{"id":16718,"date":"2023-04-05T00:45:27","date_gmt":"2023-04-04T22:45:27","guid":{"rendered":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?p=16718"},"modified":"2023-10-27T13:09:39","modified_gmt":"2023-10-27T11:09:39","slug":"a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/","title":{"rendered":"A KOROMPAY CSAL\u00c1D – ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s"},"content":{"rendered":"\n

A Korompay csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete az \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, amelyen a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1g alapul. Egyidej\u0171leg a lengyel t\u00e1rsadalom a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tan\u00fas\u00edtott h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g\u00e1nak megrend\u00edt\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1nak is sz\u00e1m\u00edt. Alad\u00e1r, Mieczys\u0142awa, Ilona, Marta \u00e9s El\u017cbieta Korompay \u00fatja ugyanis olyan sz\u00f6rny\u0171, emberis\u00e9g elleni b\u0171ntettek helysz\u00ednein kereszt\u00fcl vezetett, mint Katy\u0144, a sz\u00e9tbomb\u00e1zott Vars\u00f3, a Gestapo Szucha sug\u00e1rutcai k\u00ednz\u00f3ja, valamint az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor.<\/p>\n

Annak ellen\u00e9re, hogy kimondhatatlan szenved\u00e9seket \u00e9s a f\u00f6ldi poklot tapasztalt\u00e1k meg, nem hagyt\u00e1k magukat megt\u00f6rni, hanem a j\u00f3val gy\u0151zt\u00e9k le a rosszat. \u00c9let\u00fck teh\u00e1t a hit, a szeretet \u00e9s a rem\u00e9ny sz\u00e9p tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele, amely er\u0151sebb a gy\u0171l\u00f6letn\u00e9l \u00e9s a hal\u00e1ln\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

Eme rendk\u00edv\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00f6vege Ilona Korompay<\/strong> visszaeml\u00e9kez\u00e9sei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, amelyeket Barbara Agnes Pietrzak OV<\/strong> gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze \u00e9s dolgozott fel. Ez\u00faton is h\u00e1l\u00e1san k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck neki, hogy rendelkez\u00e9s\u00fcnkre bocs\u00e1totta az Az \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je!<\/em><\/strong> (Zsolt 10, 14) c\u00edm\u0171 publik\u00e1ci\u00f3t. A k\u00f6nyv els\u0151 r\u00e9sze (A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>) lejjebb g\u00f6rgetve olvashat\u00f3 el teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. \u00a0<\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3ja, a sz\u00f6vegv\u00e1logat\u00e1s \u00e9s -szerkeszt\u00e9s: Joanna Urba\u0144ska<\/p>\n\n\n\n

Magyar ford\u00edt\u00e1s: P\u00e1szt Patr\u00edcia<\/p>\n\n\n\n

Grafikai terv: Kurcz L\u0151rinc  <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Id\u0151pont: 2023. \u00e1prilis 20. (cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k), 18:00 \u00f3ra
Helysz\u00edn: Lengyel Int\u00e9zet – 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az esem\u00e9ny a katy\u0144i hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6k felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l val\u00f3sul meg.<\/p>\n\n\n\n

A rendezv\u00e9ny sor\u00e1n a k\u00e9t fontos vars\u00f3i eml\u00e9khely: a Katy\u0144i M\u00fazeum \u00e9s a Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma is bemutat\u00e1sra ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k: <\/p>\n\n\n\n

Andrzej Kotecki <\/strong>– Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma) vezet\u0151je<\/p>\n\n\n\n

dr. Bart\u0142omiej Bydo\u0144<\/strong> – Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), a Tudom\u00e1nyos-Oktat\u00e1si Oszt\u00e1ly vezet\u0151je <\/p>\n\n\n\n

K\u00e9rj\u00fck, hogy r\u00e9szv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t 2023.04.20-ig jelezze az al\u00e1bbi formanyomtatv\u00e1ny kit\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel:
https:\/\/forms.gle\/Aek7QML7SZSpGLVc9<\/a><\/p>\n\n\n\n

A szervez\u0151k magyar-lengyel nyelv\u0171 tolm\u00e1csol\u00e1st biztos\u00edtanak.<\/p>\n\n\n\n

Szervez\u0151: Lengyel Int\u00e9zet
T\u00e1rsszervez\u0151: Lengyel K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpont
Partnerek: Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma), Budapesti Lengyel Nagyk\u00f6vets\u00e9g, Vars\u00f3i Magyar Nagyk\u00f6vets\u00e9g <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2023. szeptember 15-\u00e9ig tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

A katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

80 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1943 tavasz\u00e1n a n\u00e9metek hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket t\u00e1rtak fel a katy\u0144i erd\u0151ben, nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozva a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik legnyagyobb b\u0171ntett\u00e9t. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A katy\u0144i v\u00e9rengz\u00e9s n\u00e9ven ismert emberis\u00e9g elleni b\u0171nt Szt\u00e1lin \u00e9s legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsai 1940. m\u00e1rcius 5-\u00e9n hozott d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00f6vette el az NKVD a Szovjetuni\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 hadifogolyt\u00e1borokban raboskod\u00f3 lengyel (r\u00e9szben tartal\u00e9kos) tisztek \u00e9s f\u0151tisztek ellen. Az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t a becsl\u00e9sek 22 000 f\u0151re teszik. A foglyok kez\u00e9t h\u00e1trak\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, majd k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l tark\u00f3n l\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A n\u00e9pirt\u00e1s \u00e1ldozatait a Szmolenszk melletti Katy\u0144 erdeiben, Mjednoj\u00e9ben \u00e9s a Harkov el\u0151v\u00e1ros\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t magyar is szerepelt, Korompay Emanuel Alad\u00e1r, a vars\u00f3i egyetem lektora \u00e9s a magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, de m\u00e1r Lengyelorsz\u00e1gban sz\u00fcletett Oskar Rudolf K\u00fchnel.<\/p>\n\n\n\n

A hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket 1942-ben lengyel k\u00e9nyszermunk\u00e1sok tal\u00e1lt\u00e1k meg. A n\u00e9metek 1943. \u00e1prilis 13-\u00e1n a berlini r\u00e1di\u00f3ban adtak h\u00edrt a szovjetek \u00e1ltal meggyilkolt lengyel katonatisztek t\u00f6megs\u00edrjair\u00f3l. A szovjetek ugyanakkor a n\u00e9meteket v\u00e1dolt\u00e1k a b\u0171ntettel. V\u00e9g\u00fcl egy nemzetk\u00f6zi bizotts\u00e1g Ors\u00f3s Ferenc magyar patol\u00f3gus \u00e1ltal kidolgozott m\u00f3dszert alkalmazva meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a v\u00e9rengz\u00e9st 1940 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e9s m\u00e1jus\u00e1ban hajtott\u00e1k v\u00e9gre.<\/p>\n\n\n\n

