{"id":12244,"date":"2021-06-03T09:31:52","date_gmt":"2021-06-03T07:31:52","guid":{"rendered":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?p=12244"},"modified":"2021-09-27T14:17:36","modified_gmt":"2021-09-27T12:17:36","slug":"a-tatrai-futarok-nyomdokain","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/","title":{"rendered":"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain"},"content":{"rendered":"\n<p><strong><em>A projektr\u0151l<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain&#8221; nevet visel\u0151 projekt a <a href=\"https:\/\/www.facebook.com\/radoslaw44\/\">T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g &#8222;Rados\u0142aw Alakulat\u201d <\/a>hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, \u00e9s a n\u00e9met \u00e9s szovjet megsz\u00e1ll\u00f3k lengyelorsz\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 jelent\u00e9seket. Ezen k\u00edv\u00fcl seg\u00edtettek Magyarorsz\u00e1gra jutni azoknak a lengyel tiszteknek \u00e9s k\u00f6zkaton\u00e1knak, akik a nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadsereg soraiban akart\u00e1k folytatni a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3k ellen, illetve a letart\u00f3ztat\u00e1ssal fenyegetett civileknek is.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-uczestnikow-rajdu-SKTgrupy-SGH-Zgrupowanie-Radoslaw-.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12285\" width=\"594\" height=\"396\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-uczestnikow-rajdu-SKTgrupy-SGH-Zgrupowanie-Radoslaw-.jpg 900w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-uczestnikow-rajdu-SKTgrupy-SGH-Zgrupowanie-Radoslaw--300x200.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-uczestnikow-rajdu-SKTgrupy-SGH-Zgrupowanie-Radoslaw--768x512.jpg 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 594px) 100vw, 594px\" \/><figcaption><em>T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g &#8222;Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A korszak h\u0151sei azok a t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, hegyiment\u0151k, kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s sokszoros bajnok s\u00edz\u0151k, illetve azok az egyszer\u0171 emberek, akik saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9nek kock\u00e1ztat\u00e1s\u00e1val a vesz\u00e9lyes fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e9gezve teljes\u00edtett\u00e9k k\u00f6teless\u00e9g\u00fcket a Haza ir\u00e1nt. Sokuk \u00e9let\u00e9t adta a Lengyelorsz\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt folytatott harcban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A ma m\u00e1r mindenki \u00e1ltal j\u00f3l ismert t\u00e1trai hegyi \u00f6sv\u00e9nyek \u00e9veken \u00e1t n\u00e9ma tan\u00fai voltak \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fcknek \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1guknak. Eml\u00e9kezet\u00fcket meg kell \u0151rizn\u00fcnk, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00faja fel kell fedezn\u00fcnk.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A projekt tiszteletbeli v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9t Lengyelorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9ge visszanyer\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Eln\u00f6ke, Andrzej Duda v\u00e1llalta el. A projekt t\u00e1rsszervez\u0151i: a Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9nek Nemzeti Oktat\u00e1si Irod\u00e1ja \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zet. A szervez\u0151k k\u00f6sz\u00f6netet nyilv\u00e1n\u00edtanak a projekt szponzor\u00e1nak, a Halina Konopnicka Lott\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1nynak; a szakmai partnereknek: a Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1rnak \u00e9s a T\u00e1trai M\u00fazeumnak; illetve a projekt m\u00e9diapartner\u00e9nek, a \u201eW Sieci Historii\u201d magazinnak.<\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - el\u0151zetes\" width=\"500\" height=\"281\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/pOndAHYABKQ?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n\n\n\n<p><b>Az egyes\u00fclet tagjai 2021. j\u00fanius 16-\u00e1n kezdt\u00e9k meg \u00fatjukat Vars\u00f3b\u00f3l, majd Zakop\u00e1n\u00e9n kereszt\u00fcl Podbanszk\u00f3t \u00e9s Kass\u00e1t \u00e9rintve \u00e9rt\u00e9k el \u00fati c\u00e9ljukat, Budapestet.<\/b><\/p>\n<p><strong>J\u00fanius 18-\u00e1n, d\u00e9lel\u0151tt 11.00 \u00f3rakor \u00e9rkeztek meg a magyar f\u0151v\u00e1rosba, a Lengyel Int\u00e9zet sz\u00e9khely\u00e9re. A t\u00far\u00e1r\u00f3l filmanyag is k\u00e9sz\u00fclt. A t\u00e1trai fut\u00e1rokat bemutat\u00f3, Nagymez\u0151 utcai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben l\u00e1that\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2021. augusztus 31-ig tekinthet\u0151 meg, minden h\u00e9tk\u00f6znap 9.00-17.00 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt.&nbsp;<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>1. A t\u00e1trai fut\u00e1rok<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">M\u00e1r 1939 szeptember\u00e9ben, a harcok sor\u00e1n megkezdt\u00e9k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Lengyel diplomat\u00e1kat, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it \u00e9s a letart\u00f3ztat\u00e1s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 polg\u00e1ri lakoss\u00e1got seg\u00edtett\u00e9k abban, hogy eljussanak Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Amikor a megsz\u00e1llt ter\u00fcleteken szervez\u0151dni kezdett a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, hogy megteremts\u00e9k az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1nnyal \u00e9s a f\u0151parancsnokkal. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Budapesten b\u00e1zisokat, vagyis \u00e1tmen\u0151\u00e1llom\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtottak fel, hogy biztos\u00edts\u00e1k a h\u00e1tteret a jelent\u00e9seket, dokumentumokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 fut\u00e1roknak. A fut\u00e1rok \u00fatvonala a T\u00e1tra nehezen j\u00e1rhat\u00f3 \u00e9s vesz\u00e9lyes \u00f6sv\u00e9nyein \u00e1t vezetett. Ezeken csak a legjobb \u00e9s legvakmer\u0151bb \u00f6nk\u00e9ntesek tudtak \u00e1tkelni, akik megedz\u0151dtek a hegyit\u00far\u00e1kon, telve voltak hazafis\u00e1ggal \u00e9s hittel, \u00e9s megfelel\u0151en ismert\u00e9k a terepet is. Ezek az emberek hamarosan beker\u00fcltek a T\u00e1tra legend\u00e1i k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-768x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12281\" width=\"401\" height=\"534\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-768x1024.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-225x300.jpg 225w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-1152x1536.jpg 1152w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-1536x2048.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Zdjecie-jako-tlo-do-opisu-scaled.jpg 1920w\" sizes=\"auto, (max-width: 401px) 100vw, 401px\" \/><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">H\u00e1bor\u00fa el\u0151tti sportol\u00f3k, t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, helyi gur\u00e1lok, s\u00edbajnokok. \u0150k v\u00e1llalt\u00e1k magukra a fut\u00e1rszolg\u00e1lat neh\u00e9z feladat\u00e1t, \u00edgy v\u00e9ve fel a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3kkal, akik b\u00e1rmikor<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lhett\u00e9k nemcsak \u0151ket, de szeretteiket is. Ennek ellen\u00e9re h\u0171s\u00e9ggel \u00e9s hazaszeretettel l\u00e1tt\u00e1k el feladatukat.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A fut\u00e1rszolg\u00e1lat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb tucatnyi olyan szem\u00e9ly, k\u00f6zt\u00fck magyarok \u00e9s szlov\u00e1kok is seg\u00edtett\u00e9k, akik a fut\u00e1r\u00fatvonal ment\u00e9n biztos\u00edtottak rejtekhelyet \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st a fut\u00e1roknak, Zakopan\u00e9ban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n pedig tal\u00e1lkoz\u00f3- \u00e9s rejtekhelyek, rakt\u00e1rak \u00e9s a hegyeken \u00e1tkelni k\u00e9sz\u00fcl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra gy\u00fclekez\u0151pontok h\u00e1l\u00f3zata m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Sz\u00e1mos fut\u00e1r \u00e9s csal\u00e1dtagjaik az \u00e9let\u00fckkel fizettek a haza szolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, amikor a n\u00e9met vagy szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fcltek. Sok elfogott fut\u00e1rt a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokban gyilkoltak meg, m\u00e1sokat a vallat\u00e1sok sor\u00e1n k\u00ednoztak hal\u00e1lra. A kor\u00e1bbi \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 lett a helyi Gestapo f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa, elnyerve a \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d nevet, \u00e9s ez\u00e1ltal n\u00e9ma tan\u00faj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az elfogottak megk\u00ednz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s vallat\u00e1s\u00e1nak. Pinceszinten l\u00e9v\u0151 helys\u00e9geinek falain m\u00e1ig l\u00e1that\u00f3k az itt raboskod\u00f3k al\u00e1\u00edr\u00e1sai.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A sz\u00e1mos vesz\u00e9ly ellen\u00e9re a Zakopan\u00e9n, Chocho\u0142\u00f3won \u00e9s Waksmundon, majd a T\u00e1tr\u00e1n, Rozsny\u00f3n \u00e9s Kass\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon folyamatosan \u00e9rkeztek a Nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadseregbe bel\u00e9pni v\u00e1gy\u00f3 katon\u00e1k. A m\u00e1sik ir\u00e1nyban Lengyelorsz\u00e1gba fegyverek \u00e9s p\u00e9nz \u00e1ramlott a f\u00fcggetlens\u00e9gi harc sz\u00fcks\u00e9gleteire vagy parancsok h\u00e1tzs\u00e1kokba rejtve vagy ruh\u00e1kba varrva. A legf\u0151bb azonban, amit a fut\u00e1rok magukkal hoztak, a rem\u00e9ny \u00e9s a gy\u0151zelembe vetett hit volt. Megk\u00fczd\u00f6ttek a n\u00e9met bes\u00fag\u00f3kkal \u00e9s hadsereggel, a neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel \u00e9s a term\u00e9szet k\u00f6ny\u00f6rtelen er\u0151ivel. Sokuk \u00f6r\u00f6kre ottmaradt ezeken az \u00f6sv\u00e9nyeken.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-710x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12330\" width=\"372\" height=\"536\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-710x1024.jpg 710w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-208x300.jpg 208w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-768x1108.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-1065x1536.jpg 1065w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-1420x2048.jpg 1420w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Mapka-6-scaled.jpg 1775w\" sizes=\"auto, (max-width: 372px) 100vw, 372px\" \/><figcaption><em>A t\u00e1trai fut\u00e1rok \u00fatvonalai, 1939-1944<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">\u00c1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fck n\u00e9lk\u00fcl az ellens\u00e9get soha nem lehetett volna legy\u0151zni. Ez\u00e9rt a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam t\u00e1trai fut\u00e1rainak eml\u00e9k\u00e9t meg kell \u0151rizni, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00fajra fel kell fedezni.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\"><strong><em>2. Zakopane a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt<\/em><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Zakopan\u00e9ba \u00e9rkez\u00e9s\u00fckez k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9metek elfoglalt\u00e1k a hotelek \u00e9s panzi\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, hogy hadk\u00f3rh\u00e1zakat alak\u00edtsanak ki sebes\u00fclt katon\u00e1knak \u00e9s \u201eNur f\u00fcr Deutsche\u201d pihen\u0151helyeket hozzanak l\u00e9tre.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Hamar fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t k\u00f6zigazgat\u00e1sukat, a v\u00e1rost \u00e9s a hegyeket pedig k\u00f6rbevett\u00e9k a Grenzschutz \u0151rhelyeivel. A v\u00e1rosban fel\u00e1ll\u00edtotta k\u00e9pviseleteit a n\u00e9met h\u00edrszerz\u00e9s, a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a Gestapo is.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-1024x755.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12258\" width=\"571\" height=\"421\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-1024x755.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-300x221.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-768x566.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-1536x1133.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/048-2048x1510.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 571px) 100vw, 571px\" \/><figcaption><em>A Grenzshutz katon\u00e1ja \u0151rhely\u00e9n, a T\u00e1tr\u00e1ban<br> Forr\u00e1s: T\u00e1tra M\u00fazeu<\/em>m<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>3. A n\u00e9met terror<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A kor\u00e1bbi zakopanei \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1939 november\u00e9ben a Geheime Staatspolizei, ismertebb nev\u00e9n a Gestapo foglalta el. A panzi\u00f3t nemsok\u00e1ra \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d n\u00e9ven kezdt\u00e9k emlegetni a n\u00e9metek itteni vallat\u00e1si m\u00f3dszereinek \u00e1llatiass\u00e1ga miatt.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A Gestapo \u00e1ltal letart\u00f3ztatott fut\u00e1rok \u00e9s civilek k\u00f6z\u00fcl sokakat megk\u00ednoztak a \u201ePalace\u201d kazamat\u00e1iban, p\u00e9ld\u00e1ul Helena \u00e9s Stanis\u0142aw Marusarzt, Wincenty Galic\u00e1t, W\u0142odzimierz Szycet \u00e9s boldog Piotr Da\u0144kowskit.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-1024x793.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12259\" width=\"614\" height=\"475\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-1024x793.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-300x232.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-768x595.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-1536x1190.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/120-AF_11747_IV_020_Palace_fot.Henryk-Jost_1944-2048x1586.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 614px) 100vw, 614px\" \/><figcaption><em>A \u201cPalace\u201d \u00e9p\u00fclete, a zakopanei Gestapo sz\u00e9khelye<br>Forr\u00e1s: T\u00e1tra M\u00fazeum<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">Sok fut\u00e1rt gyilkoltak meg itt vagy a k\u00f6zelben, p\u00e9ld\u00e1ul a Nowotarska utcai temet\u0151ben. M\u00e1sok Krakk\u00f3ba ker\u00fcltek a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n a v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcli falvakban vagy a niepo\u0142omicei rengetegben agyonl\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A lengyel hazafiak k\u00ednz\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik helysz\u00edne az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor lett, ahov\u00e1 m\u00e1r az els\u0151 transzportokkal \u00e9rkeztek podhalei lakosok. A t\u00e1borba ker\u00fclt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Wincenty Galica, Bronis\u0142aw Czech, Stanis\u0142aw Fr\u0105czysty \u00e9s Zofia Marusarz\u00f3wna is. A becsl\u00e9sek szerint a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9be \u00f6sszesen kb. 2000 f\u0151t hurcolt a Gestapo, akik k\u00f6z\u00fcl 400-at meggyilkoltak.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A hegyi mened\u00e9kh\u00e1zakat \u00e1tvette a n\u00e9met Grenzschutz, vagyis a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g, akik a hegyi s\u00e1vban \u00e9s a t\u00e1trai turista\u00fatvonalakon folyamatosan j\u00e1r\u0151r\u00f6ztek.<\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>4. A megt\u00f6rhetetlen n\u0151i fut\u00e1rok<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A fut\u00e1rok m\u0171k\u00f6d\u00e9se lehetetlen lett volna a Zakopan\u00e9ban, Ko\u015bcielisk\u00f3ban Chocho\u0142\u00f3wban \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n szervez\u0151d\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3helyek h\u00e1l\u00f3zata n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Ezek a pontok f\u0151k\u00e9nt az itteni lakosok otthonaiban szervez\u0151dtek, ezekbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k le az \u00f6sszek\u00f6t\u0151k a \u201ek\u00fcldem\u00e9nyeket\u201d, amiket Vars\u00f3b\u00f3l vagy Krakk\u00f3b\u00f3l hoztak magukkal. Itt vett\u00e9k \u00e1t \u0151ket a fut\u00e1rok, hogy azut\u00e1n elinduljanak a hossz\u00fa \u00fatra a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre. Ezeken a tal\u00e1lkoz\u00f3helyeken rejt\u0151ztek el a Lengyel Hadsereg katon\u00e1i vagy a civilek, akik szerettek volna Magyarorsz\u00e1gra, majd Franciaorsz\u00e1gba eljutni, de b\u00fav\u00f3hely\u00fcl szolg\u00e1ltak a Lengyelorsz\u00e1gba post\u00e1val vissza\u00e9rkez\u0151 fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A tal\u00e1lkoz\u00f3helyek gyakran a n\u00e9metek \u00e1ltal elfoglalt objektumok k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben voltak. Az \u00e9p\u00fcletek n\u00e9melyike, p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eStokrotka\u201d panzi\u00f3, ami a \u201ePalace\u201d-t\u00f3l \u00e9s a Wehrmacht katon\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott \u201eTelimena\u201d panzi\u00f3t\u00f3l is 2-300 m\u00e9terre helyezkedett el, m\u00e9g ma is \u00e1ll.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A \u201eTelimen\u00e1t\u201d a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n Maria Drzewiecka b\u00e9relte, aki egy\u00fattal tal\u00e1lkoz\u00f3helyet is m\u0171k\u00f6dtetett a fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. L\u00e1nya, Stanis\u0142awa \u00f6sszek\u00f6t\u0151 volt, \u0151 vitte tov\u00e1bb a fut\u00e1rok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Budapestr\u0151l elhozott fegyvereket \u00e9s p\u00e9nzt Krakk\u00f3ba.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1941 augusztus\u00e1ban mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta a zakopanei Gestapo. A kezdeti vallat\u00e1s ut\u00e1n Maria Drzewieck\u00e1t a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l Krakk\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6n n\u0151i r\u00e9szleg\u00e9be z\u00e1rt\u00e1k. Brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n mindkettej\u00fcket \u00e1tvitt\u00e9k az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba, ahol 1942 okt\u00f3ber\u00e9ben meggyilkolt\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-1024x768.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12262\" width=\"550\" height=\"413\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-1024x768.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-300x225.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-768x576.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-1536x1152.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/20210102_131002-2048x1536.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 550px) 100vw, 550px\" \/><figcaption><em>A \u201cStokrotka\u201d (&#8222;Sz\u00e1zszorsz\u00e9p&#8221;) fogad\u00f3, a fut\u00e1rok tal\u00e1lkoz\u00f3helye<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">Wiktoria Fedak\u00f3wna (\u00e1lneve: \u201eU\u015bka\u201d) 1917-ben sz\u00fcletett, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st tanult. 1939 \u0151sz\u00e9n Zakopan\u00e9ban lakott az \u00e9desanyja, Maria tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u201eDafne\u201d vill\u00e1ba, ahol tal\u00e1lkoz\u00f3pontot tartott fenn. A Gestapo 1940. febru\u00e1r 20-\u00e1n mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta. Podhale veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l, a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l ut\u00e1n a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe vitt\u00e9k \u0151ket. Wiktoria, hogy \u00e9desanyj\u00e1t megmentse, mindent mag\u00e1ra v\u00e1llalt. Hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s 1940 j\u00falius\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Maria Badkiewicz Nowy Targ-i lakos a nyugati lengyel fegyveres er\u0151kbe bel\u00e9pni k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00f6nk\u00e9nteseket csemp\u00e9szte \u00e1t a z\u00f6ldhat\u00e1ron, emellett a fut\u00e1roknak is sz\u00e1ll\u00e1st biztos\u00edtott. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd a \u201ePalace\u201d-ban tartott\u00e1k fogva \u00e9s vallatt\u00e1k. 1941. szeptember 12-\u00e9n a tarn\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k. Innen a ravensbr\u00fccki n\u00e9met koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba ker\u00fclt, ahol 1943-ban \u00e9hen halt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Maria Ku\u0142ach zakopanei lakost 1939 k\u00f6zep\u00e9n szervezte be a Titkos Katonai Szervezet. A n\u00e9metek 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k, el\u0151sz\u00f6r a zakopanei \u201ePalace\u201d-ban, majd a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nben. 1942 \u00e1prilis 27-\u00e9n Krakk\u00f3b\u00f3l a n\u0151i rabok els\u0151 transzportj\u00e1val az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k (a t\u00e1borban a 6859. sz\u00e1mot kapta), ahol k\u00e9s\u0151bb meggyilkolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>5. Az els\u0151 t\u00e1trai fut\u00e1rok list\u00e1ja (nem teljes):<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>1. Bobowski Jan &#8211; 1940- 1944, a budapesti \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>2. Balcarek- Bobowska Ma\u0142gorzata &#8211; 1940 \u2013 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>3. Dancyszyn Zbigniew \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Auschwitzban meggyilkolt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>4. Fr\u0105czysty Andrzej &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott<\/p>\n\n\n\n<p>5. Fr\u0105czysty Gustaw \u2013 1943-ban csatlakozott a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kh\u00f6z<\/p>\n\n\n\n<p>6. Fr\u0105czysty Stanis\u0142aw &#8211; 1941-t\u0151l egy politikai sz\u00ednezet\u0171 szervezet fut\u00e1ra, 1942 febru\u00e1rj\u00e1ban letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>7. Freisler Jan \u2013 1940-t\u0151l a Delegat\u00fara, vagyis az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 korm\u00e1ny f\u00f6ldalatti k\u00e9pviselet\u00e9nek fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>8. Grodzicki Feliks \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Lengyelorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 besziv\u00e1rg\u00e1s parancsnokhelyettes\u00e9nek nevezt\u00e9k ki, 1943-t\u00f3l \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>9. Grzyb Stefan \u2013 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>10. Klaper Feliks \u2013 b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l sz\u00f6k\u00e9s sor\u00e1n a n\u00e9metek lel\u0151tt\u00e9k<\/p>\n\n\n\n<p>11. Koterba Franciszek &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>12. Kula Jan &#8211; 1940 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben<\/p>\n\n\n\n<p>13. Kula Stanis\u0142aw &#8211; 1940 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben<\/p>\n\n\n\n<p>14. Krzeptowski J\u00f3zef \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>15. Lenc Rudolf &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>16. Le\u015bniak Ludwika &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>17. \u0141o\u017ca\u0144ski Jan &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>18. Marek Antoni &#8211; 1940 v\u00e9g\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd agyonl\u0151tt\u00e9k<\/p>\n\n\n\n<p>19. Mastalski J\u00f3zef &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott<\/p>\n\n\n\n<p>20. Mastalski Maciej &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott<\/p>\n\n\n\n<p>21. Mastalski Wojciech \u201eLewy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>22. Mastalski Wojciech \u201ePrawy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>23. Marusarz\u00f3wna Helena \u2013 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>24. Marusarz Stanis\u0142aw \u2013 1942-t\u0151l Magyarorsz\u00e1gon, egy polg\u00e1ri menek\u00fclteknek fenntartott t\u00e1borban<\/p>\n\n\n\n<p>25. Motyka Stanis\u0142aw &#8211; 1941-ben a Dun\u00e1ba fulladt<\/p>\n\n\n\n<p>26. Nowak Jan &#8211; 1941 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>27. Paczy\u0144ski Leon &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>28. Podstawski Jan \u2013 1942-t\u0151l r\u00e9szt vett a zsid\u00f3k Szlov\u00e1ki\u00e1ba menek\u00edt\u00e9s\u00e9ben<\/p>\n\n\n\n<p>29. Podczerwi\u0144ski Andrzej \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben<\/p>\n\n\n\n<p>30. Przybylski Bronis\u0142aw- 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>31. Roman Franciszek \u2013 be\u00e1llt a partiz\u00e1nok k\u00f6z\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p>32. Roj-G\u0105sienica W\u0142adys\u0142aw &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>33. Samardak J\u00f3zef &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>34. So\u0142tysik Kazimierz &#8211; 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>35. Steczowicz Anna &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>36. Stramka Roman &#8211; 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>37. Szczudlik Antoni &#8211; 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k<\/p>\n\n\n\n<p>38. Szyc W\u0142odzimierz &#8211; 1941 m\u00e1jus\u00e1ban tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tragikusan elhal\u00e1lozott<\/p>\n\n\n\n<p>39. Ta\u0144ska-Kwapi\u0144ska Izabella \u2013 1940-ben fut\u00e1rk\u00e9nt dekonspir\u00e1l\u00f3dott; \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>40. Wilk-Gackowa Zofia &#8211; 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>41. Wr\u00f3blewski Aleksander \u2013 1940-ben \u00e1tir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kbe<\/p>\n\n\n\n<p>42. Wrzesiak Czes\u0142aw \u2013 1943-t\u00f3l a a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben<\/p>\n\n\n\n<p>43. \u017burowska Halina \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1ban \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n<p>44. Juh\u00e1sz Emma &#8211; 1940- 1944, magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig<\/p>\n\n\n\n<p>45. Juh\u00e1sz Ern\u0151 (Emma testv\u00e9re) \u2013 magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig; 1941. okt\u00f3ber 26-\u00e1n Tobrukn\u00e1l a lengyel hadsereg soraiban harcolva esett el.<\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>6. T\u00e1trai hegyivezet\u0151k<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">J\u00f3zef Krzeptowski \u201eUjek\u201d 1904-ben, Krzept\u00f3wkiban sz\u00fcletett. 19 \u00e9vesen t\u00e1trai hegyivezet\u0151 lett, 1934-t\u0151l pedig csatlakozott a T\u00e1trai \u00d6nk\u00e9ntes Hegyiment\u0151kh\u00f6z.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1939 m\u00e1jus\u00e1ban J\u00f3zef bel\u00e9pett a Lengyel Hadsereg Vez\u00e9rkara II. Csoportf\u0151n\u00f6ks\u00e9g (a lengyel katonai h\u00edrszerz\u00e9s) \u00e1ltal a h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9re szervezett diverzi\u00f3s csoportba. 1939 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 1944-ig folyamatosan fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9s a Honi Hadsereg soraiban, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it vezetve \u00e1t a hegyeken, illetve p\u00e9nzt, dokumentumokat \u00e9s jelent\u00e9seket sz\u00e1ll\u00edtva. A \u201et\u00e1trai fut\u00e1rok kir\u00e1ly\u00e1nak\u201d h\u00edvt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--1024x677.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12264\" width=\"595\" height=\"393\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--1024x677.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--300x198.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--768x508.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--1536x1015.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Jozef-Krzeptowski-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-rodzinnych-Pana-Piotra-Marusarza--2048x1354.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 595px) 100vw, 595px\" \/><figcaption>J\u00f3zef Krzeptowski &#8222;Rabanka&#8221; vagy &#8222;Ujek&#8221;, a legend\u00e1s t\u00e1trai hegyivezet\u0151<br>Forr\u00e1s: a Blikle csal\u00e1d arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l\/FOTONOVA<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">1945-ben a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151en J\u00f3zef Krzeptowskit letart\u00f3ztatta az NKVD \u00e9s a Honi Hadseregben folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt szovjet l\u00e1gerbe k\u00fcldt\u00e9k az Altaj-hegys\u00e9gbe. A Gulagon t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba szeretett hegyei k\u00f6z\u00e9 \u00e9s hegyivezet\u0151k\u00e9nt kezdett dolgozni. 1971. \u00e1prilis 13-\u00e1n hunyt el.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Wac\u0142aw Felczak 1916. m\u00e1jus 29-\u00e9n sz\u00fcletett Gulbic\u00e9ben, hazafias trad\u00edci\u00f3kat \u00e1pol\u00f3 csal\u00e1dba. \u0150seit szib\u00e9riai sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9gi felkel\u00e9sekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck\u00e9rt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Az \u00e9retts\u00e9git k\u00f6vet\u0151en a Pozna\u0144i Egyetemen kezdett t\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba. Itt egy professzora javaslat\u00e1ra belefogott a magyar nyelv tanul\u00e1s\u00e1ba \u00e9s a magyar-lengyel kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kezdett foglalkozni. 1936-ban utazott els\u0151 alkalommal Magyarorsz\u00e1gra, hogy egy ny\u00e1ri kurzuson magyarul tanuljon. A nyelvet nagyon hamar magas szinten elsaj\u00e1t\u00edtotta. 1938-t\u00f3l 1939 k\u00f6zep\u00e9ig Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodott, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tanulm\u00e1nyozza \u00e9s anyagot gy\u0171jts\u00f6n doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se kereszt\u00fclh\u00fazta Felczak terveit. Miut\u00e1n sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lt Franciaorsz\u00e1gba eljutni, hogy csatlakozzon az ott form\u00e1l\u00f3d\u00f3 lengyel hadsereghez, Wac\u0142aw visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s felvette a kapcsolatot a f\u00f6ldalatti szervezetekkel. A F\u00fcggetlens\u00e9gi Szervezetek K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l azt az utas\u00edt\u00e1st kapta, hogy jusson el Budapestre \u00e9s ott hozzon l\u00e9tre egy kirendelts\u00e9get a P\u00e1rizsban tart\u00f3zkod\u00f3 lengyel korm\u00e1ny \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 konspir\u00e1ci\u00f3s szervezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A nyelv ismerete \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9gei megk\u00f6ny\u00edtett\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra a feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Waclaw_Felczak.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12344\" width=\"209\" height=\"284\" \/><figcaption><em>Wac\u0142aw Felczak <\/em><br>Forr\u00e1s: <em>Wikimedia Commons<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A Felczak \u00e1ltal megszervezett kirendelts\u00e9g folyamatosan biztos\u00edtotta a fut\u00e1rkapcsolatot Vars\u00f3 \u00e9s Budapest k\u00f6z\u00f6tt 1944-ig, Magyarorsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ig. Wac\u0142aw maga t\u00f6bb tucatszor j\u00e1rta meg a Budapest-Zakopane \u00fatvonalat, dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtva.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge nem jelentette Wac\u0142aw Felczak fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t. T\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba kezdett a p\u00e1rizsi Sorbonne-on, \u00e9s az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">bizalmi emberek\u00e9nt London \u00e9s Vars\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zott. M\u0171k\u00f6d\u00e9se nem ker\u00fclte el a kommunista \u00e1llambiztons\u00e1g figyelm\u00e9t. 1948-ban a cseh StB letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giaknak. 1951-ben a mokot\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6n X. sz. pavilonj\u00e1ba z\u00e1rt\u00e1k \u00e9s \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. A mokot\u00f3wi, a rawiczi \u00e9s a wronki b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben t\u00f6lt\u00f6tt raboskod\u00e1sa, illetve a vallat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok t\u00f6nkretett\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. 1957-ben amneszti\u00e1val szabadult.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Mint a Honi Hadsereg, k\u00e9s\u0151bb pedig a londoni korm\u00e1ny fut\u00e1r\u00e1t \u00e9s politikai foglyot a kommunist\u00e1k megfigyelt\u00e9k, \u00e9s munk\u00e1t is nehezen tal\u00e1lt. 1958-ban felvett\u00e9k a Jagell\u00f3 Egyetem \u00daj \u00e9s Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9nelmi Tansz\u00e9k\u00e9re. Itt folytatta a h\u00e1bor\u00fa alatt megszakadt doktori tanulm\u00e1nyait, disszert\u00e1ci\u00f3ja a \u201eMagyar nemzetis\u00e9gi politika az 1848-as forradalom kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt\u201d c\u00edmet viselte. A 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben a Magyar-Lengyel T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi Vegyesbizotts\u00e1g vezet\u0151je volt, tagja volt t\u00f6bb magyar tudom\u00e1nyos t\u00e1rsulatnak \u00e9s a Vars\u00f3i Egyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1ban is r\u00e9szt vett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Wac\u0142aw Felczak a magyar \u00fcgyek nagyk\u00f6vete volt Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s a lengyelek\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon. 1994 okt\u00f3ber 23-\u00e1n, a magyar forradalom \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n hunyt el Vars\u00f3ban. A zakopanei P\u0119ksowy Brzyzek temet\u0151ben nyugszik.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1944-ben fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1\u00e9rt megkapta a legmagasabb lengyel katonai kit\u00fcntet\u00e9s, a Virtuti Militari V. oszt\u00e1ly\u00fa keresztj\u00e9t. Hal\u00e1la ut\u00e1n a Polonia Restituta \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Stanis\u0142aw Fr\u0105czysty 1917 febru\u00e1r 5-\u00e9n sz\u00fcletett Chocho\u0142\u00f3wban. Tagja volt a helyi l\u00f6v\u00e9szegyletnek \u00e9s sportolt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1939 j\u00fanius\u00e1ban esk\u00fct tett \u00e9s bel\u00e9pett lengyel titkosszolg\u00e1lat a front m\u00f6g\u00f6tti diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be. Ugyanennek a szervezetnek tagja lett k\u00e9t testv\u00e9re, Gustaw \u00e9s Franciszek (Franciszek harcolt a lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00faban is, ahol szint\u00e9n fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Stanis\u0142aw bekapcsol\u00f3dott a Beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6z\u00f6tteket Seg\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1ba. K\u00e9relmet \u00edrt a n\u00e9meteknek 75 \u00e9ves, betegesked\u0151 apja szabadon enged\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, ami\u00e9rt 1939. november 19-\u00e9n \u0151t is letart\u00f3ztatt\u00e1k. Miut\u00e1n 1940 febru\u00e1rj\u00e1ban szabadon engedt\u00e9k, elhat\u00e1rozta, hogy a T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre megy.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Budapesten a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u201eRomek\u201d b\u00e1zis\u00e1nak fut\u00e1ra lett, Jan Mazurkiewicz alez. vezet\u00e9se alatt. A kezdeti id\u0151szakban Fr\u0105czak a Sz\u00f6vets\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott p\u00e9nzt \u00e9s leveleket. 1941 okt\u00f3ber\u00e9ben Budapestr\u0151l visszat\u00e9rt a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1gba.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Az 1942. febru\u00e1r 22-\u00e9re virrad\u00f3 \u00e9jjel a n\u00e9metek Czerwienn\u00e9ben letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba z\u00e1rt\u00e1k. A k\u00f6ny\u00f6rtelen ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem vallott konspir\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l. A Gestapo zakopanei veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol folytat\u00f3dtak a vallat\u00e1sok. 1942. m\u00e1rcius 26-\u00e1n az auschwitz-birkenaui koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Itt bekapcsol\u00f3dott a t\u00e1borban m\u0171k\u00f6d\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba.1944. december 7-\u00e9n \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a buchenwaldi l\u00e1gerbe \u00e9s fegyvergy\u00e1rban dolgoztatt\u00e1k. 1945. febru\u00e1r 10-\u00e9n megsz\u00f6k\u00f6tt, de elfogt\u00e1k \u00e9s visszak\u00fcldt\u00e9k a t\u00e1borba. Itt \u00e9rte 1945. \u00e1prilis 11-\u00e9n az amerikai felszabad\u00edt\u00e1s. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb hazat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba. 1949-ben a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1gi szolg\u00e1lat k\u00fclf\u00f6ldi titkosszolg\u00e1latokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1dj\u00e1val \u00fajra letart\u00f3ztatta. Ism\u00e9t brut\u00e1lis vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban elengedt\u00e9k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">2009. febru\u00e1r 7-\u00e9n hunyt el Chocho\u0142\u00f3wban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">W\u0142odzimierz Szyc (\u00e1lnevei: \u201eCzarski\u201d, \u201eBiegacz\u201d) 1916. november 13-\u00e1n sz\u00fcletett. 1939-ben a lengyel hadsereg hadnagyak\u00e9nt v\u00e9gigharcolta a lengyelorsz\u00e1gi szeptemberi hadj\u00e1ratot eg\u00e9szen a kocki csat\u00e1ig, a v\u00e9dekez\u0151 harcok utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s\u00e1ig. Mindez\u00e9rt Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkeresztben r\u00e9szes\u00fclt. Ezut\u00e1n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz \u00e9s a Vars\u00f3-Zakopane-Budapest \u00fatvonalon szolg\u00e1lt. 1940. febru\u00e1r 21-\u00e9n a Gestapo a Dafne vill\u00e1ban letart\u00f3ztatta \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba hurcolta. Innen sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s ler\u00e1zva az \u0151t \u00fcld\u00f6z\u0151 Gestap\u00f3t eljutott<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Murzasichle faluj\u00e1ba, ahol gur\u00e1l ismer\u0151sei seg\u00edtettek megszabadulni a bilincseit\u0151l, majd ezeket egy k\u00fatba dobt\u00e1k (ezek a bilicsek ma a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3k. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n Szyc visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s embercsemp\u00e9sz \u00fatvonalak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel folytatta fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1t. 1941. m\u00e1jus 24-\u00e9n m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st kapott.<\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>7. A s\u00edl\u00e9cek f\u00e1b\u00f3l voltak, de az emberek vasb\u00f3l<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">Helena Marusarz\u00f3wna, 1918. janu\u00e1r 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. H\u00e9tszeres lengyel alpesis\u00ed-bajnok, az 1936-1939 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak legjobb lengyel n\u0151i s\u00edversenyz\u0151je.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t\u00f3l bekapcsol\u00f3dott az ellen\u00e1ll\u00e1sba, a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon teljes\u00edtett fut\u00e1rszolg\u00e1latot. A T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon parancsokat, jelent\u00e9seket \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s c\u00e9ljaira sz\u00e1nt p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtott. A szlov\u00e1k csend\u0151rs\u00e9g 1940. m\u00e1rcius 25-\u00e9n letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a Gestap\u00f3nak. Eperjesen, Muszyn\u00e1ban, majd \u00dajszandecen tartott\u00e1k fogva. K\u00ednz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rult el semmit fogvatart\u00f3inak az ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l \u2013 sem saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l, sem t\u00e1rsair\u00f3l. A tarn\u00f3wi siralomh\u00e1zba vitt\u00e9k, majd 1941 szeptember 12-\u00e9n Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban agyonl\u0151tt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Helena-kurier-tatrzanski-rozstrzelana-przez-gestapo-copie-730x1024.jpeg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12270\" width=\"383\" height=\"537\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Helena-kurier-tatrzanski-rozstrzelana-przez-gestapo-copie-730x1024.jpeg 730w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Helena-kurier-tatrzanski-rozstrzelana-przez-gestapo-copie-214x300.jpeg 214w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Helena-kurier-tatrzanski-rozstrzelana-przez-gestapo-copie-768x1078.jpeg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/Helena-kurier-tatrzanski-rozstrzelana-przez-gestapo-copie.jpeg 912w\" sizes=\"auto, (max-width: 383px) 100vw, 383px\" \/><figcaption><em>Helena Marusarz\u00f3wna<\/em><br><em>Forr\u00e1s<\/em>:<em> Piotr Marusarz arch\u00edvuma<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">Hal\u00e1la ut\u00e1n a Lengyel Hadsereg \u00e9rdem\u00e9rm\u00e9vel (k\u00e9tszeresen), Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Nagykeresztj\u00e9vel ismert\u00e9k el \u00e9rdemeit.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Jan Marusarz, 1912-ben sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. 1933-ban Magyarorsz\u00e1g s\u00edbajnoka lett. Elindult az 1939-ben Zakopan\u00e9ban rendezett \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon is.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz, \u00e9s mint a budapesti lengyel katonai attas\u00e9 szem\u00e9lyes fut\u00e1ra titkos katonai inform\u00e1ci\u00f3kat sz\u00e1ll\u00edtott. 1940-ben \u0151 csemp\u00e9szte Budapestr\u0151l Zakopan\u00e9ba Krystyna Skarbek-Gi\u017cyck\u00e1t, a brit titkosszolg\u00e1latoknak (az SOE-nek \u00e9s az SAS-nek) dolgoz\u00f3 h\u00edres lengyel k\u00e9mn\u0151t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Testv\u00e9rei, Stanis\u0142aw \u00e9s Helena lebuk\u00e1sa ut\u00e1n Jan Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Jugoszl\u00e1vi\u00e1n kereszt\u00fcl Palesztin\u00e1ba t\u00e1vozott, \u00e9s az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1r katon\u00e1ja lett. A Tobrukn\u00e1l zajl\u00f3 harcokban megsebes\u00fclt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Angli\u00e1b\u00f3l Kanad\u00e1ba utazott, ahol \u00e9lete h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9t elt\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1991 november 2-\u00e1n halt meg Vancouverben. Hamvait a sz\u00edv\u00e9hez olyan k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 s\u00ediugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1n sz\u00f3rt\u00e1k sz\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Stanis\u0142aw Marusarz 1913 j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. S\u00edugr\u00f3k\u00e9nt \u00f6t alkalommal k\u00e9pviselte a lengyel sz\u00edneket a t\u00e9li olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon. H\u00e9tszeres vil\u00e1gbajnoki r\u00e9sztvev\u0151, 1935-ben Planic\u00e1ban vil\u00e1grekordot \u00e1ll\u00edtott fel, 1938-ban Lahtiban vil\u00e1gbajnoki ez\u00fcst\u00e9rmet nyert, sokszoros lengyel bajnok.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-740x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12268\" width=\"423\" height=\"586\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-740x1024.jpg 740w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-217x300.jpg 217w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-768x1062.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-1110x1536.jpg 1110w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-1481x2048.jpg 1481w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/St.Marusarz-Chamonix-copie-22-Mo-scaled.jpg 1851w\" sizes=\"auto, (max-width: 423px) 100vw, 423px\" \/><figcaption><em>Stanis\u0142aw Marusarz<\/em><br><em>Forr\u00e1s: Piotr Marusarz arch\u00edvuma<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt t\u00e1trai fut\u00e1rk\u00e9nt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon sz\u00e1ll\u00edtott dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt, illetve a lengyel hadsereg katon\u00e1it. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k, ahonnan m\u00e1sodik emeleti cell\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiugorva siker\u00fclt megsz\u00f6knie.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Stanis\u0142aw Marusarz s\u00edugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1k tervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, illetve motorversenyz\u00e9ssel is foglalkozott.