{"id":546,"date":"2019-05-31T13:08:45","date_gmt":"2019-05-31T11:08:45","guid":{"rendered":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapeszt\/?page_id=546"},"modified":"2019-05-31T13:08:46","modified_gmt":"2019-05-31T11:08:46","slug":"film","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/","title":{"rendered":"Film"},"content":{"rendered":"\n<p><b> Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1ltozott a lengyel mozi m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve: manaps\u00e1g ugyan\u00fagy funkcion\u00e1l, mint a k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171, nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok filmgy\u00e1rt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban. Ipar\u00e1gk\u00e9nt a lengyel mozi m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n megmutatta, mit tud. <\/b><\/p>\n<p>Amikor Steven Spielberg Lengyelorsz\u00e1gban forgatta <em>Schindler list\u00e1ja <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, koprodukci\u00f3s partnerk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 h\u00e1rom lengyel munkat\u00e1rsa \u2013 az operat\u0151r, Janusz Kami\u0144ski \u00e9s a k\u00e9t d\u00edszlettervez\u0151, Allan Starski \u00e9s Ewa Braun \u2013 is Oscar-d\u00edjat kapott.<\/p>\n<p>B\u00e1r ez a filmm\u0171v\u00e9szet m\u00e1r az \u00faj, demokratikus rendszer term\u00e9ke, m\u0171v\u00e9szi hagyom\u00e1nya a Lengyel N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban alakult ki. A lengyel filmnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1956 \u00e9s 1981 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekben, amikor a kommunista rendszer engedett az ideol\u00f3giai szor\u00edt\u00e1sb\u00f3l, nagyr\u00e9szt siker\u00fclt elker\u00fclnie, hogy teljes\u00edtse a hatalom propagandak\u00edv\u00e1ns\u00e1gait, \u00e9s a t\u00e1rsadalom mell\u00e9 \u00e1llt. Ebben az id\u0151ben bontakozott ki a lengyel film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00e9t legfontosabb m\u0171v\u00e9szi ir\u00e1nyzata: a \u201elengyel filmiskola\u201d az 1956 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekben \u00e9s \u201ea mor\u00e1lis nyugtalans\u00e1g mozija\u201d az 1975-t\u0151l 1981- ig tart\u00f3 id\u0151szakban.<\/p>\n<p>F\u0151leg az els\u0151 \u2013 m\u00e9g a romantika irodalm\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u2013 \u00e1ramlat hagyom\u00e1nya van jelen a lengyel filmben mind a mai napig, pedig m\u00e1r k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada nincs az \u00e9l\u0151k sor\u00e1ban a \u201elengyel iskola\u201d legracionalist\u00e1bb \u00e9s legszarkasztikusabb alkot\u00f3ja, <strong>Andrzej Munk<\/strong> (1921\u20131961), t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a <em>Kancsal szerencse <\/em>(1959) \u00e9s az <em>Egy<\/em> <em>n\u0151 a haj\u00f3n <\/em>(1961, a bemutat\u00f3 1963-ban volt) c\u00edm\u0171 filmek rendez\u0151je, \u00e9s kilenc \u00e9ve elhunyt <strong>Wojciech Has<\/strong> is (1925\u20132000). <em>A zaragozai k\u00e9zirat<\/em> (1964) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t \u2013 amelynek t\u00f6rt\u00e9nete a nap\u00f3leoni id\u0151kben kezd\u0151dik \u2013 Martin Scorsese is a kedvenc filmjei k\u00f6z\u00e9 sorolja, olyannyira hogy megv\u00e1s\u00e1rolta a k\u00f3pi\u00e1it, hogy restaur\u00e1ltassa a filmet. A lengyel mozi nagy mester\u00e9t, Andrzej Wajd\u00e1t (1926), a <em>Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt <\/em>(1958), <em>Az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldje <\/em>(1974) vagy <em>A m\u00e1rv\u00e1nyember<\/em> (1976) c\u00edm\u0171 filmek rendez\u0151j\u00e9t \u00e9letm\u0171v\u00e9\u00e9rt 2000-ben Oscar-d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k. Leg\u00fajabb, <em>Katy\u0144 <\/em>(2007) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben &#8211; melyet Oscar-d\u00edjra jel\u00f6ltek &#8211; az egyik legnagyobb lengyel t\u00f6rt\u00e9nelmi trag\u00e9di\u00e1t dolgozza fel a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 rendez\u0151.<\/p>\n<p>Az 1999-es berlini fesztiv\u00e1lon az Amerikai Filmalap\u00edtv\u00e1ny Wajd\u00e1nak mint a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok legb\u00e1trabban alkot\u00f3 filmes szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek adta \u00e1t el\u0151sz\u00f6r az \u00e1ltaluk alap\u00edtott Szabads\u00e1g D\u00edjat. Az\u00f3ta a d\u00edj Andrzej Wajda nev\u00e9t viseli, \u00e9s minden \u00e9vben szem\u00e9lyesen adja \u00e1t a d\u00edjazottnak.