Van a lengyel kult\u00far\u00e1nak egy jellemz\u0151 von\u00e1sa, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti m\u00e1s orsz\u00e1gokt\u00f3l: a metafizikai \u00fatkeres\u00e9s itt saj\u00e1tos m\u00f3don k\u00f6t\u0151dik a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatokhoz. Ez a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre is vonatkozik. <\/b><\/p>\n
A XIX. sz\u00e1zadban a lengyelek csak a vall\u00e1snak \u00e9s a kult\u00far\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tudt\u00e1k meg\u0151rizni az identit\u00e1sukat. Az \u00e1llami l\u00e9t\u00e9t\u0151l megfosztott, h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt orsz\u00e1gban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s feladatot v\u00e1llalt a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet: \u00e1polta a nemzeti eml\u00e9kezetet, ir\u00e1nyt szabott a lengyel k\u00e9pzeletnek, \u00e9s \u0151rizte a nemzeti identit\u00e1st. A XIX. sz\u00e1zadi lengyel fest\u00e9szet a nagy romantikus k\u00f6lt\u00e9szet hat\u00e1sa alatt fejl\u0151d\u00f6tt. Matejko, Grottger, majd Malczewski \u00e9s Wyspia\u0144ski teremtette meg a lengyel szimb\u00f3lumok k\u00e1nonj\u00e1t,amelyhez azt\u00e1n \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb nemzed\u00e9kek k\u00f6t\u0151dtek.<\/p>\n
A m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi szerepe kih\u00edv\u00e1s \u00e9s teher a lengyel alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A lengyel kult\u00fara k\u00f6zponti probl\u00e9m\u00e1ja volt a szabads\u00e1g, ez pedig azt is jelentette, hogy harcolni kellett a m\u0171v\u00e9szi szuverenit\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1\u00e9rt. 1918 ut\u00e1n a lengyel \u00e1llam \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se egybeesett \u201ea lengyel \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ghoz vezet\u0151 m\u0171v\u00e9szi \u00fatkeres\u00e9ssel\u201d. Ekkor m\u00e1r nem tekintett\u00e9k a m\u0171v\u00e9szetet a nemzeti eml\u00e9kezet kincst\u00e1r\u00e1nak, ez\u00e9rt sz\u00edvesen vettek \u00e1t nemzetk\u00f6zi mint\u00e1kat, amelyeket helyi jelent\u00e9sekkel t\u00e1rs\u00edtottak. Ezt az utat j\u00e1rt\u00e1k a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti m\u0171v\u00e9szeti csoportok, a lengyel formist\u00e1k <\/em>\u00e9s a Ritmus<\/em>. Megteremtett\u00e9k a kubizmus, a fauvizmus, az expresszionizmus \u00e9s a hazai n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1sok szint\u00e9zis\u00e9t. Ez a st\u00edlus k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az iparm\u0171v\u00e9szetben \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben volt eredm\u00e9nyes. A lengyelek a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g \u00e9s a plak\u00e1t, a \u201ezakopanei\u201d \u00e9s az \u201eudvarh\u00e1zst\u00edlus\u201d siker\u00e9vel gazdag\u00edtott\u00e1k a nemzetk\u00f6zi art deco <\/em>eleg\u00e1ns konvenci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n Ekkoriban lett fontos ir\u00e1nyzat a konstruktivizmus, a halad\u00f3 avantg\u00e1rd lengyel v\u00e1ltozata. A Blokk<\/em>, a Praesens <\/em>\u00e9s az a.r. <\/em>csoportokban t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szekben a k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kedv p\u00e1rosult a halad\u00e1sba \u00e9s az \u00e9rtelembe vetett hittel. Rendet, fegyelmet \u00e9s funkcionaliz must akartak teremteni, \u00e1talak\u00edtva ennek szellem\u00e9ben az orsz\u00e1g vizu\u00e1lis arculat\u00e1t. A kolorist\u00e1k is \u00faj t\u00e1rsadalmi feladatokat jel\u00f6ltek ki maguknak. A P\u00e1rizsi Bizotts\u00e1g <\/em>fest\u0151i azt a c\u00e9lt t\u0171zt\u00e9k maguk el\u00e9, hogy megv\u00e1l toztass\u00e1k a lengyelek \u00edzl\u00e9s\u00e9t. A francia posztimpresszionizmushoz kapcsol\u00f3dva a fest\u00e9szet min\u0151s\u00e9g\u00e9\u00e9rt \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt harcoltak. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n vezet\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sben, a kolorizmus eszt\u00e9tikai doktr\u00edn\u00e1ja volt az egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e9s leghosszabb \u00e9let\u0171 elm\u00e9let.<\/p>\n A lengyel mentalit\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges, kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa korszak\u00e1nak figyelembev\u00e9tele. A megsz\u00e1ll\u00e1s traum\u00e1ja, a l\u00e1gerekben szerzett tapasztalatok, a deport\u00e1l\u00e1sok, a kiv\u00e9gz\u00e9sek, a holokauszt trag\u00e9di\u00e1ja mindm\u00e1ig visszat\u00e9r a lengyel m\u0171v\u00e9szetben, irodalomban, filmben; ez az id\u0151szak \u00e1lland\u00f3 viszony\u00edt\u00e1si pont, \u00f6r\u00f6k mement\u00f3. A lengyel m\u0171v\u00e9szet egyik leg\u00e9rdekesebb pillanata az a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v, amikor m\u00e9g nem tett\u00e9k k\u00f6telez\u0151v\u00e9 a szocre\u00e1lt. A Tadeusz Kantor h\u00e1bor\u00fa alatti sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 Krakk\u00f3i Csoport <\/em>alak\u00edtotta ki e r\u00f6vid id\u0151szak arculat\u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt a \u201ef\u00fcggetlens\u00e9g minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\u201d tanuls\u00e1ga. A Krakk\u00f3i Csoport <\/em>m\u0171v\u00e9szete \u201eelsaj\u00e1t\u00edtott avantg\u00e1rd\u201d, vagyis a korszer\u0171s\u00e9g ig\u00e9nye itt a hagyom\u00e1nyhoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9ssel p\u00e1rosult. A t\u00e9rbeli kutat\u00e1sok \u00e9s az absztrakci\u00f3 hat\u00e1r\u00e1n elhelyezked\u0151 l\u00edrai metafora alapj\u00e1n joggal nevezhetj\u00fck a sz\u00fcrrealizmus e lengyel v\u00e1ltozat\u00e1t \u201emetaforikus fest\u00e9szetnek\u201d.