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1993. okt\u00f3ber 29-\u00e9n h\u00e1bor\u00fa alatti parancsnoka, Wac\u0142aw Felczak temet\u00e9s\u00e9n, sz\u00edvroham k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a Virtuti Militari \u00c9rdemrend Ez\u00fcstkeresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdem\u00e9rem Lovagkeresztj\u00e9vel,<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel (k\u00e9t alkalommal), Arany \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel, az 1945. \u00c9vi Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1val, a Honi Hadsereg F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1nak Tiszteletbeli Jelv\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s 1951-ben az \u00c9rdemes Sportbajnok kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>8. Hegyi emberek a t\u00e1trai \u00f6sv\u00e9nyeken<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">Wanda Modlibowska 1909. november 9-\u00e9n sz\u00fcletett Czachorow\u00f3ban. A Pozna\u0144i Egyetem vegy\u00e9szkar\u00e1n v\u00e9gzett, diplomamunk\u00e1j\u00e1t szervetlen k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00edrta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1930-t\u00f3l a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klub tagja, 1932-ben \u0151 lett a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151 szakoszt\u00e1ly els\u0151 eln\u00f6ke. 1935-ben az els\u0151 lengyel n\u0151k egyikek\u00e9nt megszerezte a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151-oktat\u00f3i k\u00e9pes\u00edt\u00e9st. 1937-ben hat lengyel rekordot \u00e1ll\u00edtott fel.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1939-ben a harcok sor\u00e1n pil\u00f3tak\u00e9nt beh\u00edvt\u00e1k a Vez\u00e9rkari Rep\u00fcl\u0151sz\u00e1zadba, ahol alhadnagyi rangban szolg\u00e1lt. A veres\u00e9g ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ba t\u00e1vozott. Innen W\u0142adys\u0142aw Sikorski t\u00e1bornok aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Franciaorsz\u00e1gba h\u00edvt\u00e1k, ahol k\u00fcl\u00f6nleges kik\u00e9pz\u00e9st kapott rejtjelez\u00e9sb\u0151l. 1940 m\u00e1jus\u00e1ban visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba a Honi Hadsereg h\u00e1rom fut\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt, hogy a Korm\u00e1ny Hazai Delegat\u00far\u00e1j\u00e1n dolgozzon. 1941-ig hatszor tette meg a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl a Vars\u00f3-Budapest utat a Delegat\u00fara fut\u00e1rak\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--1024x772.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12272\" width=\"577\" height=\"434\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--1024x768.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--300x226.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--768x579.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--1536x1158.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/3-Wanda-Modlibowska-zdjecie-pochodzi-z-zasobow-Narodowego-Archiwum-Cyfrowego--2048x1544.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 577px) 100vw, 577px\" \/><figcaption><em>Wanda Modlibowska<br>Forr\u00e1s: lengyel Nemzeti Digit\u00e1lis Arch\u00edvum <\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">1944-ben Wanda Modlibowska (\u00e1lnevei: \u201eHalszka\u201d, \u201eSzara\u201d, \u201eMaria\u201d) r\u00e9szt vett a vars\u00f3i felkel\u00e9sben. A veres\u00e9get \u00e9s Vars\u00f3 elhagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en el\u0151sz\u00f6r Pruszk\u00f3wba ker\u00fclt \u00e1tmeneti t\u00e1borba, majd a Delegat\u00fara irod\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt Milan\u00f3wekbe ment, ahol 1945. m\u00e1rcius 4-\u00e9n letart\u00f3ztatta az NKVD. A brut\u00e1lis vallat\u00e1sok, ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rulta el a Delegat\u00fara rejtjeleit. Ezut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ban, z Ur\u00e1lhoz k\u00f6zeli berezovkai l\u00e1gerben vetett\u00e9k fogs\u00e1gba. Innen kihallgat\u00e1sra N\u00e9metorsz\u00e1gba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, de Frankfurtn\u00e1l megsz\u00f6k\u00f6tt a transzportb\u00f3l. 1946-ban visszat\u00e9rt a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klubba, ahol oktat\u00f3 lett, de emellett berep\u00fcl\u0151pil\u00f3tak\u00e9nt is dolgozott. 1949. j\u00falius 17-\u00e9n koholt v\u00e1dak alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd tiltott hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9rt 18 h\u00f3nap szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giak folyamatosan zaklatt\u00e1k \u00e9s magas v\u00e9gzetts\u00e9ge ellen\u00e9re csak nehezen tal\u00e1lt munk\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1956-ban az \u00fan. \u201eenyh\u00fcl\u00e9s\u201d ut\u00e1n bel\u00e9pett a vars\u00f3i Nyugd\u00edjas Rep\u00fcl\u0151k Klubj\u00e1ba. 1969-ben megkapta az \u00c9rdemes Sportrep\u00fcl\u0151 c\u00edmet.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">\u00c9rdemeit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Vars\u00f3i Felkel\u00e9s Keresztj\u00e9vel, Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel ismert\u00e9k el.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">2001. j\u00falius 11-\u00e9n \u0141\u0119\u017ceczkiben \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Jan Bobrowski 1917 okt\u00f3ber 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben lengyel sz\u00ednekben r\u00e9szt vett a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a szeptemberi harcok akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je volt. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, de onnan siker\u00fclt megsz\u00f6knie \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1940 elej\u00e9n bekapcsol\u00f3dott a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam munk\u00e1j\u00e1ba, majd Magyarorsz\u00e1gra ment, ahol a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra lett. Ezt a szolg\u00e1latot 1944-ig l\u00e1tta el, sz\u00e1mos alkalommal bej\u00e1rva a Zakopane-Budapest \u00e9s a Waksmund-Szepess\u00e9g-Budapest \u00fatvonalakat. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s befejezte m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyait. 1970. m\u00e1rcius 9-\u00e9n Zakopan\u00e9ban halt meg.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A Vit\u00e9zi \u00c9rdemkereszt \u00e9s a Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1nak birtokosa.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">W\u0142adys\u0142aw Roj-G\u0105sienica 1917. j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon \u00e9szaki \u00f6sszetettben \u00e9s s\u00edugr\u00e1sban k\u00e9pviselte Lengyelorsz\u00e1got.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Harcolt a lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1ratban, majd n\u00e9met fogs\u00e1gba esett, ahonnan megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. Felvette a kapcsolatot a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llammal \u00e9s a T\u00e1tr\u00e1n<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">kereszt\u00fck Budapestre ment. 1940-1942 k\u00f6z\u00f6tt a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra volt, majd ezt k\u00f6vet\u0151en 1943-ig a magyar-jugoszl\u00e1v hat\u00e1ron vezet\u0151k\u00e9nt seg\u00edtette a nyugati lengyel egys\u00e9gekbe igyekv\u0151 lengyeleket. 1943-t\u00f3l visszat\u00e9rt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n visszat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s \u00fajra s\u00edz\u00e9ssel kezdett foglalkozni, majd hegyiment\u0151 lett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1991. m\u00e1jus 7-\u00e9n Zakopan\u00e9ban \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Jan \u00e9s Stanis\u0142aw Kula<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Jan 1922. febru\u00e1r 2-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. Sportol\u00f3i karrierje m\u00e1r gyerekkor\u00e1ban elindult. 17 \u00e9ves kor\u00e1ban az 1939-es zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon r\u00e9szt vev\u0151 lengyel v\u00e1logatott legfiatalabb tagja volt \u00e9s s\u00edugr\u00f3k\u00e9nt a 11. helyen v\u00e9gzett. Ugyanebben az \u00e9vben a n\u00e9metorsz\u00e1gi Feldbergben rendezett versenyen a 2. helyet \u00e9rte el. 1939-ig n\u00e9gyszeres koroszt\u00e1lyos lengyel bajnoki c\u00edmet szerzett.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"342\" height=\"547\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Jan-i-Stanislaw-Kulowie-.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12274\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Jan-i-Stanislaw-Kulowie-.jpg 342w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Jan-i-Stanislaw-Kulowie--188x300.jpg 188w\" sizes=\"auto, (max-width: 342px) 100vw, 342px\" \/><figcaption><em>Jan \u00e9s Stanis\u0142aw Kula<br>Forr\u00e1s: csal\u00e1di arch\u00edvum<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">A szeptemberi veres\u00e9get k\u00f6vet\u0151en bekapcsol\u00f3dott a f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba \u00e9s fut\u00e1r lett a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon. 1940. \u00e1prilis 1-j\u00e9n a n\u00e9metek egy feljelent\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k anyj\u00e1t \u00e9s l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t. Jan ezut\u00e1n a T\u00e1tr\u00e1n, Kass\u00e1n \u00e9s Budapesten kereszt\u00fcl Split \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel Franciaorsz\u00e1gba t\u00e1vozott \u00e9s bel\u00e9pett a lengyel hadseregbe. Kiv\u00e9teles b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t t\u00f6bb kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el. A franciaorsz\u00e1gi Belfort k\u00f6zel\u00e9ben zajl\u00f3 harcok sor\u00e1n a l\u00e1b\u00e1n megsebes\u00fclt. T\u00e1rsai elhozt\u00e1k a harcmez\u0151r\u0151l a sebes\u00fclt Jant \u00e9s \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k a sv\u00e1jci hat\u00e1rt, ahol intern\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Itt megm\u0171t\u00f6tt\u00e9k Jan l\u00e1b\u00e1t, ami ennek eredm\u00e9nyek\u00e9pp 2 cm-rel r\u00f6videbb lett. 1941-ben egy elt\u00e1voz\u00e1s idej\u00e9n Jan Kula Aros\u00e1ba utazott, ahol s\u00edugr\u00f3versenyt rendeztek. Megengedt\u00e9k neki, hogy a versenyen k\u00edv\u00fcl v\u00e9grehajtson egy ugr\u00e1st. Az ugr\u00e1ssal 67 m t\u00e1vols\u00e1got siker\u00fclt el\u00e9rnie, ami akkor vil\u00e1grekordnak sz\u00e1m\u00edtott, ezzel kiv\u00e1ltva a n\u00e9met r\u00e9sztvev\u0151k haragj\u00e1t. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rt a t\u00e1borba, ahol nemcsak t\u00e1rsai, de a sv\u00e1jciak elismer\u00e9s\u00e9ben is r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1946-ban Jan hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba, \u00e9s folytatta a sportol\u00e1st. 1947-ben \u00e9s 1950-ben orsz\u00e1gos bajnoki c\u00edmet, 1948-ban, 1953-ban \u00e9s 1954-ben orsz\u00e1gos m\u00e1sodik helyet szerzett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1995-ben Zakopan\u00e9ban hunyt el.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Stanis\u0142aw 1920. febru\u00e1r 14-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. \u00d6ccs\u00e9hez, Janhoz hasonl\u00f3an \u0151 is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a t\u00e9li sportok ut\u00e1n.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A lengyel veres\u00e9g ut\u00e1n Stanis\u0142aw a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban t\u00e1trai fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e1llalt. A Gestapo k\u00e9tszer is letart\u00f3ztatta, de mindk\u00e9t alkalommal siker\u00fclt megsz\u00f6knie. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik alkalommal a mozg\u00f3 vonat ablak\u00e1b\u00f3l ugrott ki, mik\u00f6zben a Gestapo \u00e9ppen Krakk\u00f3ba k\u00eds\u00e9rte. Tan\u00faja volt Helena Marusarz\u00f3wna elfog\u00e1s\u00e1nak. Ekkor a foly\u00f3ba ugorva siker\u00fclt elmenek\u00fclnie. Anyja \u00e9s testv\u00e9re letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n Stanis\u0142aw Budapesten \u00e1t Sz\u00edri\u00e1ba ment, ahol csatlakozott az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1rhoz. Az egys\u00e9g soraiban r\u00e9szt vett a tobruki \u00e9s a Monte Cassino-i harcokban, ez ut\u00f3bbi alatt s\u00falyosan megsebes\u00fclt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gezt\u00e9vel hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1992. j\u00falius 2-\u00e1n itt \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Rudolf Samardak 1908. \u00e1prilis 18-\u00e1n sz\u00fcletett a szlov\u00e1kiai Feh\u00e9rpatakon. Apja szlov\u00e1k volt, \u00e9desanyja pedig szczawnicai gur\u00e1l. \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00e1ban csal\u00e1dj\u00e1val Lengyelorsz\u00e1gba, Zakopan\u00e9ba k\u00f6lt\u00f6ztek.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--642x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12276\" width=\"360\" height=\"574\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--642x1024.jpg 642w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--188x300.jpg 188w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--768x1226.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--962x1536.jpg 962w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--1283x2048.jpg 1283w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/2-Rudolf-Samardak-zdjecie-pochodzi-ze-zbiorow-Pani-Bozeny-Solanskiej--scaled.jpg 1604w\" sizes=\"auto, (max-width: 360px) 100vw, 360px\" \/><figcaption><em>Rudolf Samardak<br>Forr\u00e1s:  Bo\u017cena Sola\u0144ska arch\u00edvuma<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">1939 j\u00fanius\u00e1ban bel\u00e9pett a titkosszolg\u00e1lat diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be, okt\u00f3berben pedig a Feh\u00e9r Sas Szervezetbe, ahol az esk\u00fct\u00e9tel ut\u00e1n fut\u00e1rszolg\u00e1latra osztott\u00e1k be. Kiv\u00e9telesen energikus ember volt, 1939 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos alkalommal megj\u00e1rta a Zakopane-Budapest \u00fatvonalat. 1940 j\u00fanius\u00e1ban a Guba\u0142\u00f3wk\u00e1n a Gestapo letart\u00f3ztatta, de szerencs\u00e9sen megsz\u00f6k\u00f6tt. A n\u00e9metek k\u00f6r\u00f6z\u00e9st adtak ki ellene, a nyomravezet\u0151nek magas jutalmat \u00edg\u00e9rve. Egyik Magyarorsz\u00e1gra vezet\u0151 \u00fatja sor\u00e1n megl\u0151tt\u00e9k, de siker\u00fclt elmenek\u00fclnie a szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g el\u0151l \u00e9s bar\u00e1tain\u00e1l h\u00fazta meg mag\u00e1t, majd a lipt\u00f3szentmikl\u00f3si k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt. Itt a k\u00f6r\u00f6z\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k a Gestap\u00f3nak, akik a zakopanei \u201ePalace\u201d-ba hurcolt\u00e1k. Kegyetlen vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de nem adta ki t\u00e1rsait. A szigor\u00fa \u0151rizet ellen\u00e9re 1941 febru\u00e1rj\u00e1ban sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt. A Gestapo bossz\u00fab\u00f3l letart\u00f3ztatta a feles\u00e9g\u00e9t, l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t \u00e9s s\u00f3gor\u00e1t. Ez ut\u00f3bbit a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l val\u00f3 sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete sor\u00e1n meg\u00f6lt\u00e9k, a t\u00f6bbieket pedig embertelen vallat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba z\u00e1rt\u00e1k. Miut\u00e1n dekonspir\u00e1l\u00f3dott, Rudolf csatlakozott a szovjet partiz\u00e1nok V. Macnyev sz\u00e1zados (\u00e1lnev\u00e9n \u201ePatyomkin\u201d) vezette csoportj\u00e1hoz \u00e9s r\u00e9szt vett a szlov\u00e1k felkel\u00e9sben. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n Podhal\u00e9ban folytatta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy lengyel-szovjet partiz\u00e1negys\u00e9g parancsnokak\u00e9nt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n Szlov\u00e1ki\u00e1ban egy f\u0171r\u00e9szmalomban dolgozott. Itt felismerte \u0151t a csehszlov\u00e1k \u00e1llambiztons\u00e1g k\u00e9t \u00fcgyn\u00f6ke, akik kor\u00e1bban a Gestap\u00f3val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 szlov\u00e1k csend\u0151r\u00f6k voltak. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, megk\u00ednozt\u00e1k \u00e9s 1950. j\u00fanius 8-\u00e1n Eperjesen meggyilkolt\u00e1k. Maradv\u00e1nyait m\u00e1ig nem siker\u00fclt megtal\u00e1lni.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong><em>9. Bajban ismerszik meg az igazi bar\u00e1t<\/em><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">1939-ben Hitlernek adott v\u00e1lasz\u00e1ban Teleki P\u00e1l, a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g minisztereln\u00f6ke kijelentette: <em><strong>\u201eSemmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem engedhetj\u00fck meg n\u00e9met csapatoknak egy magyarorsz\u00e1gi vas\u00fatvonalon \u00e1tsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1tvonul\u00e1s\u00e1t Lengyelorsz\u00e1gba. Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a nemzeti becs\u00fclet \u00fcgye, hogy Lengyelorsz\u00e1g ellen semminem\u0171 katonai akci\u00f3ban nem vehet r\u00e9szt.\u201d<\/strong><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Nem ez volt az els\u0151 alkalom, hogy Teleki P\u00e1l kimutatta bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t \u00e9s seg\u00edt\u0151 kezet ny\u00fajtott Lengyelorsz\u00e1gnak. 1939 \u0151sz\u00e9n a magyar-lengyel hat\u00e1rt kb. 60 ezer lengyel l\u00e9pte \u00e1t, akik sz\u00e1m\u00e1ra a magyarok biztos\u00edtott\u00e1k a t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9s a norm\u00e1lis \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9teleket. A Teleki-korm\u00e1ny sz\u00edv\u00e9lyes hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fel\u00e1llt a Lengyel Menek\u00fclteket V\u00e9delmez\u0151 Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1g, amit a magyar korm\u00e1ny az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny k\u00e9pviselet\u00e9nek ismert el. Lengyel iskol\u00e1k, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezetek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A veres\u00e9g ut\u00e1n ide \u00e9rkez\u0151 katonai menek\u00fclteket intern\u00e1lt\u00e1k \u00e9s magyar vezet\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 t\u00e1borokban helyezt\u00e9k el. A lengyel katon\u00e1k nagyfok\u00fa szabads\u00e1got \u00e9lveztek: rendszeres zsoldot kaptak, rendszeresen kij\u00e1rhattak a t\u00e1borokb\u00f3l \u00e9s munk\u00e1t v\u00e1llalhattak a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken. A magyar vezet\u00e9s ilyet\u00e9n hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa megk\u00f6nny\u00edtette a konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1t is. Nagyon fontos szerepet j\u00e1tszott a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a budapesti Lengyel Int\u00e9zet is, amit a magyar korm\u00e1ny a n\u00e9met nyom\u00e1s ellen\u00e9re az ide \u00e9rkez\u0151 lengyelekhez hasonl\u00f3an igyekezett megv\u00e9deni. A magyarok seg\u00edts\u00e9g\u00e9nek h\u00e1la a lengyelek tov\u00e1bbindulhattak Franciaorsz\u00e1gba, hogy az ott alakul\u00f3 lengyel egys\u00e9gekhez csatlakozzanak. \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy a magyar \u00e1llam tiszt\u00e1ban volt a lengyel szervezetek \u00e9s kirendelts\u00e9gek konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s azt minden eszk\u00f6zzel t\u00e1mogatta.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715-1024x720.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-12279\" width=\"555\" height=\"390\" srcset=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715-1024x720.jpg 1024w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715-300x211.jpg 300w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715-768x540.jpg 768w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715-1536x1080.jpg 1536w, https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/1-Pal-Teleki-fortepan_24715.jpg 1600w\" sizes=\"auto, (max-width: 555px) 100vw, 555px\" \/><figcaption><em>Teleki P\u00e1l<br>Forr\u00e1s: Fortepan, adom\u00e1nyoz\u00f3: Vass K\u00e1roly <\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p style=\"text-align: justify\">\u00d6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a vars\u00f3i felkel\u00e9s kit\u00f6r\u00e9skor (amiben egy\u00e9bir\u00e1nt t\u00f6bb t\u00e1trai fut\u00e1r is r\u00e9szt vett) Lengyel B\u00e9la alt\u00e1bornagy, a II. Tartal\u00e9khadtest magyar parancsnoka, amikor \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l a tervr\u0151l, hogy a hadtestet a felkel\u0151k ellen bevess\u00e9k, tiltakoz\u00e1s\u00e1t fejezte ki \u00e9s \u00edgy t\u00e1j\u00e9koztatta n\u00e9met feletteseit: \u201e\u2026a magyarok nincsenek Lengyelorsz\u00e1ggal hadi\u00e1llapotban, \u00e9s el\u0151fordulhat, hogy az egys\u00e9geim megtagadj\u00e1k a parancs v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t [\u2026]\u201d<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A fut\u00e1r\u00fatvonalak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben szint\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak a szlov\u00e1kok, akik saj\u00e1t aut\u00f3ikkal vitt\u00e9k el a magyar hat\u00e1rig, ahonnan a fut\u00e1rok gyalog tett\u00e9k meg az utat a legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sig. A vissza\u00faton a hat\u00e1ron vett\u00e9k fel a fut\u00e1rokat \u00e9s a T\u00e1tra l\u00e1baihoz vitt\u00e9k \u0151ket. Szlov\u00e1kok otthonaiban voltak azok a pontok is, ahol a fut\u00e1rok \u00e9jszak\u00e1zhattak, ehettek \u00e9s pihenhettek. A Hlinka-g\u00e1rdist\u00e1k terrorja ellen\u00e9re a szlov\u00e1kok seg\u00edtettek a lengyel fut\u00e1roknak, m\u00e9g ha ezzel kock\u00e1ztatt\u00e1k is saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - r\u00f6vidfilm\" width=\"500\" height=\"281\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/CPBo4OVKsFc?