Ennek ellen\u00e9re a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a gy\u0151ztes nagyhatamak elhallgatt\u00e1k az igazs\u00e1got \u00e9s a szovjet hazugs\u00e1goknak h\u00f3doltak. Csak a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9 a val\u00f3s esem\u00e9nyek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9ntek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s a meggyilkoltak kihantol\u00e1s\u00e1t, azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, majd \u00fajratemet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ilona Korompay<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je! <\/em>(Zsolt 10, 14)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A visszaeml\u00e9kez\u00e9seket Barbara Agnes Pietrzak OV gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze \u00e9s dolgozotta fel. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek a Gondvisel\u00e9s a szerz\u0151je…<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A KOROMPAY CSAL\u00c1D<\/strong><\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Korompay Emanuel Alad\u00e1r (1890-1940)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
\"\"
Mieczys\u0142awa, le\u00e1nykori nev\u00e9n Grabas (1898-1944.01.29.) <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
\"\"
Ilona (1918.04.04.-2010.09.04.)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
\"\"
Marta (1919.12.19.-1939.09.26.)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
\"\"
El\u017cbieta (1921.07.08.-1943.01.12\/13.)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

I. R\u00c9SZ: A CSAL\u00c1D T\u00d6RT\u00c9NETE<\/strong><\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rta, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n sz\u00fcleim Korompay Emanuel Alad\u00e1r \u00e9s Mieczys\u0142awa (le\u00e1nykori nev\u00e9n Grabas) voltak.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00c9desap\u00e1nk 1890. m\u00e1rcius 23-\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa, katolikus, sokgyermekes gy\u00f3gyszer\u00e9sz csal\u00e1dban. A Korompay csal\u00e1dn\u00e9v m\u00e1r h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve ismert. A Korompayak „nagyon gazdagok voltak. A nagymama szalonkocsival j\u00e1rta a vil\u00e1got. Ap\u00e1nk majdnem Olaszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, \u00e9pp egy ilyen utaz\u00e1s sor\u00e1n (innen a nem t\u00fal magyar hangz\u00e1s\u00fa Emanuel n\u00e9v). A legifjabb, hetedik gyermekk\u00e9nt sz\u00fcletett a csal\u00e1dba, ak\u00e1rcsak \u00c9desany\u00e1m”[1]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1m gyerekkora \u00f3ta arr\u00f3l \u00e1lmodott, hogy sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz legyen. Sajnos a csal\u00e1d m\u00e1sk\u00e9pp d\u00f6nt\u00f6tt: k\u00e9r\u00e9s\u00fckre b\u00f6lcs\u00e9szdiplom\u00e1t szerzett. A l\u00e9vai (ma Levice) gimn\u00e1ziumban kezdett el dolgozni, ahol magyart, g\u00f6r\u00f6g\u00f6t \u00e9s latint tan\u00edtott\u2026<\/p>\n\n\n\n

Amikor 1914-ben kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k az osztr\u00e1k-magyar seregbe, \u00e9s Przemy\u015blbe (az egykori Gal\u00edci\u00e1ba) vez\u00e9nyelt\u00e9k. Ott 1916-ban tal\u00e1lkozott egy lengyel le\u00e1nnyal, Mieczys\u0142awa Grabas kisasszonnyal, aki n\u00e9met tolm\u00e1csk\u00e9nt dolgozott a hadb\u00edr\u00f3s\u00e1gon. Hamarosan feles\u00e9g\u00fcl vette. „- Istenem, egy lengyel n\u0151 feles\u00e9g\u00fcl megy egy n\u00e9methez! \u2013 csod\u00e1lkoztak a k\u00f6rny\u00e9ken, mert a f\u00e9rfi n\u00e9met\u00fcl besz\u00e9lt”[2]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

1918-ban Korompay\u00e9k kisl\u00e1nyukkal, Ilon\u00e1val Budapestre utaznak. Itt m\u00e9lys\u00e9ges csal\u00f3d\u00e1s \u00e9ri \u0151ket. Alad\u00e1r testv\u00e9rei nem ismerik el a h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, mert a csal\u00e1dnak m\u00e1s tervei voltak vele kapcsolatban. „Gazdag csal\u00e1dba akart\u00e1k ben\u0151s\u00edteni, \u00e9s nehezm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy lengyel n\u0151t vett feles\u00e9g\u00fcl. \u00cdgy egy fill\u00e9rt sem kapott”[3]<\/a>. Megegyeztek, hogy Ap\u00e1mat \u00e9s esetleg engem, Ilonk\u00e1t, befogadnak a csal\u00e1dba, de \u00e9desany\u00e1mat hat\u00e1rozottan nem. A csal\u00e1d hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa miatt Ap\u00e1m \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy elhagyja magyar haz\u00e1j\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t, \u00e9s lemond az \u0151t illet\u0151 nagy csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9gr\u0151l \u2013 \u00e9s v\u00e9gleg Lengyelorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6zik.<\/p>\n\n\n\n

A Przemy\u015bl melletti Stubno faluban a Mam\u00e1m csal\u00e1dj\u00e1nak volt egy jelent\u0151s gazdas\u00e1ga, \u00e9s a Korompayak kezdetben itt telepedtek le; k\u00e9s\u0151bb pedig Przemy\u015blbe k\u00f6lt\u00f6ztek.
<\/em><\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> W. Budzy\u0144ski, Az elveszett telephelyen, 99. o.<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> Ibidem<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> V\u00f6. W. Budzy\u0144ski, Az elveszett…, 99. o.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

 I. FEJEZET: GYERMEK\u00c9VEK<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Meghat\u00f3dva eml\u00e9kszem vissza a Przemy\u015blben t\u00f6lt\u00f6tt (1923 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tti) gyermek\u00e9veimre \u00e9s \u00e9l\u00e9nken id\u00e9zem fel pl\u00e9b\u00e1nosunk alakj\u00e1t, aki a sz\u00fcleim mellett a harmadik legfontosabb szem\u00e9ly volt az \u00e9letemben. Pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nk Przemy\u015bl k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban helyezkedett el, az \u00fan. B\u0142oni\u00e1n, egy a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zany\u00e1nak szentelt kis templommal.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