<\/p>\n A szt\u00e1lini kor m\u0171v\u00e9szete manipul\u00e1lt \u00e9s beh\u00f3dol\u00f3. Akkoriban eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban folyt a vita a realizmus \u00e9s a nagy, monument\u00e1lis st\u00edlus fogalm\u00e1r\u00f3l; a lengyel v\u00e1lasz az Andrzej Wr\u00f3blewski vezette \u00d6nk\u00e9pz\u0151 Csoport <\/em>m\u0171v\u00e9szete, a h\u00e1bor\u00fa trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t \u00e9s a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 kimer\u00fclts\u00e9get kifejez\u0151 er\u0151teljes, keser\u0171 figurativit\u00e1s volt. A \u201et\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett\u201d m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nyzat\u00e1t azok az alkot\u00f3k k\u00f6vett\u00e9k, akik 1955-ben a vars\u00f3i Arsena\u0142<\/em>ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki a m\u0171veiket. Harcoltak a spontaneit\u00e1s \u00e9s a tragikus vil\u00e1gk\u00e9p jog\u00e1\u00e9rt, az expresszionizmus konvenci\u00f3rendszer\u00e9be illeszked\u0151 hars\u00e1ny k\u00e9pekben sz\u00e1moltak le a kor ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val. Az Arsena\u0142 <\/em>legend\u00e1ja a korszakr\u00f3l tan\u00fas\u00e1got tev\u0151, a megal\u00e1zott ember mellett ki\u00e1ll\u00f3, a k\u00f6z\u00f6nyt elutas\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szet szellemis\u00e9gek\u00e9nt, \u00e9thoszak\u00e9nt \u00e9l mindm\u00e1ig.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a politikai enyh\u00fcl\u00e9s idej\u00e9n divatba j\u00f6tt az informel <\/em>vil\u00e1gmozgalma \u00e9s az \u201eanyagfest\u00e9szet\u201d. A legjobb p\u00e9lda erre a Nowa Huta-i csoport <\/em>eredeti m\u0171v\u00e9szete vagy az 1959-es P\u00e1rizsi Bienn\u00e1l\u00e9n felfedezett Jan Lebenstein fest\u00e9szete. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l kezdve a lengyel m\u0171v\u00e9szet a politikai neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e9s a kommunista cenz\u00fara tilalmai ellen\u00e9re az eur\u00f3paival p\u00e1rhuzamosan fejl\u0151d\u00f6tt, egym\u00e1st k\u00f6vette az \u00faj figurativit\u00e1s, a konceptualizmus, a happening \u00e9s a minimal art korszaka. A \u201ekorszer\u0171s\u00e9g impulzus\u00e1t\u201d sz\u00e1mtalan gal\u00e9ria \u00e9s az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k. A szocialista Lengyelorsz\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben m\u00e9gis \u00e1lland\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g volt az alkot\u00f3k \u00e9s a hatalom k\u00f6z\u00f6tt. 1981 volt a fordul\u00f3pont, amikor elfojtott\u00e1k a Szolidarit\u00e1s <\/em>mozgalm\u00e1t, \u00e9s bevezett\u00e9k a hadi\u00e1llapotot.<\/p>\n A nyolcvanas \u00e9vekben \u201eaz \u00e1llam h\u00e1bor\u00fat v\u00edvott a nemzettel\u201d. A kor m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek volt komoly v\u00e1ltozata \u2013 az egyh\u00e1zhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 F\u00fcggetlen Kultur\u00e1lis Mozgalom<\/em>, a \u201enagy elbesz\u00e9l\u00e9s\u201d nemzeti \u00e9s vall\u00e1si szimb\u00f3lumaihoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s \u2013, \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos v\u00e1ltozata is: a \u201evad expresszi\u00f3\u201d fest\u00e9szete (a vars\u00f3i Gruppa<\/em>), a wroc\u0142awi Narancs Alternat\u00edva <\/em>parahappening mozgalma vagy a Padl\u00e1s <\/em>gal\u00e9ria k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151d\u0151 \u0142\u00f3d\u017ai underground \u00e9s az anarchista-dadaista \u0141\u00f3d\u017a Kaliska <\/em>csoport.<\/p>\n A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n a lengyel kult\u00fara t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem a barik\u00e1d szerep\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be. Az \u00faj id\u0151k \u00faj vesz\u00e9lyeket, \u00faj \u201e\u00e9get\u0151\u201d probl\u00e9m\u00e1kat hoznak. A m\u0171v\u00e9szek egy r\u00e9sze megk\u00f6nnyebb\u00fclve menek\u00fcl a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1ba, m\u00e1sok folytatj\u00e1k a sz\u00e9lmalomharcot. Az ezredfordul\u00f3n s\u00f6p\u00f6r v\u00e9gig az orsz\u00e1gon a \u201ekritikai m\u0171v\u00e9szet\u201d hull\u00e1ma, az ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151i \u00faj m\u00e9di\u00e1kat haszn\u00e1lnak a vall\u00e1s, a szexualit\u00e1s \u00e9s az intolerancia probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l folytatott vit\u00e1ban. Ez egyben \u201eelk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet\u201d is, hisz az az ig\u00e9ny hozza l\u00e9tre, hogy igazs\u00e1gokat mondjanak ki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9r\u0151l, a t\u00e1rsadalom, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a sztereot\u00edpi\u00e1k \u00fatveszt\u0151iben t\u00e9velyg\u0151 egy\u00e9nr\u0151l.<\/p>\n \u201eA m\u0171v\u00e9szet egyfajta fegyver a kez\u00fcnkben, nem szabad elv\u00e1lasztani a hazaszeretett\u0151l\u201d <\/em>\u2013 mondta Jan Matejko<\/strong> (1838\u20131893), a XIX. sz\u00e1zadi lengyel t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9szet legnagyobb alakja. B\u00e1r csak egy \u00e9vvel sz\u00fcletett kor\u00e1bban Paul C\u00e9zanne-n\u00e1l, az akad\u00e9mikus fest\u00e9szet klasszikusa volt. \u00c9letm\u0171ve sz\u00e1mos lengyel nemzed\u00e9k k\u00e9pzelet\u00e9t alak\u00edtotta. Matejko hatalmas, zs\u00fafolt v\u00e1sznai a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem legfontosabb pillanatait, a felemelked\u00e9st \u00e9s a buk\u00e1st illusztr\u00e1lj\u00e1k. Matejko abban a korban id\u00e9zte fel a nagys\u00e1g pillanatait \u00e9s a nemzet b\u0171neit, amikor Lengyelorsz\u00e1g hi\u00e1nyzott Eur\u00f3pa t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l, fest\u00e9szet\u00e9vel lelkiismeret-vizsg\u00e1latra k\u00e9sztette honfit\u00e1rsait. Lengyelorsz\u00e1gban ma is \u00e9lnek, \u00e9rzelmeket keltenek a m\u0171vei. A lengyelek Matejko szem\u00e9vel l\u00e1tj\u00e1k orsz\u00e1guk t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t.<\/p>\n A krakk\u00f3i Ferences templom d\u00edsz\u00edt\u00e9sei az eur\u00f3pai modernista dekorat\u00edv m\u0171v\u00e9szet egyik legszebb m\u0171egy\u00fcttes\u00e9t alkotj\u00e1k. Az alkot\u00f3, Stanis\u0142aw Wyspia\u0144ski<\/strong> (1869\u20131907), Jan Matejko tan\u00edtv\u00e1nya a sz\u00e1zadfordul\u00f3s m\u0171v\u00e9szet, az \u00fagynevezett Ifj\u00fa Lengyelorsz\u00e1g legnagyobb egy\u00e9nis\u00e9ge. Az \u0151 fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt \u00faj korszak a lengyel m\u0171v\u00e9szetben. Sokoldal\u00fa tehets\u00e9ge a renesz\u00e1nsz mesterek\u00e9re eml\u00e9keztet: a dr\u00e1ma, a fest\u00e9szet \u00e9s az iparm\u0171v\u00e9szet meg\u00faj\u00edt\u00f3ja. \u00dagy alak\u00edtotta ki st\u00edlus\u00e1t, hogy a term\u00e9szet alapos tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte a szecesszi\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val, emellett a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet is hatott r\u00e1. Ecsettel \u00e9s tollal harcolt a lengyel l\u00e9lek\u00e9rt, ki akarta szak\u00edtani a rests\u00e9gb\u0151l \u00e9s a tesped\u00e9sb\u0151l. Pr\u00f3f\u00e9tai erej\u0171 m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s l\u00e1tnokok is visszat\u00e9rtek: Tadeusz Kantor \u00e9s Andrzej Wajda.