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A projektr\u0151l A \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain&#8221; nevet visel\u0151 projekt a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g &#8222;Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":137,"featured_media":12476,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"categories":[54,1,48,36],"tags":[],"class_list":["post-12244","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-hirek","category-kiallitas","category-program"],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v24.6 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<title>A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - Instytut Polski w Budapeszcie<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"pl_PL\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A projektr\u0151l A \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain&#8221; nevet visel\u0151 projekt a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g &#8222;Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, [&hellip;]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2021-06-03T07:31:52+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2021-09-27T12:17:36+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1810\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"2560\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"jergert\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Napisane przez\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"jergert\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Szacowany czas czytania\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"23 minuty\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"event\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/\",\"name\":\"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#primaryimage\"},\"image\":[\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-212x300.jpg\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-724x1024.jpg\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\"],\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\",\"datePublished\":\"2021-06-03T07:31:52+02:00\",\"dateModified\":\"2021-09-27T12:17:36+02:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/419f42c17704d0a78250bf0c7858df52\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/\"]}],\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"startDate\":\"2021-06-16\",\"endDate\":\"2021-08-31\",\"eventStatus\":\"EventScheduled\",\"eventAttendanceMode\":\"OfflineEventAttendanceMode\",\"location\":{\"@type\":\"place\",\"name\":\"\",\"address\":\"\",\"geo\":{\"@type\":\"GeoCoordinates\",\"latitude\":\"\",\"longitude\":\"\"}},\"description\":\"A projektr\u0151l\\nA \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain\\\" nevet visel\u0151 projekt a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g \\\"Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, \u00e9s a n\u00e9met \u00e9s szovjet megsz\u00e1ll\u00f3k lengyelorsz\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 jelent\u00e9seket. Ezen k\u00edv\u00fcl seg\u00edtettek Magyarorsz\u00e1gra jutni azoknak a lengyel tiszteknek \u00e9s k\u00f6zkaton\u00e1knak, akik a nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadsereg soraiban akart\u00e1k folytatni a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3k ellen, illetve a letart\u00f3ztat\u00e1ssal fenyegetett civileknek is.\\nA korszak h\u0151sei azok a t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, hegyiment\u0151k, kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s sokszoros bajnok s\u00edz\u0151k, illetve azok az egyszer\u0171 emberek, akik saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9nek kock\u00e1ztat\u00e1s\u00e1val a vesz\u00e9lyes fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e9gezve teljes\u00edtett\u00e9k k\u00f6teless\u00e9g\u00fcket a Haza ir\u00e1nt. Sokuk \u00e9let\u00e9t adta a Lengyelorsz\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt folytatott harcban.\\nA ma m\u00e1r mindenki \u00e1ltal j\u00f3l ismert t\u00e1trai hegyi \u00f6sv\u00e9nyek \u00e9veken \u00e1t n\u00e9ma tan\u00fai voltak \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fcknek \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1guknak. Eml\u00e9kezet\u00fcket meg kell \u0151rizn\u00fcnk, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00faja fel kell fedezn\u00fcnk.\\nA projekt tiszteletbeli v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9t Lengyelorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9ge visszanyer\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Eln\u00f6ke, Andrzej Duda v\u00e1llalta el. A projekt t\u00e1rsszervez\u0151i: a Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9nek Nemzeti Oktat\u00e1si Irod\u00e1ja \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zet. A szervez\u0151k k\u00f6sz\u00f6netet nyilv\u00e1n\u00edtanak a projekt szponzor\u00e1nak, a Halina Konopnicka Lott\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1nynak; a szakmai partnereknek: a Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1rnak \u00e9s a T\u00e1trai M\u00fazeumnak; illetve a projekt m\u00e9diapartner\u00e9nek, a \u201eW Sieci Historii\u201d magazinnak.\\nhttps:\/\/youtu.be\/pOndAHYABKQ\\nAz egyes\u00fclet tagjai 2021. j\u00fanius 16-\u00e1n kezdt\u00e9k meg \u00fatjukat Vars\u00f3b\u00f3l, majd Zakop\u00e1n\u00e9n kereszt\u00fcl Podbanszk\u00f3t \u00e9s Kass\u00e1t \u00e9rintve \u00e9rt\u00e9k el \u00fati c\u00e9ljukat, Budapestet.\\nJ\u00fanius 18-\u00e1n, d\u00e9lel\u0151tt 11.00 \u00f3rakor \u00e9rkeztek meg a magyar f\u0151v\u00e1rosba, a Lengyel Int\u00e9zet sz\u00e9khely\u00e9re. A t\u00far\u00e1r\u00f3l filmanyag is k\u00e9sz\u00fclt. A t\u00e1trai fut\u00e1rokat bemutat\u00f3, Nagymez\u0151 utcai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben l\u00e1that\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2021. augusztus 31-ig tekinthet\u0151 meg, minden h\u00e9tk\u00f6znap 9.00-17.00 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt. \\n1. A t\u00e1trai fut\u00e1rok\\nM\u00e1r 1939 szeptember\u00e9ben, a harcok sor\u00e1n megkezdt\u00e9k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Lengyel diplomat\u00e1kat, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it \u00e9s a letart\u00f3ztat\u00e1s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 polg\u00e1ri lakoss\u00e1got seg\u00edtett\u00e9k abban, hogy eljussanak Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9re.\\nAmikor a megsz\u00e1llt ter\u00fcleteken szervez\u0151dni kezdett a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, hogy megteremts\u00e9k az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1nnyal \u00e9s a f\u0151parancsnokkal. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Budapesten b\u00e1zisokat, vagyis \u00e1tmen\u0151\u00e1llom\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtottak fel, hogy biztos\u00edts\u00e1k a h\u00e1tteret a jelent\u00e9seket, dokumentumokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 fut\u00e1roknak. A fut\u00e1rok \u00fatvonala a T\u00e1tra nehezen j\u00e1rhat\u00f3 \u00e9s vesz\u00e9lyes \u00f6sv\u00e9nyein \u00e1t vezetett. Ezeken csak a legjobb \u00e9s legvakmer\u0151bb \u00f6nk\u00e9ntesek tudtak \u00e1tkelni, akik megedz\u0151dtek a hegyit\u00far\u00e1kon, telve voltak hazafis\u00e1ggal \u00e9s hittel, \u00e9s megfelel\u0151en ismert\u00e9k a terepet is. Ezek az emberek hamarosan beker\u00fcltek a T\u00e1tra legend\u00e1i k\u00f6z\u00e9.\\nH\u00e1bor\u00fa el\u0151tti sportol\u00f3k, t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, helyi gur\u00e1lok, s\u00edbajnokok. \u0150k v\u00e1llalt\u00e1k magukra a fut\u00e1rszolg\u00e1lat neh\u00e9z feladat\u00e1t, \u00edgy v\u00e9ve fel a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3kkal, akik b\u00e1rmikor\\nhal\u00e1lra \u00edt\u00e9lhett\u00e9k nemcsak \u0151ket, de szeretteiket is. Ennek ellen\u00e9re h\u0171s\u00e9ggel \u00e9s hazaszeretettel l\u00e1tt\u00e1k el feladatukat.\\nA fut\u00e1rszolg\u00e1lat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb tucatnyi olyan szem\u00e9ly, k\u00f6zt\u00fck magyarok \u00e9s szlov\u00e1kok is seg\u00edtett\u00e9k, akik a fut\u00e1r\u00fatvonal ment\u00e9n biztos\u00edtottak rejtekhelyet \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st a fut\u00e1roknak, Zakopan\u00e9ban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n pedig tal\u00e1lkoz\u00f3- \u00e9s rejtekhelyek, rakt\u00e1rak \u00e9s a hegyeken \u00e1tkelni k\u00e9sz\u00fcl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra gy\u00fclekez\u0151pontok h\u00e1l\u00f3zata m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\\nSz\u00e1mos fut\u00e1r \u00e9s csal\u00e1dtagjaik az \u00e9let\u00fckkel fizettek a haza szolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, amikor a n\u00e9met vagy szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fcltek. Sok elfogott fut\u00e1rt a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokban gyilkoltak meg, m\u00e1sokat a vallat\u00e1sok sor\u00e1n k\u00ednoztak hal\u00e1lra. A kor\u00e1bbi \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 lett a helyi Gestapo f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa, elnyerve a \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d nevet, \u00e9s ez\u00e1ltal n\u00e9ma tan\u00faj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az elfogottak megk\u00ednz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s vallat\u00e1s\u00e1nak. Pinceszinten l\u00e9v\u0151 helys\u00e9geinek falain m\u00e1ig l\u00e1that\u00f3k az itt raboskod\u00f3k al\u00e1\u00edr\u00e1sai.\\nA sz\u00e1mos vesz\u00e9ly ellen\u00e9re a Zakopan\u00e9n, Chocho\u0142\u00f3won \u00e9s Waksmundon, majd a T\u00e1tr\u00e1n, Rozsny\u00f3n \u00e9s Kass\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon folyamatosan \u00e9rkeztek a Nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadseregbe bel\u00e9pni v\u00e1gy\u00f3 katon\u00e1k. A m\u00e1sik ir\u00e1nyban Lengyelorsz\u00e1gba fegyverek \u00e9s p\u00e9nz \u00e1ramlott a f\u00fcggetlens\u00e9gi harc sz\u00fcks\u00e9gleteire vagy parancsok h\u00e1tzs\u00e1kokba rejtve vagy ruh\u00e1kba varrva. A legf\u0151bb azonban, amit a fut\u00e1rok magukkal hoztak, a rem\u00e9ny \u00e9s a gy\u0151zelembe vetett hit volt. Megk\u00fczd\u00f6ttek a n\u00e9met bes\u00fag\u00f3kkal \u00e9s hadsereggel, a neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel \u00e9s a term\u00e9szet k\u00f6ny\u00f6rtelen er\u0151ivel. Sokuk \u00f6r\u00f6kre ottmaradt ezeken az \u00f6sv\u00e9nyeken.\\n\u00c1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fck n\u00e9lk\u00fcl az ellens\u00e9get soha nem lehetett volna legy\u0151zni. Ez\u00e9rt a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam t\u00e1trai fut\u00e1rainak eml\u00e9k\u00e9t meg kell \u0151rizni, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00fajra fel kell fedezni.\\n2. Zakopane a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt\\nZakopan\u00e9ba \u00e9rkez\u00e9s\u00fckez k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9metek elfoglalt\u00e1k a hotelek \u00e9s panzi\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, hogy hadk\u00f3rh\u00e1zakat alak\u00edtsanak ki sebes\u00fclt katon\u00e1knak \u00e9s \u201eNur f\u00fcr Deutsche\u201d pihen\u0151helyeket hozzanak l\u00e9tre.\\nHamar fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t k\u00f6zigazgat\u00e1sukat, a v\u00e1rost \u00e9s a hegyeket pedig k\u00f6rbevett\u00e9k a Grenzschutz \u0151rhelyeivel. A v\u00e1rosban fel\u00e1ll\u00edtotta k\u00e9pviseleteit a n\u00e9met h\u00edrszerz\u00e9s, a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a Gestapo is.\\n3. A n\u00e9met terror\\nA kor\u00e1bbi zakopanei \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1939 november\u00e9ben a Geheime Staatspolizei, ismertebb nev\u00e9n a Gestapo foglalta el. A panzi\u00f3t nemsok\u00e1ra \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d n\u00e9ven kezdt\u00e9k emlegetni a n\u00e9metek itteni vallat\u00e1si m\u00f3dszereinek \u00e1llatiass\u00e1ga miatt.\\nA Gestapo \u00e1ltal letart\u00f3ztatott fut\u00e1rok \u00e9s civilek k\u00f6z\u00fcl sokakat megk\u00ednoztak a \u201ePalace\u201d kazamat\u00e1iban, p\u00e9ld\u00e1ul Helena \u00e9s Stanis\u0142aw Marusarzt, Wincenty Galic\u00e1t, W\u0142odzimierz Szycet \u00e9s boldog Piotr Da\u0144kowskit.\\nSok fut\u00e1rt gyilkoltak meg itt vagy a k\u00f6zelben, p\u00e9ld\u00e1ul a Nowotarska utcai temet\u0151ben. M\u00e1sok Krakk\u00f3ba ker\u00fcltek a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n a v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcli falvakban vagy a niepo\u0142omicei rengetegben agyonl\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A lengyel hazafiak k\u00ednz\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik helysz\u00edne az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor lett, ahov\u00e1 m\u00e1r az els\u0151 transzportokkal \u00e9rkeztek podhalei lakosok. A t\u00e1borba ker\u00fclt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Wincenty Galica, Bronis\u0142aw Czech, Stanis\u0142aw Fr\u0105czysty \u00e9s Zofia Marusarz\u00f3wna is. A becsl\u00e9sek szerint a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9be \u00f6sszesen kb. 2000 f\u0151t hurcolt a Gestapo, akik k\u00f6z\u00fcl 400-at meggyilkoltak.\\nA hegyi mened\u00e9kh\u00e1zakat \u00e1tvette a n\u00e9met Grenzschutz, vagyis a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g, akik a hegyi s\u00e1vban \u00e9s a t\u00e1trai turista\u00fatvonalakon folyamatosan j\u00e1r\u0151r\u00f6ztek.\\n4. A megt\u00f6rhetetlen n\u0151i fut\u00e1rok\\nA fut\u00e1rok m\u0171k\u00f6d\u00e9se lehetetlen lett volna a Zakopan\u00e9ban, Ko\u015bcielisk\u00f3ban Chocho\u0142\u00f3wban \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n szervez\u0151d\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3helyek h\u00e1l\u00f3zata n\u00e9lk\u00fcl.\\nEzek a pontok f\u0151k\u00e9nt az itteni lakosok otthonaiban szervez\u0151dtek, ezekbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k le az \u00f6sszek\u00f6t\u0151k a \u201ek\u00fcldem\u00e9nyeket\u201d, amiket Vars\u00f3b\u00f3l vagy Krakk\u00f3b\u00f3l hoztak magukkal. Itt vett\u00e9k \u00e1t \u0151ket a fut\u00e1rok, hogy azut\u00e1n elinduljanak a hossz\u00fa \u00fatra a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre. Ezeken a tal\u00e1lkoz\u00f3helyeken rejt\u0151ztek el a Lengyel Hadsereg katon\u00e1i vagy a civilek, akik szerettek volna Magyarorsz\u00e1gra, majd Franciaorsz\u00e1gba eljutni, de b\u00fav\u00f3hely\u00fcl szolg\u00e1ltak a Lengyelorsz\u00e1gba post\u00e1val vissza\u00e9rkez\u0151 fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra is.\\nA tal\u00e1lkoz\u00f3helyek gyakran a n\u00e9metek \u00e1ltal elfoglalt objektumok k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben voltak. Az \u00e9p\u00fcletek n\u00e9melyike, p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eStokrotka\u201d panzi\u00f3, ami a \u201ePalace\u201d-t\u00f3l \u00e9s a Wehrmacht katon\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott \u201eTelimena\u201d panzi\u00f3t\u00f3l is 2-300 m\u00e9terre helyezkedett el, m\u00e9g ma is \u00e1ll.\\nA \u201eTelimen\u00e1t\u201d a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n Maria Drzewiecka b\u00e9relte, aki egy\u00fattal tal\u00e1lkoz\u00f3helyet is m\u0171k\u00f6dtetett a fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. L\u00e1nya, Stanis\u0142awa \u00f6sszek\u00f6t\u0151 volt, \u0151 vitte tov\u00e1bb a fut\u00e1rok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Budapestr\u0151l elhozott fegyvereket \u00e9s p\u00e9nzt Krakk\u00f3ba.\\n1941 augusztus\u00e1ban mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta a zakopanei Gestapo. A kezdeti vallat\u00e1s ut\u00e1n Maria Drzewieck\u00e1t a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l Krakk\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6n n\u0151i r\u00e9szleg\u00e9be z\u00e1rt\u00e1k. Brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n mindkettej\u00fcket \u00e1tvitt\u00e9k az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba, ahol 1942 okt\u00f3ber\u00e9ben meggyilkolt\u00e1k \u0151ket.\\nWiktoria Fedak\u00f3wna (\u00e1lneve: \u201eU\u015bka\u201d) 1917-ben sz\u00fcletett, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st tanult. 1939 \u0151sz\u00e9n Zakopan\u00e9ban lakott az \u00e9desanyja, Maria tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u201eDafne\u201d vill\u00e1ba, ahol tal\u00e1lkoz\u00f3pontot tartott fenn. A Gestapo 1940. febru\u00e1r 20-\u00e1n mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta. Podhale veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l, a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l ut\u00e1n a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe vitt\u00e9k \u0151ket. Wiktoria, hogy \u00e9desanyj\u00e1t megmentse, mindent mag\u00e1ra v\u00e1llalt. Hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s 1940 j\u00falius\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k.\\nMaria Badkiewicz Nowy Targ-i lakos a nyugati lengyel fegyveres er\u0151kbe bel\u00e9pni k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00f6nk\u00e9nteseket csemp\u00e9szte \u00e1t a z\u00f6ldhat\u00e1ron, emellett a fut\u00e1roknak is sz\u00e1ll\u00e1st biztos\u00edtott. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd a \u201ePalace\u201d-ban tartott\u00e1k fogva \u00e9s vallatt\u00e1k. 1941. szeptember 12-\u00e9n a tarn\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k. Innen a ravensbr\u00fccki n\u00e9met koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba ker\u00fclt, ahol 1943-ban \u00e9hen halt.\\nMaria Ku\u0142ach zakopanei lakost 1939 k\u00f6zep\u00e9n szervezte be a Titkos Katonai Szervezet. A n\u00e9metek 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k, el\u0151sz\u00f6r a zakopanei \u201ePalace\u201d-ban, majd a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nben. 1942 \u00e1prilis 27-\u00e9n Krakk\u00f3b\u00f3l a n\u0151i rabok els\u0151 transzportj\u00e1val az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k (a t\u00e1borban a 6859. sz\u00e1mot kapta), ahol k\u00e9s\u0151bb meggyilkolt\u00e1k.\\n5. Az els\u0151 t\u00e1trai fut\u00e1rok list\u00e1ja (nem teljes):\\n1. Bobowski Jan - 1940- 1944, a budapesti \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n2. Balcarek- Bobowska Ma\u0142gorzata - 1940 \u2013 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n3. Dancyszyn Zbigniew \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Auschwitzban meggyilkolt\u00e1k\\n4. Fr\u0105czysty Andrzej - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\\n5. Fr\u0105czysty Gustaw \u2013 1943-ban csatlakozott a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kh\u00f6z\\n6. Fr\u0105czysty Stanis\u0142aw - 1941-t\u0151l egy politikai sz\u00ednezet\u0171 szervezet fut\u00e1ra, 1942 febru\u00e1rj\u00e1ban letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n7. Freisler Jan \u2013 1940-t\u0151l a Delegat\u00fara, vagyis az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 korm\u00e1ny f\u00f6ldalatti k\u00e9pviselet\u00e9nek fut\u00e1ra\\n8. Grodzicki Feliks \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Lengyelorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 besziv\u00e1rg\u00e1s parancsnokhelyettes\u00e9nek nevezt\u00e9k ki, 1943-t\u00f3l \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\\n9. Grzyb Stefan \u2013 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n10. Klaper Feliks \u2013 b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l sz\u00f6k\u00e9s sor\u00e1n a n\u00e9metek lel\u0151tt\u00e9k\\n11. Koterba Franciszek - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n12. Kula Jan - 1940 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\\n13. Kula Stanis\u0142aw - 1940 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\\n14. Krzeptowski J\u00f3zef \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\\n15. Lenc Rudolf - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\\n16. Le\u015bniak Ludwika - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n17. \u0141o\u017ca\u0144ski Jan - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n18. Marek Antoni - 1940 v\u00e9g\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd agyonl\u0151tt\u00e9k\\n19. Mastalski J\u00f3zef - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\\n20. Mastalski Maciej - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\\n21. Mastalski Wojciech \u201eLewy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\\n22. Mastalski Wojciech \u201ePrawy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\\n23. Marusarz\u00f3wna Helena \u2013 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k\\n24. Marusarz Stanis\u0142aw \u2013 1942-t\u0151l Magyarorsz\u00e1gon, egy polg\u00e1ri menek\u00fclteknek fenntartott t\u00e1borban\\n25. Motyka Stanis\u0142aw - 1941-ben a Dun\u00e1ba fulladt\\n26. Nowak Jan - 1941 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n27. Paczy\u0144ski Leon - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n28. Podstawski Jan \u2013 1942-t\u0151l r\u00e9szt vett a zsid\u00f3k Szlov\u00e1ki\u00e1ba menek\u00edt\u00e9s\u00e9ben\\n29. Podczerwi\u0144ski Andrzej \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\\n30. Przybylski Bronis\u0142aw- 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n31. Roman Franciszek \u2013 be\u00e1llt a partiz\u00e1nok k\u00f6z\u00e9\\n32. Roj-G\u0105sienica W\u0142adys\u0142aw - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n33. Samardak J\u00f3zef - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\\n34. So\u0142tysik Kazimierz - 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n35. Steczowicz Anna - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n36. Stramka Roman - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\\n37. Szczudlik Antoni - 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\\n38. Szyc W\u0142odzimierz - 1941 m\u00e1jus\u00e1ban tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tragikusan elhal\u00e1lozott\\n39. Ta\u0144ska-Kwapi\u0144ska Izabella \u2013 1940-ben fut\u00e1rk\u00e9nt dekonspir\u00e1l\u00f3dott; \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\\n40. Wilk-Gackowa Zofia - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\\n41. Wr\u00f3blewski Aleksander \u2013 1940-ben \u00e1tir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kbe\\n42. Wrzesiak Czes\u0142aw \u2013 1943-t\u00f3l a a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\\n43. \u017burowska Halina \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1ban \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\\n44. Juh\u00e1sz Emma - 1940- 1944, magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig\\n45. Juh\u00e1sz Ern\u0151 (Emma testv\u00e9re) \u2013 magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig; 1941. okt\u00f3ber 26-\u00e1n Tobrukn\u00e1l a lengyel hadsereg soraiban harcolva esett el.\\n6. T\u00e1trai hegyivezet\u0151k\\nJ\u00f3zef Krzeptowski \u201eUjek\u201d 1904-ben, Krzept\u00f3wkiban sz\u00fcletett. 19 \u00e9vesen t\u00e1trai hegyivezet\u0151 lett, 1934-t\u0151l pedig csatlakozott a T\u00e1trai \u00d6nk\u00e9ntes Hegyiment\u0151kh\u00f6z.\\n1939 m\u00e1jus\u00e1ban J\u00f3zef bel\u00e9pett a Lengyel Hadsereg Vez\u00e9rkara II. Csoportf\u0151n\u00f6ks\u00e9g (a lengyel katonai h\u00edrszerz\u00e9s) \u00e1ltal a h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9re szervezett diverzi\u00f3s csoportba. 