Adam Leja atya mindezen \u00e9vek alatt egymag\u00e1ban dolgozott itt. Nagyon n\u00e9pszer\u0171 volt a helyi gyerekek \u00e9s fiatalok k\u00f6r\u00e9ben. A feln\u0151ttek sz\u00edvesen fogadt\u00e1k b\u00f6lcs tan\u00e1csait az \u00e9let\u00fckkel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekben. Nek\u00fcnk, gyerekeknek megengedte, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, nagy kertj\u00e9ben j\u00e1tsszunk, \u00e9s amikor befejezte az ima\u00f3r\u00e1kat, a szentek \u00e9let\u00e9r\u0151l mes\u00e9lt nek\u00fcnk. Az \u00e9n figyelmemet Kosztka Szent Szaniszl\u00f3 k\u00f6t\u00f6tte le, akinek nagym\u00e9ret\u0171 festm\u00e9nye templomunk mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1n \u00e1llott. A k\u00e9p abban a pillanatban \u00e1br\u00e1zolta szentet, amikor egy angyal a mennyb\u0151l lehozta neki az Euchariszti\u00e1t. Szerettem sok\u00e1ig szeml\u00e9lni ezt a k\u00e9pet, mik\u00f6zben Els\u0151\u00e1ldoz\u00e1somra v\u00e1rtam. \u00d6r\u00fcltem, hogy az \u00dar J\u00e9zust kedves pl\u00e9b\u00e1nosunk kez\u00e9b\u0151l fogadhatom. Minden alkalommal igyekeztem kifejezni fel\u00e9 tiszteletemet, \u00e9s r\u00e9gi szok\u00e1s szerint kezet cs\u00f3koltam neki.<\/p>\n\n\n\n

Miel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna, a Sacr\u00e9 C\u0153ur n\u0151v\u00e9rek \u00e1ltal vezetett, \u00e1rvah\u00e1zk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 kisded\u00f3v\u00f3ba j\u00e1rtam. Gyakran j\u00e1rt ide a pl\u00e9b\u00e1nosunk is, mert nemcsak az \u00fcnneps\u00e9gek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Mikul\u00e1s-nap vagy a betlehemes j\u00e1t\u00e9kok \u2013, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, de szok\u00e1sos tev\u00e9kenys\u00e9geink ir\u00e1nt is \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott.<\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk rizsvir\u00e1gokat kar\u00e1csonyra. Eg\u00e9sz t\u00e9len gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00e9kes\u00edtett\u00e9k a templom olt\u00e1r\u00e1t. Feh\u00e9rs\u00e9g\u00fck gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en vir\u00edtott a s\u00f6t\u00e9t olt\u00e1r el\u0151tt. Boldogan szeml\u00e9lgettem \u0151ket. M\u00e1jusban \u00e9s j\u00faniusban templomunk zs\u00fafol\u00e1sig megtelt, \u00e9s az eg\u00e9sz pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9l\u00e9nken ny\u00fczsg\u00f6tt. Seg\u00edtettem a t\u00f6bbieknek az \u00darnapi olt\u00e1rok d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A fi\u00fak ker\u00e9kp\u00e1rral hordt\u00e1k a k\u00f6zeli r\u00e9tekr\u0151l a rengeteg vir\u00e1got, a l\u00e1nyok pedig kosarakat k\u00e9sz\u00edtettek a vir\u00e1gszirmoknak, amelyeket a k\u00f6rmenet sor\u00e1n sz\u00f3rtak sz\u00e9t. Volt katonazenekar, hatalmas z\u00e1szl\u00f3k lengtek, de a legfontosabb az \u00dar J\u00e9zus volt, Akit a pl\u00e9b\u00e1nosunk vitt, \u00e9n pedig megpr\u00f3b\u00e1ltam a vir\u00e1gaimmal meg\u00e9rinteni a Megv\u00e1lt\u00f3t, \u00e9s boldog voltam, amikor siker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9szrevettem, hogy amikor a pl\u00e9b\u00e1nos a Sz\u0171zany\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt, nagyon meghat\u00f3dott \u2013 k\u00f6nnyekig el\u00e9rz\u00e9keny\u00fclt. \u00c9s mindenki tudta, hogy nagyon szereti M\u00e1ri\u00e1t, \u00edgy ez m\u00e9g nagyobb buzgalomra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az embereket.<\/p>\n\n\n\n

Nemcsak az egyh\u00e1zi \u00fcnnepeket tartott\u00e1k meg \u00fcnnep\u00e9lyes kertetek k\u00f6z\u00f6tt, hanem a nemzeti \u00e9vfordul\u00f3kat is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a felkel\u00e9sek \u00e9vfordul\u00f3it. Eml\u00e9kszem, ahogy est\u00e9nk\u00e9nt nagy t\u00f6megben j\u00e1rtunk f\u00e9nyekkel a templom k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s azt \u00e9nekelt\u00fcnk: „Bartosz, Bartosz, \u00f3h, ne vesz\u00edtsd el a rem\u00e9nyt! Az Isten meg\u00e1ldja, megmenti haz\u00e1nkat!”. A Ko\u015bciuszko-felkel\u00e9s \u00e9vfordul\u00f3ja volt. A pl\u00e9b\u00e1nos kertj\u00e9ben tartott, feln\u0151tteknek sz\u00f3l\u00f3 j\u00e1t\u00e9kokra nagyon sokan voltak k\u00edv\u00e1ncsiak. Az atya folyamatosan \u00fcgyelt a megfelel\u0151 hangulatra, \u00e9s ha valami illetlens\u00e9get \u00e9szlelt, hat\u00e9konyan k\u00f6zbel\u00e9pett.<\/p>\n\n\n\n

Adam Leja atya volt a hitoktat\u00f3nk a hatoszt\u00e1lyos \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1nkban. Sokf\u00e9le gyermek j\u00e1rt oda: lengyelek, ruszinok, zsid\u00f3k, de egyet\u00e9rt\u00e9s uralkodott k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, \u00e9s amikor \u00e9pp nem j\u00f6tt a p\u00f3pa vagy a rabbi, ezek a gyerekek is ottmaradtak hittanra a papunkkal. Az \u00fcnnepeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban \u00fcnnepelt\u00fck, \u00e9s olyankor ell\u00e1togattunk egym\u00e1shoz. Gyakran j\u00e1rtam az ortodox templomba, mert szerettem a pravoszl\u00e1v \u00e9nekeket. A zsinag\u00f3g\u00e1ba l\u00e1nyokat nem engedtek be, de l\u00e1ttam, ahogy a zsid\u00f3 f\u00e9rfiak \u2013 a csal\u00e1dap\u00e1k \u2013, otthonukban im\u00e1dkoztak, \u00fcnnepi \u00f6lt\u00f6zetben, meggy\u00fajtott gyertyatart\u00f3 mellett. A csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja n\u00e9m\u00e1n \u00fclt. Tudtam, hogy egy Isten\u00fcnk van, az Atya, csak m\u00e1s m\u00f3dokon im\u00e1djuk \u0150t. Ezt a gondolatot er\u0151s\u00edtette az els\u0151\u00e1ldoz\u00e1si f\u00fczetem bor\u00edt\u00f3j\u00e1n l\u00e9v\u0151 jelmondat is: „Hogy mindny\u00e1jan egyek legy\u00fcnk”.<\/p>\n\n\n\n

