, aki k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n k\u00e9sz\u00edtett hanglemezt, a Lol\u00e1t, amely 1967-ben jelent meg a Decca c\u00e9gn\u00e9l. Erre figyeltek fel a Down Beat c\u00edm\u0171 lap \u00e1ltal tartott szavaz\u00e1son: \u0151 ker\u00fclt az els\u0151 helyre a nagyobb elismer\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 tehets\u00e9g kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban. Filmzen\u00e9t is szerez amellett, hogy saj\u00e1t koncert- \u00e9s lemezreperto\u00e1rral rendelkezik, azonk\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos dzsesszt\u00e9ma szerz\u0151je, amelyekben m\u00e1r a hetvenes \u00e9vekben felhaszn\u00e1lt a lengyel n\u00e9pzen\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 mot\u00edvumokat. Kor\u00e1n elhunyt a szaxofonos \u00e9s heged\u0171s Zbigniew Seifert<\/strong> (1946-1979). 1967 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt Tomasz Sta\u0144ko kvintettj\u00e9ben zen\u00e9lt. K\u00e9s\u0151bb k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, t\u00f6bbnyire az NSZK-ban koncertezett, \u00e9s k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9teleket, Albert Mangelsdorff, Chris Hinze, Charlie Mariano egy\u00fcttes\u00e9vel, a Free Sound zenekarral, illetve Joachim K\u00fchnnel \u00e9s McCoy Tynerrel. 1976-ban k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 szerz\u0151i lemez\u00e9t Man of the Light c\u00edmmel, ez a felv\u00e9tel hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra a vil\u00e1gh\u00edrt. Ekkor der\u00fclt f\u00e9ny betegs\u00e9g\u00e9re, ez\u00e9rt m\u00e9gsem tudta megval\u00f3s\u00edtani minden m\u0171v\u00e9szi terv\u00e9t. Kiv\u00e1l\u00f3 amerikai zen\u00e9szekkel, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt John Scofielddel, Eddie Gomezzel \u00e9s JackDeJohnette-tel k\u00e9sz\u00edtette huszadik, egyben utols\u00f3 lemez\u00e9t Passion c\u00edmmel, amely a mai napig leny\u0171g\u00f6zi a hallgat\u00f3t a heged\u0171j\u00e1t\u00e9k egy\u00e9ni expresszivit\u00e1s\u00e1val.)<\/p>\n A zene egyetemes nyelv\u00e9n besz\u00e9l\u0151 lengyel dzsessz gyorsan kiemelt helyre ker\u00fclt a vil\u00e1g sz\u00ednpad\u00e1n, \u00e9s meg is \u0151rizte ezt a helyet. Ahhoz, hogy \u00e1tjusson a f\u00f6ldrajzi hat\u00e1rokon, le kellett gy\u0151znie a nyelvi korl\u00e1tokat. Ez csak a nyolcvanas- kilencvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n siker\u00fclt, amikor a lengyel zenei piacon nagyobb s\u00falyt kaptak a nemzetk\u00f6zi hanglemezc\u00e9gek helyi v\u00e1llalatai.<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi zenei \u00e9letben a lengyel rock aratta a legszer\u00e9nyebb sikereket. Neh\u00e9z volt versenyre kelni a brit \u00f3ri\u00e1sokkal. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben viszont sok minden megv\u00e1ltozott. A Myslovitz<\/strong> egy\u00fcttes lemez\u00e9nek angol nyelv\u0171 v\u00e1ltozat\u00e1t koncerteken n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett\u00e9k Londonban. Felfigyeltek arra, milyen hat\u00e1sos a csapat sz\u00ednpadi megjelen\u00e9se, hiszen \u0151k kapt\u00e1k az MTV European Music Awardot 2002-ben a legjobb lengyel m\u0171v\u00e9sz (The Best Polish Act) kateg\u00f3ri\u00e1ban. A Vader<\/strong> azon csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00fa lengyel egy\u00fcttes k\u00f6z\u00e9 tartozik a death metal m\u0171fajban, amelyet ismernek \u00e9s megbecs\u00fclnek a zenei vil\u00e1gban. 1985-ben alakult, \u00e9s a n\u00e9met Earache Records lemezc\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00f6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb kezdte nemzetk\u00f6zi karrierj\u00e9t. 1993-t\u00f3l l\u00e9pett fel Lengyelorsz\u00e1gban a fontosabb rockrendezv\u00e9nyeken, illetve k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, Eur\u00f3p\u00e1ban, Jap\u00e1nban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s Kanad\u00e1ban. Az egy\u00fcttes lemezeinek t\u00f6bbs\u00e9ge beker\u00fclt az Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Jap\u00e1nban terjesztett kiadv\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n Az eredeti n\u00e9pi hangz\u00e1s kedvel\u0151inek melegen aj\u00e1nlhatjuk a Jaros\u0142aw Bester Band (azel\u0151tt Cracow Klezmer Band), egy fiatal virtu\u00f3zokb\u00f3l (harmonika, heged\u0171, klarin\u00e9t, b\u0151g\u0151, \u00fct\u0151hangszerek) \u00e1ll\u00f3 rendk\u00edv\u00fcli kvartett zen\u00e9j\u00e9t. Dinamikus kompoz\u00edci\u00f3ik \u00e9s eredeti hangszerel\u00e9s\u00fck r\u00e9v\u00e9n, a zsid\u00f3 zene \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek napjainkban kibontakoz\u00f3 radik\u00e1lis ir\u00e1nyzat\u00e1t k\u00e9pviselve az egyik legizgalmasabb jelens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtanak. Az egy\u00fcttes nemcsak a zsid\u00f3 hat\u00e1sokb\u00f3l \u00e9p\u00edtkezik, hanem felhaszn\u00e1lja a balk\u00e1ni, az arab, a cig\u00e1ny \u00e9s a szl\u00e1v hagyom\u00e1ny elemeit is. Sikeres koncerteket adott olyan h\u00edress\u00e9gek oldal\u00e1n, mint a Brave Old World, Anthony Coleman & Sephardic Tinge, a Klezmatics vagy a Dave Krakauer Klezmer Madness. A Cracow Klezmer Band zen\u00e9je m\u00e9g John Zornt, a kort\u00e1rs zenei \u00e9let egyik legkreat\u00edvabb m\u0171v\u00e9sz\u00e9t is elb\u0171v\u00f6lte. 2000 \u00f3ta h\u00edres new york-i kiad\u00f3j\u00e1n\u00e1l, a TZADIK-n\u00e1l jelennek meg az egy\u00fcttes lemezei.<\/p>\n Egyre gyakrabban jutnak el k\u00fclf\u00f6ldre a szinte vil\u00e1gszerte divatos n\u00e9pzen\u00e9t terjeszt\u0151 f\u00fcggetlen kiad\u00f3k lemezei. A n\u00e9pi vagy folkl\u00f3rir\u00e1nyzat h\u00edveinek otthoni lemezgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben bizony\u00e1ra \u00e9rdekes kiadv\u00e1nynak sz\u00e1m\u00edtanak a Trebunie Tutki<\/strong> egy\u00fcttes felv\u00e9telei. A Bia\u0142y Dunajecben \u00e9l\u0151 gur\u00e1l egy\u00fcttes a csal\u00e1d csaknem sz\u00e1z\u00e9ves zenei hagyom\u00e1ny\u00e1t folytatja. 