1939 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 1944-ig folyamatosan fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9s a Honi Hadsereg soraiban, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it vezetve \u00e1t a hegyeken, illetve p\u00e9nzt, dokumentumokat \u00e9s jelent\u00e9seket sz\u00e1ll\u00edtva. A \u201et\u00e1trai fut\u00e1rok kir\u00e1ly\u00e1nak\u201d h\u00edvt\u00e1k.\\n1945-ben a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151en J\u00f3zef Krzeptowskit letart\u00f3ztatta az NKVD \u00e9s a Honi Hadseregben folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt szovjet l\u00e1gerbe k\u00fcldt\u00e9k az Altaj-hegys\u00e9gbe. A Gulagon t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba szeretett hegyei k\u00f6z\u00e9 \u00e9s hegyivezet\u0151k\u00e9nt kezdett dolgozni. 1971. \u00e1prilis 13-\u00e1n hunyt el.\\nWac\u0142aw Felczak 1916. m\u00e1jus 29-\u00e9n sz\u00fcletett Gulbic\u00e9ben, hazafias trad\u00edci\u00f3kat \u00e1pol\u00f3 csal\u00e1dba. \u0150seit szib\u00e9riai sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9gi felkel\u00e9sekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck\u00e9rt.\\nAz \u00e9retts\u00e9git k\u00f6vet\u0151en a Pozna\u0144i Egyetemen kezdett t\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba. Itt egy professzora javaslat\u00e1ra belefogott a magyar nyelv tanul\u00e1s\u00e1ba \u00e9s a magyar-lengyel kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kezdett foglalkozni. 1936-ban utazott els\u0151 alkalommal Magyarorsz\u00e1gra, hogy egy ny\u00e1ri kurzuson magyarul tanuljon. A nyelvet nagyon hamar magas szinten elsaj\u00e1t\u00edtotta. 1938-t\u00f3l 1939 k\u00f6zep\u00e9ig Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodott, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tanulm\u00e1nyozza \u00e9s anyagot gy\u0171jts\u00f6n doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se kereszt\u00fclh\u00fazta Felczak terveit. Miut\u00e1n sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lt Franciaorsz\u00e1gba eljutni, hogy csatlakozzon az ott form\u00e1l\u00f3d\u00f3 lengyel hadsereghez, Wac\u0142aw visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s felvette a kapcsolatot a f\u00f6ldalatti szervezetekkel. A F\u00fcggetlens\u00e9gi Szervezetek K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l azt az utas\u00edt\u00e1st kapta, hogy jusson el Budapestre \u00e9s ott hozzon l\u00e9tre egy kirendelts\u00e9get a P\u00e1rizsban tart\u00f3zkod\u00f3 lengyel korm\u00e1ny \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 konspir\u00e1ci\u00f3s szervezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A nyelv ismerete \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9gei megk\u00f6ny\u00edtett\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra a feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t.\\nA Felczak \u00e1ltal megszervezett kirendelts\u00e9g folyamatosan biztos\u00edtotta a fut\u00e1rkapcsolatot Vars\u00f3 \u00e9s Budapest k\u00f6z\u00f6tt 1944-ig, Magyarorsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ig. Wac\u0142aw maga t\u00f6bb tucatszor j\u00e1rta meg a Budapest-Zakopane \u00fatvonalat, dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtva.\\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge nem jelentette Wac\u0142aw Felczak fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t. T\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba kezdett a p\u00e1rizsi Sorbonne-on, \u00e9s az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny\\nbizalmi emberek\u00e9nt London \u00e9s Vars\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zott. M\u0171k\u00f6d\u00e9se nem ker\u00fclte el a kommunista \u00e1llambiztons\u00e1g figyelm\u00e9t. 1948-ban a cseh StB letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giaknak. 1951-ben a mokot\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6n X. sz. pavilonj\u00e1ba z\u00e1rt\u00e1k \u00e9s \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. A mokot\u00f3wi, a rawiczi \u00e9s a wronki b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben t\u00f6lt\u00f6tt raboskod\u00e1sa, illetve a vallat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok t\u00f6nkretett\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. 1957-ben amneszti\u00e1val szabadult.\\nMint a Honi Hadsereg, k\u00e9s\u0151bb pedig a londoni korm\u00e1ny fut\u00e1r\u00e1t \u00e9s politikai foglyot a kommunist\u00e1k megfigyelt\u00e9k, \u00e9s munk\u00e1t is nehezen tal\u00e1lt. 1958-ban felvett\u00e9k a Jagell\u00f3 Egyetem \u00daj \u00e9s Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9nelmi Tansz\u00e9k\u00e9re. Itt folytatta a h\u00e1bor\u00fa alatt megszakadt doktori tanulm\u00e1nyait, disszert\u00e1ci\u00f3ja a \u201eMagyar nemzetis\u00e9gi politika az 1848-as forradalom kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt\u201d c\u00edmet viselte. A 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben a Magyar-Lengyel T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi Vegyesbizotts\u00e1g vezet\u0151je volt, tagja volt t\u00f6bb magyar tudom\u00e1nyos t\u00e1rsulatnak \u00e9s a Vars\u00f3i Egyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1ban is r\u00e9szt vett.\\nWac\u0142aw Felczak a magyar \u00fcgyek nagyk\u00f6vete volt Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s a lengyelek\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon. 1994 okt\u00f3ber 23-\u00e1n, a magyar forradalom \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n hunyt el Vars\u00f3ban. A zakopanei P\u0119ksowy Brzyzek temet\u0151ben nyugszik.\\n1944-ben fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1\u00e9rt megkapta a legmagasabb lengyel katonai kit\u00fcntet\u00e9s, a Virtuti Militari V. oszt\u00e1ly\u00fa keresztj\u00e9t. Hal\u00e1la ut\u00e1n a Polonia Restituta \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki.\\nStanis\u0142aw Fr\u0105czysty 1917 febru\u00e1r 5-\u00e9n sz\u00fcletett Chocho\u0142\u00f3wban. Tagja volt a helyi l\u00f6v\u00e9szegyletnek \u00e9s sportolt.\\n1939 j\u00fanius\u00e1ban esk\u00fct tett \u00e9s bel\u00e9pett lengyel titkosszolg\u00e1lat a front m\u00f6g\u00f6tti diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be. Ugyanennek a szervezetnek tagja lett k\u00e9t testv\u00e9re, Gustaw \u00e9s Franciszek (Franciszek harcolt a lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00faban is, ahol szint\u00e9n fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el).\\nStanis\u0142aw bekapcsol\u00f3dott a Beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6z\u00f6tteket Seg\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1ba. K\u00e9relmet \u00edrt a n\u00e9meteknek 75 \u00e9ves, betegesked\u0151 apja szabadon enged\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, ami\u00e9rt 1939. november 19-\u00e9n \u0151t is letart\u00f3ztatt\u00e1k. Miut\u00e1n 1940 febru\u00e1rj\u00e1ban szabadon engedt\u00e9k, elhat\u00e1rozta, hogy a T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre megy.\\nBudapesten a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u201eRomek\u201d b\u00e1zis\u00e1nak fut\u00e1ra lett, Jan Mazurkiewicz alez. vezet\u00e9se alatt. A kezdeti id\u0151szakban Fr\u0105czak a Sz\u00f6vets\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott p\u00e9nzt \u00e9s leveleket. 1941 okt\u00f3ber\u00e9ben Budapestr\u0151l visszat\u00e9rt a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1gba.\\nAz 1942. febru\u00e1r 22-\u00e9re virrad\u00f3 \u00e9jjel a n\u00e9metek Czerwienn\u00e9ben letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba z\u00e1rt\u00e1k. A k\u00f6ny\u00f6rtelen ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem vallott konspir\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l. A Gestapo zakopanei veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol folytat\u00f3dtak a vallat\u00e1sok. 1942. m\u00e1rcius 26-\u00e1n az auschwitz-birkenaui koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Itt bekapcsol\u00f3dott a t\u00e1borban m\u0171k\u00f6d\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba.1944. december 7-\u00e9n \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a buchenwaldi l\u00e1gerbe \u00e9s fegyvergy\u00e1rban dolgoztatt\u00e1k. 1945. febru\u00e1r 10-\u00e9n megsz\u00f6k\u00f6tt, de elfogt\u00e1k \u00e9s visszak\u00fcldt\u00e9k a t\u00e1borba. Itt \u00e9rte 1945. \u00e1prilis 11-\u00e9n az amerikai felszabad\u00edt\u00e1s. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb hazat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba. 1949-ben a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1gi szolg\u00e1lat k\u00fclf\u00f6ldi titkosszolg\u00e1latokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1dj\u00e1val \u00fajra letart\u00f3ztatta. Ism\u00e9t brut\u00e1lis vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban elengedt\u00e9k.\\n2009. febru\u00e1r 7-\u00e9n hunyt el Chocho\u0142\u00f3wban.\\nW\u0142odzimierz Szyc (\u00e1lnevei: \u201eCzarski\u201d, \u201eBiegacz\u201d) 1916. november 13-\u00e1n sz\u00fcletett. 1939-ben a lengyel hadsereg hadnagyak\u00e9nt v\u00e9gigharcolta a lengyelorsz\u00e1gi szeptemberi hadj\u00e1ratot eg\u00e9szen a kocki csat\u00e1ig, a v\u00e9dekez\u0151 harcok utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s\u00e1ig. Mindez\u00e9rt Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkeresztben r\u00e9szes\u00fclt. Ezut\u00e1n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz \u00e9s a Vars\u00f3-Zakopane-Budapest \u00fatvonalon szolg\u00e1lt. 1940. febru\u00e1r 21-\u00e9n a Gestapo a Dafne vill\u00e1ban letart\u00f3ztatta \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba hurcolta. Innen sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s ler\u00e1zva az \u0151t \u00fcld\u00f6z\u0151 Gestap\u00f3t eljutott\\nMurzasichle faluj\u00e1ba, ahol gur\u00e1l ismer\u0151sei seg\u00edtettek megszabadulni a bilincseit\u0151l, majd ezeket egy k\u00fatba dobt\u00e1k (ezek a bilicsek ma a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3k. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n Szyc visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s embercsemp\u00e9sz \u00fatvonalak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel folytatta fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1t. 1941. m\u00e1jus 24-\u00e9n m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st kapott.\\n7. A s\u00edl\u00e9cek f\u00e1b\u00f3l voltak, de az emberek vasb\u00f3l\\nHelena Marusarz\u00f3wna, 1918. janu\u00e1r 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. H\u00e9tszeres lengyel alpesis\u00ed-bajnok, az 1936-1939 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak legjobb lengyel n\u0151i s\u00edversenyz\u0151je.\\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t\u00f3l bekapcsol\u00f3dott az ellen\u00e1ll\u00e1sba, a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon teljes\u00edtett fut\u00e1rszolg\u00e1latot. A T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon parancsokat, jelent\u00e9seket \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s c\u00e9ljaira sz\u00e1nt p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtott. A szlov\u00e1k csend\u0151rs\u00e9g 1940. m\u00e1rcius 25-\u00e9n letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a Gestap\u00f3nak. Eperjesen, Muszyn\u00e1ban, majd \u00dajszandecen tartott\u00e1k fogva. K\u00ednz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rult el semmit fogvatart\u00f3inak az ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l \u2013 sem saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l, sem t\u00e1rsair\u00f3l. A tarn\u00f3wi siralomh\u00e1zba vitt\u00e9k, majd 1941 szeptember 12-\u00e9n Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban agyonl\u0151tt\u00e9k.\\nHal\u00e1la ut\u00e1n a Lengyel Hadsereg \u00e9rdem\u00e9rm\u00e9vel (k\u00e9tszeresen), Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Nagykeresztj\u00e9vel ismert\u00e9k el \u00e9rdemeit.\\nJan Marusarz, 1912-ben sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. 1933-ban Magyarorsz\u00e1g s\u00edbajnoka lett. Elindult az 1939-ben Zakopan\u00e9ban rendezett \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon is.\\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz, \u00e9s mint a budapesti lengyel katonai attas\u00e9 szem\u00e9lyes fut\u00e1ra titkos katonai inform\u00e1ci\u00f3kat sz\u00e1ll\u00edtott. 1940-ben \u0151 csemp\u00e9szte Budapestr\u0151l Zakopan\u00e9ba Krystyna Skarbek-Gi\u017cyck\u00e1t, a brit titkosszolg\u00e1latoknak (az SOE-nek \u00e9s az SAS-nek) dolgoz\u00f3 h\u00edres lengyel k\u00e9mn\u0151t.\\nTestv\u00e9rei, Stanis\u0142aw \u00e9s Helena lebuk\u00e1sa ut\u00e1n Jan Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Jugoszl\u00e1vi\u00e1n kereszt\u00fcl Palesztin\u00e1ba t\u00e1vozott, \u00e9s az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1r katon\u00e1ja lett. A Tobrukn\u00e1l zajl\u00f3 harcokban megsebes\u00fclt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Angli\u00e1b\u00f3l Kanad\u00e1ba utazott, ahol \u00e9lete h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9t elt\u00f6lt\u00f6tte.\\n1991 november 2-\u00e1n halt meg Vancouverben. Hamvait a sz\u00edv\u00e9hez olyan k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 s\u00ediugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1n sz\u00f3rt\u00e1k sz\u00e9t.\\nStanis\u0142aw Marusarz 1913 j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. S\u00edugr\u00f3k\u00e9nt \u00f6t alkalommal k\u00e9pviselte a lengyel sz\u00edneket a t\u00e9li olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon. H\u00e9tszeres vil\u00e1gbajnoki r\u00e9sztvev\u0151, 1935-ben Planic\u00e1ban vil\u00e1grekordot \u00e1ll\u00edtott fel, 1938-ban Lahtiban vil\u00e1gbajnoki ez\u00fcst\u00e9rmet nyert, sokszoros lengyel bajnok.\\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt t\u00e1trai fut\u00e1rk\u00e9nt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon sz\u00e1ll\u00edtott dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt, illetve a lengyel hadsereg katon\u00e1it. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k, ahonnan m\u00e1sodik emeleti cell\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiugorva siker\u00fclt megsz\u00f6knie.\\nStanis\u0142aw Marusarz s\u00edugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1k tervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, illetve motorversenyz\u00e9ssel is foglalkozott.\\n1993. okt\u00f3ber 29-\u00e9n h\u00e1bor\u00fa alatti parancsnoka, Wac\u0142aw Felczak temet\u00e9s\u00e9n, sz\u00edvroham k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e9rte a hal\u00e1l.\\nTev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a Virtuti Militari \u00c9rdemrend Ez\u00fcstkeresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdem\u00e9rem Lovagkeresztj\u00e9vel,\\nVit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel (k\u00e9t alkalommal), Arany \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel, az 1945. \u00c9vi Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1val, a Honi Hadsereg F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1nak Tiszteletbeli Jelv\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s 1951-ben az \u00c9rdemes Sportbajnok kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el.\\n8. Hegyi emberek a t\u00e1trai \u00f6sv\u00e9nyeken\\nWanda Modlibowska 1909. november 9-\u00e9n sz\u00fcletett Czachorow\u00f3ban. A Pozna\u0144i Egyetem vegy\u00e9szkar\u00e1n v\u00e9gzett, diplomamunk\u00e1j\u00e1t szervetlen k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00edrta.\\n1930-t\u00f3l a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klub tagja, 1932-ben \u0151 lett a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151 szakoszt\u00e1ly els\u0151 eln\u00f6ke. 1935-ben az els\u0151 lengyel n\u0151k egyikek\u00e9nt megszerezte a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151-oktat\u00f3i k\u00e9pes\u00edt\u00e9st. 1937-ben hat lengyel rekordot \u00e1ll\u00edtott fel.\\n1939-ben a harcok sor\u00e1n pil\u00f3tak\u00e9nt beh\u00edvt\u00e1k a Vez\u00e9rkari Rep\u00fcl\u0151sz\u00e1zadba, ahol alhadnagyi rangban szolg\u00e1lt. A veres\u00e9g ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ba t\u00e1vozott. Innen W\u0142adys\u0142aw Sikorski t\u00e1bornok aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Franciaorsz\u00e1gba h\u00edvt\u00e1k, ahol k\u00fcl\u00f6nleges kik\u00e9pz\u00e9st kapott rejtjelez\u00e9sb\u0151l. 1940 m\u00e1jus\u00e1ban visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba a Honi Hadsereg h\u00e1rom fut\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt, hogy a Korm\u00e1ny Hazai Delegat\u00far\u00e1j\u00e1n dolgozzon. 1941-ig hatszor tette meg a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl a Vars\u00f3-Budapest utat a Delegat\u00fara fut\u00e1rak\u00e9nt.\\n1944-ben Wanda Modlibowska (\u00e1lnevei: \u201eHalszka\u201d, \u201eSzara\u201d, \u201eMaria\u201d) r\u00e9szt vett a vars\u00f3i felkel\u00e9sben. A veres\u00e9get \u00e9s Vars\u00f3 elhagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en el\u0151sz\u00f6r Pruszk\u00f3wba ker\u00fclt \u00e1tmeneti t\u00e1borba, majd a Delegat\u00fara irod\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt Milan\u00f3wekbe ment, ahol 1945. m\u00e1rcius 4-\u00e9n letart\u00f3ztatta az NKVD. A brut\u00e1lis vallat\u00e1sok, ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rulta el a Delegat\u00fara rejtjeleit. Ezut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ban, z Ur\u00e1lhoz k\u00f6zeli berezovkai l\u00e1gerben vetett\u00e9k fogs\u00e1gba. Innen kihallgat\u00e1sra N\u00e9metorsz\u00e1gba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, de Frankfurtn\u00e1l megsz\u00f6k\u00f6tt a transzportb\u00f3l. 1946-ban visszat\u00e9rt a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klubba, ahol oktat\u00f3 lett, de emellett berep\u00fcl\u0151pil\u00f3tak\u00e9nt is dolgozott. 1949. j\u00falius 17-\u00e9n koholt v\u00e1dak alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd tiltott hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9rt 18 h\u00f3nap szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giak folyamatosan zaklatt\u00e1k \u00e9s magas v\u00e9gzetts\u00e9ge ellen\u00e9re csak nehezen tal\u00e1lt munk\u00e1t.\\n1956-ban az \u00fan. \u201eenyh\u00fcl\u00e9s\u201d ut\u00e1n bel\u00e9pett a vars\u00f3i Nyugd\u00edjas Rep\u00fcl\u0151k Klubj\u00e1ba. 1969-ben megkapta az \u00c9rdemes Sportrep\u00fcl\u0151 c\u00edmet.\\n\u00c9rdemeit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Vars\u00f3i Felkel\u00e9s Keresztj\u00e9vel, Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel ismert\u00e9k el.\\n2001. j\u00falius 11-\u00e9n \u0141\u0119\u017ceczkiben \u00e9rte a hal\u00e1l.\\nJan Bobrowski 1917 okt\u00f3ber 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben lengyel sz\u00ednekben r\u00e9szt vett a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon.\\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a szeptemberi harcok akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je volt. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, de onnan siker\u00fclt megsz\u00f6knie \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1940 elej\u00e9n bekapcsol\u00f3dott a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam munk\u00e1j\u00e1ba, majd Magyarorsz\u00e1gra ment, ahol a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra lett. Ezt a szolg\u00e1latot 1944-ig l\u00e1tta el, sz\u00e1mos alkalommal bej\u00e1rva a Zakopane-Budapest \u00e9s a Waksmund-Szepess\u00e9g-Budapest \u00fatvonalakat. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s befejezte m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyait. 1970. m\u00e1rcius 9-\u00e9n Zakopan\u00e9ban halt meg.\\nA Vit\u00e9zi \u00c9rdemkereszt \u00e9s a Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1nak birtokosa.\\nW\u0142adys\u0142aw Roj-G\u0105sienica 1917. j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon \u00e9szaki \u00f6sszetettben \u00e9s s\u00edugr\u00e1sban k\u00e9pviselte Lengyelorsz\u00e1got.\\nHarcolt a lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1ratban, majd n\u00e9met fogs\u00e1gba esett, ahonnan megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. Felvette a kapcsolatot a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llammal \u00e9s a T\u00e1tr\u00e1n\\nkereszt\u00fck Budapestre ment. 1940-1942 k\u00f6z\u00f6tt a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra volt, majd ezt k\u00f6vet\u0151en 1943-ig a magyar-jugoszl\u00e1v hat\u00e1ron vezet\u0151k\u00e9nt seg\u00edtette a nyugati lengyel egys\u00e9gekbe igyekv\u0151 lengyeleket. 1943-t\u00f3l visszat\u00e9rt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalra.\\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n visszat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s \u00fajra s\u00edz\u00e9ssel kezdett foglalkozni, majd hegyiment\u0151 lett.\\n1991. m\u00e1jus 7-\u00e9n Zakopan\u00e9ban \u00e9rte a hal\u00e1l.\\nJan \u00e9s Stanis\u0142aw Kula\\nJan 1922. febru\u00e1r 2-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. Sportol\u00f3i karrierje m\u00e1r gyerekkor\u00e1ban elindult. 17 \u00e9ves kor\u00e1ban az 1939-es zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon r\u00e9szt vev\u0151 lengyel v\u00e1logatott legfiatalabb tagja volt \u00e9s s\u00edugr\u00f3k\u00e9nt a 11. helyen v\u00e9gzett. Ugyanebben az \u00e9vben a n\u00e9metorsz\u00e1gi Feldbergben rendezett versenyen a 2. helyet \u00e9rte el. 1939-ig n\u00e9gyszeres koroszt\u00e1lyos lengyel bajnoki c\u00edmet szerzett.\\nA szeptemberi veres\u00e9get k\u00f6vet\u0151en bekapcsol\u00f3dott a f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba \u00e9s fut\u00e1r lett a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon. 1940. \u00e1prilis 1-j\u00e9n a n\u00e9metek egy feljelent\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k anyj\u00e1t \u00e9s l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t. Jan ezut\u00e1n a T\u00e1tr\u00e1n, Kass\u00e1n \u00e9s Budapesten kereszt\u00fcl Split \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel Franciaorsz\u00e1gba t\u00e1vozott \u00e9s bel\u00e9pett a lengyel hadseregbe. Kiv\u00e9teles b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t t\u00f6bb kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el. A franciaorsz\u00e1gi Belfort k\u00f6zel\u00e9ben zajl\u00f3 harcok sor\u00e1n a l\u00e1b\u00e1n megsebes\u00fclt. T\u00e1rsai elhozt\u00e1k a harcmez\u0151r\u0151l a sebes\u00fclt Jant \u00e9s \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k a sv\u00e1jci hat\u00e1rt, ahol intern\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Itt megm\u0171t\u00f6tt\u00e9k Jan l\u00e1b\u00e1t, ami ennek eredm\u00e9nyek\u00e9pp 2 cm-rel r\u00f6videbb lett. 1941-ben egy elt\u00e1voz\u00e1s idej\u00e9n Jan Kula Aros\u00e1ba utazott, ahol s\u00edugr\u00f3versenyt rendeztek. Megengedt\u00e9k neki, hogy a versenyen k\u00edv\u00fcl v\u00e9grehajtson egy ugr\u00e1st. Az ugr\u00e1ssal 67 m t\u00e1vols\u00e1got siker\u00fclt el\u00e9rnie, ami akkor vil\u00e1grekordnak sz\u00e1m\u00edtott, ezzel kiv\u00e1ltva a n\u00e9met r\u00e9sztvev\u0151k haragj\u00e1t. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rt a t\u00e1borba, ahol nemcsak t\u00e1rsai, de a sv\u00e1jciak elismer\u00e9s\u00e9ben is r\u00e9szes\u00fclt.\\n1946-ban Jan hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba, \u00e9s folytatta a sportol\u00e1st. 1947-ben \u00e9s 1950-ben orsz\u00e1gos bajnoki c\u00edmet, 1948-ban, 1953-ban \u00e9s 1954-ben orsz\u00e1gos m\u00e1sodik helyet szerzett.\\n1995-ben Zakopan\u00e9ban hunyt el.\\nStanis\u0142aw 1920. febru\u00e1r 14-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. \u00d6ccs\u00e9hez, Janhoz hasonl\u00f3an \u0151 is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a t\u00e9li sportok ut\u00e1n.\\nA lengyel veres\u00e9g ut\u00e1n Stanis\u0142aw a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban t\u00e1trai fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e1llalt. A Gestapo k\u00e9tszer is letart\u00f3ztatta, de mindk\u00e9t alkalommal siker\u00fclt megsz\u00f6knie. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik alkalommal a mozg\u00f3 vonat ablak\u00e1b\u00f3l ugrott ki, mik\u00f6zben a Gestapo \u00e9ppen Krakk\u00f3ba k\u00eds\u00e9rte. Tan\u00faja volt Helena Marusarz\u00f3wna elfog\u00e1s\u00e1nak. Ekkor a foly\u00f3ba ugorva siker\u00fclt elmenek\u00fclnie. Anyja \u00e9s testv\u00e9re letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n Stanis\u0142aw Budapesten \u00e1t Sz\u00edri\u00e1ba ment, ahol csatlakozott az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1rhoz. Az egys\u00e9g soraiban r\u00e9szt vett a tobruki \u00e9s a Monte Cassino-i harcokban, ez ut\u00f3bbi alatt s\u00falyosan megsebes\u00fclt.\\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gezt\u00e9vel hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1992. j\u00falius 2-\u00e1n itt \u00e9rte a hal\u00e1l.\\nRudolf Samardak 1908. \u00e1prilis 18-\u00e1n sz\u00fcletett a szlov\u00e1kiai Feh\u00e9rpatakon. Apja szlov\u00e1k volt, \u00e9desanyja pedig szczawnicai gur\u00e1l. \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00e1ban csal\u00e1dj\u00e1val Lengyelorsz\u00e1gba, Zakopan\u00e9ba k\u00f6lt\u00f6ztek.\\n1939 j\u00fanius\u00e1ban bel\u00e9pett a titkosszolg\u00e1lat diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be, okt\u00f3berben pedig a Feh\u00e9r Sas Szervezetbe, ahol az esk\u00fct\u00e9tel ut\u00e1n fut\u00e1rszolg\u00e1latra osztott\u00e1k be. Kiv\u00e9telesen energikus ember volt, 1939 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos alkalommal megj\u00e1rta a Zakopane-Budapest \u00fatvonalat. 1940 j\u00fanius\u00e1ban a Guba\u0142\u00f3wk\u00e1n a Gestapo letart\u00f3ztatta, de szerencs\u00e9sen megsz\u00f6k\u00f6tt. A n\u00e9metek k\u00f6r\u00f6z\u00e9st adtak ki ellene, a nyomravezet\u0151nek magas jutalmat \u00edg\u00e9rve. Egyik Magyarorsz\u00e1gra vezet\u0151 \u00fatja sor\u00e1n megl\u0151tt\u00e9k, de siker\u00fclt elmenek\u00fclnie a szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g el\u0151l \u00e9s bar\u00e1tain\u00e1l h\u00fazta meg mag\u00e1t, majd a lipt\u00f3szentmikl\u00f3si k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt. Itt a k\u00f6r\u00f6z\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k a Gestap\u00f3nak, akik a zakopanei \u201ePalace\u201d-ba hurcolt\u00e1k. Kegyetlen vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de nem adta ki t\u00e1rsait. A szigor\u00fa \u0151rizet ellen\u00e9re 1941 febru\u00e1rj\u00e1ban sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt. A Gestapo bossz\u00fab\u00f3l letart\u00f3ztatta a feles\u00e9g\u00e9t, l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t \u00e9s s\u00f3gor\u00e1t. Ez ut\u00f3bbit a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l val\u00f3 sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete sor\u00e1n meg\u00f6lt\u00e9k, a t\u00f6bbieket pedig embertelen vallat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba z\u00e1rt\u00e1k. Miut\u00e1n dekonspir\u00e1l\u00f3dott, Rudolf csatlakozott a szovjet partiz\u00e1nok V. Macnyev sz\u00e1zados (\u00e1lnev\u00e9n \u201ePatyomkin\u201d) vezette csoportj\u00e1hoz \u00e9s r\u00e9szt vett a szlov\u00e1k felkel\u00e9sben. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n Podhal\u00e9ban folytatta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy lengyel-szovjet partiz\u00e1negys\u00e9g parancsnokak\u00e9nt.\\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n Szlov\u00e1ki\u00e1ban egy f\u0171r\u00e9szmalomban dolgozott. Itt felismerte \u0151t a csehszlov\u00e1k \u00e1llambiztons\u00e1g k\u00e9t \u00fcgyn\u00f6ke, akik kor\u00e1bban a Gestap\u00f3val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 szlov\u00e1k csend\u0151r\u00f6k voltak. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, megk\u00ednozt\u00e1k \u00e9s 1950. j\u00fanius 8-\u00e1n Eperjesen meggyilkolt\u00e1k. Maradv\u00e1nyait m\u00e1ig nem siker\u00fclt megtal\u00e1lni.\\n9. Bajban ismerszik meg az igazi bar\u00e1t\\n1939-ben Hitlernek adott v\u00e1lasz\u00e1ban Teleki P\u00e1l, a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g minisztereln\u00f6ke kijelentette: \u201eSemmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem engedhetj\u00fck meg n\u00e9met csapatoknak egy magyarorsz\u00e1gi vas\u00fatvonalon \u00e1tsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1tvonul\u00e1s\u00e1t Lengyelorsz\u00e1gba. Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a nemzeti becs\u00fclet \u00fcgye, hogy Lengyelorsz\u00e1g ellen semminem\u0171 katonai akci\u00f3ban nem vehet r\u00e9szt.\u201d\\nNem ez volt az els\u0151 alkalom, hogy Teleki P\u00e1l kimutatta bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t \u00e9s seg\u00edt\u0151 kezet ny\u00fajtott Lengyelorsz\u00e1gnak. 1939 \u0151sz\u00e9n a magyar-lengyel hat\u00e1rt kb. 60 ezer lengyel l\u00e9pte \u00e1t, akik sz\u00e1m\u00e1ra a magyarok biztos\u00edtott\u00e1k a t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9s a norm\u00e1lis \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9teleket. A Teleki-korm\u00e1ny sz\u00edv\u00e9lyes hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fel\u00e1llt a Lengyel Menek\u00fclteket V\u00e9delmez\u0151 Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1g, amit a magyar korm\u00e1ny az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny k\u00e9pviselet\u00e9nek ismert el. Lengyel iskol\u00e1k, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezetek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A veres\u00e9g ut\u00e1n ide \u00e9rkez\u0151 katonai menek\u00fclteket intern\u00e1lt\u00e1k \u00e9s magyar vezet\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 t\u00e1borokban helyezt\u00e9k el. A lengyel katon\u00e1k nagyfok\u00fa szabads\u00e1got \u00e9lveztek: rendszeres zsoldot kaptak, rendszeresen kij\u00e1rhattak a t\u00e1borokb\u00f3l \u00e9s munk\u00e1t v\u00e1llalhattak a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken. A magyar vezet\u00e9s ilyet\u00e9n hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa megk\u00f6nny\u00edtette a konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1t is. Nagyon fontos szerepet j\u00e1tszott a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a budapesti Lengyel Int\u00e9zet is, amit a magyar korm\u00e1ny a n\u00e9met nyom\u00e1s ellen\u00e9re az ide \u00e9rkez\u0151 lengyelekhez hasonl\u00f3an igyekezett megv\u00e9deni. A magyarok seg\u00edts\u00e9g\u00e9nek h\u00e1la a lengyelek tov\u00e1bbindulhattak Franciaorsz\u00e1gba, hogy az ott alakul\u00f3 lengyel egys\u00e9gekhez csatlakozzanak. \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy a magyar \u00e1llam tiszt\u00e1ban volt a lengyel szervezetek \u00e9s kirendelts\u00e9gek konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s azt minden eszk\u00f6zzel t\u00e1mogatta.\\n\u00d6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a vars\u00f3i felkel\u00e9s kit\u00f6r\u00e9skor (amiben egy\u00e9bir\u00e1nt t\u00f6bb t\u00e1trai fut\u00e1r is r\u00e9szt vett) Lengyel B\u00e9la alt\u00e1bornagy, a II. Tartal\u00e9khadtest magyar parancsnoka, amikor \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l a tervr\u0151l, hogy a hadtestet a felkel\u0151k ellen bevess\u00e9k, tiltakoz\u00e1s\u00e1t fejezte ki \u00e9s \u00edgy t\u00e1j\u00e9koztatta n\u00e9met feletteseit: \u201e\u2026a magyarok nincsenek Lengyelorsz\u00e1ggal hadi\u00e1llapotban, \u00e9s el\u0151fordulhat, hogy az egys\u00e9geim megtagadj\u00e1k a parancs v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t [\u2026]\u201d\\nA fut\u00e1r\u00fatvonalak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben szint\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak a szlov\u00e1kok, akik saj\u00e1t aut\u00f3ikkal vitt\u00e9k el a magyar hat\u00e1rig, ahonnan a fut\u00e1rok gyalog tett\u00e9k meg az utat a legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sig. A vissza\u00faton a hat\u00e1ron vett\u00e9k fel a fut\u00e1rokat \u00e9s a T\u00e1tra l\u00e1baihoz vitt\u00e9k \u0151ket. Szlov\u00e1kok otthonaiban voltak azok a pontok is, ahol a fut\u00e1rok \u00e9jszak\u00e1zhattak, ehettek \u00e9s pihenhettek. A Hlinka-g\u00e1rdist\u00e1k terrorja ellen\u00e9re a szlov\u00e1kok seg\u00edtettek a lengyel fut\u00e1roknak, m\u00e9g ha ezzel kock\u00e1ztatt\u00e1k is saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9t.\\nhttps:\/\/youtu.be\/CPBo4OVKsFc\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg\",\"width\":1810,\"height\":2560},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\",\"name\":\"Instytut Polski w Budapeszcie\",\"description\":\"Instytuty Polskie\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"pl-PL\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/419f42c17704d0a78250bf0c7858df52\",\"name\":\"jergert\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/8929296b454dc3d29ecb811f4703b7f3?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/8929296b454dc3d29ecb811f4703b7f3?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"jergert\"},\"sameAs\":[\"http:\/\/jergert\",\"jergert\"],\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/author\/jergert\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - Instytut Polski w Budapeszcie","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/","og_locale":"pl_PL","og_type":"article","og_title":"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain - Instytut Polski w Budapeszcie","og_description":"A projektr\u0151l A \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain&#8221; nevet visel\u0151 projekt a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g &#8222;Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, [&hellip;]","og_url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/","og_site_name":"Instytut Polski w Budapeszcie","article_published_time":"2021-06-03T07:31:52+00:00","article_modified_time":"2021-09-27T12:17:36+00:00","og_image":[{"width":1810,"height":2560,"url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"jergert","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Napisane przez":"jergert","Szacowany czas czytania":"23 minuty"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"event","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/","name":"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain","isPartOf":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#primaryimage"},"image":["https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-212x300.jpg","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-724x1024.jpg","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg"],"thumbnailUrl":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg","datePublished":"2021-06-03T07:31:52+02:00","dateModified":"2021-09-27T12:17:36+02:00","author":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/419f42c17704d0a78250bf0c7858df52"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#breadcrumb"},"inLanguage":"pl-PL","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/"]}],"@context":"https:\/\/schema.org","startDate":"2021-06-16","endDate":"2021-08-31","eventStatus":"EventScheduled","eventAttendanceMode":"OfflineEventAttendanceMode","location":{"@type":"place","name":"","address":"","geo":{"@type":"GeoCoordinates","latitude":"","longitude":""}},"description":"A projektr\u0151l\nA \u201eT\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain\" nevet visel\u0151 projekt a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsas\u00e1g \"Rados\u0142aw Alakulat\u201d hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 csoport kezdem\u00e9nyez\u00e9se, amely a lengyelorsz\u00e1gi Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9vel \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zettel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sul meg. A v\u00e1llalkoz\u00e1s c\u00e9lja az, hogy k\u00f6zelebb hozza a ma ember\u00e9hez a fut\u00e1rok alakj\u00e1t, akik 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1tra hegyein kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak parancsokat, p\u00e9nzt, mikrofilmeket, \u00e9s a n\u00e9met \u00e9s szovjet megsz\u00e1ll\u00f3k lengyelorsz\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 jelent\u00e9seket. Ezen k\u00edv\u00fcl seg\u00edtettek Magyarorsz\u00e1gra jutni azoknak a lengyel tiszteknek \u00e9s k\u00f6zkaton\u00e1knak, akik a nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadsereg soraiban akart\u00e1k folytatni a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3k ellen, illetve a letart\u00f3ztat\u00e1ssal fenyegetett civileknek is.\nA korszak h\u0151sei azok a t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, hegyiment\u0151k, kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s sokszoros bajnok s\u00edz\u0151k, illetve azok az egyszer\u0171 emberek, akik saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9nek kock\u00e1ztat\u00e1s\u00e1val a vesz\u00e9lyes fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e9gezve teljes\u00edtett\u00e9k k\u00f6teless\u00e9g\u00fcket a Haza ir\u00e1nt. Sokuk \u00e9let\u00e9t adta a Lengyelorsz\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt folytatott harcban.\nA ma m\u00e1r mindenki \u00e1ltal j\u00f3l ismert t\u00e1trai hegyi \u00f6sv\u00e9nyek \u00e9veken \u00e1t n\u00e9ma tan\u00fai voltak \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fcknek \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1guknak. Eml\u00e9kezet\u00fcket meg kell \u0151rizn\u00fcnk, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00faja fel kell fedezn\u00fcnk.\nA projekt tiszteletbeli v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9t Lengyelorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9ge visszanyer\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Eln\u00f6ke, Andrzej Duda v\u00e1llalta el. A projekt t\u00e1rsszervez\u0151i: a Nemzeti Eml\u00e9kezet Int\u00e9zet\u00e9nek Nemzeti Oktat\u00e1si Irod\u00e1ja \u00e9s a budapesti Lengyel Int\u00e9zet. A szervez\u0151k k\u00f6sz\u00f6netet nyilv\u00e1n\u00edtanak a projekt szponzor\u00e1nak, a Halina Konopnicka Lott\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1nynak; a szakmai partnereknek: a Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1rnak \u00e9s a T\u00e1trai M\u00fazeumnak; illetve a projekt m\u00e9diapartner\u00e9nek, a \u201eW Sieci Historii\u201d magazinnak.\nhttps:\/\/youtu.be\/pOndAHYABKQ\nAz egyes\u00fclet tagjai 2021. j\u00fanius 16-\u00e1n kezdt\u00e9k meg \u00fatjukat Vars\u00f3b\u00f3l, majd Zakop\u00e1n\u00e9n kereszt\u00fcl Podbanszk\u00f3t \u00e9s Kass\u00e1t \u00e9rintve \u00e9rt\u00e9k el \u00fati c\u00e9ljukat, Budapestet.\nJ\u00fanius 18-\u00e1n, d\u00e9lel\u0151tt 11.00 \u00f3rakor \u00e9rkeztek meg a magyar f\u0151v\u00e1rosba, a Lengyel Int\u00e9zet sz\u00e9khely\u00e9re. A t\u00far\u00e1r\u00f3l filmanyag is k\u00e9sz\u00fclt. A t\u00e1trai fut\u00e1rokat bemutat\u00f3, Nagymez\u0151 utcai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben l\u00e1that\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2021. augusztus 31-ig tekinthet\u0151 meg, minden h\u00e9tk\u00f6znap 9.00-17.00 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt. \n1. A t\u00e1trai fut\u00e1rok\nM\u00e1r 1939 szeptember\u00e9ben, a harcok sor\u00e1n megkezdt\u00e9k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Lengyel diplomat\u00e1kat, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it \u00e9s a letart\u00f3ztat\u00e1s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 polg\u00e1ri lakoss\u00e1got seg\u00edtett\u00e9k abban, hogy eljussanak Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9re.\nAmikor a megsz\u00e1llt ter\u00fcleteken szervez\u0151dni kezdett a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, hogy megteremts\u00e9k az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1nnyal \u00e9s a f\u0151parancsnokkal. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Budapesten b\u00e1zisokat, vagyis \u00e1tmen\u0151\u00e1llom\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtottak fel, hogy biztos\u00edts\u00e1k a h\u00e1tteret a jelent\u00e9seket, dokumentumokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 fut\u00e1roknak. A fut\u00e1rok \u00fatvonala a T\u00e1tra nehezen j\u00e1rhat\u00f3 \u00e9s vesz\u00e9lyes \u00f6sv\u00e9nyein \u00e1t vezetett. Ezeken csak a legjobb \u00e9s legvakmer\u0151bb \u00f6nk\u00e9ntesek tudtak \u00e1tkelni, akik megedz\u0151dtek a hegyit\u00far\u00e1kon, telve voltak hazafis\u00e1ggal \u00e9s hittel, \u00e9s megfelel\u0151en ismert\u00e9k a terepet is. Ezek az emberek hamarosan beker\u00fcltek a T\u00e1tra legend\u00e1i k\u00f6z\u00e9.\nH\u00e1bor\u00fa el\u0151tti sportol\u00f3k, t\u00e1trai hegyivezet\u0151k, helyi gur\u00e1lok, s\u00edbajnokok. \u0150k v\u00e1llalt\u00e1k magukra a fut\u00e1rszolg\u00e1lat neh\u00e9z feladat\u00e1t, \u00edgy v\u00e9ve fel a harcot a megsz\u00e1ll\u00f3kkal, akik b\u00e1rmikor\nhal\u00e1lra \u00edt\u00e9lhett\u00e9k nemcsak \u0151ket, de szeretteiket is. Ennek ellen\u00e9re h\u0171s\u00e9ggel \u00e9s hazaszeretettel l\u00e1tt\u00e1k el feladatukat.\nA fut\u00e1rszolg\u00e1lat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb tucatnyi olyan szem\u00e9ly, k\u00f6zt\u00fck magyarok \u00e9s szlov\u00e1kok is seg\u00edtett\u00e9k, akik a fut\u00e1r\u00fatvonal ment\u00e9n biztos\u00edtottak rejtekhelyet \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st a fut\u00e1roknak, Zakopan\u00e9ban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n pedig tal\u00e1lkoz\u00f3- \u00e9s rejtekhelyek, rakt\u00e1rak \u00e9s a hegyeken \u00e1tkelni k\u00e9sz\u00fcl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra gy\u00fclekez\u0151pontok h\u00e1l\u00f3zata m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\nSz\u00e1mos fut\u00e1r \u00e9s csal\u00e1dtagjaik az \u00e9let\u00fckkel fizettek a haza szolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, amikor a n\u00e9met vagy szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fcltek. Sok elfogott fut\u00e1rt a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokban gyilkoltak meg, m\u00e1sokat a vallat\u00e1sok sor\u00e1n k\u00ednoztak hal\u00e1lra. A kor\u00e1bbi \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 lett a helyi Gestapo f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa, elnyerve a \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d nevet, \u00e9s ez\u00e1ltal n\u00e9ma tan\u00faj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az elfogottak megk\u00ednz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s vallat\u00e1s\u00e1nak. Pinceszinten l\u00e9v\u0151 helys\u00e9geinek falain m\u00e1ig l\u00e1that\u00f3k az itt raboskod\u00f3k al\u00e1\u00edr\u00e1sai.\nA sz\u00e1mos vesz\u00e9ly ellen\u00e9re a Zakopan\u00e9n, Chocho\u0142\u00f3won \u00e9s Waksmundon, majd a T\u00e1tr\u00e1n, Rozsny\u00f3n \u00e9s Kass\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon folyamatosan \u00e9rkeztek a Nyugaton szervez\u0151d\u0151 lengyel hadseregbe bel\u00e9pni v\u00e1gy\u00f3 katon\u00e1k. A m\u00e1sik ir\u00e1nyban Lengyelorsz\u00e1gba fegyverek \u00e9s p\u00e9nz \u00e1ramlott a f\u00fcggetlens\u00e9gi harc sz\u00fcks\u00e9gleteire vagy parancsok h\u00e1tzs\u00e1kokba rejtve vagy ruh\u00e1kba varrva. A legf\u0151bb azonban, amit a fut\u00e1rok magukkal hoztak, a rem\u00e9ny \u00e9s a gy\u0151zelembe vetett hit volt. Megk\u00fczd\u00f6ttek a n\u00e9met bes\u00fag\u00f3kkal \u00e9s hadsereggel, a neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel \u00e9s a term\u00e9szet k\u00f6ny\u00f6rtelen er\u0151ivel. Sokuk \u00f6r\u00f6kre ottmaradt ezeken az \u00f6sv\u00e9nyeken.\n\u00c1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fck n\u00e9lk\u00fcl az ellens\u00e9get soha nem lehetett volna legy\u0151zni. Ez\u00e9rt a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam t\u00e1trai fut\u00e1rainak eml\u00e9k\u00e9t meg kell \u0151rizni, \u00f6sv\u00e9nyeiket pedig \u00fajra fel kell fedezni.\n2. Zakopane a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt\nZakopan\u00e9ba \u00e9rkez\u00e9s\u00fckez k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9metek elfoglalt\u00e1k a hotelek \u00e9s panzi\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, hogy hadk\u00f3rh\u00e1zakat alak\u00edtsanak ki sebes\u00fclt katon\u00e1knak \u00e9s \u201eNur f\u00fcr Deutsche\u201d pihen\u0151helyeket hozzanak l\u00e9tre.\nHamar fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t k\u00f6zigazgat\u00e1sukat, a v\u00e1rost \u00e9s a hegyeket pedig k\u00f6rbevett\u00e9k a Grenzschutz \u0151rhelyeivel. A v\u00e1rosban fel\u00e1ll\u00edtotta k\u00e9pviseleteit a n\u00e9met h\u00edrszerz\u00e9s, a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a Gestapo is.\n3. A n\u00e9met terror\nA kor\u00e1bbi zakopanei \u201ePalace\u201d panzi\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1939 november\u00e9ben a Geheime Staatspolizei, ismertebb nev\u00e9n a Gestapo foglalta el. A panzi\u00f3t nemsok\u00e1ra \u201ePodhale veszt\u0151helye\u201d n\u00e9ven kezdt\u00e9k emlegetni a n\u00e9metek itteni vallat\u00e1si m\u00f3dszereinek \u00e1llatiass\u00e1ga miatt.\nA Gestapo \u00e1ltal letart\u00f3ztatott fut\u00e1rok \u00e9s civilek k\u00f6z\u00fcl sokakat megk\u00ednoztak a \u201ePalace\u201d kazamat\u00e1iban, p\u00e9ld\u00e1ul Helena \u00e9s Stanis\u0142aw Marusarzt, Wincenty Galic\u00e1t, W\u0142odzimierz Szycet \u00e9s boldog Piotr Da\u0144kowskit.