Tudtuk, hogy nagyon j\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k\u00fcnk van J\u00f3zef Sebastian Pelczar atya szem\u00e9ly\u00e9ben, akit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felekezet\u0171 h\u00edvek egyar\u00e1nt nagyra \u00e9rt\u00e9keltek \u00e9s tiszteltek. Eml\u00e9kszem (akkor hat\u00e9ves voltam), hogy amikor 1924-ben sor ker\u00fclt a temet\u00e9s\u00e9re, az eg\u00e9sz lakoss\u00e1g m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal gy\u00e1szolta. Kopors\u00f3j\u00e1t a hely\u0151rs\u00e9gi templomb\u00f3l a sz\u00e9kesegyh\u00e1zba vitt\u00e9k, \u00e9s a gy\u00e1szmenetben egy\u00fctt vonultak a papok, a p\u00f3p\u00e1k \u00e9s a rabbik \u00fcnnepi k\u00f6nt\u00f6seikben.<\/p>\n\n\n\n

Pelczar J\u00f3zef p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t szentt\u00e9 avatt\u00e1k, 2003. m\u00e1jus 18-\u00e1n kanoniz\u00e1lt\u00e1k. Visszatekintve egy\u00e9rtelm\u0171en \u00fagy l\u00e1tom, hogy alakja nagy hat\u00e1st gyakorolt a mell\u00e9 beosztott papokra. Egyik\u00fck az \u00e9n tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nosom, Adam Leja volt.<\/p>\n\n\n\n

Egyszer a pl\u00e9b\u00e1nosunk megtudta, hogy a k\u00f6zeli Chyr\u00f3w v\u00e1ros\u00e1ban nagy fesztiv\u00e1lt rendeznek, hogy bev\u00e9tel\u00e9t egy Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9n l\u00e9v\u0151 leprak\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edts\u00e1k, amelyet Joseph Beyzym atya, egy chyr\u00f3wi (m\u00e1ra szint\u00e9n boldogg\u00e1 avatott) jezsuita gondoz. Amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk tudom\u00e1st szerzett err\u0151l, azonnal t\u00f6bb vonatot szervezett, hogy szinte eg\u00e9sz Przemy\u015bl odautazhasson. \u00cdgy eg\u00e9sz csal\u00e1dok utaztak el Chyr\u00f3wba, m\u00e9g kisgyerekesek is. Ez az \u00fcnnep felejthetetlen \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1momra. Megannyi ember, sok \u00e9rdekes l\u00e1tnival\u00f3, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s, de mindenekel\u0151tt a Beyzym aty\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmvet\u00edt\u00e9s maradt meg az eml\u00e9kezetemben. Megtudtam, hogy mennyire szerette ezeket a betegeket! Onnant\u00f3l kezdve nem hagyott nyugodni a gondolat, \u00fagyhogy elgondolkodtam: \u00e9n mit tehetn\u00e9k \u00e9rte? M\u00e1r tudom is! Kisebb fesztiv\u00e1lokat, tombol\u00e1kat, el\u0151ad\u00e1sokat fogok szervezni, \u00e9s az \u00f6sszegy\u0171lt p\u00e9nzt \u00e1tadjuk a pl\u00e9b\u00e1nosunknak, aki majd elk\u00fcldi Beyzym aty\u00e1nak. Onnant\u00f3l kezdve legkedvesebb elfoglalts\u00e1gom e tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt, hogy legal\u00e1bb egy cs\u00f6ppnyire bekapcsol\u00f3djak a lepratelep (leprosorium) \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be. Ez az idegen sz\u00f3 k\u00f6zel ker\u00fclt hozz\u00e1m. Elhat\u00e1roztam, hogy ha nagy leszek, \u00e9n is odamegyek, \u00e9s seg\u00edtek Beyzym aty\u00e1nak. Ez a v\u00e1gyam akkor er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg bennem, amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk arra biztatott, hogy olvassam el a Gyermek J\u00e9zusr\u00f3l nevezett Szent Ter\u00e9z \u00e9letrajz\u00e1t. T\u00f6bbsz\u00f6r elolvastam a k\u00f6nyvet, beleszerettem ebbe a szentbe, \u00e9s azt akartam, hogy a b\u00e9rm\u00e1l\u00e1s szents\u00e9g\u00e9ben \u0151 legyen a v\u00e9d\u0151szentem. Ez \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva.<\/p>\n\n\n\n

A pl\u00e9b\u00e1nos gyakran megl\u00e1togatott benn\u00fcnket otthon. K\u00fcl\u00f6nleges, szinte t\u00falvil\u00e1gi szem\u00e9lyk\u00e9nt tekintettem fel r\u00e1, mert hiszen mindig olyan k\u00f6zel volt az \u00daristenhez, \u00edgy a mennyhez \u00e9s e l\u00e1thatatlan vil\u00e1ghoz is. Szorgalmasan hallgattam a besz\u00e9lget\u00e9seket, \u00e9s az Isteni Gondvisel\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re val\u00f3 gyakori hivatkoz\u00e1sa egy \u00e9letre meger\u0151s\u00edtette bennem, hogy nagyon b\u00edzom az \u00daristen atyai j\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. Ez \u00e9letment\u0151 volt sz\u00e1momra, amikor a h\u00e1bor\u00fa alatt elvesztettem legk\u00f6zelebbi csal\u00e1dtagjaimat, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r ker\u00fcltem rendk\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes helyzetekbe.<\/p>\n\n\n\n

Im\u00e1imban gyakran k\u00e9rtem n\u00e9hai sz\u00fcleim \u00e9s n\u00e9hai Adam Leja atya v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9t a neh\u00e9z \u00fcgyekben, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 bizonys\u00e1got kaptam r\u00e1, hogy v\u00e9gig vigy\u00e1znak r\u00e1m. Minden\u00e9rt nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok nekik, \u00e9s csod\u00e1lom, ahogy gyermek\u00e9veim \u00e1lmait az Isteni Gondvisel\u00e9s a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra megval\u00f3s\u00edtja. <\/p>\n\n\n\n

Amikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9get \u00e9rt, felk\u00e9sz\u00fcltem a hitoktat\u00f3i munk\u00e1ra, \u00e9s a Visszaszerzett Ter\u00fcletekre k\u00f6lt\u00f6ztem, hogy embert\u00e1rsaimat szolg\u00e1ljam. Nem volt semmilyen lehet\u0151s\u00e9gem Madagaszk\u00e1rra utazni. Azzal vigasztaltam magam, hogy ezek a ter\u00fcletek is misszi\u00f3s ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edtanak. \u00c9s az \u00e1h\u00edtott lepratelep? K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tapasztalataim azt er\u0151s\u00edtett\u00e9k bennem, hogy mindny\u00e1jan sebzettek vagyunk, b\u0171neink \u00e9s tapasztalataink k\u00f6vetkezt\u00e9ben\u2026 Csak az Isteni Orvos gy\u00f3gy\u00edthatja meg e sebeket. \u0150 haszn\u00e1l benn\u00fcnket\u2026 ha az \u0150 nev\u00e9ben, szeretettel akarunk szolg\u00e1lni\u2026 A lepratelep pedig itt van, k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk\u2026<\/p>\n\n\n\n

Adam Leja atya, a buzg\u00f3 pap alakja v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri az eg\u00e9sz \u00e9letemet, mert tov\u00e1bbra is a nevel\u0151m szerep\u00e9t t\u00f6lti be.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

II. FEJEZET: \u00c9DESAP\u00c1M – EMANUEL ALAD\u00c1R<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Amikor 1919-ben megalakult a lengyel \u00e1llam, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Ap\u00e1m, aki 1890-ben sz\u00fcletett Budapesten, felvette a lengyel \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe (hadnagyi rangban). Sz\u00edvb\u0151l megszerette Lengyelorsz\u00e1got \u2013 v\u00e1lasztott haz\u00e1j\u00e1t \u2013 \u00e9s h\u0171s\u00e9ges volt hozz\u00e1, olyannyira, hogy az \u00e9let\u00e9t is odaadta \u00e9rte.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

Ap\u00e1m \u00e9s csal\u00e1dja k\u00f6zt igen ritka volt a lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s, csak a h\u00faszas \u00e9vekben k\u00fcldtek neki f\u00e9nyk\u00e9peket elhunyt sz\u00fcleir\u0151l. Ez alkalmat adott az eml\u00e9kek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9vek sor\u00e1n csak Ap\u00e1m dolgozott, hogy eltartsa a csal\u00e1dot. A Mam\u00e1m komoly t\u00fcd\u0151beteg volt, \u00e9s sosem dolgozott hivat\u00e1sszer\u0171en. A sok neh\u00e9zs\u00e9g ellen\u00e9re, amit a sors r\u00e1juk m\u00e9rt, \u00c9desap\u00e1m eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben m\u00e9rhetetlen\u00fcl szerette a Mam\u00e1mat. Csod\u00e1ltam Ap\u00e1m t\u00fcrelm\u00e9t \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1t az otthoni \u00e9s munkahelyi neh\u00e9z helyzetekben. Sosem panaszkodott, csak id\u0151nk\u00e9nt t\u00f6rt fel bel\u0151le egy-egy m\u00e9ly s\u00f3haj, vagy ezek a szavak: Mater Dei! Mater Dei! <\/em>Akkor \u00e9n \u00e9s a k\u00e9t h\u00fagom, M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta igyekezt\u00fcnk csendben maradni, mert \u00e9rezt\u00fck, hogy nagyon neh\u00e9z a pillanat.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n, a Bako\u0144czyce (B\u0142onie) negyedben laktunk, a templomhoz \u00e9s az iskol\u00e1hoz k\u00f6zel. A lak\u00e1s k\u00e9tszob\u00e1s volt, a konyha az els\u0151 emeleten helyezkedett el; nem volt bevezetve sem a v\u00edz, sem a villany. A Mam\u00e1nknak a h\u00e1zimunk\u00e1ban nagy seg\u00edts\u00e9get jelentett a tisztiszolga, aki a t\u00e1voli k\u00fatr\u00f3l hordta nek\u00fcnk a vizet. Nek\u00fcnk, gyerekeknek is voltak apr\u00f3bb k\u00f6teless\u00e9geink: rendet tartani a ruh\u00e1ink, j\u00e1t\u00e9kaink k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a r\u00e1nk b\u00edzott kerti \u00e1gy\u00e1s k\u00f6r\u00fcl… \u00c9n, legid\u0151sebbk\u00e9nt, kisebb bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokat is int\u00e9ztem a k\u00f6zeli boltokban, \u00e9n hordtam haza a tejet. Eml\u00e9kszem egy tejjel kapcsolatos esetre. Kora reggel, miel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna (els\u0151 oszt\u00e1lyosk\u00e9nt), elindultam tej\u00e9rt a v\u00e1roson t\u00falra. Az \u00faton gyakran tal\u00e1lkoztam egy l\u00fadrajjal; mindig f\u00e9ltem a g\u00fan\u00e1rt\u00f3l, aki \u00e1ltal\u00e1ban sziszegve megkergetett. Aznap \u00e9pp \u00fajra tal\u00e1lkoztunk. R\u00e1m t\u00e1madt, \u00e9n menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben megbotlottam, \u00e9s az eg\u00e9sz kanna tej (a teljes k\u00e9t liter!) ki\u00f6ml\u00f6tt az \u00fatra. Otthon a Mama nagyon m\u00e9rges volt r\u00e1m, \u00e9n pedig vigasztalhatatlan voltam. D\u00e9lut\u00e1n, amikor \u00c9desapa hazaj\u00f6tt a munk\u00e1b\u00f3l (m\u00e1rpedig mindig azon az \u00faton j\u00e1rt dolgozni), mag\u00e1hoz h\u00edvott, szeretettel mag\u00e1hoz szor\u00edtott, \u00e9s azt mondta: „A cicusoknak nagyon \u00edzlett a tej, \u00e9s nagyon k\u00f6sz\u00f6nik neked”. Nagy k\u0151 esett le a sz\u00edvemr\u0151l, \u00e9s visszat\u00e9rt az \u00f6r\u00f6m\u00f6m! \u00c9desapa meg\u00e9rtett \u00e9s megvigasztalt. Nagyon h\u00e1l\u00e1s voltam ez\u00e9rt neki.<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1m a 6. katonai alakulatn\u00e1l dolgozott, ell\u00e1tm\u00e1nyoz\u00e1si tisztk\u00e9nt. Nagyon felel\u0151ss\u00e9gteljes munka volt, \u00e9s \u0151, v\u00e1rosi emberk\u00e9nt, nem \u00e9rtett mindenhez, \u00e9s ilyenkor a Mam\u00e1t\u00f3l k\u00e9rt tan\u00e1csot. P\u00e9ld\u00e1ul megk\u00e9rdezte, honnan lehet tudni, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges-e a szarvasmarha, amit a hadseregnek akartak v\u00e1s\u00e1rolni. J\u00f3 \u00e1llapot\u00fa-e a gabona? Mik\u00e9nt fogadj\u00e1k a ruh\u00e1kkal, cip\u0151kkel \u00e9s hasonl\u00f3 dolgokkal teli vagonokat? Hogyan szervezzenek p\u00e9ks\u00e9get a v\u00e1rosban az eg\u00e9sz sereg sz\u00e1m\u00e1ra?…<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1m nagyon becs\u00fcletes ember volt, \u00e9s nem fogadta el a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3k tisztess\u00e9gtelen aj\u00e1nlatait. Tudta, hogyan v\u00e1lassza ki a megfelel\u0151 szakembereket \u00e9s elk\u00f6telezett beosztottakat, mint p\u00e9ld\u00e1ul Tomczyk \u0151rmester urat, aki Ap\u00e1m jobbkeze volt. Mindenki nagyra becs\u00fclte Ap\u00e1m szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00e9s emberek ir\u00e1nti kedvess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1m eleinte n\u00e9met\u00fcl kommunik\u00e1lt a t\u00f6bbiekkel. Ismer\u0151seink k\u00f6z\u00fcl is t\u00f6bben besz\u00e9ltek ezen a nyelven, hiszen az egykori Gal\u00edcia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3. Vel\u00fcnk, gyerekekkel \u2013 a Mama kifejezett k\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u2013 csak lengyel\u00fcl besz\u00e9lt, b\u00e1r ez nehez\u00e9re esett. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben, a sz\u00fcnid\u0151ben, tan\u00edtott minket kicsit magyarul is. Ap\u00e1m nagyon szorgalmas volt, otthon folyamatosan lengyel\u00fcl tanult. Amikor kitanultam az eg\u00e9sz \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyvet, Ap\u00e1m a vak\u00e1ci\u00f3 alatt a Wiar foly\u00f3hoz vitt s\u00e9t\u00e1lni, \u00e9s ott megtan\u00edtottam neki a helyes kiejt\u00e9st, egyenk\u00e9nt v\u00e9gigolvasva az \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyv minden oldal\u00e1t. Sz\u00edvesen vette, ha kijav\u00edtottam. Ezek a pillanatok elk\u00e9pzelhetetlen m\u00f3don \u00f6sszek\u00f6t\u00f6ttek benn\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n