1991-ben kezdte hivat\u00e1sos zenei p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, amikor k\u00f6z\u00f6s koncertet adott a legend\u00e1s jamaicai roots-reggae egy\u00fcttessel, a Twinkle Brothersszel. K\u00f6z\u00f6s felv\u00e9tel\u00fcket, a W Sherwood c\u00edm\u0171 lemezt tartj\u00e1k az egyik legjobb world music albumnak a World Music Charts Europe, az Eur\u00f3pai R\u00e1di\u00f3s Sz\u00f6vets\u00e9g (European Broadcasting Union) tizenegy orsz\u00e1g\u00e1nak r\u00e1di\u00f3s producereit t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 szervezet t\u00edz\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sa \u00f3ta. Hasonl\u00f3an n\u00e9pszer\u0171 lett a Best Dub\/Greatest Hits c\u00edm\u0171 albumuk is. A von\u00f3sok transzba ejt\u0151 j\u00e1t\u00e9ka, a megkap\u00f3 dallamok \u00e9s a sokoldal\u00fa Norman Grant ritmusbrav\u00farjai hat\u00e1sosan egyes\u00edtik a k\u00e9t zenei kult\u00far\u00e1t.<\/p>\n \u00c9rdemes megismerkedni a De Press<\/strong> folk-punk egy\u00fcttes zen\u00e9j\u00e9vel is, amely 1980-ban, Osl\u00f3ban (Norv\u00e9gi\u00e1ban) alakult Andrzej Dziubek \u00e9s k\u00e9t norv\u00e9g zen\u00e9sz, Jorn Christensen \u00e9s Ola Smortheim kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. Reperto\u00e1rjukat a lengyel gur\u00e1l folkl\u00f3r \u00e1ltal ihletett dalok alkotj\u00e1k, amelyeket punk, hardcore vagy ska ritmusban \u00e1talak\u00edtva adnak el\u0151. Az egy\u00fcttessel sv\u00e9d, feh\u00e9rorosz \u00e9s orosz zen\u00e9szek is egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n A legh\u00edresebb lengyel filmzeneszerz\u0151k<\/strong><\/p>\n Nem lenne teljes a lengyel k\u00f6nny\u0171zen\u00e9t bemutat\u00f3 k\u00e9p, ha nem tenn\u00e9nk eml\u00edt\u00e9st a filmzeneszerz\u0151kr\u0151l. Sz\u00e1mos d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k m\u00e1r m\u0171veiket. Bronis\u0142aw Kaper ut\u00e1n az \u00f6tvenes \u00e9vekben az az\u00f3ta elhunyt Henryk Wars h\u00f3d\u00edtotta meg Hollywoodot. A hatvanas \u00e9vekben tragikus baleset t\u00f6rte kett\u00e9 Krzysztof Komeda vill\u00e1mgyors hollywoodi karrierj\u00e9t. Mostan\u00e1ban sz\u00e1mos j\u00f3l ismert filmet k\u00eds\u00e9r Jan A.P. Kaczmarek, Zbigniew Preisner vagy Wojciech Kilar zen\u00e9je, ak\u00e1r eur\u00f3pai, ak\u00e1r amerikai alkot\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n Wojciech Kilar<\/strong> – A zongorista (2002), A hal\u00e1l \u00e9s a l\u00e1nyka (1994), rendezte Roman Pola\u0144ski; Egy h\u00f6lgy arck\u00e9pe (1996), rendezte Jane Campion; Drakula (1992), rendezte Francis Ford Coppola<\/p>\n Zbignew Preisner<\/strong> – H\u00e1rom sz\u00edn (1993-1994), Veronika kett\u0151s \u00e9lete (1991), rendezte Krzysztof Kieslowski; A titkok kertje (1993), rendezte Agnieszka Holland; V\u00e9gzet (1992), rendezte Louis Malle<\/p>\n Jan A.P. Kaczmarek<\/strong> – \u00c9n, P\u00e1n P\u00e9ter (2005-ben Oscar-d\u00edjat kapott), rendezte Marc Forster; A h\u0171tlen (2001), rendezte Adrian Lyne; V\u00e1gy (1997), rendezte Lance Young; Washington Square (1997), rendezte Agnieszka Holland<\/p>\n Micha\u0142 Lorenc<\/strong> – Brute (1997), rendezte Maciej Dejczer; Vak szenved\u00e9ly (1996), rendezte Yurek Bogayewicz; A nyak\u00e9k nyom\u00e1ban (1996), rendezte Bob Rafelson<\/p>\n Krzysztof Komeda<\/strong> – K\u00e9s a v\u00edzben (1961), Zs\u00e1kutca (1966), Rosemary gyermeke (1968), rendezte Roman Pola\u0144ski; Kattorna (1965), rendezte Henning Carlsen<\/p>\n Bronis\u0142aw Kaper<\/strong> – t\u00f6bb mint sz\u00e1z\u00f6tven filmhez \u00edrt zen\u00e9t; Oscar-d\u00edjas (Lili, 1953, rendezte Charles Walters); h\u00edres dzsesszt\u00e9m\u00e1k (p\u00e9ld\u00e1ul