\nSok fut\u00e1rt gyilkoltak meg itt vagy a k\u00f6zelben, p\u00e9ld\u00e1ul a Nowotarska utcai temet\u0151ben. M\u00e1sok Krakk\u00f3ba ker\u00fcltek a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n a v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcli falvakban vagy a niepo\u0142omicei rengetegben agyonl\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A lengyel hazafiak k\u00ednz\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik helysz\u00edne az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor lett, ahov\u00e1 m\u00e1r az els\u0151 transzportokkal \u00e9rkeztek podhalei lakosok. A t\u00e1borba ker\u00fclt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Wincenty Galica, Bronis\u0142aw Czech, Stanis\u0142aw Fr\u0105czysty \u00e9s Zofia Marusarz\u00f3wna is. A becsl\u00e9sek szerint a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9be \u00f6sszesen kb. 2000 f\u0151t hurcolt a Gestapo, akik k\u00f6z\u00fcl 400-at meggyilkoltak.\nA hegyi mened\u00e9kh\u00e1zakat \u00e1tvette a n\u00e9met Grenzschutz, vagyis a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g, akik a hegyi s\u00e1vban \u00e9s a t\u00e1trai turista\u00fatvonalakon folyamatosan j\u00e1r\u0151r\u00f6ztek.\n4. A megt\u00f6rhetetlen n\u0151i fut\u00e1rok\nA fut\u00e1rok m\u0171k\u00f6d\u00e9se lehetetlen lett volna a Zakopan\u00e9ban, Ko\u015bcielisk\u00f3ban Chocho\u0142\u00f3wban \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n szervez\u0151d\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3helyek h\u00e1l\u00f3zata n\u00e9lk\u00fcl.\nEzek a pontok f\u0151k\u00e9nt az itteni lakosok otthonaiban szervez\u0151dtek, ezekbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k le az \u00f6sszek\u00f6t\u0151k a \u201ek\u00fcldem\u00e9nyeket\u201d, amiket Vars\u00f3b\u00f3l vagy Krakk\u00f3b\u00f3l hoztak magukkal. Itt vett\u00e9k \u00e1t \u0151ket a fut\u00e1rok, hogy azut\u00e1n elinduljanak a hossz\u00fa \u00fatra a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre. Ezeken a tal\u00e1lkoz\u00f3helyeken rejt\u0151ztek el a Lengyel Hadsereg katon\u00e1i vagy a civilek, akik szerettek volna Magyarorsz\u00e1gra, majd Franciaorsz\u00e1gba eljutni, de b\u00fav\u00f3hely\u00fcl szolg\u00e1ltak a Lengyelorsz\u00e1gba post\u00e1val vissza\u00e9rkez\u0151 fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra is.\nA tal\u00e1lkoz\u00f3helyek gyakran a n\u00e9metek \u00e1ltal elfoglalt objektumok k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben voltak. Az \u00e9p\u00fcletek n\u00e9melyike, p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eStokrotka\u201d panzi\u00f3, ami a \u201ePalace\u201d-t\u00f3l \u00e9s a Wehrmacht katon\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott \u201eTelimena\u201d panzi\u00f3t\u00f3l is 2-300 m\u00e9terre helyezkedett el, m\u00e9g ma is \u00e1ll.\nA \u201eTelimen\u00e1t\u201d a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n Maria Drzewiecka b\u00e9relte, aki egy\u00fattal tal\u00e1lkoz\u00f3helyet is m\u0171k\u00f6dtetett a fut\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. L\u00e1nya, Stanis\u0142awa \u00f6sszek\u00f6t\u0151 volt, \u0151 vitte tov\u00e1bb a fut\u00e1rok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Budapestr\u0151l elhozott fegyvereket \u00e9s p\u00e9nzt Krakk\u00f3ba.\n1941 augusztus\u00e1ban mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta a zakopanei Gestapo. A kezdeti vallat\u00e1s ut\u00e1n Maria Drzewieck\u00e1t a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l Krakk\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s a Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6n n\u0151i r\u00e9szleg\u00e9be z\u00e1rt\u00e1k. Brut\u00e1lis vallat\u00e1sok ut\u00e1n mindkettej\u00fcket \u00e1tvitt\u00e9k az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba, ahol 1942 okt\u00f3ber\u00e9ben meggyilkolt\u00e1k \u0151ket.\nWiktoria Fedak\u00f3wna (\u00e1lneve: \u201eU\u015bka\u201d) 1917-ben sz\u00fcletett, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st tanult. 1939 \u0151sz\u00e9n Zakopan\u00e9ban lakott az \u00e9desanyja, Maria tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u201eDafne\u201d vill\u00e1ba, ahol tal\u00e1lkoz\u00f3pontot tartott fenn. A Gestapo 1940. febru\u00e1r 20-\u00e1n mindkettej\u00fcket letart\u00f3ztatta. Podhale veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l, a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l ut\u00e1n a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe vitt\u00e9k \u0151ket. Wiktoria, hogy \u00e9desanyj\u00e1t megmentse, mindent mag\u00e1ra v\u00e1llalt. Hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s 1940 j\u00falius\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k.\nMaria Badkiewicz Nowy Targ-i lakos a nyugati lengyel fegyveres er\u0151kbe bel\u00e9pni k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00f6nk\u00e9nteseket csemp\u00e9szte \u00e1t a z\u00f6ldhat\u00e1ron, emellett a fut\u00e1roknak is sz\u00e1ll\u00e1st biztos\u00edtott. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd a \u201ePalace\u201d-ban tartott\u00e1k fogva \u00e9s vallatt\u00e1k. 1941. szeptember 12-\u00e9n a tarn\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k. Innen a ravensbr\u00fccki n\u00e9met koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba ker\u00fclt, ahol 1943-ban \u00e9hen halt.\nMaria Ku\u0142ach zakopanei lakost 1939 k\u00f6zep\u00e9n szervezte be a Titkos Katonai Szervezet. A n\u00e9metek 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k, el\u0151sz\u00f6r a zakopanei \u201ePalace\u201d-ban, majd a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nben. 1942 \u00e1prilis 27-\u00e9n Krakk\u00f3b\u00f3l a n\u0151i rabok els\u0151 transzportj\u00e1val az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k (a t\u00e1borban a 6859. sz\u00e1mot kapta), ahol k\u00e9s\u0151bb meggyilkolt\u00e1k.\n5. Az els\u0151 t\u00e1trai fut\u00e1rok list\u00e1ja (nem teljes):\n1. Bobowski Jan - 1940- 1944, a budapesti \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n2. Balcarek- Bobowska Ma\u0142gorzata - 1940 \u2013 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n3. Dancyszyn Zbigniew \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Auschwitzban meggyilkolt\u00e1k\n4. Fr\u0105czysty Andrzej - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\n5. Fr\u0105czysty Gustaw \u2013 1943-ban csatlakozott a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kh\u00f6z\n6. Fr\u0105czysty Stanis\u0142aw - 1941-t\u0151l egy politikai sz\u00ednezet\u0171 szervezet fut\u00e1ra, 1942 febru\u00e1rj\u00e1ban letart\u00f3ztatt\u00e1k\n7. Freisler Jan \u2013 1940-t\u0151l a Delegat\u00fara, vagyis az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 korm\u00e1ny f\u00f6ldalatti k\u00e9pviselet\u00e9nek fut\u00e1ra\n8. Grodzicki Feliks \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Lengyelorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 besziv\u00e1rg\u00e1s parancsnokhelyettes\u00e9nek nevezt\u00e9k ki, 1943-t\u00f3l \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\n9. Grzyb Stefan \u2013 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\n10. Klaper Feliks \u2013 b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l sz\u00f6k\u00e9s sor\u00e1n a n\u00e9metek lel\u0151tt\u00e9k\n11. Koterba Franciszek - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n12. Kula Jan - 1940 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\n13. Kula Stanis\u0142aw - 1940 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\n14. Krzeptowski J\u00f3zef \u2013 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\n15. Lenc Rudolf - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\n16. Le\u015bniak Ludwika - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n17. \u0141o\u017ca\u0144ski Jan - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n18. Marek Antoni - 1940 v\u00e9g\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd agyonl\u0151tt\u00e9k\n19. Mastalski J\u00f3zef - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\n20. Mastalski Maciej - 1940 k\u00f6zep\u00e9n nyugatra jutott\n21. Mastalski Wojciech \u201eLewy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\n22. Mastalski Wojciech \u201ePrawy\u201d- \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\n23. Marusarz\u00f3wna Helena \u2013 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k\n24. Marusarz Stanis\u0142aw \u2013 1942-t\u0151l Magyarorsz\u00e1gon, egy polg\u00e1ri menek\u00fclteknek fenntartott t\u00e1borban\n25. Motyka Stanis\u0142aw - 1941-ben a Dun\u00e1ba fulladt\n26. Nowak Jan - 1941 k\u00f6zep\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k\n27. Paczy\u0144ski Leon - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n28. Podstawski Jan \u2013 1942-t\u0151l r\u00e9szt vett a zsid\u00f3k Szlov\u00e1ki\u00e1ba menek\u00edt\u00e9s\u00e9ben\n29. Podczerwi\u0144ski Andrzej \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\n30. Przybylski Bronis\u0142aw- 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\n31. Roman Franciszek \u2013 be\u00e1llt a partiz\u00e1nok k\u00f6z\u00e9\n32. Roj-G\u0105sienica W\u0142adys\u0142aw - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n33. Samardak J\u00f3zef - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\n34. So\u0142tysik Kazimierz - 1941-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\n35. Steczowicz Anna - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n36. Stramka Roman - 1940 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Delegat\u00fara fut\u00e1ra\n37. Szczudlik Antoni - 1940-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k\n38. Szyc W\u0142odzimierz - 1941 m\u00e1jus\u00e1ban tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tragikusan elhal\u00e1lozott\n39. Ta\u0144ska-Kwapi\u0144ska Izabella \u2013 1940-ben fut\u00e1rk\u00e9nt dekonspir\u00e1l\u00f3dott; \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\n40. Wilk-Gackowa Zofia - 1940- 1944, a \u201eRomek\u201d- \u201eLiszt\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra\n41. Wr\u00f3blewski Aleksander \u2013 1940-ben \u00e1tir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kbe\n42. Wrzesiak Czes\u0142aw \u2013 1943-t\u00f3l a a nyugati Lengyel Fegyveres Er\u0151kben\n43. \u017burowska Halina \u2013 1940 j\u00fanius\u00e1ban \u00e1tt\u00e9rt a Lengyelorsz\u00e1gon bel\u00fcli munk\u00e1ra\n44. Juh\u00e1sz Emma - 1940- 1944, magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig\n45. Juh\u00e1sz Ern\u0151 (Emma testv\u00e9re) \u2013 magyar fut\u00e1r \u00e9s vezet\u0151 a szlov\u00e1k hat\u00e1rig; 1941. okt\u00f3ber 26-\u00e1n Tobrukn\u00e1l a lengyel hadsereg soraiban harcolva esett el.\n6. T\u00e1trai hegyivezet\u0151k\nJ\u00f3zef Krzeptowski \u201eUjek\u201d 1904-ben, Krzept\u00f3wkiban sz\u00fcletett. 19 \u00e9vesen t\u00e1trai hegyivezet\u0151 lett, 1934-t\u0151l pedig csatlakozott a T\u00e1trai \u00d6nk\u00e9ntes Hegyiment\u0151kh\u00f6z.\n1939 m\u00e1jus\u00e1ban J\u00f3zef bel\u00e9pett a Lengyel Hadsereg Vez\u00e9rkara II. Csoportf\u0151n\u00f6ks\u00e9g (a lengyel katonai h\u00edrszerz\u00e9s) \u00e1ltal a h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9re szervezett diverzi\u00f3s csoportba. 1939 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 1944-ig folyamatosan fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9s a Honi Hadsereg soraiban, a Lengyel Hadsereg katon\u00e1it vezetve \u00e1t a hegyeken, illetve p\u00e9nzt, dokumentumokat \u00e9s jelent\u00e9seket sz\u00e1ll\u00edtva. A \u201et\u00e1trai fut\u00e1rok kir\u00e1ly\u00e1nak\u201d h\u00edvt\u00e1k.\n1945-ben a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151en J\u00f3zef Krzeptowskit letart\u00f3ztatta az NKVD \u00e9s a Honi Hadseregben folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt szovjet l\u00e1gerbe k\u00fcldt\u00e9k az Altaj-hegys\u00e9gbe. A Gulagon t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba szeretett hegyei k\u00f6z\u00e9 \u00e9s hegyivezet\u0151k\u00e9nt kezdett dolgozni. 1971. \u00e1prilis 13-\u00e1n hunyt el.\nWac\u0142aw Felczak 1916. m\u00e1jus 29-\u00e9n sz\u00fcletett Gulbic\u00e9ben, hazafias trad\u00edci\u00f3kat \u00e1pol\u00f3 csal\u00e1dba. \u0150seit szib\u00e9riai sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9gi felkel\u00e9sekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck\u00e9rt.\nAz \u00e9retts\u00e9git k\u00f6vet\u0151en a Pozna\u0144i Egyetemen kezdett t\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba. Itt egy professzora javaslat\u00e1ra belefogott a magyar nyelv tanul\u00e1s\u00e1ba \u00e9s a magyar-lengyel kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kezdett foglalkozni. 1936-ban utazott els\u0151 alkalommal Magyarorsz\u00e1gra, hogy egy ny\u00e1ri kurzuson magyarul tanuljon. A nyelvet nagyon hamar magas szinten elsaj\u00e1t\u00edtotta. 1938-t\u00f3l 1939 k\u00f6zep\u00e9ig Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodott, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tanulm\u00e1nyozza \u00e9s anyagot gy\u0171jts\u00f6n doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se kereszt\u00fclh\u00fazta Felczak terveit. Miut\u00e1n sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lt Franciaorsz\u00e1gba eljutni, hogy csatlakozzon az ott form\u00e1l\u00f3d\u00f3 lengyel hadsereghez, Wac\u0142aw visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s felvette a kapcsolatot a f\u00f6ldalatti szervezetekkel. A F\u00fcggetlens\u00e9gi Szervezetek K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l azt az utas\u00edt\u00e1st kapta, hogy jusson el Budapestre \u00e9s ott hozzon l\u00e9tre egy kirendelts\u00e9get a P\u00e1rizsban tart\u00f3zkod\u00f3 lengyel korm\u00e1ny \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 konspir\u00e1ci\u00f3s szervezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A nyelv ismerete \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9gei megk\u00f6ny\u00edtett\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra a feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t.\nA Felczak \u00e1ltal megszervezett kirendelts\u00e9g folyamatosan biztos\u00edtotta a fut\u00e1rkapcsolatot Vars\u00f3 \u00e9s Budapest k\u00f6z\u00f6tt 1944-ig, Magyarorsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ig. Wac\u0142aw maga t\u00f6bb tucatszor j\u00e1rta meg a Budapest-Zakopane \u00fatvonalat, dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtva.\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge nem jelentette Wac\u0142aw Felczak fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t. T\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokba kezdett a p\u00e1rizsi Sorbonne-on, \u00e9s az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny\nbizalmi emberek\u00e9nt London \u00e9s Vars\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zott. M\u0171k\u00f6d\u00e9se nem ker\u00fclte el a kommunista \u00e1llambiztons\u00e1g figyelm\u00e9t. 1948-ban a cseh StB letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giaknak. 1951-ben a mokot\u00f3wi b\u00f6rt\u00f6n X. sz. pavilonj\u00e1ba z\u00e1rt\u00e1k \u00e9s \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. A mokot\u00f3wi, a rawiczi \u00e9s a wronki b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben t\u00f6lt\u00f6tt raboskod\u00e1sa, illetve a vallat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok t\u00f6nkretett\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. 1957-ben amneszti\u00e1val szabadult.\nMint a Honi Hadsereg, k\u00e9s\u0151bb pedig a londoni korm\u00e1ny fut\u00e1r\u00e1t \u00e9s politikai foglyot a kommunist\u00e1k megfigyelt\u00e9k, \u00e9s munk\u00e1t is nehezen tal\u00e1lt. 1958-ban felvett\u00e9k a Jagell\u00f3 Egyetem \u00daj \u00e9s Leg\u00fajabbkori T\u00f6rt\u00e9nelmi Tansz\u00e9k\u00e9re. Itt folytatta a h\u00e1bor\u00fa alatt megszakadt doktori tanulm\u00e1nyait, disszert\u00e1ci\u00f3ja a \u201eMagyar nemzetis\u00e9gi politika az 1848-as forradalom kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt\u201d c\u00edmet viselte. A 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben a Magyar-Lengyel T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi Vegyesbizotts\u00e1g vezet\u0151je volt, tagja volt t\u00f6bb magyar tudom\u00e1nyos t\u00e1rsulatnak \u00e9s a Vars\u00f3i Egyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1ban is r\u00e9szt vett.\nWac\u0142aw Felczak a magyar \u00fcgyek nagyk\u00f6vete volt Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s a lengyelek\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon. 1994 okt\u00f3ber 23-\u00e1n, a magyar forradalom \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n hunyt el Vars\u00f3ban. A zakopanei P\u0119ksowy Brzyzek temet\u0151ben nyugszik.\n1944-ben fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1\u00e9rt megkapta a legmagasabb lengyel katonai kit\u00fcntet\u00e9s, a Virtuti Militari V. oszt\u00e1ly\u00fa keresztj\u00e9t. Hal\u00e1la ut\u00e1n a Polonia Restituta \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki.\nStanis\u0142aw Fr\u0105czysty 1917 febru\u00e1r 5-\u00e9n sz\u00fcletett Chocho\u0142\u00f3wban. Tagja volt a helyi l\u00f6v\u00e9szegyletnek \u00e9s sportolt.\n1939 j\u00fanius\u00e1ban esk\u00fct tett \u00e9s bel\u00e9pett lengyel titkosszolg\u00e1lat a front m\u00f6g\u00f6tti diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be. Ugyanennek a szervezetnek tagja lett k\u00e9t testv\u00e9re, Gustaw \u00e9s Franciszek (Franciszek harcolt a lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00faban is, ahol szint\u00e9n fut\u00e1rszolg\u00e1latot l\u00e1tott el).\nStanis\u0142aw bekapcsol\u00f3dott a Beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6z\u00f6tteket Seg\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1ba. K\u00e9relmet \u00edrt a n\u00e9meteknek 75 \u00e9ves, betegesked\u0151 apja szabadon enged\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, ami\u00e9rt 1939. november 19-\u00e9n \u0151t is letart\u00f3ztatt\u00e1k. Miut\u00e1n 1940 febru\u00e1rj\u00e1ban szabadon engedt\u00e9k, elhat\u00e1rozta, hogy a T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre megy.\nBudapesten a Fegyveres Harci Sz\u00f6vets\u00e9g \u201eRomek\u201d b\u00e1zis\u00e1nak fut\u00e1ra lett, Jan Mazurkiewicz alez. vezet\u00e9se alatt. A kezdeti id\u0151szakban Fr\u0105czak a Sz\u00f6vets\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott p\u00e9nzt \u00e9s leveleket. 1941 okt\u00f3ber\u00e9ben Budapestr\u0151l visszat\u00e9rt a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1gba.\nAz 1942. febru\u00e1r 22-\u00e9re virrad\u00f3 \u00e9jjel a n\u00e9metek Czerwienn\u00e9ben letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba z\u00e1rt\u00e1k. A k\u00f6ny\u00f6rtelen ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem vallott konspir\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l. A Gestapo zakopanei veszt\u0151hely\u00e9r\u0151l \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol folytat\u00f3dtak a vallat\u00e1sok. 1942. m\u00e1rcius 26-\u00e1n az auschwitz-birkenaui koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Itt bekapcsol\u00f3dott a t\u00e1borban m\u0171k\u00f6d\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba.1944. december 7-\u00e9n \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a buchenwaldi l\u00e1gerbe \u00e9s fegyvergy\u00e1rban dolgoztatt\u00e1k. 1945. febru\u00e1r 10-\u00e9n megsz\u00f6k\u00f6tt, de elfogt\u00e1k \u00e9s visszak\u00fcldt\u00e9k a t\u00e1borba. Itt \u00e9rte 1945. \u00e1prilis 11-\u00e9n az amerikai felszabad\u00edt\u00e1s. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb hazat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba. 1949-ben a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1gi szolg\u00e1lat k\u00fclf\u00f6ldi titkosszolg\u00e1latokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1dj\u00e1val \u00fajra letart\u00f3ztatta. Ism\u00e9t brut\u00e1lis vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban elengedt\u00e9k.\n2009. febru\u00e1r 7-\u00e9n hunyt el Chocho\u0142\u00f3wban.\nW\u0142odzimierz Szyc (\u00e1lnevei: \u201eCzarski\u201d, \u201eBiegacz\u201d) 1916. november 13-\u00e1n sz\u00fcletett. 1939-ben a lengyel hadsereg hadnagyak\u00e9nt v\u00e9gigharcolta a lengyelorsz\u00e1gi szeptemberi hadj\u00e1ratot eg\u00e9szen a kocki csat\u00e1ig, a v\u00e9dekez\u0151 harcok utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s\u00e1ig. Mindez\u00e9rt Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkeresztben r\u00e9szes\u00fclt. Ezut\u00e1n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz \u00e9s a Vars\u00f3-Zakopane-Budapest \u00fatvonalon szolg\u00e1lt. 1940. febru\u00e1r 21-\u00e9n a Gestapo a Dafne vill\u00e1ban letart\u00f3ztatta \u00e9s a \u201ePalace\u201d-ba hurcolta. Innen sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s ler\u00e1zva az \u0151t \u00fcld\u00f6z\u0151 Gestap\u00f3t eljutott\nMurzasichle faluj\u00e1ba, ahol gur\u00e1l ismer\u0151sei seg\u00edtettek megszabadulni a bilincseit\u0151l, majd ezeket egy k\u00fatba dobt\u00e1k (ezek a bilicsek ma a \u201ePalace\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3k. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n Szyc visszat\u00e9rt Vars\u00f3ba \u00e9s embercsemp\u00e9sz \u00fatvonalak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel folytatta fut\u00e1rszolg\u00e1lat\u00e1t. 1941. m\u00e1jus 24-\u00e9n m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st kapott.\n7. A s\u00edl\u00e9cek f\u00e1b\u00f3l voltak, de az emberek vasb\u00f3l\nHelena Marusarz\u00f3wna, 1918. janu\u00e1r 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. H\u00e9tszeres lengyel alpesis\u00ed-bajnok, az 1936-1939 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak legjobb lengyel n\u0151i s\u00edversenyz\u0151je.\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t\u00f3l bekapcsol\u00f3dott az ellen\u00e1ll\u00e1sba, a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon teljes\u00edtett fut\u00e1rszolg\u00e1latot. A T\u00e1tr\u00e1n \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1n kereszt\u00fcl Budapestre vezet\u0151 \u00fatvonalon parancsokat, jelent\u00e9seket \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s c\u00e9ljaira sz\u00e1nt p\u00e9nzt sz\u00e1ll\u00edtott. A szlov\u00e1k csend\u0151rs\u00e9g 1940. m\u00e1rcius 25-\u00e9n letart\u00f3ztatta \u00e9s \u00e1tadta a Gestap\u00f3nak. Eperjesen, Muszyn\u00e1ban, majd \u00dajszandecen tartott\u00e1k fogva. K\u00ednz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rult el semmit fogvatart\u00f3inak az ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l \u2013 sem saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l, sem t\u00e1rsair\u00f3l. A tarn\u00f3wi siralomh\u00e1zba vitt\u00e9k, majd 1941 szeptember 12-\u00e9n Podg\u00f3rska Wol\u00e1ban agyonl\u0151tt\u00e9k.\nHal\u00e1la ut\u00e1n a Lengyel Hadsereg \u00e9rdem\u00e9rm\u00e9vel (k\u00e9tszeresen), Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel \u00e9s a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Nagykeresztj\u00e9vel ismert\u00e9k el \u00e9rdemeit.