<\/p>\n Jacek Malczewski <\/strong>(1854\u20131929) a lengyel szimbolizmus enfant terrible<\/em>-je. Matejko tan\u00edtv\u00e1nya, fest\u00e9szet\u00e9ben n\u00e9pmesei \u00e9s g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3giai mot\u00edvumok tal\u00e1lhat\u00f3k, m\u0171vei a sz\u00e1zadv\u00e9g nyugtalans\u00e1g\u00e1t fejezik ki. Malczewski m\u0171v\u00e9szete robban\u00e1svesz\u00e9lyes elegy, az erotika n\u00e1la misztik\u00e1val, a folkl\u00f3r az antikvit\u00e1ssal, a brut\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u00e9s az elviselhetetlen p\u00e1tosz ironikus g\u00fannyal p\u00e1rosul. De a fest\u0151 \u0151r\u00fclt, v\u00e9gletekbe es\u0151 k\u00e9pzelete nemcsak szimbolikus fejt\u00f6r\u0151ket, hanem hangulatos, l\u00edrai t\u00e1jk\u00e9peket is teremtett: festett \u00fat menti f\u0171zf\u00e1kat, frissen sz\u00e1ntott f\u00f6ld f\u00f6l\u00f6tt k\u00f6r\u00f6z\u0151 g\u00f3ly\u00e1kat, felh\u0151s eget. Malczewski a \u201elengyel t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151-iskola\u201d kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je is volt.<\/p>\n A XIX. sz\u00e1zadban nagy vita folyt Lengyelorsz\u00e1gban \u201ea lengyel nemzeti m\u0171v\u00e9szet l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d. A romantik\u00e1t\u00f3l a modernizmusba vezet\u0151 \u00e1tmeneti id\u0151szakban fordulatot hozott a pozitivist\u00e1k fell\u00e9p\u00e9se, akik harcba sz\u00e1lltak a fest\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1\u00e9rt \u00e9s a val\u00f3s\u00e1ghoz k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k a m\u0171v\u00e9szetet. Az \u00faj eszt\u00e9tik\u00e1\u00e9rt folytatott harcba Stanis\u0142aw Witkiewicz <\/strong>(1851\u20131915), a kit\u0171n\u0151 m\u0171v\u00e9szetkritikus is bekapcsol\u00f3dott. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 \u0151 dolgozta ki a nemzeti st\u00edlus elm\u00e9leti alapjait. A podhalei n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeten alapul\u00f3 \u201ezakopanei st\u00edlust\u201d aj\u00e1nlotta. Az egyedi zakopanei vill\u00e1k teljes berendez\u00e9s\u00fckkel \u00e9s jellegzetes gur\u00e1l d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00fckkel egy\u00fctt eredeti hazai p\u00e9ld\u00e1k az iparm\u0171v\u00e9szetet meg\u00faj\u00edt\u00f3 mozgalomra, amely a sz\u00e1zadfordul\u00f3n eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ra kiterjedt.<\/p>\n Lengyelorsz\u00e1gban sok \u00e9rdekes m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9ny van. A leg\u00e9rdekesebb egy iparv\u00e1rosban, \u0141\u00f3d\u017aban, a lengyel konstruktivist\u00e1k vonz\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre, m\u00e1r a XX. sz\u00e1zad h\u00faszas \u00e9veiben. W\u0142adys\u0142aw Strzemi\u0144ski<\/strong> (1893\u20131952) az a.r. <\/em>csoporthoz tartoz\u00f3 t\u00e1rsaival egy\u00fctt kezdte gy\u0171jteni az avantg\u00e1rd vil\u00e1gmozgalom jeles m\u0171veit. 1931 febru\u00e1rj\u00e1ban nyitott\u00e1k meg \u0141\u00f3d\u017aban azt a modern m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ri\u00e1t, ahol \u00e1lland\u00f3 m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son v\u00e1lt hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet. Ezzel az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Ez az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny lett az alapja a \u0142\u00f3d\u017ai M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum anyag\u00e1nak, amely ma m\u00e1r t\u00f6bb mint ezer\u00f6tsz\u00e1z alkot\u00f3 m\u0171veit \u00f6leli fel.<\/p>\n Lengyelorsz\u00e1gban a XX. sz\u00e1zad h\u00faszas \u00e9veiben \u2013 mint Eur\u00f3p\u00e1ban minden\u00fctt \u2013 sz\u00f3hoz jutott az avantg\u00e1rd. A f\u00fcggetlens\u00e9g kiv\u00edv\u00e1sa megszabad\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szeket a hazafias k\u00f6teless\u00e9gekt\u0151l. Az eszt\u00e9tikai funkcionalizmus, a racionalizmus \u00e9s a korszer\u0171s\u00e9g lett az \u00faj jelsz\u00f3. A lengyel konstruktivizmus legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je a szobr\u00e1sz Katarzyna Kobro <\/strong>(1898\u20131951) volt. Kobro kutat\u00e1sai \u00fatt\u00f6r\u0151 jelleg\u0171ek voltak. F\u00e1b\u00f3l, \u00fcvegb\u0151l \u00e9s f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt absztrakt t\u00e9rbeli konstrukci\u00f3i a szobr\u00e1szat eredeti \u00e9s \u00fajszer\u0171 felfog\u00e1s\u00e1n alapulnak: n\u00e1la a szobor m\u00e1r nem t\u00f6mb, hanem a t\u00e9r \u00e9s a \u201et\u00e9rid\u0151 ritmusok\u201d elemz\u00e9se.<\/p>\n A XX. sz\u00e1zadi lengyel kult\u00fara leg\u00e9rdekesebb alakjai azok a sokoldal\u00fa m\u0171v\u00e9szek, akik t\u00f6bb m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gban val\u00f3s\u00edtott\u00e1k meg magukat. A legjobb p\u00e9lda erre Witkacy<\/strong> \u2013<\/strong> Stanis\u0142aw Ignacy Witkiewicz<\/strong> (1885\u20131939) \u2013, a kit\u0171n\u0151 dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, filoz\u00f3fus, m\u0171v\u00e9szetteoretikus, emellett fest\u0151 \u00e9s fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz is. \u0150 dolgozta ki a \u201etiszta forma\u201d elm\u00e9let\u00e9t, k\u00e9pekkel akarta kifejezni a metafizik\u00e1t \u00e9s \u201ea l\u00e9tez\u00e9s titk\u00e1t\u201d, disszon\u00e1ns sz\u00edn\u0171, fantasztikus sz\u00fcrre\u00e1lis-expressz\u00edv kompoz\u00edci\u00f3kat festett. Leny\u0171g\u00f6z\u0151 portr\u00e9sorozatot hagyott az ut\u00f3korra, e m\u0171veit megrendel\u00e9sre, az \u00fagynevezett Portr\u00e9fest\u0151 M\u0171helyben k\u00e9sz\u00edtette, de k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letm\u0171v\u00e9b\u0151l egzisztenci\u00e1lis f\u00e9lelmeket kifejez\u0151 \u00faj\u00edt\u00f3 \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti fot\u00f3i emelkednek ki. Witkacy a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zelg\u0151 buk\u00e1s\u00e1t hirdette katasztrofista v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban. 1939 szeptember\u00e9ben \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetett el, amikor megtudta, hogy a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg bevonult Lengyelorsz\u00e1gba.