<\/p>\n<p>Fontos helyet foglal el Wajda mellett a \u201elengyel filmiskola\u201d m\u0171v\u00e9szei k\u00f6z\u00f6tt <strong>Kazimierz Kutz <\/strong>(1929), aki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 filmekben mutatta be Fels\u0151- Szil\u00e9zia n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u00e9t. 1994-es <em>A hal\u00e1l,<\/em> <em>mint egy falat keny\u00e9r <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben \u2013 amelyhez Wojciech Kilar \u00edrt csod\u00e1latos zen\u00e9t \u2013 a Szolidarit\u00e1s munk\u00e1sszakszervezet m\u00edtosz\u00e1t eleven\u00edtette fel egy tragikus esem\u00e9ny rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1val: 1981 december\u00e9ben, a hadi\u00e1llapot bevezet\u00e9se ut\u00e1n a szil\u00e9ziai Wujek-b\u00e1nya sztr\u00e1jkol\u00f3 b\u00e1ny\u00e1szait sz\u00e9tverte a hadsereg. <strong>Jerzy Kawalerowicz<\/strong> (1922\u20132007), aki olyan aszk\u00e9tikus koszt\u00fcm\u00f6s filmeket rendezett, mint a <em>Mater Johanna <\/em>(1960) vagy <em>A f\u00e1ra\u00f3<\/em> (1966), 2001-ben a Nobel-d\u00edjas Henryk Sienkiewicz klasszikus reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a <em>Quo<\/em> <em>vadis?<\/em>-b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett l\u00e1tv\u00e1nyos filmet. Sajnos hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta nem forgatott \u00faj filmet az \u00edr\u00f3-rendez\u0151 <strong>Tadeusz Konwicki<\/strong> (1926), a szerz\u0151i film el\u0151h\u00edrn\u00f6ke (<em>A ny\u00e1r<\/em> <em>utols\u00f3 napja, <\/em>1958). Egy\u00e9ni, l\u00e1tom\u00e1sos m\u0171vei \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6n\u00e9letrajzi ihlet\u00e9s\u0171 <em>Mily<\/em> <em>t\u00e1vol, mily k\u00f6zel <\/em>(1982) vagy egy m\u00e1sik lengyel Nobel-d\u00edjas, a Czes\u0142aw Mi\u0142osz reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt <em>Az Issa v\u00f6lgye <\/em>(1982) c\u00edm\u0171 filmje \u2013 arra eml\u00e9keztetnek, milyen sokr\u00e9t\u0171 a lengyel kult\u00fara, ahol t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl egym\u00e1s mellett \u00e9ltek lengyelek, zsid\u00f3k, ruszinok, litv\u00e1nok, n\u00e9metek.<\/p>\n<p>Eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel, hogy a XX. sz\u00e1zad harmincas \u00e9veiben nagyr\u00e9szt Lengyelorsz\u00e1gban zajlott a m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l leg\u00e9rt\u00e9kesebb jiddis nyelv\u0171 zsid\u00f3 filmek gy\u00e1rt\u00e1sa. Ezeket a filmeket \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Micha\u0142 Waszy\u0144ski <em>Dibuk<\/em>j\u00e1t (1937) vagy J\u00f3zef Green \u00e9s Jan Nowina Przybylski <em>Jidl, a heged\u0171s <\/em>(1936) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t \u2013 amelyeket ma m\u00e1r restaur\u00e1lt k\u00f3pi\u00e1kon mutatnak be, m\u00e1sodik f\u00e9nykorukat \u00e9lik. A filmekben kiv\u00e1l\u00f3, lengyel zsid\u00f3 sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1tszottak, p\u00e9ld\u00e1ul Ida Kami\u0144ska, aki j\u00f3val a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is m\u00e9g f\u0151szerepet j\u00e1tszott az Oscar-d\u00edjas <em>\u00dczlet<\/em> <em>a korz\u00f3n <\/em>c\u00edm\u0171 cseh filmben (1965).<\/p>\n<p>A \u201elengyel iskola\u201d r\u00e9gi sikereihez kapcsolhat\u00f3 <strong>Roman Pola\u0144ski<\/strong> (1933) filmje, <em>A zongorista<\/em>, amely a 2002-es Cannes-i Filmfesztiv\u00e1lon Arany P\u00e1lm\u00e1t kapott, illetve n\u00e9gy Oscar-d\u00edjjal is jutalmazt\u00e1k.<\/p>\n<p>Lengyelorsz\u00e1g csak koprodukci\u00f3s partner volt ebben a filmben, de a forgat\u00e1s helysz\u00edne Lengyelorsz\u00e1g volt, a t\u00f6rt\u00e9net pedig egy zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa lengyel m\u0171v\u00e9sz sors\u00e1t besz\u00e9li el. Roman Pola\u0144ski, aki nem csup\u00e1n rendez\u0151, de sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 is, a \u201elengyel iskol\u00e1t\u201d elind\u00edt\u00f3 Wajda-filmben j\u00e1tszotta els\u0151 fontosabb filmszerep\u00e9t. Munk asszisztense volt a <em>Kancsal szerencs\u00e9<\/em>ben, a \u0142\u00f3dzi f\u0151iskol\u00e1n forgatott <em>Amikor az<\/em> <em>angyalok hullnak <\/em>(1959) c\u00edm\u0171 diplomafilmj\u00e9ben pedig az ir\u00e1nyzatot parodiz\u00e1lta. Pola\u0144ski \u00e9vekig dolgozott Nyugaton, m\u00e9gis h\u0171 maradt lengyel munkat\u00e1rsaihoz, p\u00e9ld\u00e1ul Krzysztof Komed\u00e1hoz; \u0151 szerezte a zen\u00e9t Pola\u0144ski legsz\u00f3rakoztat\u00f3bb brit filmj\u00e9hez, a <em>V\u00e1mp\u00edrok b\u00e1lj<\/em>\u00e1hoz (1967) \u00e9s legjobb amerikai filmj\u00e9hez, a <em>Rosemary<\/em> <em>gyermek<\/em>\u00e9hez (1968). <em>A zongorist\u00e1<\/em>hoz egy m\u00e1sik lengyel zeneszerz\u0151, Wojciech Kilar kompon\u00e1lta a zen\u00e9t, a k\u00e9pek pedig Pawe\u0142 Edelman munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9rik.<\/p>\n<p>M\u00e1s a helyzet a lengyel film m\u00e1sik klasszikus vonulat\u00e1val: \u201ea mor\u00e1lis nyugtalans\u00e1g\u201d mozij\u00e1val, amely \u2013 a val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindulva \u2013 a lengyelorsz\u00e1gi kommunista rendszer torzul\u00e1sait b\u00edr\u00e1lta. A k\u00e9t legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00f3, aki tov\u00e1bbment a k\u00f6zvetlen b\u00edr\u00e1latn\u00e1l, <strong>Agnieszka Holland<\/strong> (1948), valamint <strong>Krzysztof Kie\u015blowski<\/strong> (1941\u20131996), az ir\u00e1nyzat klasszikus\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 <em>Amat\u0151r <\/em>(1979) rendez\u0151je.