\nJan Marusarz, 1912-ben sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. 1933-ban Magyarorsz\u00e1g s\u00edbajnoka lett. Elindult az 1939-ben Zakopan\u00e9ban rendezett \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon is.\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9n csatlakozott a t\u00e1trai fut\u00e1rokhoz, \u00e9s mint a budapesti lengyel katonai attas\u00e9 szem\u00e9lyes fut\u00e1ra titkos katonai inform\u00e1ci\u00f3kat sz\u00e1ll\u00edtott. 1940-ben \u0151 csemp\u00e9szte Budapestr\u0151l Zakopan\u00e9ba Krystyna Skarbek-Gi\u017cyck\u00e1t, a brit titkosszolg\u00e1latoknak (az SOE-nek \u00e9s az SAS-nek) dolgoz\u00f3 h\u00edres lengyel k\u00e9mn\u0151t.\nTestv\u00e9rei, Stanis\u0142aw \u00e9s Helena lebuk\u00e1sa ut\u00e1n Jan Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Jugoszl\u00e1vi\u00e1n kereszt\u00fcl Palesztin\u00e1ba t\u00e1vozott, \u00e9s az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1r katon\u00e1ja lett. A Tobrukn\u00e1l zajl\u00f3 harcokban megsebes\u00fclt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Angli\u00e1b\u00f3l Kanad\u00e1ba utazott, ahol \u00e9lete h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9t elt\u00f6lt\u00f6tte.\n1991 november 2-\u00e1n halt meg Vancouverben. Hamvait a sz\u00edv\u00e9hez olyan k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 s\u00ediugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1n sz\u00f3rt\u00e1k sz\u00e9t.\nStanis\u0142aw Marusarz 1913 j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. S\u00edugr\u00f3k\u00e9nt \u00f6t alkalommal k\u00e9pviselte a lengyel sz\u00edneket a t\u00e9li olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon. H\u00e9tszeres vil\u00e1gbajnoki r\u00e9sztvev\u0151, 1935-ben Planic\u00e1ban vil\u00e1grekordot \u00e1ll\u00edtott fel, 1938-ban Lahtiban vil\u00e1gbajnoki ez\u00fcst\u00e9rmet nyert, sokszoros lengyel bajnok.\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt t\u00e1trai fut\u00e1rk\u00e9nt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon sz\u00e1ll\u00edtott dokumentumokat, parancsokat \u00e9s p\u00e9nzt, illetve a lengyel hadsereg katon\u00e1it. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a krakk\u00f3i Montelupi utcai b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k, ahonnan m\u00e1sodik emeleti cell\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiugorva siker\u00fclt megsz\u00f6knie.\nStanis\u0142aw Marusarz s\u00edugr\u00f3p\u00e1ly\u00e1k tervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, illetve motorversenyz\u00e9ssel is foglalkozott.\n1993. okt\u00f3ber 29-\u00e9n h\u00e1bor\u00fa alatti parancsnoka, Wac\u0142aw Felczak temet\u00e9s\u00e9n, sz\u00edvroham k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e9rte a hal\u00e1l.\nTev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a Virtuti Militari \u00c9rdemrend Ez\u00fcstkeresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel, a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdemrend Parancsnoki Keresztj\u00e9vel a Lengyelorsz\u00e1g \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se \u00c9rdem\u00e9rem Lovagkeresztj\u00e9vel,\nVit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel (k\u00e9t alkalommal), Arany \u00c9rdemkereszttel, a Honi Hadsereg Keresztj\u00e9vel, az 1945. \u00c9vi Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1val, a Honi Hadsereg F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1nak Tiszteletbeli Jelv\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s 1951-ben az \u00c9rdemes Sportbajnok kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el.\n8. Hegyi emberek a t\u00e1trai \u00f6sv\u00e9nyeken\nWanda Modlibowska 1909. november 9-\u00e9n sz\u00fcletett Czachorow\u00f3ban. A Pozna\u0144i Egyetem vegy\u00e9szkar\u00e1n v\u00e9gzett, diplomamunk\u00e1j\u00e1t szervetlen k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00edrta.\n1930-t\u00f3l a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klub tagja, 1932-ben \u0151 lett a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151 szakoszt\u00e1ly els\u0151 eln\u00f6ke. 1935-ben az els\u0151 lengyel n\u0151k egyikek\u00e9nt megszerezte a vitorl\u00e1z\u00f3rep\u00fcl\u0151-oktat\u00f3i k\u00e9pes\u00edt\u00e9st. 1937-ben hat lengyel rekordot \u00e1ll\u00edtott fel.\n1939-ben a harcok sor\u00e1n pil\u00f3tak\u00e9nt beh\u00edvt\u00e1k a Vez\u00e9rkari Rep\u00fcl\u0151sz\u00e1zadba, ahol alhadnagyi rangban szolg\u00e1lt. A veres\u00e9g ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ba t\u00e1vozott. Innen W\u0142adys\u0142aw Sikorski t\u00e1bornok aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Franciaorsz\u00e1gba h\u00edvt\u00e1k, ahol k\u00fcl\u00f6nleges kik\u00e9pz\u00e9st kapott rejtjelez\u00e9sb\u0151l. 1940 m\u00e1jus\u00e1ban visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba a Honi Hadsereg h\u00e1rom fut\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt, hogy a Korm\u00e1ny Hazai Delegat\u00far\u00e1j\u00e1n dolgozzon. 1941-ig hatszor tette meg a T\u00e1tr\u00e1n kereszt\u00fcl a Vars\u00f3-Budapest utat a Delegat\u00fara fut\u00e1rak\u00e9nt.\n1944-ben Wanda Modlibowska (\u00e1lnevei: \u201eHalszka\u201d, \u201eSzara\u201d, \u201eMaria\u201d) r\u00e9szt vett a vars\u00f3i felkel\u00e9sben. A veres\u00e9get \u00e9s Vars\u00f3 elhagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en el\u0151sz\u00f6r Pruszk\u00f3wba ker\u00fclt \u00e1tmeneti t\u00e1borba, majd a Delegat\u00fara irod\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt Milan\u00f3wekbe ment, ahol 1945. m\u00e1rcius 4-\u00e9n letart\u00f3ztatta az NKVD. A brut\u00e1lis vallat\u00e1sok, ver\u00e9sek \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra sem \u00e1rulta el a Delegat\u00fara rejtjeleit. Ezut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ban, z Ur\u00e1lhoz k\u00f6zeli berezovkai l\u00e1gerben vetett\u00e9k fogs\u00e1gba. Innen kihallgat\u00e1sra N\u00e9metorsz\u00e1gba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, de Frankfurtn\u00e1l megsz\u00f6k\u00f6tt a transzportb\u00f3l. 1946-ban visszat\u00e9rt a pozna\u0144i rep\u00fcl\u0151klubba, ahol oktat\u00f3 lett, de emellett berep\u00fcl\u0151pil\u00f3tak\u00e9nt is dolgozott. 1949. j\u00falius 17-\u00e9n koholt v\u00e1dak alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd tiltott hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9rt 18 h\u00f3nap szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n a lengyel \u00e1llambiztons\u00e1giak folyamatosan zaklatt\u00e1k \u00e9s magas v\u00e9gzetts\u00e9ge ellen\u00e9re csak nehezen tal\u00e1lt munk\u00e1t.\n1956-ban az \u00fan. \u201eenyh\u00fcl\u00e9s\u201d ut\u00e1n bel\u00e9pett a vars\u00f3i Nyugd\u00edjas Rep\u00fcl\u0151k Klubj\u00e1ba. 1969-ben megkapta az \u00c9rdemes Sportrep\u00fcl\u0151 c\u00edmet.\n\u00c9rdemeit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Vars\u00f3i Felkel\u00e9s Keresztj\u00e9vel, Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rdemkereszttel ismert\u00e9k el.\n2001. j\u00falius 11-\u00e9n \u0141\u0119\u017ceczkiben \u00e9rte a hal\u00e1l.\nJan Bobrowski 1917 okt\u00f3ber 17-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben lengyel sz\u00ednekben r\u00e9szt vett a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon.\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a szeptemberi harcok akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je volt. N\u00e9met fogs\u00e1gba esett, de onnan siker\u00fclt megsz\u00f6knie \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1940 elej\u00e9n bekapcsol\u00f3dott a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam munk\u00e1j\u00e1ba, majd Magyarorsz\u00e1gra ment, ahol a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra lett. Ezt a szolg\u00e1latot 1944-ig l\u00e1tta el, sz\u00e1mos alkalommal bej\u00e1rva a Zakopane-Budapest \u00e9s a Waksmund-Szepess\u00e9g-Budapest \u00fatvonalakat. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s befejezte m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyait. 1970. m\u00e1rcius 9-\u00e9n Zakopan\u00e9ban halt meg.\nA Vit\u00e9zi \u00c9rdemkereszt \u00e9s a Gy\u0151zelem \u00e9s Szabads\u00e1g Med\u00e1lj\u00e1nak birtokosa.\nW\u0142adys\u0142aw Roj-G\u0105sienica 1917. j\u00fanius 18-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt versenyszer\u0171en s\u00edzett, 1939-ben a zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon \u00e9szaki \u00f6sszetettben \u00e9s s\u00edugr\u00e1sban k\u00e9pviselte Lengyelorsz\u00e1got.\nHarcolt a lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1ratban, majd n\u00e9met fogs\u00e1gba esett, ahonnan megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. Felvette a kapcsolatot a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llammal \u00e9s a T\u00e1tr\u00e1n\nkereszt\u00fck Budapestre ment. 1940-1942 k\u00f6z\u00f6tt a \u201eRomek\u201d b\u00e1zis fut\u00e1ra volt, majd ezt k\u00f6vet\u0151en 1943-ig a magyar-jugoszl\u00e1v hat\u00e1ron vezet\u0151k\u00e9nt seg\u00edtette a nyugati lengyel egys\u00e9gekbe igyekv\u0151 lengyeleket. 1943-t\u00f3l visszat\u00e9rt a Zakopane-Budapest \u00fatvonalra.\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n visszat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba \u00e9s \u00fajra s\u00edz\u00e9ssel kezdett foglalkozni, majd hegyiment\u0151 lett.\n1991. m\u00e1jus 7-\u00e9n Zakopan\u00e9ban \u00e9rte a hal\u00e1l.\nJan \u00e9s Stanis\u0142aw Kula\nJan 1922. febru\u00e1r 2-\u00e1n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. Sportol\u00f3i karrierje m\u00e1r gyerekkor\u00e1ban elindult. 17 \u00e9ves kor\u00e1ban az 1939-es zakopanei \u00e9szakis\u00ed-vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon r\u00e9szt vev\u0151 lengyel v\u00e1logatott legfiatalabb tagja volt \u00e9s s\u00edugr\u00f3k\u00e9nt a 11. helyen v\u00e9gzett. Ugyanebben az \u00e9vben a n\u00e9metorsz\u00e1gi Feldbergben rendezett versenyen a 2. helyet \u00e9rte el. 1939-ig n\u00e9gyszeres koroszt\u00e1lyos lengyel bajnoki c\u00edmet szerzett.\nA szeptemberi veres\u00e9get k\u00f6vet\u0151en bekapcsol\u00f3dott a f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalom munk\u00e1j\u00e1ba \u00e9s fut\u00e1r lett a Zakopane-Budapest \u00fatvonalon. 1940. \u00e1prilis 1-j\u00e9n a n\u00e9metek egy feljelent\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k anyj\u00e1t \u00e9s l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t. Jan ezut\u00e1n a T\u00e1tr\u00e1n, Kass\u00e1n \u00e9s Budapesten kereszt\u00fcl Split \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel Franciaorsz\u00e1gba t\u00e1vozott \u00e9s bel\u00e9pett a lengyel hadseregbe. Kiv\u00e9teles b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t t\u00f6bb kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el. A franciaorsz\u00e1gi Belfort k\u00f6zel\u00e9ben zajl\u00f3 harcok sor\u00e1n a l\u00e1b\u00e1n megsebes\u00fclt. T\u00e1rsai elhozt\u00e1k a harcmez\u0151r\u0151l a sebes\u00fclt Jant \u00e9s \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k a sv\u00e1jci hat\u00e1rt, ahol intern\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Itt megm\u0171t\u00f6tt\u00e9k Jan l\u00e1b\u00e1t, ami ennek eredm\u00e9nyek\u00e9pp 2 cm-rel r\u00f6videbb lett. 1941-ben egy elt\u00e1voz\u00e1s idej\u00e9n Jan Kula Aros\u00e1ba utazott, ahol s\u00edugr\u00f3versenyt rendeztek. Megengedt\u00e9k neki, hogy a versenyen k\u00edv\u00fcl v\u00e9grehajtson egy ugr\u00e1st. Az ugr\u00e1ssal 67 m t\u00e1vols\u00e1got siker\u00fclt el\u00e9rnie, ami akkor vil\u00e1grekordnak sz\u00e1m\u00edtott, ezzel kiv\u00e1ltva a n\u00e9met r\u00e9sztvev\u0151k haragj\u00e1t. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rt a t\u00e1borba, ahol nemcsak t\u00e1rsai, de a sv\u00e1jciak elismer\u00e9s\u00e9ben is r\u00e9szes\u00fclt.\n1946-ban Jan hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba, \u00e9s folytatta a sportol\u00e1st. 1947-ben \u00e9s 1950-ben orsz\u00e1gos bajnoki c\u00edmet, 1948-ban, 1953-ban \u00e9s 1954-ben orsz\u00e1gos m\u00e1sodik helyet szerzett.\n1995-ben Zakopan\u00e9ban hunyt el.\nStanis\u0142aw 1920. febru\u00e1r 14-\u00e9n sz\u00fcletett Zakopan\u00e9ban. \u00d6ccs\u00e9hez, Janhoz hasonl\u00f3an \u0151 is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a t\u00e9li sportok ut\u00e1n.\nA lengyel veres\u00e9g ut\u00e1n Stanis\u0142aw a Lengyel F\u00f6ldalatti \u00c1llam strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban t\u00e1trai fut\u00e1rszolg\u00e1latot v\u00e1llalt. A Gestapo k\u00e9tszer is letart\u00f3ztatta, de mindk\u00e9t alkalommal siker\u00fclt megsz\u00f6knie. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik alkalommal a mozg\u00f3 vonat ablak\u00e1b\u00f3l ugrott ki, mik\u00f6zben a Gestapo \u00e9ppen Krakk\u00f3ba k\u00eds\u00e9rte. Tan\u00faja volt Helena Marusarz\u00f3wna elfog\u00e1s\u00e1nak. Ekkor a foly\u00f3ba ugorva siker\u00fclt elmenek\u00fclnie. Anyja \u00e9s testv\u00e9re letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n Stanis\u0142aw Budapesten \u00e1t Sz\u00edri\u00e1ba ment, ahol csatlakozott az \u00d6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e1rp\u00e1ti L\u00f6v\u00e9szdand\u00e1rhoz. Az egys\u00e9g soraiban r\u00e9szt vett a tobruki \u00e9s a Monte Cassino-i harcokban, ez ut\u00f3bbi alatt s\u00falyosan megsebes\u00fclt.\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gezt\u00e9vel hazat\u00e9rt Zakopan\u00e9ba. 1992. j\u00falius 2-\u00e1n itt \u00e9rte a hal\u00e1l.\nRudolf Samardak 1908. \u00e1prilis 18-\u00e1n sz\u00fcletett a szlov\u00e1kiai Feh\u00e9rpatakon. Apja szlov\u00e1k volt, \u00e9desanyja pedig szczawnicai gur\u00e1l. \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00e1ban csal\u00e1dj\u00e1val Lengyelorsz\u00e1gba, Zakopan\u00e9ba k\u00f6lt\u00f6ztek.\n1939 j\u00fanius\u00e1ban bel\u00e9pett a titkosszolg\u00e1lat diverzi\u00f3s egys\u00e9g\u00e9be, okt\u00f3berben pedig a Feh\u00e9r Sas Szervezetbe, ahol az esk\u00fct\u00e9tel ut\u00e1n fut\u00e1rszolg\u00e1latra osztott\u00e1k be. Kiv\u00e9telesen energikus ember volt, 1939 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos alkalommal megj\u00e1rta a Zakopane-Budapest \u00fatvonalat. 1940 j\u00fanius\u00e1ban a Guba\u0142\u00f3wk\u00e1n a Gestapo letart\u00f3ztatta, de szerencs\u00e9sen megsz\u00f6k\u00f6tt. A n\u00e9metek k\u00f6r\u00f6z\u00e9st adtak ki ellene, a nyomravezet\u0151nek magas jutalmat \u00edg\u00e9rve. Egyik Magyarorsz\u00e1gra vezet\u0151 \u00fatja sor\u00e1n megl\u0151tt\u00e9k, de siker\u00fclt elmenek\u00fclnie a szlov\u00e1k hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g el\u0151l \u00e9s bar\u00e1tain\u00e1l h\u00fazta meg mag\u00e1t, majd a lipt\u00f3szentmikl\u00f3si k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt. Itt a k\u00f6r\u00f6z\u00e9s alapj\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k a Gestap\u00f3nak, akik a zakopanei \u201ePalace\u201d-ba hurcolt\u00e1k. Kegyetlen vallat\u00e1snak vetett\u00e9k al\u00e1, de nem adta ki t\u00e1rsait. A szigor\u00fa \u0151rizet ellen\u00e9re 1941 febru\u00e1rj\u00e1ban sikeresen megsz\u00f6k\u00f6tt. A Gestapo bossz\u00fab\u00f3l letart\u00f3ztatta a feles\u00e9g\u00e9t, l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9t \u00e9s s\u00f3gor\u00e1t. Ez ut\u00f3bbit a \u201ePalace\u201d-b\u00f3l val\u00f3 sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete sor\u00e1n meg\u00f6lt\u00e9k, a t\u00f6bbieket pedig embertelen vallat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba z\u00e1rt\u00e1k. Miut\u00e1n dekonspir\u00e1l\u00f3dott, Rudolf csatlakozott a szovjet partiz\u00e1nok V. Macnyev sz\u00e1zados (\u00e1lnev\u00e9n \u201ePatyomkin\u201d) vezette csoportj\u00e1hoz \u00e9s r\u00e9szt vett a szlov\u00e1k felkel\u00e9sben. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n Podhal\u00e9ban folytatta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy lengyel-szovjet partiz\u00e1negys\u00e9g parancsnokak\u00e9nt.\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n Szlov\u00e1ki\u00e1ban egy f\u0171r\u00e9szmalomban dolgozott. Itt felismerte \u0151t a csehszlov\u00e1k \u00e1llambiztons\u00e1g k\u00e9t \u00fcgyn\u00f6ke, akik kor\u00e1bban a Gestap\u00f3val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 szlov\u00e1k csend\u0151r\u00f6k voltak. Letart\u00f3ztatt\u00e1k, megk\u00ednozt\u00e1k \u00e9s 1950. j\u00fanius 8-\u00e1n Eperjesen meggyilkolt\u00e1k. Maradv\u00e1nyait m\u00e1ig nem siker\u00fclt megtal\u00e1lni.\n9. Bajban ismerszik meg az igazi bar\u00e1t\n1939-ben Hitlernek adott v\u00e1lasz\u00e1ban Teleki P\u00e1l, a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g minisztereln\u00f6ke kijelentette: \u201eSemmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem engedhetj\u00fck meg n\u00e9met csapatoknak egy magyarorsz\u00e1gi vas\u00fatvonalon \u00e1tsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1tvonul\u00e1s\u00e1t Lengyelorsz\u00e1gba. Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a nemzeti becs\u00fclet \u00fcgye, hogy Lengyelorsz\u00e1g ellen semminem\u0171 katonai akci\u00f3ban nem vehet r\u00e9szt.\u201d\nNem ez volt az els\u0151 alkalom, hogy Teleki P\u00e1l kimutatta bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t \u00e9s seg\u00edt\u0151 kezet ny\u00fajtott Lengyelorsz\u00e1gnak. 1939 \u0151sz\u00e9n a magyar-lengyel hat\u00e1rt kb. 60 ezer lengyel l\u00e9pte \u00e1t, akik sz\u00e1m\u00e1ra a magyarok biztos\u00edtott\u00e1k a t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9s a norm\u00e1lis \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9teleket. A Teleki-korm\u00e1ny sz\u00edv\u00e9lyes hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fel\u00e1llt a Lengyel Menek\u00fclteket V\u00e9delmez\u0151 Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1g, amit a magyar korm\u00e1ny az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny k\u00e9pviselet\u00e9nek ismert el. Lengyel iskol\u00e1k, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezetek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A veres\u00e9g ut\u00e1n ide \u00e9rkez\u0151 katonai menek\u00fclteket intern\u00e1lt\u00e1k \u00e9s magyar vezet\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 t\u00e1borokban helyezt\u00e9k el. A lengyel katon\u00e1k nagyfok\u00fa szabads\u00e1got \u00e9lveztek: rendszeres zsoldot kaptak, rendszeresen kij\u00e1rhattak a t\u00e1borokb\u00f3l \u00e9s munk\u00e1t v\u00e1llalhattak a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken. A magyar vezet\u00e9s ilyet\u00e9n hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa megk\u00f6nny\u00edtette a konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1t is. Nagyon fontos szerepet j\u00e1tszott a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a budapesti Lengyel Int\u00e9zet is, amit a magyar korm\u00e1ny a n\u00e9met nyom\u00e1s ellen\u00e9re az ide \u00e9rkez\u0151 lengyelekhez hasonl\u00f3an igyekezett megv\u00e9deni. A magyarok seg\u00edts\u00e9g\u00e9nek h\u00e1la a lengyelek tov\u00e1bbindulhattak Franciaorsz\u00e1gba, hogy az ott alakul\u00f3 lengyel egys\u00e9gekhez csatlakozzanak. \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy a magyar \u00e1llam tiszt\u00e1ban volt a lengyel szervezetek \u00e9s kirendelts\u00e9gek konspir\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s azt minden eszk\u00f6zzel t\u00e1mogatta.\n\u00d6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a vars\u00f3i felkel\u00e9s kit\u00f6r\u00e9skor (amiben egy\u00e9bir\u00e1nt t\u00f6bb t\u00e1trai fut\u00e1r is r\u00e9szt vett) Lengyel B\u00e9la alt\u00e1bornagy, a II. Tartal\u00e9khadtest magyar parancsnoka, amikor \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l a tervr\u0151l, hogy a hadtestet a felkel\u0151k ellen bevess\u00e9k, tiltakoz\u00e1s\u00e1t fejezte ki \u00e9s \u00edgy t\u00e1j\u00e9koztatta n\u00e9met feletteseit: \u201e\u2026a magyarok nincsenek Lengyelorsz\u00e1ggal hadi\u00e1llapotban, \u00e9s el\u0151fordulhat, hogy az egys\u00e9geim megtagadj\u00e1k a parancs v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t [\u2026]\u201d\nA fut\u00e1r\u00fatvonalak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben szint\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak a szlov\u00e1kok, akik saj\u00e1t aut\u00f3ikkal vitt\u00e9k el a magyar hat\u00e1rig, ahonnan a fut\u00e1rok gyalog tett\u00e9k meg az utat a legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sig. A vissza\u00faton a hat\u00e1ron vett\u00e9k fel a fut\u00e1rokat \u00e9s a T\u00e1tra l\u00e1baihoz vitt\u00e9k \u0151ket. Szlov\u00e1kok otthonaiban voltak azok a pontok is, ahol a fut\u00e1rok \u00e9jszak\u00e1zhattak, ehettek \u00e9s pihenhettek. A Hlinka-g\u00e1rdist\u00e1k terrorja ellen\u00e9re a szlov\u00e1kok seg\u00edtettek a lengyel fut\u00e1roknak, m\u00e9g ha ezzel kock\u00e1ztatt\u00e1k is saj\u00e1t maguk \u00e9s szeretteik \u00e9let\u00e9t.\nhttps:\/\/youtu.be\/CPBo4OVKsFc"},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"pl-PL","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#primaryimage","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg","contentUrl":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2021\/06\/palakt_HUN_OK-scaled.jpg","width":1810,"height":2560},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2021\/06\/03\/a-tatrai-futarok-nyomdokain\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A t\u00e1trai fut\u00e1rok nyomdokain"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/","name":"Instytut Polski w Budapeszcie","description":"Instytuty Polskie","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"pl-PL"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/419f42c17704d0a78250bf0c7858df52","name":"jergert","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"pl-PL","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/8929296b454dc3d29ecb811f4703b7f3?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/8929296b454dc3d29ecb811f4703b7f3?s=96&d=mm&r=g","caption":"jergert"},"sameAs":["http:\/\/jergert","jergert"],"url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/author\/jergert\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12244","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/users\/137"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12244"}],"version-history":[{"count":30,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12244\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14042,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12244\/revisions\/14042"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12476"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12244"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12244"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12244"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}