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vekben a kommunista hatalom agit\u00e1ci\u00f3s propagandaeszk\u00f6znek tekintette a m\u0171v\u00e9szetet. A szocre\u00e1l doktr\u00edna nyom\u00e1sa alatt sz\u00fclet\u0151 m\u0171veknek nem sok k\u00f6z\u00fck volt a m\u0171v\u00e9szethez, ink\u00e1bb valamif\u00e9le saj\u00e1tos ideol\u00f3giai folkl\u00f3rt alkottak. De egyes alkot\u00f3k k\u00e9pesek voltak \u00f6sszekapcsolni a m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalat a kor k\u00e9rd\u00e9seiben val\u00f3 \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1ssal. A politika tragikus \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt Andrzej Wr\u00f3blewski<\/strong> (1927\u20131957) m\u0171vei a leg\u00e9rt\u00e9kesebb tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telek azokr\u00f3l az \u00e9vekr\u0151l. A keser\u0171, drasztikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s n\u00e1la a degrad\u00e1lt, rend\u0151ri fel\u00fcgyelet al\u00e1 helyezett vil\u00e1g metafor\u00e1ja. Wr\u00f3blewskinek k\u00fcldet\u00e9studata volt, fest\u0151k\u00e9nt hitt abban, hogy a m\u0171v\u00e9szet lehet\u0151v\u00e9 teszi a j\u00f3 \u00e9s a rossz megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt jobb\u00e1 teszi a vil\u00e1got. A lengyel fest\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1ig is kultikus figura, a l\u00e1zad\u00f3 m\u0171v\u00e9szek patr\u00f3nusa.<\/p>\n A lengyel fest\u00e9szet egyik legfontosabb \u00e9s legtov\u00e1bb \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nya a kolorizmus, a posztimpresszionizmus lengyel v\u00e1ltozata. A P\u00e1rizsi Bizotts\u00e1g<\/em>ot alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szek az\u00e9rt zar\u00e1ndokoltak a Szajna partj\u00e1ra, hogy ihletet \u00e9s f\u00e9nyt keressenek, hazat\u00e9r\u00e9s\u00fck ut\u00e1n pedig a \u201ej\u00f3 fest\u00e9szet\u201d apostolainak szerep\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be. A sz\u00ednek harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1ra t\u00f6rekedtek, legfontosabb volt sz\u00e1mukra a sz\u00ednek \u00f6sszhangja \u00e9s a tarka sz\u00f6vetre eml\u00e9keztet\u0151 v\u00e1sznak sz\u00e9ps\u00e9ge. A csoport egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kei ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k Lengyelorsz\u00e1gban a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9st, \u0151k teremtett\u00e9k meg a kolorizmus lengyel iskol\u00e1j\u00e1t: a sz\u00ednek ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s a v\u00e1szon dekorat\u00edv eleganci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n A lengyel avantg\u00e1rd t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek megvannak a maga sz\u00ednes egy\u00e9nis\u00e9gei, legend\u00e1s alakjai. A hossz\u00fa \u00e9let\u0171 Henryk Sta\u017cewskit <\/strong>(1894\u20131988) m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben is \u201ea modern kor klasszikus\u00e1nak\u201d nevezt\u00e9k. A geometrikus absztrakci\u00f3 egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je, a BLOK<\/em>, a Praesens <\/em>\u00e9s az a.r. <\/em>avantg\u00e1rd t\u00e1rsul\u00e1sok, valamint az olyan nemzetk\u00f6zi csoportok tagja, mint a Cercle et Carr\u00e9 <\/em>\u00e9s az Abstraction-Cr\u00e9ation<\/em>. Szoros kapcsolatban \u00e1llt a h\u00edres p\u00e1rizsi Denise Ren\u00e9 Gal\u00e9ri\u00e1val. Mindv\u00e9gig kitartott a geometria mellett, s k\u00f6zben \u00e1lland\u00f3an \u00faj probl\u00e9m\u00e1kkal gazdag\u00edtotta nyelv\u00e9t: ilyen a t\u00e9r, a sz\u00edn \u00e9s a mozg\u00e1s. K\u00f6nnyeds\u00e9get, k\u00f6lt\u00e9szetet \u00e9s b\u0171b\u00e1jt vitt a klasszikus absztrakci\u00f3ba.<\/p>\n Minden nemzet kult\u00far\u00e1j\u00e1ban vannak emblematikus alakok, szimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1lt emberek. A mai Lengyelorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ilyen szem\u00e9ly J\u00f3zef Czapski <\/strong>(1896\u20131993), aki erk\u00f6lcsi tekint\u00e9ly \u00e9s a XX. sz\u00e1zad hiteles tan\u00faja. Az \u00f6v\u00e9 az egyik leg\u00e9rdekesebb lengyel \u00e9letrajz: sokoldal\u00faan k\u00e9pzett arisztokrata, r\u00e9szt vett k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, l\u00e1gerekben raboskodott, lelkes hazafi \u00e9s katolikus \u2013 s ugyanakkor \u00edr\u00f3, nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 ember \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny fest\u0151. Egyike annak a kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa lengyel tisztnek, aki kiszabadult a bolsevikok fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l, s nem a katy\u0144i t\u00f6megs\u00edrban v\u00e9gezte, de a szovjet rezsim r\u00e9mtetteir\u0151l \u00edrt k\u00f6nyvei \u00edgy is elz\u00e1rt\u00e1k el\u0151le a Lengyelorsz\u00e1gba vezet\u0151 utat. Nosztalgikus, meglep\u0151 l\u00e1t\u00f3sz\u00f6get alkalmaz\u00f3 festm\u00e9nyei \u2013 pillanatk\u00e9pek p\u00e1rizsi utc\u00e1kr\u00f3l, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakr\u00f3l, a metr\u00f3r\u00f3l \u2013 d\u00f6bbenetesen friss v\u00edzi\u00f3k, mer\u00e9sz sz\u00ednhat\u00e1sokkal. A kolorizmus hagyom\u00e1nyai itt az ember mag\u00e1ny\u00e1t f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 gyeng\u00e9d pillant\u00e1ssal p\u00e1rosulnak.