<\/p>\n<p>Kie\u015blowskit a nyolcvanas\u2013 kilencvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n a legjobb eur\u00f3pai rendez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k sz\u00e1mon. T\u00edz r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 filmciklusa, a <em>T\u00edzparancsolat <\/em>(1988\u20131989) azt p\u00e9ld\u00e1zza, hogyan jussunk el a vil\u00e1g tiszta szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9t\u0151l a minden ember sz\u00e1m\u00e1ra fontos alapk\u00e9rd\u00e9sekig. Tov\u00e1bbi l\u00e9p\u00e9seket jelentettek ezen az \u00faton a k\u00e9s\u0151bbi koprodukci\u00f3k: a <em>Veronika kett\u0151s \u00e9lete <\/em>(1991) \u00e9s a <em>H\u00e1rom sz\u00edn <\/em>tril\u00f3gia (1993\u20131994), ezekhez Zbigniew Preisner szerzett felejthetetlen zen\u00e9t. A filmek r\u00e9v\u00e9n csatlakozott k\u00e9t fiatal francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151, Juliette Binoche \u00e9s Ir\u00e8ne Jacob az eur\u00f3pai filmsz\u00edn\u00e9szet legnagyszer\u0171bb hagyom\u00e1nyaihoz.<\/p>\n<p>\u201eA mor\u00e1lis nyugtalans\u00e1g\u201d mozija a mai napig term\u00e9keny alkot\u00f3i modell. Rendez\u0151i k\u00f6z\u00fcl <strong>Krzysztof Zanussi <\/strong>(1939) a legakt\u00edvabb, akinek <em>Az \u00e9let mint nemi<\/em> <em>\u00faton terjed\u0151 hal\u00e1los betegs\u00e9g <\/em>(2000) c\u00edm\u0171 filmje azt jelen\u00edti meg, hogy \u2013 a jelenkort szeml\u00e9lve \u2013 hogyan foglaljunk \u00e1ll\u00e1st a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekben. Hasonl\u00f3 mint\u00e1t k\u00f6vetnek a k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00f3i nemzed\u00e9k fontosabb k\u00e9pvisel\u0151i. <strong>Krzysztof Krauze <\/strong> (1953) <em>Ad\u00f3ss\u00e1g <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben (1999) egy kilencvenes \u00e9vekben megt\u00f6rt\u00e9nt b\u0171n\u00fcgyi esetet dolgoz fel, ebben teszi fel a szem\u00e9lyes v\u00e9delem t\u00f6rv\u00e9nyes hat\u00e1rait \u00e9rint\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket, de politikai \u00e9s erk\u00f6lcsi probl\u00e9m\u00e1kat is felvet: a rendszerv\u00e1lt\u00e1s\u00e9rt fizetett \u00e1r, a szabads\u00e1gra val\u00f3 szellemi felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t boncolgatja. <strong>Robert Gli\u0144ski <\/strong>(1952) <em>Szia, Tereska <\/em>(2001) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben k\u00e9t, az \u00e9letbe \u00e9pp csak kil\u00e9p\u0151 tizen\u00e9ves l\u00e1ny nem k\u00f6nny\u0171 sors\u00e1t mutatja be a nagyv\u00e1rosi lak\u00f3telepen. A filmben ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e9rt a k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151, Aleksandra Gietner \u00e9s Karolina Sobczak a denveri fesztiv\u00e1lon megkapta a Young Artist Award d\u00edjat.<\/p>\n<p>E m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt <strong> Piotr Trzaskalski<\/strong> (1967) els\u0151 filmje t\u0171nik a legder\u0171l\u00e1t\u00f3bbnak. Az <em>Edi <\/em>(2002) szuggeszt\u00edv jelenetek sor\u00e1val gy\u0151z meg arr\u00f3l, hogy m\u00e9g egy hajl\u00e9ktalan \u00e9let\u00e9ben sem el\u00e9rhetetlen a bels\u0151 harm\u00f3nia \u00e9s a boldogs\u00e1g.<\/p>\n<p>Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 a felt\u00f6rekv\u0151, fiatal filmesek leg\u00fajabb hull\u00e1ma. P\u00e9ld\u00e1ul Magdalena Piekorz (1974), akinek <em>Sebhelyek <\/em>c\u00edm\u0171 els\u0151 filmj\u00e9t az American Academy Awardra jel\u00f6lt\u00e9k a k\u00fclf\u00f6ldi filmek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban, vagy <strong>Wojciech Smarzowski <\/strong>(1963), aki Lengyelorsz\u00e1gban m\u00e1r nevet szerzett mag\u00e1nak <em>Menyegz\u0151 <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel, amelyben az ismert lengyel sztereot\u00edpi\u00e1kat mutatja be \u00e9s figur\u00e1zza ki. <strong>Feliks Falk<\/strong> (1941) egy friss b\u0171n\u00fcgyi t\u00f6rt\u00e9netet jelen\u00edt meg <em>A v\u00e9grehajt\u00f3 <\/em>c\u00edm\u0171 2005-\u00f6s alkot\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<p>A lengyel film fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek jelenlegi szakasz\u00e1ban a legjellemz\u0151bbek azok az individualista alkot\u00f3k, akik val\u00f3s vagy mitologiz\u00e1lt \u00e9letrajz-t\u00f6red\u00e9kek\u0151l rakj\u00e1k \u00f6ssze saj\u00e1t vil\u00e1gukr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00fcket, s ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kommunik\u00e1lnak a befogad\u00f3val. E csoport legk\u00f6vetkezetesebb filmesei k\u00f6z\u00e9 tartozik <strong>Andrzej Kondratiuk<\/strong> (1936). \u00c9vek \u00f3ta sikerrel k\u00e9sz\u00edt priv\u00e1t, \u00f6n\u00e9letrajzi filmeket \u2013 ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul az <em>Id\u0151ors\u00f3 <\/em>(1995) vagy a <em>Nap\u00f3ra <\/em>(1997) \u2013; ezekben mag\u00e1ra v\u00e1llal minden l\u00e9tez\u0151 feladatot: \u0151 a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, a