a Green Dolphin Street \u00e9s a You Are All I Need) szerz\u0151je<\/p>\n Fiatalok \u00e9s sz\u00e9pek<\/strong><\/p>\n A lengyel \u00e9nekesn\u0151k legfiatalabb nemzed\u00e9k\u00e9nek k\u00e9t csillaga, Edyta G\u00f3rniak<\/strong> (1972) \u00e9s Anna Maria Jopek<\/strong> (1970) lemezei beker\u00fcltek a lemezc\u00e9gek sz\u00e9les k\u00f6rben forgalmazott albumai k\u00f6z\u00e9, \u00e9s eljutnak az eg\u00e9sz vil\u00e1g zenerajong\u00f3ihoz. Nyugati menedzserek (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Jim Beach, aki r\u00e9g\u00f3ta int\u00e9zi a Queen egy\u00fcttes \u00fcgyeit is) d\u00f6nt\u00f6ttek arr\u00f3l, hogy bemutass\u00e1k a vil\u00e1gnak a sz\u00e9p \u00e9s tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szn\u0151ket. Edyta G\u00f3rniak m\u00e1sodik helyez\u00e9st \u00e9rt el az eurov\u00edzi\u00f3s dalfesztiv\u00e1lon Dublinban (1994-ben), egy j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi koncerten pedig a nagy tenor, Jos\u00e9 Carreras partnere volt. Az angol \u00e9s a n\u00e9met sajt\u00f3 az elm\u00falt t\u00edz \u00e9v legnagyobb felfedez\u00e9sek\u00e9nt tartja sz\u00e1mon. Minden adotts\u00e1ga megvan ahhoz, hogy a j\u00f6v\u0151ben elfoglalja Liza Minnelli vagy Whitney Houston hely\u00e9t: egzotikus sz\u00e9ps\u00e9g, nagyszer\u0171 hang \u00e9s \u00f3ri\u00e1si tehets\u00e9g. Anna Maria Jopek \u00e9nekesi tehets\u00e9g\u00e9t Michel Legrand d\u00edjazta, Pat Metheny pedig \u0151t v\u00e1lasztotta partnern\u0151j\u00e9\u00fcl a k\u00f6z\u00f6s dzsesszfelv\u00e9telekhez. Sz\u00ednpadi b\u00e1ja, dzsessz\u00e9nekesi lelke \u00e9s m\u0171v\u00e9szi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge nagyszer\u0171en harmoniz\u00e1l Metheny git\u00e1rj\u00e1t\u00e9k\u00e1val.<\/p>\n A leg\u00e9rdekesebb rendszeres zenei rendezv\u00e9nyek Lengyelorsz\u00e1gban<\/strong><\/p>\n Jazz Jamboree Nemzetk\u00f6zi Dzsesszfesztiv\u00e1l<\/strong>, Vars\u00f3, okt\u00f3ber A Sinfonia Varsovia<\/strong><\/p>\n Krzysztof Penderecki a Sinfonia Varsovia igazgat\u00f3ja, amely 1984-ben alakult a Lengyel Kamarazenekar tagjaib\u00f3l, \u00e9s a vil\u00e1g egyik legjobb zenekar\u00e1nak tartj\u00e1k. A zenekar els\u0151 \u00e1lland\u00f3 vend\u00e9gkarmestere Yehudi Menuhin volt, ezt a szerepet most Marc Minkowski t\u00f6lti be. A Sinfonia Varsovia, amely szinte korl\u00e1tlan reperto\u00e1rral rendelkezik, vil\u00e1gszerte a legkiv\u00e1l\u00f3bb karmesterekkel (Yehudi Menuhinnal, Msztyiszlav Rosztropoviccsal, Jerzy Maksymiukkal) \u00e9s a legnagyobb m\u0171v\u00e9szekkel (Jos\u00e9 Carrerassal, Placido Doming\u00f3val, Kiri Te Kanaw\u00e1val, Andreas Vollenweiderrel) koncertezik.<\/p>\n \u00c9rdekess\u00e9gek a lengyel zene vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/p>\n A vil\u00e1g leghosszabb szimf\u00f3ni\u00e1ja Bogus\u0142aw Schaeffer 1997-ben kompon\u00e1lt, t\u00f6bb mint k\u00e9t\u00f3r\u00e1s id\u0151tartam\u00fa Szimf\u00f3nia-Concert\u00f3ja. Schaeffert a kort\u00e1rs zene teoretikusak\u00e9nt \u00e9s zenet\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt is ismerik (f\u0151leg n\u00e9met nyelvter\u00fcleten), illetve avantg\u00e1rd \u00e9s nagyon mulats\u00e1gos dr\u00e1m\u00e1k szerz\u0151jek\u00e9nt is sikeres (ilyen dr\u00e1ma p\u00e9ld\u00e1ul a Forgat\u00f3k\u00f6nyv h\u00e1rom sz\u00edn\u00e9szre).