<\/p>\n A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet ma m\u00e1r nem csak az etnogr\u00e1fusokat \u00e9s a falusi n\u00e9pszok\u00e1sok kutat\u00f3it \u00e9rdekli. L\u00e1that\u00f3an ism\u00e9t divatba j\u00f6tt \u201ea perif\u00e9ri\u00e1k m\u0171v\u00e9szete\u201d, renesz\u00e1nszukat \u00e9lik \u201ea hat\u00e1rvid\u00e9k m\u0171v\u00e9szei\u201d. Hivat\u00e1sos fest\u0151k is mer\u00edtenek a n\u00e9pi kult\u00fara kincst\u00e1r\u00e1b\u00f3l; \u00faj, kreat\u00edv m\u00f3don haszn\u00e1lj\u00e1k a j\u00f3l ismert hazai, etnikai mot\u00edvumokat. Eugeniusz Mucha<\/strong> (1927) templomi falfestm\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edt, b\u00e1tran, szokatlan m\u00f3don \u00e9rtelmezi \u00e1t a vall\u00e1si t\u00e9m\u00e1kat. Mucha k\u00e9pein megjelenik a lengyel falu a szentek szobraival, a sok \u00fcvegfestm\u00e9ny, a b\u00facs\u00fak v\u00e1s\u00e1ri forgataga, ak\u00e1rcsak az aranyozott k\u00f6z\u00e9pkori olt\u00e1rok \u00e9s s\u00edrk\u00f6vek.<\/p>\n A naiv vagy primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet a kubizmus korszaka \u00f3ta fontos ihletforr\u00e1s az alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. \u0150szintes\u00e9g\u00e9ben \u00e9s nyers durvas\u00e1g\u00e1ban val\u00f3di indulatot, szenved\u00e9lyt \u00e9s egyszer\u0171s\u00e9get, vagyis valami olyasmit keresnek az emberek, amit elvesztettek az el\u0151kel\u0151 \u00e9s avantg\u00e1rd akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szek. A legh\u00edresebb lengyel naiv fest\u0151, akit mag\u00e1hoz a \u201ev\u00e1mos\u201d Rousseau-hoz hasonl\u00edtottak, Nikifor<\/strong> (1895\u20131968), val\u00f3di nev\u00e9n Epifan Drowniak, a rendk\u00edv\u00fcli tehets\u00e9ggel \u00e9s munkab\u00edr\u00e1ssal meg\u00e1ldott lemk\u00f3 koldus \u00e9s analfab\u00e9ta. Hossz\u00fa \u00e9vtizedeket t\u00f6lt\u00f6tt Krynic\u00e1ban, a Szandeci-Beszkidekben fekv\u0151 kisv\u00e1rosban; szeg\u00e9nyes akvarelljein a hegyaljai t\u00e1j sz\u00e9ps\u00e9geit jelen\u00edtette meg: az elhagyott vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sokat, a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek k\u00f6z\u00e9 szorult kis falvakat, de az elk\u00e9pzelt v\u00e1rosok fantasztikus \u00e9p\u00fcleteir\u0151l sem feledkezett meg. Nikifor szorosan k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a gazdag g\u00f6r\u00f6g katolikus liturgi\u00e1hoz. M\u0171veinek finom sz\u00ednei \u00e9s eredeti ritmikus kompoz\u00edci\u00f3i a templomi ikonoszt\u00e1zok hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodnak.<\/p>\n Majdnem minden nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti sz\u00f3t\u00e1r \u00e9s lexikon Magdalena Abakanowicz<\/strong> (1930) nev\u00e9vel kezd\u0151dik. \u0150 a legismertebb lengyel szobr\u00e1sz a vil\u00e1gon, m\u0171vei megtal\u00e1lhat\u00f3k a legfontosabb m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyekben \u00e9s szabadt\u00e9ri ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyeken. Forradalmas\u00edtotta a textilm\u0171v\u00e9szetet, amelyet kor\u00e1bban a kommersz \u00e9s dekorat\u00edv iparm\u0171v\u00e9szet r\u00e9sz\u00e9nek tekintettek. A durva sz\u00f6v\u00e9s\u0171, h\u00fasos \u00e9s t\u00e9rben kiterjedt \u201eabakanok\u201d 1965-ben elnyert\u00e9k a S\u00e3o Paul\u00f3-i Bienn\u00e1l\u00e9 f\u0151d\u00edj\u00e1t. Abakanowicz id\u0151vel a szobr\u00e1szat, a szabadt\u00e9ri \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti projektek fel\u00e9 indult tov\u00e1bb. T\u00f6bbtucatnyi, gyant\u00e1val \u00e1titatott v\u00e1szonb\u00f3l, f\u00e1b\u00f3l, k\u0151b\u0151l \u00e9s bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt alakb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3i, a T\u00f6meg<\/em>, a H\u00e1tak<\/em>, a Ny\u00e1jak <\/em>\u00e9s a Csoportok <\/em>megr\u00e1z\u00f3 metafor\u00e1k a mai vil\u00e1gban \u00e9l\u0151 ember l\u00e9thelyzet\u00e9r\u0151l, a t\u00f6megpszichol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, az egy\u00e9n v\u00e9dtelens\u00e9g\u00e9r\u0151l, a retteg\u00e9s \u00e9s a h\u0151sies helyt\u00e1ll\u00e1s k\u00e9t v\u00e9gpontja k\u00f6zt kifesz\u00edtett emberi egzisztenci\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Az \u00f6tvenes\u2013hatvanas \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n a lengyel m\u0171v\u00e9szek is k\u00eds\u00e9rleteztek az \u201eanyagfest\u00e9szettel\u201d, szokatlan strukt\u00far\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek be a k\u00e9pekbe: haszn\u00e1ltak kavicsot, homokot \u00e9s \u00f3cskavasat. Jonasz Stern<\/strong> (1904\u20131988) lengyel zsid\u00f3 m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1tosan fogta fel a strukturalizmust, m\u0171veihez szerves anyagokat, prepar\u00e1lt csontokat, halb\u0151rt, sz\u00e1lk\u00e1kat, sz\u00e1r\u00edtott n\u00f6v\u00e9nyeket is felhaszn\u00e1lt. Stern eredeti m\u0171v\u00e9szete \u00f6sszek\u00f6ti a tragikus \u00e9letutat \u2013 a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban \u00e9s a gett\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szakot, a csod\u00e1s megmenek\u00fcl\u00e9st \u2013 mag\u00e1nszenved\u00e9ly\u00e9vel, a horg\u00e1szattal. A festett \u00e1llatcsontokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt monokr\u00f3m T\u00e1bl\u00e1k <\/em>macc\u00e9v\u00e1k, zsid\u00f3 s\u00edrk\u00f6vek alakj\u00e1t adj\u00e1k ki, ez a kiv\u00e1lasztott n\u00e9p szimbolikus s\u00edreml\u00e9ke, felid\u00e9zi mindazok eml\u00e9kezet\u00e9t, akik ut\u00e1n nem maradt sem csont, sem s\u00edr. A holokauszt a maga legnagyobb interpret\u00e1tor\u00e1t tal\u00e1lta meg Sternben.<\/p>\n A k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tev\u00e9kenyked\u0151 lengyel alkot\u00f3k k\u00f6z\u00fcl sokaknak siker\u00fclt bekapcsol\u00f3dniuk a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe, hossz\u00fa id\u0151re belerajzolva ezzel a lengyel hagyom\u00e1nyokat Eur\u00f3pa vizu\u00e1lis t\u00e1jk\u00e9p\u00e9be. Komoly sikert \u00e9rt el Roman Cie\u015blewicz<\/strong> grafikus (1930\u20131996), \u201ea lengyel plak\u00e1tiskola\u201d k\u00e9pvisel\u0151je, aki 1963-ban telepedett le P\u00e1rizsban. Az Elle<\/em>, a Vogue <\/em>\u00e9s az Opus International <\/em>c\u00edm\u0171 lapok m\u0171v\u00e9szeti igazgat\u00f3jak\u00e9nt hasznos\u00edthatta Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l hozott illusztr\u00e1tori \u00e9s tipogr\u00e1fusi tapasztalatait, emellett hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t dolgozott a p\u00e1rizsi Centre Georges Pompidou-nak, plak\u00e1tokat \u00e9s katal\u00f3gusokat tervezett. Munk\u00e1iban Cie\u015blewicz el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt koll\u00e1zsokat, id\u00e9zeteket, t\u00fck\u00f6rk\u00e9peket helyezett el \u00e9s felnagy\u00edtotta a fot\u00f3k raszterj\u00e9t. Szakmai tud\u00e1s\u00e1t a r\u00e9gi mesterek reprodukci\u00f3ib\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00ednes, sz\u00fcrre\u00e1lis hat\u00e1s\u00fa fot\u00f3mont\u00e1zsokon fejlesztette t\u00f6k\u00e9lyre.