d\u00edszlettervez\u0151, a producer \u00e9s a f\u0151szerepl\u0151 is. A mai lengyel mozi legfontosabb szatirikus alkot\u00f3ja <strong>Marek Koterski<\/strong> (1942), aki a frusztr\u00e1lt \u00e9rtelmis\u00e9gi keser\u0171 sors\u00e1t mutatja be h\u0151seinek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n. \u0150 rendezte <em>A bolond egy<\/em> <em>napja <\/em>(2002) c\u00edm\u0171 filmet, melyben az egyik legsikeresebb lengyel sz\u00edn\u00e9sz, Marek Kondrat j\u00e1tszotta a nagyszer\u0171 f\u0151szerepet. A kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sik legh\u00edresebb p\u00e1lyakezd\u0151je <strong>Jan Jakub Kolski <\/strong>(1956), aki saj\u00e1tos vil\u00e1got teremtett filmjeiben, p\u00e9ld\u00e1ul a <em>V\u00edz\u00f6nt\u0151 Jank\u00f3 <\/em>(1993) \u00e9s <em>A popielawyi mozi t\u00f6rt\u00e9nete <\/em>c\u00edm\u0171 munk\u00e1iban. Ezek a t\u00f6rt\u00e9netek olyan vil\u00e1gban, falun j\u00e1tsz\u00f3dnak, amely t\u00e1vol van a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, \u00e9s ahol a lehet\u0151 legterm\u00e9szetesebben hangzanak az alapvet\u0151 etikai k\u00e9rd\u00e9sek. V\u00e9g\u00fcl eml\u00edt\u00e9st kell tenni a \u201emor\u00e1lis nyugtalans\u00e1g\u201d mozij\u00e1nak egykori sz\u00edn\u00e9sz\u00e9r\u0151l, <strong>Jerzy Stuhrr\u00f3l<\/strong> (1947), aki j\u00f3 rajtot vett rendez\u0151k\u00e9nt a <em>Szerelmes t\u00f6rt\u00e9netek <\/em>(1997) vagy a <em>Nagy \u00e1llat <\/em>(2000) c\u00edm\u0171 filmekkel, \u00e9s sikeresen csatlakozott ehhez a vonulathoz.<\/p>\n<p>A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gfilmek m\u0171faj\u00e1n bel\u00fcl manaps\u00e1g a v\u00edgj\u00e1t\u00e9kok \u00f6rvendenek a legnagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek. A kultikus rendez\u0151 st\u00e1tusz\u00e1t azok az alkot\u00f3k nyert\u00e9k el, akik a kommunista id\u0151kben is rendeztek v\u00edgj\u00e1t\u00e9kokat, \u00e9s filmjeikben \u00e1br\u00e1zolni tudt\u00e1k a rendszer mindennapi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek abszurdit\u00e1s\u00e1t \u2013 ilyen volt <strong>Stanis\u0142aw Bareja<\/strong> (1929\u20131987), a <em>Mack\u00f3 <\/em>(1980), illetve <strong>Marek Piwowski <\/strong> (1935), a <em>Haj\u00f3kir\u00e1ndul\u00e1s <\/em>(1970) rendez\u0151je, amely a rajong\u00f3k \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb nemzed\u00e9keit h\u00f3d\u00edtja meg. Napjainkban <strong>Juliusz Machulski <\/strong>(1955) a m\u0171faj specialist\u00e1ja, \u0151 rendezte a <em>Szexmisszi\u00f3<\/em>t (1983), a nyolcvanas \u00e9vek sikerfilmj\u00e9t, amely a science fiction m\u0171fajt figur\u00e1zta ki Jerzy Stuhr eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1s\u00e1val. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben hasonl\u00f3 sikernek sz\u00e1m\u00edtott <em>Kiler <\/em>(1997) c\u00edm\u0171 filmje.<\/p>\n<p>A lengyel film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek fontos fejezet\u00e9t alkotja a m\u0171v\u00e9szi dokumentum film. A mai napig a \u0142\u00f3d\u017ai filmf\u0151iskol\u00e1n tan\u00edt a lengyel dokumentumfilm klasszikusa, <strong> Kazimierz Karabasz<\/strong> (1930), a h\u00edres, t\u00edzperces <em>Zen\u00e9szek <\/em>(1960) c\u00edm\u0171 film alkot\u00f3ja, amelyet tan\u00edtv\u00e1nya, Krzysztof Kie\u015blowski a vil\u00e1g legjobb t\u00edz filmje k\u00f6z\u00e9 sorolt a mozi sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1z\u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l \u00f6ssze\u00e1l l\u00edtott list\u00e1n. A lengyel dokumentumfilm-iskola legfontosabb elve az volt, hogy olyan k\u00e9pet mutasson a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, amely \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt, a sors metafor\u00e1j\u00e1t adja. Krzysztof Kie\u015blowski kiv\u00e1l\u00f3 dokumentumfilmeket k\u00e9sz\u00edtett <em>(Els\u0151 szerelem, K\u00f3rh\u00e1z).<\/em> Jelenleg <strong>Marcel \u0141ozi\u0144ski <\/strong>(1940) a dokumentumfilm legnagyobb mestere, \u0151 m\u00e1r a kommunista Lengyelorsz\u00e1gban is k\u00e9sz\u00edtett a rendszer \u00e1lszent \u00e9s hamis arc\u00e1t leleplez\u0151 dokumentumfilmeket (<em>Hogyan<\/em> <em>\u00e9lj\u00fcnk<\/em>, 1977), mostan\u00e1ban pedig \u2013 mint a <em>89 mm-re Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l <\/em>-ban (1994) vagy a <em>B\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet-<\/em>ben (1995) \u2013 olyan helyzeteket keres, amelyek a lehet\u0151 legjobban t\u00fckr\u00f6zik a mai ember lelki\u00e1llapot\u00e1t. A fiatalabb nemzed\u00e9k egyik legtehets\u00e9gesebb dokumentumfilmrendez\u0151je Marcel \u0141ozi\u0144ski fia, <strong>Pawe\u0142 \u0141ozi\u0144ski <\/strong>(1965), aki saj\u00e1t form\u00e1t tal\u00e1lt ki, VHS-kamer\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett priv\u00e1t dokumentumfilmet a vele egy h\u00e1zban \u00e9l\u0151 szomsz\u00e9dair\u00f3l (<em>\u00cdgy esett, <\/em>1999). Alkot\u00f3t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a