A nevel\u00e9s\u00fcnkr\u0151l \u00e9s oktat\u00e1sunkr\u00f3l egyar\u00e1nt a sz\u00fcleink gondoskodtak. Egy\u00fctt im\u00e1dkoztuk az esti im\u00e1t a cz\u0119stochowai Sz\u0171zanya k\u00e9pe el\u0151tt. Vas\u00e1rnaponk\u00e9nt \u00e9s \u00fcnnepnapokon mindannyian elment\u00fcnk a templomba mis\u00e9re, s ut\u00e1na, ha j\u00f3 id\u0151 volt, hossz\u00fa s\u00e9t\u00e1kat tett\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

„Otthon gyermekkorom \u00f3ta a m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1g l\u00e9gk\u00f6re \u00e9s furcsa jelens\u00e9gek vettek k\u00f6r\u00fcl. Azt mondt\u00e1k, hogy a h\u00e1zunkban k\u00eds\u00e9rtetek j\u00e1rnak\u2026 \u00c9s val\u00f3ban, tudom, hogy amikor nagyon kicsi voltam, \u00e9s ez m\u00e9g akkor volt, amikor Przemy\u015blben laktunk, s\u00falyosan megbetegedtem, am\u00edg Apa t\u00e1vol volt. A Mama rohant az orvoshoz, rajtam k\u00edv\u00fcl senki sem volt otthon. Amikor visszaj\u00f6tt, \u00e9s bedugta a kulcsot a z\u00e1rba \u2013 az ajt\u00f3 mag\u00e1t\u00f3l kiny\u00edlt. A Mam\u00e1m majdnem el\u00e1jult, amikor a lak\u00e1sban megpillantott egy idegent, a babakocsim mellett. \u00c9szrevette, hogy h\u00e1nytam, de mintha k\u00f6zben valaki felemelt volna, \u00e9s \u00edgy nem fulladtam meg a h\u00e1ny\u00e1st\u00f3l \u2013 a babakocsi m\u00e9ly\u00e9n fek\u00fcdtem. Az orvos is megd\u00f6bbent ezen. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9rkeztek Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck egy fot\u00f3 Ap\u00e1m \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l, akit a Mam\u00e1m addig nem ismert. Az az alak volt, akit a babakocsim mellett l\u00e1tott”[1]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Novemberben az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elesett magyar katon\u00e1k s\u00edrjait l\u00e1togattuk. A kar\u00e1csonyt \u00e9s a h\u00fasv\u00e9tot \u00fcnnep\u00e9lyesen, a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en \u00fcnnepelt\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9nekl\u00e9s \u00e9s a zene \u00e1lland\u00f3an jelen volt otthonunkban, mivel Apa gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en heged\u00fclt \u00e9s fuvol\u00e1zott. A pl\u00e9b\u00e1nos k\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00edvesen j\u00e1tszott orgon\u00e1n \u00e9s heged\u0171n is a templomban. Tisztt\u00e1rsaival kult\u00fark\u00f6rt szervezett, amelynek \u0151 alkotta a lelk\u00e9t. Volt otthon egy k\u00f6nyvszekr\u00e9ny\u00fcnk, mi, gyerekek legink\u00e1bb az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gi Szent\u00edr\u00e1s sz\u00ednes kiad\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1r\u00f3l \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyveket szerett\u00fck lapozgatni. Apa sz\u00edvesen magyar\u00e1zgatta nek\u00fcnk az illusztr\u00e1ci\u00f3k tartalm\u00e1t. Gazdagon d\u00edsz\u00edtett napt\u00e1rak \u00e9s kiadv\u00e1nyok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ismertetett meg benn\u00fcnket a magyar kult\u00far\u00e1val. <\/p>\n\n\n\n