<\/p>\n A lengyel zongoram\u0171v\u00e9szek k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pess\u00e9gekkel dicsekedhetnek. Ignacy Jan Paderewski m\u00e1r h\u00edres zen\u00e9sz volt, amikor 1919-ben haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a f\u00fcggetlen k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 lengyel korm\u00e1ny\u00e1nak \u00e9l\u00e9re \u00e1llt. Artur Rubinstein \u00e9s Mieczys\u0142aw Horszowski nagy siker\u0171 hangversenyeket adott majdnem sz\u00e1z\u00e9vesen. J\u00f3zef Hofman feltal\u00e1lta az ablakt\u00f6rl\u0151t \u00e9s a g\u00e9mkapcsot, Janusz Olejniczak pedig Andrzej \u017bu\u0142awski La note bleue c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben Chopint alak\u00edtotta.<\/p>\n A komolyzene ter\u00fclet\u00e9n a legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban eladott, kort\u00e1rs m\u0171vet r\u00f6gz\u00edt\u0151 CD – t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 eladott p\u00e9ld\u00e1nnyal – Henryk Miko\u0142aj G\u00f3recki III. szimf\u00f3ni\u00e1ja, amelyet az Elektra Nonesuch adott ki.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n Krzysztof Penderecki h\u00e1rom szerzem\u00e9ny\u00e9t k\u00fcldte el egy versenyre, pedig csak egyet lehetett volna. Az els\u0151t bal k\u00e9zzel \u00edrta (hiszen balkezes), a m\u00e1sodikat jobb k\u00e9zzel, a harmadikat odaadta valakinek, hogy m\u00e1solja le – mindezt az\u00e9rt, hogy a lehet\u0151 legnagyobb es\u00e9lye legyen a d\u00edj elnyer\u00e9s\u00e9re (k\u00fclf\u00f6ldi \u00f6szt\u00f6nd\u00edj volt a f\u0151d\u00edj). Kider\u00fclt, hogy mindh\u00e1rom kompoz\u00edci\u00f3t d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k: \u0151 kapta az els\u0151 d\u00edjat \u00e9s k\u00e9t m\u00e1sodikat megosztva.<\/p>\n Krzysztof Penderecki fontosabb m\u0171vei<\/strong><\/p>\n 1958 D\u00e1vid-zsolt\u00e1rok k\u00f3rusra, h\u00faros \u00e9s \u00fct\u0151s hangszerekre Henryk Miko\u0142aj G\u00f3recki fontosabb m\u0171vei<\/strong><\/p>\n 1958 Epitaphium k\u00f3rusra \u00e9s hangszerekre Az id\u0151k hom\u00e1ly\u00e1ba v\u00e9sz, a magyarok mikor kezdt\u00e9k elismerni a lengyel el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t – a sor minden bizonnyal Chopinnel kezd\u0151d\u00f6tt, de ha k\u00f6zelebb j\u00f6v\u00fcnk az id\u0151ben, a lengyel kort\u00e1rs zene nagyjait\u00f3l a dzsesszlegend\u00e1k fell\u00e9p\u00e9s\u00e9ig mindig csordultig telnek a magyar koncerttermek, \u00e9s ez nem szimpl\u00e1n a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1gra vezethet\u0151 vissza. A lengyel m\u0171v\u00e9szek mindig b\u00e1tran k\u00eds\u00e9rleteztek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-542","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\n
Gdynia Summer Jazz Days<\/strong>, Gdynia, j\u00falius
Vars\u00f3i \u0150sz<\/strong> – Nemzetk\u00f6zi Kort\u00e1rs Zenei Fesztiv\u00e1l<\/strong>, Vars\u00f3, szeptember
Warsaw Summer Jazz Days<\/strong>, j\u00falius-augusztus
Nemzetk\u00f6zi Chopin Fesztiv\u00e1l<\/strong>, Duszniki Zdr\u00f3j, j\u00falius-augusztus
Nemzetk\u00f6zi Orgonafesztiv\u00e1l<\/strong>, Gda\u0144sk- Oliwa, j\u00fanius-augusztus