<\/p>\n A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyik legf\u0151bb t\u00e9m\u00e1ja a s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny \u00e9s muland\u00f3 emberi test probl\u00e9m\u00e1ja. Alina Szapocznikow <\/strong>(1926\u20131973) az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt mutatta be az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetben a testis\u00e9get k\u00e9ts\u00e9gbeesett b\u00e1tors\u00e1ggal, minden g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9lete utols\u00f3 t\u00edz \u00e9v\u00e9ben Franciaorsz\u00e1gban \u00e9lt. Szeretett k\u00eds\u00e9rletezni a technik\u00e1val: haszn\u00e1lt cementet, vasreszel\u00e9ket, sz\u00ednes k\u00f6veket \u00e9s gyant\u00e1t, ez\u00e9rt sorolhatta be a francia kritika az \u00fajrealizmus ir\u00e1nyzat\u00e1ba, b\u00e1r az \u0151 m\u0171v\u00e9szete kit\u0171nt \u00e9rzelmi tel\u00edtetts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s egzisztenci\u00e1lis tematik\u00e1j\u00e1val. A h\u00e1bor\u00fas eml\u00e9kek \u00e9s a hal\u00e1los betegs\u00e9g tragikus sz\u00ednezetet adtak Szapocznikow m\u0171veinek, k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k el. Legnagyobb hat\u00e1s\u00faak azok a poli\u00e9szter gyant\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1i, amelyekhez az emberi test \u00f6nt\u00f6tt m\u00e1solat\u00e1t haszn\u00e1lta fel.<\/p>\n A szocialista Lengyelorsz\u00e1gban a plak\u00e1tm\u0171v\u00e9szet volt az alkot\u00f3i szabads\u00e1g egyik kis szigete. A \u201elengyel plak\u00e1tiskol\u00e1t\u201d b\u00e1mulatos fant\u00e1zi\u00e1j\u00fa, a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket meg\u0151rz\u0151 fest\u0151k hozt\u00e1k l\u00e9tre. Att\u00f3l volt k\u00fcl\u00f6nleges, hogy a l\u00e9tez\u0151 szocializmusban nem volt kereskedelmi plak\u00e1t, a rekl\u00e1m szellemi, kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekre h\u00edvta fel a figyelmet. A sz\u00ednh\u00e1zi, cirkuszi \u00e9s moziplak\u00e1tok alkot\u00f3i a fot\u00f3mont\u00e1zs avantg\u00e1rd hagyom\u00e1nyait folytatt\u00e1k, felhaszn\u00e1lt\u00e1k a fest\u00e9szet dekorat\u00edv \u00e9rt\u00e9keit. 1968-ban, a Vars\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ki Wilan\u00f3wban hozt\u00e1k l\u00e9tre a vil\u00e1g els\u0151 plak\u00e1tm\u00fazeum\u00e1t. 1966 \u00f3ta Vars\u00f3ban ker\u00fcl megrendez\u00e9sre a Nemzetk\u00f6zi Plak\u00e1tbienn\u00e1l\u00e9. A \u201elengyel plak\u00e1tiskola\u201d egyik legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151je Jan M\u0142odo\u017ceniec<\/strong>. \u00cdr\u00e1sk\u00e9pe k\u00f6nnyen f\u00f6lismerhet\u0151 a vastag, \u00fcgyetlennek l\u00e1tsz\u00f3, b\u00e1r hat\u00e1rozottan megh\u00fazott vonalr\u00f3l, az \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1r\u00f3l, a gyermeki stiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00e9s a bens\u0151s\u00e9ges humorr\u00f3l.<\/p>\n Jerzy Nowosielski<\/strong> (1923), a kit\u0171n\u0151 fest\u0151 \u00e9s pravoszl\u00e1v teol\u00f3gus katolikus \u00e9s ortodox templomokba egyar\u00e1nt k\u00e9sz\u00edtett polikr\u00f3m d\u00edsz\u00edt\u00e9seket. T\u00e1jk\u00e9pei, aktjai \u00e9s absztrakt kompoz\u00edci\u00f3i arr\u00f3l \u00e1rulkodnak, hogy a vil\u00e1gi fest\u00e9szetben is hasznos\u00edtani tudta a biz\u00e1nci \u00f6r\u00f6ks\u00e9get. Ut\u00e1nozhatatlan st\u00edlusa abban a tartom\u00e1nyban fejl\u0151d\u00f6tt ki, ahol tal\u00e1lkozik a nyugati \u00e9s a keleti hagyom\u00e1ny, az avantg\u00e1rd \u00e9s a biz\u00e1nci m\u0171v\u00e9szet. Nowosielski a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g \u00e9s a titokzatoss\u00e1g hangulat\u00e1t vette \u00e1t a sz\u00fcrrealizmusb\u00f3l. Az ikonb\u00f3l pedig a hieratikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1st, a hat\u00e1rozott kont\u00farokat \u00e9s a s\u00edk form\u00e1kat, valamint a f\u00e9nyek \u00e9s a sz\u00ednek m\u00e9ly szimbolik\u00e1j\u00e1t. A fest\u0151i deform\u00e1ci\u00f3 itt nem annyira redukci\u00f3, mint ink\u00e1bb a val\u00f3s\u00e1g legnagyobb fok\u00fa s\u0171r\u00edt\u00e9se. Nowosielski m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, ak\u00e1rcsak a biz\u00e1nci hagyom\u00e1nyban, a val\u00f3s\u00e1g eg\u00e9sze szakraliz\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi pop-art k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le konvenci\u00f3kat \u00e9s technik\u00e1kat \u00fctk\u00f6ztetett, keverte a popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szetet az elit m\u0171v\u00e9szettel, b\u0151s\u00e9ggel mer\u00edtett a t\u00f6megkult\u00far\u00e1b\u00f3l. Lengyelorsz\u00e1gban a Phases <\/em>csoport tagja, W\u0142adys\u0142aw Hasior<\/strong> (1928\u20132000) hozta l\u00e9tre a popart eredeti, hazai v\u00e1ltozat\u00e1t. K\u00e9sz\u00edtett k\u00f6lt\u0151i assemblage-okat, eml\u00e9km\u0171veket \u00e9s monument\u00e1lis szabadt\u00e9ri szobrokat. Metaforikus kompoz\u00edci\u00f3i a liturgikus form\u00e1kra \u00e9p\u00fclnek, ily m\u00f3don traveszt\u00e1lja az olt\u00e1r, az epit\u00e1fium \u00e9s a hordozhat\u00f3 olt\u00e1rk\u00e9p form\u00e1j\u00e1t. Hasior m\u0171v\u00e9szete arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy a szerz\u0151t leny\u0171g\u00f6zi a giccs, sz\u00edvesen haszn\u00e1l ig\u00e9nytelen kegyt\u00e1rgyakat, elrontott j\u00e1t\u00e9kokat, v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3vlit. A vil\u00e1g olyan t\u00e1jain sikeres, ahol \u00e9rt\u00e9kelik a lengyel vid\u00e9ki t\u00e1jak fest\u0151i \u00e9s kiss\u00e9 egzotikus po\u00e9tik\u00e1j\u00e1t, hisz m\u0171vei ezt rejtik magukban. 