dokumentarista-rendez\u0151 <strong>Andrzej Fidyk<\/strong> (1953). <em>Felvonul\u00e1s <\/em>(1989) c\u00edm\u0171 filmje, amely a Koreai N\u00e9pi Demokratikus K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak negyven\u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n tartott \u00fcnneps\u00e9geket r\u00f6gz\u00edti, a totalit\u00e1rius rendszer leny\u0171g\u00f6z\u0151 metafor\u00e1ja. A <em>Kalkuttai filmesek <\/em>(1998) saj\u00e1tos h\u00f3dolat az indiai filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s India el\u0151tt, ahol \u00e9vente a legt\u00f6bb filmet k\u00e9sz\u00edtik. Ezzel a filmj\u00e9vel nagyd\u00edjat nyert a banffi telev\u00edzi\u00f3s alkot\u00e1sok fesztiv\u00e1lj\u00e1n. Egyik leg\u00fajabb munk\u00e1ja, a <em>N\u00e1dt\u00e1nc <\/em>(2001) sz\u00ednes, b\u00e1r bor\u00fal\u00e1t\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s egy kis d\u00e9lafrikai orsz\u00e1g, Szv\u00e1zif\u00f6ld szok\u00e1sair\u00f3l \u00e9s probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l. Fidyk filmje megkapta a hamburgi World Media Festival d\u00edj\u00e1t a \u201et\u00e1rsadalom\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ban, a 2001-es k\u00f6lni telev\u00edzi\u00f3s v\u00e1s\u00e1ron pedig a vil\u00e1g t\u00edz legjobb telev\u00edzi\u00f3s produkci\u00f3ja k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k.<\/p>\n<p>A lengyel anim\u00e1ci\u00f3s film a m\u0171v\u00e9szi k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s terepe volt, ugyanakkor irodalmi \u00e9s filoz\u00f3fiai \u00fczenetet hordozott. E filmt\u00edpus legnagyobb mestere volt a sok\u00e1ig Nyugaton dolgoz\u00f3 <strong>Jan Lenica<\/strong> (1928\u20132001), olyan anim\u00e1ci\u00f3k alkot\u00f3ja, mint a <em>Labirintus <\/em>(1963) vagy az <em>\u00dcb\u00fc kir\u00e1ly <\/em>(1979), illetve <strong>Walerian Borowczyk<\/strong> (1923\u20132006), aki olyan groteszk filmeket k\u00e9sz\u00edtett, mint a <em>Kabal<\/em> <em>\u00far \u00e9s Kabal asszony hangversenye <\/em>(1962). Az anim\u00e1ci\u00f3 mostani legf\u0151bb alkot\u00f3i: a krakk\u00f3i <strong>Jerzy Kucia<\/strong> (1942), az \u00f6r\u00f6k k\u00eds\u00e9rletez\u0151, akit \u201ea vil\u00e1ganim\u00e1ci\u00f3 Bressonj\u00e1nak\u201d is neveznek, a vars\u00f3i <strong>Piotr Duma\u0142a<\/strong> (1956), aki a vil\u00e1girodalom remekeib\u0151l k\u00e9sz\u00edt eredeti anim\u00e1ci\u00f3kat (<em>A szel\u00edd teremt\u00e9s<\/em>, 1985; <em>B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s,<\/em> 2001), illetve a fiatal <strong>Tomasz Bagi\u0144ski<\/strong> (1976), az Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt <em>Katedr\u00e1lis<\/em> (2007) rendez\u0151je.<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el k\u00f6z\u00f6tt\u00fck <strong>Zbigniew Rybczy\u0144ski<\/strong> (1949), az els\u0151 lengyel Oscar-d\u00edj birtokosa. A <em>Tang\u00f3 <\/em>1980-as feldolgoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt kapta a d\u00edjat, az alkot\u00f3t \u201ea vide\u00f3 p\u00e1p\u00e1j\u00e1nak\u201d is nevezik. Kor\u00e1bban m\u00e9g ismeretlen m\u0171v\u00e9szi \u00e9s kutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geket keres \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a <em>L\u00e9pcs\u0151 <\/em>(1987), a <em>Zenekar <\/em>(1990) vagy a <em>Kafka <\/em>(1991) c\u00edm\u0171 filmekben \u2013 olyan \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a High Definition rendszer.<\/p>\n<p>Lengyelorsz\u00e1gban k\u00e9t \u00e1llami m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyben k\u00e9peznek filmeseket. Az egyik a t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9ve m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00c1llami Film-, Telev\u00edzi\u00f3s \u00e9s Sz\u00ednh\u00e1zi F\u0151iskola \u0141\u00f3d\u017aban, ez a r\u00e9gebbi \u00e9s az ismertebb, sz\u00e1mos kit\u0171n\u0151 rendez\u0151, operat\u0151r, sz\u00edn\u00e9sz, produkci\u00f3s vezet\u0151 tanult itt, k\u00f6zt\u00fck Wajda, Pola\u0144ski \u00e9s Kie\u015blowski. A m\u00e1sik int\u00e9zm\u00e9ny a Szil\u00e9ziai Egyetem R\u00e1di\u00f3s \u00e9s Telev\u00edzi\u00f3s Kara Katowic\u00e9ben. Mindk\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyben tanulnak k\u00fclf\u00f6ldi hallgat\u00f3k is. A leg\u00e9rdekesebb fiatal alkot\u00f3k \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Ma\u0142gorzata Szumowska (<em>Egy<\/em> <em>boldog ember, <\/em>2000), \u0141ukasz Barczyk (<em>T\u00e9ged<\/em> <em>n\u00e9zlek, Marysia<\/em>, 2000, <em>\u00c1tv\u00e1ltoz\u00e1sok<\/em>, 2003, Mozdulatlan mozgat\u00f3 2008) vagy Marek Lechki (<em>Az \u00e9n v\u00e1rosom<\/em>, 2002) \u2013 \u00faj, egy\u00e9ni perspekt\u00edv\u00e1val gazdag\u00edtj\u00e1k a hazai filmm\u0171v\u00e9szetet; \u0151k m\u00e1r a demokratikus Lengyelorsz\u00e1gban tanultak, nem nehezednek r\u00e1juk sz\u00fcleik gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak el\u0151\u00edt\u00e9letei \u00e9s komplexusai.