Wratislawia Cantans Nemzetk\u00f6zi Orat\u00f3rium- \u00e9s Kant\u00e1tafesztiv\u00e1l<\/strong>, Wroc\u0142aw, szeptember
Nemzetk\u00f6zi Pravoszl\u00e1v Zenei Fesztiv\u00e1l<\/strong>, Hajn\u00f3wka, m\u00e1jus
Rawa Blues Fesztiv\u00e1l<\/strong>, Katowice, okt\u00f3ber
Open’er Fesztiv\u00e1l<\/strong>, Gdynia, j\u00falius<\/p>\n
1959 Eman\u00e1ci\u00f3k k\u00e9t von\u00f3s zenekarra
1960 Gy\u00e1sz\u00e9nek a hirosimai \u00e1ldozatok eml\u00e9k\u00e9re \u00f6tvenk\u00e9t von\u00f3s hangszerre
1962 Fluoreszk\u00e1l\u00e1s szimfonikus nagyzenekarra
1965 Luk\u00e1cs-passi\u00f3 sz\u00f3l\u00f3\u00e9nekre, narr\u00e1torra, n\u00e9gy k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1970 Kozmog\u00f3nia sz\u00f3l\u00f3\u00e9nekre, k\u00e9t k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1971 Utrenja sz\u00f3l\u00f3\u00e9nekre, k\u00e9t k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1974 Magnificat h\u00e9t basszus \u00e9nekhangra, k\u00e9t vegyeskarra, gyermekkarra \u00e9s zenekarra
1977 Concerto per violino ed orchestra No. 1.
1978 Elveszett Paradicsom John Milton m\u0171ve nyom\u00e1n
1980 I I., „Szenteste” szimf\u00f3nia szimfonikus zenekarra
1980 T e Deum sz\u00f3l\u00f3hangokra, k\u00e9t k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1984 Lengyel rekviem sz\u00f3l\u00f3hangokra, k\u00e9t k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1986 A fekete maszk, egyfelvon\u00e1sos opera
1991 \u00dcb\u00fc kir\u00e1ly, opera buffa Alfred Jarry dr\u00e1m\u00e1ja nyom\u00e1n
1992 V., „Korea” szimf\u00f3nia szimfonikus zenekarra
1996 Jeruzs\u00e1lem h\u00e9t kapuja sz\u00f3l\u00f3hangokra, narr\u00e1torra, h\u00e1rom k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1998 Credo sz\u00f3l\u00f3hangokra, k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
2000 Concerto grosso h\u00e1rom gordonk\u00e1ra \u00e9s zenekarra
2003 Concerto „R\u00e9surrection” zongor\u00e1ra \u00e9s zenekarra
2004 Concerto grosso \u00f6t klarin\u00e9tra \u00e9s zenekarra
2005 VIII. „Lieder der Verg\u00e4nglichkeit” szimf\u00f3nia<\/p>\n
1959 I., „1959” szimf\u00f3nia von\u00f3s zenekarra \u00e9s \u00fct\u0151s\u00f6kre
1962 Genesis – Elementi per tre archi
1971 Ad Matrem szopr\u00e1n \u00e9nekhangra, k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1972 II., „Kopernikusz” szimf\u00f3nia szopr\u00e1n, bariton \u00e9nekhangra, k\u00f3rusra \u00e9s zenekarra
1974 \u00c1men k\u00f3rusra, k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl
1976 III., „Gy\u00e1szdalok” szimf\u00f3nia szopr\u00e1n \u00e9nekhangra \u00e9s zenekarra
1980 Mazurk\u00e1k zongor\u00e1ra
1982 Altat\u00f3dalok \u00e9s t\u00e1ncok heged\u0171re \u00e9s zongor\u00e1ra
1987 Totus Tuus k\u00f3rusra, k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl
1988 I., „Alkonyodik” von\u00f3sn\u00e9gyes
1991 II., „Quasi una fantasia” von\u00f3sn\u00e9gyes
1992 Concerto-Cantata fuvol\u00e1ra \u00e9s zenekarra
1993 J\u00f6jj el, Szentl\u00e9lek k\u00f3rusra, k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl
2000 Salve Sidus Polonorum nagy k\u00f3rusra, k\u00e9t zongor\u00e1ra \u00e9s \u00fct\u0151s\u00f6kre.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"