Sajnos 1929-ben Ap\u00e1t v\u00e1ratlanul kapit\u00e1nyi ranggal nyugd\u00edjazt\u00e1k. Ez egy neh\u00e9z id\u0151szak volt. Amikor elfogyott a p\u00e9nz\u00fcnk, Apa Lembergbe utazott, hogy eladja szeretett heged\u0171j\u00e9t. Przemy\u015blben nem akadt r\u00e1 \u00e9rdekl\u0151d\u0151. Ez a nap sz\u00f6rny\u0171 volt sz\u00e1momra! Hiszen ez a heged\u0171 Ap\u00e1m bar\u00e1tja volt, vele osztotta meg \u00e9lm\u00e9nyeit, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t \u00e9s a honv\u00e1gy\u00e1t. A heged\u0171je a haza eml\u00e9k\u00e9t jelentette sz\u00e1m\u00e1ra. Mindig meg\u00e9rtette \u0151t, hogyan lesznek ezt\u00e1n otthon a dolgok? A heged\u0171je olyan volt sz\u00e1momra, mintha \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly lenne. Remeg\u0151 sz\u00edvvel v\u00e1rtam Ap\u00e1m hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9s\u0151 este a heged\u0171vel t\u00e9rt vissza! Az ilyen hangszerre nem igaz\u00e1n akadt vev\u0151. S\u00edrva, \u00f6r\u00f6mmel szorongattam a heged\u0171t, a sz\u00fcleim pedig \u0151szint\u00e9n csod\u00e1lkozva n\u00e9ztek r\u00e1m. Ap\u00e1m \u00e9rtett engem, \u00e9s meg\u00edg\u00e9rte, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem adja el a heged\u0171t, b\u00e1rmilyen neh\u00e9z helyzet is \u00e1ll el\u0151. Megtartotta a szav\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Ebben az \u00e9vben folyamatosan munk\u00e1t keresett az egyetemi v\u00e1rosokban. „J\u00f3l tudott latinul, g\u00f6r\u00f6g\u00fcl \u00e9s persze magyarul”[2]<\/a>. Magyart akart tan\u00edtani. Sajnos, sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lkozott. A Mam\u00e1t a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s ker\u00fclgette.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n egyszer, amikor Krakk\u00f3b\u00f3l Vars\u00f3ba utazott, \u00e9szrevette, hogy egy f\u00e9rfi magyar \u00fajs\u00e1got olvas a vonaton. A besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy Div\u00e9ky Adorj\u00e1n professzor volt, aki Vilniusban \u00e9s Vars\u00f3ban tartott el\u0151ad\u00e1sokat. A professzor, miut\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt csal\u00e1dunk neh\u00e9z anyagi helyzet\u00e9r\u0151l \u00e9s Ap\u00e1nk sikertelen munkakeres\u00e9s\u00e9r\u0151l, felaj\u00e1nlotta, hogy \u00e1tadja magyar nyelvi lektori \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen, s\u0151t, a magyar k\u00f6vets\u00e9gen \u00e9s a vars\u00f3i Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151jek\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt poz\u00edci\u00f3j\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n Div\u00e9ky professzor \u00e1tadta vars\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t Ap\u00e1nak, meghagyta mag\u00e1nak a vilniusi B\u00e1thory Istv\u00e1n Egyetemen bet\u00f6lt\u00f6tt magyar-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Nagyon \u00f6r\u00fclt, hogy ezent\u00fal v\u00e9gre t\u00f6bb id\u0151t tud szentelni tudom\u00e1nyos \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1j\u00e1nak. A professzor ugyanis a budapesti Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja volt.<\/p>\n\n\n\n

Apa r\u00f6gt\u00f6n Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a professzor r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a munka minden ter\u00fclet\u00e9vel megismertette. Ezt az Isteni Gondvisel\u00e9s csod\u00e1latos rendel\u00e9s\u00e9nek tekintett\u00fck a Sz\u0171zanya k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel, akiben rend\u00fcletlen\u00fcl b\u00edztunk. 1930 tavasz\u00e1n csal\u00e1dunk Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Apa magyar nyelvtan\u00e1rk\u00e9nt megkezdte munk\u00e1j\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen. \u0150 lett az els\u0151 lengyel-magyar sz\u00f3t\u00e1r, lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel nyelvtank\u00f6nyvek szerz\u0151je, valamint Zofia Kossak k\u00f6nyveinek ford\u00edt\u00f3ja. 1936-t\u00f3l 1938-ig a Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151je volt. A k\u00f6vets\u00e9gen kultur\u00e1lis referensk\u00e9nt is dolgozott, \u00e9s naponta v\u00e1logatta az \u00f6sszes \u00fajs\u00e1gb\u00f3l a vonatkoz\u00f3 h\u00edreket. Seg\u00edtettem neki ebben a munk\u00e1ban. Kultur\u00e1lis tal\u00e1lkoz\u00f3kat, akad\u00e9mi\u00e1kat, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fcnneps\u00e9geket, s\u0151t b\u00e1lokat is szervezett. B\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben kedvelt\u00e9k \u00e9s nagyra becs\u00fclt\u00e9k, Ap\u00e1mat nagy szer\u00e9nys\u00e9g jellemezte.<\/p>\n\n\n\n

Kezdetben a tisztek \u00e1ltal lakott Sadyba ker\u00fcletben, majd a Tadeusz Ho\u0142\u00f3wka utca 3. sz\u00e1m alatt laktunk (ma Wczasowa utca). <\/p>\n\n\n\n

„Soha nem laktunk m\u00e9g ekkora t\u00f6mbh\u00e1zban, kicsit b\u00e1tortalanok voltunk, de a szomsz\u00e9di kapcsolatok nagyon j\u00f3k voltak”[3]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Kifejezetten vall\u00e1sos \u00e9s hazafias l\u00e9gk\u00f6rben n\u0151tt\u00fcnk fel. A sz\u00fcleink sokat t\u00f6r\u0151dtek a nevel\u00e9s\u00fcnkkel is, ez\u00e9rt a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ba k\u00fcldtek minket, amely igen magas sz\u00ednvonal\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny volt. Az ap\u00e1c\u00e1k kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u00e9s elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k sz\u00fcleink nevel\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seit. Ap\u00e1m mindig maga ment el a sz\u00fcl\u0151i \u00e9rtekezletekre, \u00e9s ha kellett, seg\u00edtett nek\u00fcnk a tanul\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n