<\/p>\n<p>A Lengyelorsz\u00e1gban rendezett sz\u00e1mos filmfesztiv\u00e1l k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom nevezhet\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151snek. A belf\u00f6ldi filmgy\u00e1rt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l az 1974 \u00f3ta l\u00e9tez\u0151, Gdyni\u00e1ban (azel\u0151tt Gda\u0144skban) megrendezett Lengyel J\u00e1t\u00e9kfilm Fesztiv\u00e1l a legfontosabb, ahol minden szeptemberben bemutatkozik a teljes lengyel j\u00e1t\u00e9kfilmes k\u00edn\u00e1lat; nagyd\u00edja az Arany Oroszl\u00e1n. A leggazdagabb hagyom\u00e1nyokat a Krakk\u00f3i Filmfesztiv\u00e1l mondhatja mag\u00e1\u00e9nak, hiszen 1960 \u00f3ta minden \u00e9vben megrendezik, \u00e9s k\u00e9t p\u00e1rhuzamos versenyben ind\u00edtanak filmeket \u2013 lengyel \u00e9s nemzetk\u00f6zi kateg\u00f3ri\u00e1ban, itt az Arany Lovas \u00e9s az Arany S\u00e1rk\u00e1ny d\u00edjakat \u00edt\u00e9lik oda a legjobb dokumentum- \u00e9s r\u00f6vidfilmeknek. A legfiatalabb fesztiv\u00e1l az 1993 \u00f3ta minden november v\u00e9g\u00e9n, december elej\u00e9n megrendezett \u201eCamerimage\u201d Nemzetk\u00f6zi Filmoperat\u0151r-fesztiv\u00e1l, ahol az Arany B\u00e9k\u00e1t \u00edt\u00e9lik oda a legjobb operat\u0151r\u00f6knek.<\/p>\n<p>Lengyelorsz\u00e1gban a filmtudom\u00e1ny is fejl\u0151dik, az orsz\u00e1g minden egyetem\u00e9n oktatj\u00e1k. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 filmtudom\u00e1nyi szak m\u0171k\u00f6dik a krakk\u00f3i Jagell\u00f3 Egyetemen \u00e9s a \u0141\u00f3d\u017ai Egyetemen. T\u00f6bb film\u00fajs\u00e1g jelenik meg, ezek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabbak: a tudom\u00e1nyos jelleg\u0171, negyed\u00e9vi <em>Kwartalnik Filmowy<\/em>, illetve k\u00e9t havilap, az ig\u00e9nyes (a <em>Filmvil\u00e1g<\/em>hoz hasonl\u00f3) <em>Kino<\/em> \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171 <em>Film <\/em>(amely a <em>Premier<\/em>-hez hasonl\u00edt).<\/p>\n<p><strong>Roman Pola\u0144ski v\u00e1logatott filmjei<\/strong><\/p>\n<p>1961 <em>K\u00e9s a v\u00edzben <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Leon Niemczyk, Zygmunt Malanowicz <br \/>1968 <em>Rosemary gyermeke <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Mia Farrow \u00e9s John Cassavetes <br \/>1974 <em>Chinatown <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Jack Nicholson \u00e9s Faye Dunaway <br \/>1979 <em>Egy tiszta n\u0151 <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Nastassja Kinski <br \/>1988 <em>\u0150r\u00fclet <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Harrison Ford <br \/>1992 <em>Keser\u0171 m\u00e9z <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Emmanuelle Seigner, Peter Coyote <br \/>1994 <em>A hal\u00e1l \u00e9s a l\u00e1nyka <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Sigourney Weaver, Ben Kingsley <br \/>2001 <em>A zongorista <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Adrien Brody <br \/>2005 <em>Twist Oliv\u00e9r <\/em>\u2013 rendez\u0151<\/p>\n<p><strong>Agnieszka Holland v\u00e1logatott filmjei<\/strong><\/p>\n<p>1988 <em>Meg\u00f6lni egy papot <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Christopher Lambert, Ed Harris <br \/>1990 <em>Eur\u00f3pa, Eur\u00f3pa <\/em>\u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Solomon Perel, Marco Hofschneider <br \/>1993 <em>A titkok kertje <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Maggie Smith <br \/>1995 <em>Teljes napfogyatkoz\u00e1s <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Leonardo DiCaprio <br \/>1997 <em>Washington Square <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Jennifer Jason Leigh, Albert Finney <br \/>1999 <em>A harmadik csoda <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Ed Harris, Anne Heche <br \/>2001 <em>Aranyl\u00f3 \u00e1lmok <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Whoopi Goldberg <br \/>2005 <em>Beethoven \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban <\/em>\u2013 rendez\u0151; f\u0151szerepl\u0151: Ed Harris, Diane Kruger<\/p>\n<p><strong>A fontosabb Oscar-jel\u00f6l\u00e9sek<\/strong><\/p>\n<p>2008 Andrzej Wajda, <em>Katy\u0144 <\/em>\u2013 legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>2003 <em>A katedr\u00e1lis<\/em>, Tomasz Bagi\u0144ski anim\u00e1ci\u00f3s r\u00f6vidfilmje <br \/>2001 S\u0142awomir Idziak a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban Ridley Scott <em>A s\u00f3lyom<\/em> <em>v\u00e9gvesz\u00e9lyben <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben <br \/>1995 Krzysztof Kie\u015blowski, <em>H\u00e1rom sz\u00edn.