1969-ben, P\u00e1rizsban, az eml\u00e9kezetes Sources et recherches <\/em>c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son maga Andr\u00e9 Malraux lelkesedett Hasior m\u0171v\u00e9szet\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n A vil\u00e1g egyik legfontosabb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti rendezv\u00e9nye az 1966 \u00f3ta rendszeresen megrendezett Nemzetk\u00f6zi Grafikai Trienn\u00e1l\u00e9 (egykori bienn\u00e1l\u00e9). Nem v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1lasztott\u00e1k Krakk\u00f3t e nagy preszt\u00edzs\u0171 rendezv\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9\u00fcl. Itt elevenen \u00e9l a modernizmus kora \u00f3ta a m\u0171v\u00e9szi grafika nagy hagyom\u00e1nya. A m\u0171fajban gyakran fest\u0151k is alkottak, ez pedig fest\u0151i \u00e9s kolorista hat\u00e1sokkal gazdag\u00edtotta a grafik\u00e1t. A rendk\u00edv\u00fcl ig\u00e9nyes m\u0171helymunka, a hangulatis\u00e1g \u00e9s a metaforikus nyelv teszi lehet\u0151v\u00e9 sz\u00e1munkra, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u201ekrakk\u00f3i grafikai iskol\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lj\u00fcnk. Ma az egyik leg\u00e9rdekesebb k\u00e9pvisel\u0151je Anna Sobol-Wejman<\/strong> (1946), aki 1995-ben, Gy\u0151rben elnyerte a Nemzetk\u00f6zi Grafikai Bienn\u00e1l\u00e9 nagyd\u00edj\u00e1t. Ritmikus elrendez\u00e9s\u0171, t\u00f6bb darabb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1i saj\u00e1tos k\u00e9p\u00edr\u00e1st alkotnak, ugyanakkor diszkr\u00e9ten \u00e9s nem minden humor\u00e9rz\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl komment\u00e1lj\u00e1k az \u00e9letet \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n Miros\u0142aw Ba\u0142ka<\/strong> (1958) szobr\u00e1sz az elm\u00falt \u00e9vekben gyakran k\u00e9pviselte Lengyelorsz\u00e1got nemzetk\u00f6zi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti rendezv\u00e9nyeken, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szt vett a kasseli Document\u00e1n (1992), a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n (1993), egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt a Tate Galleryben (1995). Szobrai \u00e9s install\u00e1ci\u00f3i j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k a gyermekkori \u00e9lm\u00e9nyekre utal\u00f3, mag\u00e1nmitol\u00f3gi\u00e1t \u00e9p\u00edt\u0151 szem\u00e9lyes, \u00f6n\u00e9letrajzi m\u0171v\u00e9szetre. Ba\u0142ka aszketikus geometrikus form\u00e1kat hoz l\u00e9tre f\u00e1b\u00f3l, f\u00e9mb\u0151l vagy betonb\u00f3l, amelyek az emberi test ar\u00e1nyaira, h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9re, lenyomataira eml\u00e9keztetnek. Install\u00e1ci\u00f3iban szokatlan anyagokat haszn\u00e1l: r\u00e9gi szappant, s\u00f3t, m\u0171k\u0151 lapokat. Ba\u0142ka letisztult \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6kben takar\u00e9kos m\u0171v\u00e9szet\u00e9re az orsz\u00e1g hat\u00e1rain t\u00fal is felfigyeltek, mivel az alkot\u00f3 a kort\u00e1rs nemzetk\u00f6zi formanyelvet haszn\u00e1lja.<\/p>\n A kilencvenes \u00e9veket \u201ea szabads\u00e1g els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek\u201d nevezik. Ekkor pr\u00f3b\u00e1lt bekapcsol\u00f3dni a lengyel t\u00e1rsadalom a modern demokr\u00e1ci\u00e1k sor\u00e1ba. Nem volt k\u00f6nny\u0171 id\u0151szak, a kult\u00far\u00e1ra is r\u00e1nyomta a b\u00e9lyeg\u00e9t az \u00e1talakul\u00f3 kor, melyben megfogalmaz\u00f3dott a nemzeti \u00e9s kultur\u00e1lis identit\u00e1s \u00fajradefini\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye. E probl\u00e9m\u00e1kra adott v\u00e1laszt a \u201ekritikai m\u0171v\u00e9szet\u201d hull\u00e1ma. Az ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151i az \u00faj m\u00e9di\u00e1kat, drasztikus vizu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s a provok\u00e1ci\u00f3 po\u00e9tik\u00e1j\u00e1t felhaszn\u00e1lva foglalkoznak a jelenkor olyan \u201e\u00e9get\u0151\u201d probl\u00e9m\u00e1ival, mint az AIDS vagy a rasszizmus, k\u00e9rd\u0151jeleznek meg \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb szexu\u00e1lis, vall\u00e1si vagy nemzeti tabukat. Katarzyna Kozyr\u00e1t<\/strong> (1963) ki\u00e1ltott\u00e1k ki a lengyel m\u0171v\u00e9szet legnagyobb botr\u00e1nyh\u0151s\u00e9nek. 1999-ben d\u00edjat kapott a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n a F\u00e9rfi f\u00fcrd\u0151 <\/em>c\u00edm\u0171 videoinstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1\u00e9rt. Fot\u00f3munk\u00e1i, filmjei \u00e9s install\u00e1ci\u00f3i a testis\u00e9g, a betegs\u00e9g \u00e9s hal\u00e1l t\u00e9m\u00e1j\u00e1t j\u00e1rj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl. M\u0171vei vit\u00e1t provok\u00e1ltak Lengyelorsz\u00e1gban a m\u0171v\u00e9sz jogair\u00f3l \u00e9s az alkot\u00f3i szabads\u00e1g korl\u00e1tair\u00f3l. A szenved\u00e9sr\u0151l folytatott diszkurzusban Kozyra \u00faj m\u00e9di\u00e1kat is felhaszn\u00e1l arra, hogy \u00e9rz\u00e9keny eszt\u00e9tikai p\u00e1rbesz\u00e9det folytasson az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1val: Ingres \u00e9s Manet fest\u00e9szet\u00e9vel, Sztravinszkij zen\u00e9j\u00e9vel.<\/p>\n A lengyel kult\u00fara az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n gyakran bizonyult vonz\u00f3nak az idegenb\u0151l \u00e9rkezettek sz\u00e1m\u00e1ra. Sok k\u00fclf\u00f6ldi telepedett le Lengyelorsz\u00e1gban, saj\u00e1t nemzeti hagyom\u00e1nyaival gazdag\u00edtva a lengyel kult\u00far\u00e1t. Ez mindenekel\u0151tt a k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9dainkra vonatkozott \u00e9s vonatkozik ma is, b\u00e1r egzotikusabb p\u00e9ld\u00e1kban sincs hi\u00e1ny. Koji Kamoji<\/strong> (1935) jap\u00e1n avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz negyven \u00e9ve \u00e9l Vars\u00f3ban, ma m\u00e1r lengyelorsz\u00e1gi alkot\u00f3k\u00e9nt szerepel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, \u00e9s kapja a d\u00edjakat. A geometri\u00e1hoz \u00e9s a konstruktivizmushoz k\u00f6t\u0151d\u0151 avantg\u00e1rdba sorolj\u00e1k, saj\u00e1tos po\u00e9tik\u00e1t hozott a lengyel m\u0171v\u00e9szetbe, ez b\u0151velkedik az elemek szimbolik\u00e1j\u00e1ban, a term\u00e9szetre \u00e9s a keleti szellemis\u00e9gre vonatkoz\u00f3 utal\u00e1sokban. Eszk\u00f6z\u00f6kben takar\u00e9kos install\u00e1ci\u00f3iban, k\u0151b\u0151l, b\u00e1dogb\u00f3l, dr\u00f3tb\u00f3l \u00e9s m\u00e1s \u00e9p\u00edt\u0151anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1rgyaiban izgalmas t\u00e9rbeli helyzeteket alak\u00edt ki, amelyek tele vannak meglep\u0151 k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sokkal \u00e9s bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9ggel.