<\/em> <em>Piros <\/em>\u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1991 Agnieszka Holland, <em>Eur\u00f3pa, Eur\u00f3pa<\/em> \u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1985 Agnieszka Holland, <em>Keser\u0171 altat\u00e1s<\/em> \u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1976 Andrzej Wajda, <em>Az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldje<\/em> \u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1974 Roman Pola\u0144ski, <em>Chinatown<\/em> \u2013 a legjobb film \u00e9s a legjobb rendez\u00e9s kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1968 Roman Pola\u0144ski, <em>Rosemary gyermeke<\/em> \u2013 a legjobb adapt\u00e1lt forgat\u00f3k\u00f6nyv kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1966 Jerzy Kawalerowicz, <em>F\u00e1ra\u00f3 <\/em>\u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban <br \/>1961 Roman Pola\u0144ski, <em>K\u00e9s a v\u00edzben <\/em>\u2013 a legjobb idegen nyelv\u0171 film kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban<\/p>\n<p><strong>Fontosabb fesztiv\u00e1ld\u00edjak<\/strong><\/p>\n<p>2006 BAFTA \u2013 Tomasz Bagi\u0144ski, <em>Az es\u00e9s<\/em> <em>m\u0171v\u00e9szete<\/em> <br \/>2006 Arany Medve Berlinben \u2013 Andrzej Wajda, \u00e9letm\u0171d\u00edj <br \/>2005 Oscar \u2013 Jan A.P. Kaczmarek, a legjobb eredeti filmzene \u2013 <em>\u00c9n, P\u00e1n P\u00e9ter<\/em> <br \/>2005 Grand Prix Karlovy Vary-ban \u2013 Krzysztof Krauze, <em>Az \u00e9n Nikiforom<\/em> <br \/>2002 Arany P\u00e1lma Cannes-ban \u2013 Roman Pola\u0144ski, <em>A zongorista<\/em> <br \/>1998 Arany Oroszl\u00e1n Velenc\u00e9ben \u2013 Andrzej Wajda, \u00e9letm\u0171d\u00edj <br \/>1995 Ez\u00fcst Medve Berlinben \u2013 Krzysztof Kie\u015blowski, <em>H\u00e1rom sz\u00edn. Feh\u00e9r<\/em> <br \/>1993 Arany Oroszl\u00e1n Velenc\u00e9ben \u2013 Roman Pola\u0144ski, \u00e9letm\u0171d\u00edj <br \/>1993 Arany Oroszl\u00e1n Velenc\u00e9ben \u2013 Krzysztof Kie\u015blowski, <em>H\u00e1rom sz\u00edn. K\u00e9k<\/em> <br \/>1990 Arany P\u00e1lma Cannes-ban a legjobb n\u0151i f\u0151szerepl\u0151nek \u2013 Krystyna Janda Ryszard Bugajski <em>Kihallgat\u00e1s <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben <br \/>1985 Arany Kagyl\u00f3 San Sebastianban \u2013 Rados\u0142aw Piwowarski, <em>Yesterday<\/em> <br \/>1984 Arany Oroszl\u00e1n Velenc\u00e9ben \u2013 Krzysztof Zanussi, <em>A nyugodt nap \u00e9ve<\/em> <br \/>1982 Arany P\u00e1lma Cannes-ban a legjobb n\u0151i f\u0151szerepl\u0151nek \u2013 Jadwiga Jankowska- Cie\u015blak Makk K\u00e1roly <em>Egym\u00e1sra n\u00e9zve<\/em> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben <br \/>1981 Arany P\u00e1lma Cannes-ban \u2013 Andrzej Wajda, <em>A vasember<\/em> <br \/>1980 Ez\u00fcst Medve Berlinben a legjobb sz\u00edn\u00e9sznek \u2013 Andrzej Seweryn Andrzej Wajda <em>A karmester <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben <br \/>1966 Arany Medve Berlinben \u2013 Roman Pola\u0144ski, <em>Zs\u00e1kutca<\/em><\/p>\n<p><strong>A legrangosabb nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9ssel d\u00edjazott lengyel operat\u0151r\u00f6k<\/strong><\/p>\n<p><strong>Andrzej Bartkowiak <\/strong>\u2013 <em>Idegen k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk <\/em>(1992), rendezte Sidney Lumet; <em>A Prizzik becs\u00fclete<\/em> (1985), rendezte John Huston; <em>Bec\u00e9z\u0151 szavak <\/em>(1983), rendezte James L. Brooks <strong><br \/>S\u0142awomir Idziak <\/strong>\u2013 <em>Arthur kir\u00e1ly <\/em>(2004), <em>A s\u00f3lyom v\u00e9gvesz\u00e9lyben <\/em>(2001), rendezte Ridley Scott (Oscar-d\u00edj-jel\u00f6l\u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9rt); <em>T\u00faszharc <\/em>(2000), rendezte Taylor Hackford; <em>H\u00e1rom sz\u00edn.<\/em> <em>K\u00e9k <\/em>(1993), <em>Veronika kett\u0151s \u00e9lete <\/em>(1991), rendezte Krzysztof Kie\u015blowski <strong><br \/>Janusz Kami\u0144ski <\/strong>\u2013 <em>Schindler list\u00e1ja <\/em>(1994), <em>Az elveszett vil\u00e1g: Jurassic park <\/em>(1997), <em>Ryan<\/em> <em>k\u00f6zleg\u00e9ny megment\u00e9se <\/em>(1998), <em>K\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny <\/em>(2002), rendezte Steven Spielberg; <em>Jerry Maguire<\/em> (1996), rendezte Cameron Crowe <strong><br \/>Andrzej Seku\u0142a <\/strong>\u2013 <em>Kutyaszor\u00edt\u00f3ban <\/em>(1992), <em>Ponyvareg\u00e9ny <\/em>(1994), rendezte Quentin Tarantino <strong><br \/>Piotr Soboci\u0144ski <\/strong>(1958\u20132001) \u2013 <em>H\u00e1rom sz\u00edn. Piros <\/em>(1994), rendezte Krzysztof Kie\u015blowski; <em>Marvin szob\u00e1ja <\/em>(1996), rendezte Jerry Zaks; <em>Rejt\u00e9lyes alkony <\/em>(1998), rendezte Robert Benton<\/p>\n<p><strong>Lengyel Oscar-d\u00edjasok<\/strong><\/p>\n<p>2005 Jan A. P. Kaczmarek, <em>\u00c9n, P\u00e1n P\u00e9ter<\/em>, a legjobb eredeti filmzen\u00e9\u00e9rt <br \/>2002 Roman Pola\u0144ski, <em>A zongorista<\/em>, a legjobb rendez\u00e9s\u00e9rt <br \/>1999 Andrzej Wajda, \u00e9letm\u0171d\u00edj <br \/>1998 Janusz Kami\u0144ski a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9rt, <em>Ryan<\/em> <em>k\u00f6zleg\u00e9ny <\/em>(rendezte Steven Spielberg) <br \/>1993 Janusz Kami\u0144ski a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9rt, Allan Starski \u00e9s Ewa Braun a <em>Schindler list\u00e1ja<\/em> (rendezte Steven Spielberg) d\u00edszlet\u00e9\u00e9rt <br \/>1982 Zbigniew Rybczy\u0144ski a <em>Tang\u00f3 <\/em>c\u00edm\u0171 anim\u00e1ci\u00f3s film\u00e9rt<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1ltozott a lengyel mozi m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve: manaps\u00e1g ugyan\u00fagy funkcion\u00e1l, mint a k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171, nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok filmgy\u00e1rt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban. Ipar\u00e1gk\u00e9nt a lengyel mozi m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n megmutatta, mit tud. Amikor Steven Spielberg Lengyelorsz\u00e1gban forgatta Schindler list\u00e1ja c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, koprodukci\u00f3s partnerk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 h\u00e1rom lengyel munkat\u00e1rsa \u2013 az operat\u0151r, Janusz Kami\u0144ski \u00e9s a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-546","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v24.6 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<title>Film - Instytut Polski w Budapeszcie<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"pl_PL\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Film - Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1ltozott a lengyel mozi m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve: manaps\u00e1g ugyan\u00fagy funkcion\u00e1l, mint a k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171, nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok filmgy\u00e1rt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban. Ipar\u00e1gk\u00e9nt a lengyel mozi m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n megmutatta, mit tud. Amikor Steven Spielberg Lengyelorsz\u00e1gban forgatta Schindler list\u00e1ja c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, koprodukci\u00f3s partnerk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 h\u00e1rom lengyel munkat\u00e1rsa \u2013 az operat\u0151r, Janusz Kami\u0144ski \u00e9s a [&hellip;]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-05-31T11:08:46+00:00\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szacowany czas czytania\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"19 minut\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/\",\"name\":\"Film - Instytut Polski w Budapeszcie\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\"},\"datePublished\":\"2019-05-31T11:08:45+00:00\",\"dateModified\":\"2019-05-31T11:08:46+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Film\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\",\"name\":\"Instytut Polski w Budapeszcie\",\"description\":\"Instytuty Polskie\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"pl-PL\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Film - Instytut Polski w Budapeszcie","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/","og_locale":"pl_PL","og_type":"article","og_title":"Film - Instytut Polski w Budapeszcie","og_description":"Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1ltozott a lengyel mozi m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve: manaps\u00e1g ugyan\u00fagy funkcion\u00e1l, mint a k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171, nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok filmgy\u00e1rt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban. Ipar\u00e1gk\u00e9nt a lengyel mozi m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n megmutatta, mit tud. Amikor Steven Spielberg Lengyelorsz\u00e1gban forgatta Schindler list\u00e1ja c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, koprodukci\u00f3s partnerk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 h\u00e1rom lengyel munkat\u00e1rsa \u2013 az operat\u0151r, Janusz Kami\u0144ski \u00e9s a [&hellip;]","og_url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/","og_site_name":"Instytut Polski w Budapeszcie","article_modified_time":"2019-05-31T11:08:46+00:00","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szacowany czas czytania":"19 minut"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/","name":"Film - Instytut Polski w Budapeszcie","isPartOf":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website"},"datePublished":"2019-05-31T11:08:45+00:00","dateModified":"2019-05-31T11:08:46+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/#breadcrumb"},"inLanguage":"pl-PL","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/film\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Film"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/","name":"Instytut Polski w Budapeszcie","description":"Instytuty Polskie","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"pl-PL"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/546","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=546"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/546\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":547,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/546\/revisions\/547"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=546"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}