<\/p>\n A \u201evad expresszi\u00f3\u201d nemzed\u00e9k\u00e9hez tartoz\u00f3 Leon Tarasewicz<\/strong> (1957) ma egyike azoknak a lengyel m\u0171v\u00e9szeknek, akiket a legsz\u00edvesebben \u00e1ll\u00edtanak ki k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. 2001-ben Tarasewicz k\u00e9pviselte Lengyelorsz\u00e1got a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. A lengyel \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa feh\u00e9rorosz fest\u0151 a perif\u00e9ri\u00e1n, egy Bia\u0142ystok k\u00f6rny\u00e9ki faluban, Wali\u0142yban alkot \u00e9s \u00e9l. Expressz\u00edv v\u00e1sznai az absztrakci\u00f3 hat\u00e1r\u00e1n helyezkednek el, ugyanakkor a kiindul\u00f3pontot mindig a term\u00e9szet, a lengyel hat\u00e1rvid\u00e9k meghitt t\u00e1jai jelentik: havas erd\u0151k, sziklat\u00f6mb\u00f6k, rep\u00fcl\u0151 madarak \u00e9s a felsz\u00e1ntott f\u00f6ld bar\u00e1zd\u00e1i. Tarasewicz v\u00e1sznain a lengyel t\u00e1j \u00fajszer\u0171 szint\u00e9zis\u00e9t tal\u00e1ljuk, b\u00e1r a m\u0171v\u00e9szt egyre gyakrabban foglalkoztatj\u00e1k a tiszta fest\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1i. S\u0171r\u0171 ecsetvon\u00e1sok bor\u00edtj\u00e1k a falakat, az oszlopokat \u00e9s a beltereket. A k\u00f6zvetlen\u00fcl a mennyezetre vagy a falakra festett sz\u00ednes cs\u00edkokb\u00f3l szerkesztett ritmikus kompoz\u00edci\u00f3k saj\u00e1tos environmentet alkotnak, \u00edgy a m\u0171 belsej\u00e9be l\u00e9phet\u00fcnk. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s energi\u00e1t sug\u00e1roznak a rik\u00edt\u00f3, foszforeszk\u00e1l\u00f3 sz\u00ednek \u2013 ez a m\u0171v\u00e9szet is az ikonfest\u0151i hagyom\u00e1ny kreat\u00edv tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se. Olyan technik\u00e1val viszi fel a fest\u00e9ket, amely a biz\u00e1nci m\u0171helyen \u00e9s az e m\u0171v\u00e9szetre jellemz\u0151, alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa f\u00e9ny- \u00e9s sz\u00ednszimbolik\u00e1n alapul.<\/p>\n Lengyelorsz\u00e1gban igen er\u0151s a katolikus hagyom\u00e1ny, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e1h\u00edtattal tekintenek a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fi\u00e1ra. Ennek ellen\u00e9re vagy \u00e9ppen ez\u00e9rt nincs hi\u00e1ny olyan m\u0171v\u00e9szekben, akik meglep\u0151en f\u00fcggetlen\u00fcl, a hagyom\u00e1nyos kontextust\u00f3l elszakadva \u00e9rtelmezik a vall\u00e1si szimb\u00f3lumokat. A szakr\u00e1lis t\u00e9ma b\u00e1tor, gyakran meg\u00fctk\u00f6z\u00e9st kelt\u0151 kezel\u00e9se nem felt\u00e9tlen\u00fcl istenk\u00e1roml\u00f3. Lengyelorsz\u00e1gban e provokat\u00edv fell\u00e9p\u00e9snek megvan a maga t\u00e1rsadalmi konnot\u00e1ci\u00f3ja, \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kiz\u00f6kkenteni az embert lelki komfort\u00e9rz\u00e9s\u00e9b\u0151l, megk\u00e9rd\u0151jelezve a szokv\u00e1nyos, g\u00e9pies vall\u00e1soss\u00e1got. A k\u00e9pmutat\u00e1st leleplez\u0151 m\u0171v\u00e9szek \u00fajra felteszik az alapk\u00e9rd\u00e9seket, megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kiszak\u00edtani a befogad\u00f3t a megszok\u00e1s \u00e9s a gondolati sztereot\u00edpi\u00e1k rutinj\u00e1b\u00f3l. Eugeniusz Get-Stankiewicz<\/strong> (1942) sokkol\u00f3 koll\u00e1zs\u00e1val azt aj\u00e1nlja a befogad\u00f3nak, hogy saj\u00e1t kez\u0171leg, tev\u0151legesen vegyen r\u00e9szt a keresztre fesz\u00edt\u00e9sben, arra k\u00e9sztetve ezzel, hogy r\u00e1k\u00e9rdezzen a hit val\u00f3di konzekvenci\u00e1ira. R\u00e1mutat a kereszt\u00e9nys\u00e9g legf\u0151bb \u00e9rtelm\u00e9re: a h\u00edv\u0151 szem\u00e9lyesen felel\u0151s az\u00e9rt, hogy szemben\u00e9zzen az evang\u00e9lium kih\u00edv\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Ismeretes a \u201etot\u00e1lis m\u0171v\u00e9szek\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ja, akik egyetlen ide\u00e1nak akarj\u00e1k al\u00e1rendelni az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcket, \u00e9s work in progress<\/em>-sz\u00e9 alak\u00edtan\u00e1k egzisztenci\u00e1jukat. J\u00f3 p\u00e9lda erre Roman Opa\u0142ka <\/strong>(1931), a vil\u00e1g egyik legismertebb lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9sze. Valaha tehets\u00e9ges grafikus volt, 1965 \u00f3ta kiz\u00e1r\u00f3lag Sz\u00e1mozott k\u00e9peit <\/em>festi: feh\u00e9rsz\u00fcrke v\u00e1sznakat \u00edr tele k\u00f6vetkezetesen sz\u00e1mokkal. Tiszteletet kelt az a k\u00e9ts\u00e9gbeesett \u00f6tlet, hogy Opa\u0142ka az eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t egyvalaminek szenteli: fest\u0151k\u00e9nt sz\u00e1mol egyt\u0151l a v\u00e9gtelenig, b\u00e1r ez ink\u00e1bb t\u0171nik sztoikus filoz\u00f3fiai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gnak, mint b\u00e1rmif\u00e9le m\u0171v\u00e9szi \u00f6nkifejez\u00e9snek. A fokozatosan kivil\u00e1gosod\u00f3 k\u00e9peket a sz\u00e1mol\u00e1st r\u00f6gz\u00edt\u0151 magn\u00f3felv\u00e9tel \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz arc\u00e1nak fotografikus r\u00f6gz\u00edt\u00e9se k\u00eds\u00e9ri, m\u00e9g ink\u00e1bb hangs\u00falyozva ezzel az id\u0151 k\u00f6ny\u00f6rtelen m\u00fal\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Van a lengyel kult\u00far\u00e1nak egy jellemz\u0151 von\u00e1sa, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti m\u00e1s orsz\u00e1gokt\u00f3l: a metafizikai \u00fatkeres\u00e9s itt saj\u00e1tos m\u00f3don k\u00f6t\u0151dik a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatokhoz. Ez a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre is vonatkozik. A XIX. sz\u00e1zadban a lengyelek csak a vall\u00e1snak \u00e9s a kult\u00far\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tudt\u00e1k meg\u0151rizni az identit\u00e1sukat. Az \u00e1llami l\u00e9t\u00e9t\u0151l megfosztott, h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt orsz\u00e1gban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s feladatot v\u00e1llalt a m\u0171v\u00e9szet […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-544","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\n