Sokat dolgozott. Felk\u00e9sz\u00fclt a megfelel\u0151 olvasm\u00e1nyokb\u00f3l a lektori \u00f3r\u00e1kra. Nyelvtank\u00f6nyveket, nyelvtani gyakorlatokat, sz\u00f3szedeteket \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Akkoriban m\u00e9g nem voltak magyar nyelv\u0171 tank\u00f6nyvek. \u00c9desap\u00e1m az els\u0151 lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel sz\u00f3t\u00e1r szerz\u0151je. „Eml\u00e9kszem, a korrekt\u00far\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett\u00fck, szaladg\u00e1ltam a nyomd\u00e1ba, \u00e9lveztem ezt a munk\u00e1t, Ap\u00e1mmal egy\u00fctt”[4]<\/a>. A kiadv\u00e1nyt (ha j\u00f3l eml\u00e9kszem) a Warecka utca 10. sz\u00e1m alatti vars\u00f3i nyomd\u00e1ban adt\u00e1k ki.<\/p>\n\n\n\n

1938-ban egy neh\u00e9z helyzetben a Sz\u0171zany\u00e1hoz fordult seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. Meg\u00edg\u00e9rte, hogy a kapott kegyelem\u00e9rt h\u00e1l\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edt egy kis szent\u00e9lyt. Ugyanakkor a k\u00f6zelg\u0151 h\u00e1bor\u00fa tudat\u00e1ban eg\u00e9sz csal\u00e1dunkat k\u00f6telezte e fogadalom teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

1939 augusztus\u00e1ban, a csal\u00e1dj\u00e1t\u00f3l \u00e9s haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1sa (1919) \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r Magyarorsz\u00e1gra utazott egy lengyel csoporttal, egy magyar nyelvtanfolyam r\u00e9sztvev\u0151ivel, mint annak szervez\u0151je. Ez alkalmat adott arra, hogy tal\u00e1lkozzon csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9s felkeresse kedvenc helyeit.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zben Lengyelorsz\u00e1gban mozg\u00f3s\u00edt\u00e1st rendeltek el. Ebben a helyzetben a tanfolyam \u00f6sszes r\u00e9sztvev\u0151je \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy Magyarorsz\u00e1gon marad, s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megmenek\u00fcltek. Ap\u00e1m viszont azonnal visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba, Vars\u00f3ba. Otthon elb\u00facs\u00fazott \u00c9desany\u00e1mt\u00f3l \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 h\u00fagomt\u00f3l, M\u00e1rt\u00e1t\u00f3l (\u00e9n \u00e9s legkisebb h\u00fagom, El\u017cbieta, Vars\u00f3t\u00f3l t\u00e1vol voltunk), \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe, b\u00e1r a magyar k\u00f6vets\u00e9g alkalmazottjak\u00e9nt \u00e9s nyugalmazott tisztk\u00e9nt m\u00e9g megv\u00e1rhatta volna a tov\u00e1bbi fejlem\u00e9nyeket. M\u00e1sodik haz\u00e1ja ir\u00e1nti k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t azonban haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl teljes\u00edtette. Przemy\u015blbe ker\u00fclt egy katonai egys\u00e9ghez.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Ilona a Mam\u00e1val \u00e9s El\u017cbiet\u00e1val – 1938<\/strong><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> W. Budzy\u0144ski, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 82. o.<\/p>\n\n\n\n

[<\/a>2] Ibidem, Az elveszett…, 99. o.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

III. FEJEZET: A H\u00c1BOR\u00daS \u00c9VEK 1939-1945<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

„Ap\u00e1m \u00f6sszebar\u00e1tkozott egy Margoryn nev\u0171 szlov\u00e1k pappal, aki a Senator utcai templom pl\u00e9b\u00e1nosa volt. A pap j\u00f3l ismerte a modern vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1it. A materializmus \u00e9s a katolicizmus \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9ge mellett \u00e9rvelt, azt mondta, hogy a materializmus egy elm\u00e9let, amely a gyakorlatban t\u00e9vesnek fog bizonyulni, hogy ez egy betegs\u00e9g, amelyen az orsz\u00e1gok sajnos kereszt\u00fclmennek, de egy napon v\u00e9get \u00e9r, mert Krisztusnak gy\u0151znie kell.”[1]<\/a> .<\/p>\n\n\n\n

1939. augusztus 31-\u00e9n Ap\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a Lengyel Hadsereg sz\u00e1zadosak\u00e9nt elindult a frontra. Egy h\u00f3nappal a Lengyel Hadsereghez val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa ut\u00e1n, szeptember v\u00e9g\u00e9n a szovjetek fogs\u00e1gba ejtett\u00e9k, mik\u00f6zben egys\u00e9g\u00e9vel Rom\u00e1ni\u00e1ba tartott. V\u00e9g\u00fcl a lengyel tisztek hadifogolyt\u00e1bor\u00e1ba ker\u00fclt, Sztarobilszkbe. Azok a tisztek, akik feladt\u00e1k tiszti rendfokozatukat, \u00e9s levett\u00e9k v\u00e1ll-lapjukat, elhagyhatt\u00e1k a t\u00e1bort. Ap\u00e1m, sok m\u00e1s t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, nem akart ilyen \u00e1rat fizetni a szabads\u00e1g\u00e9rt. A katyni list\u00e1n az \u0151 neve is szerepel, sztarobilszki hadifogolyk\u00e9nt. Sztarobilszkb\u0151l a foglyokat Harkovba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol a Dzserzsinszkij t\u00e9r 3. sz\u00e1m alatt az NKVD tark\u00f3n l\u00f6v\u00e9ssel v\u00e9gzett vel\u00fck. A Harkov melletti Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el \u0151ket. A harkovi temet\u0151k\u00f6nyvben Ap\u00e1m neve az 1434-es sz\u00e1mmal szerepel.<\/p>\n\n\n\n

„M\u00e1sok kaptak k\u00e9peslapokat a frontr\u00f3l \u2013 mi nem kaptunk egyet sem\u2026 Ez a hossz\u00fa csend nagyon nyugtalan\u00edtott benn\u00fcnket. Elmentem a Warecka utc\u00e1ba a V\u00f6r\u00f6skereszthez. El\u0151z\u0151 este kellett be\u00e1llni a sorba, a gondnokn\u00e1l, vagyis a l\u00e9pcs\u0151n kellett \u00e9jszak\u00e1znunk \u2013 annyi ember kereste a rokon\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pap\u00edrok, hadifogolylist\u00e1k voltak minden\u00fctt, bor\u00edt\u00e9kban s bor\u00edt\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl \u2013 sz\u00e9tsz\u00f3rva az asztal k\u00f6r\u00fcl. Nem tal\u00e1ltam semmit\u2026<\/p>\n\n\n\n

A Mama pedig \u00e1lland\u00f3an azt zokogta:<\/p>\n\n\n\n

– Rosszul kerested, rosszul kerested.<\/p>\n\n\n\n

Mondom neki:<\/p>\n\n\n\n

– J\u00f6v\u0151 h\u00e9ten \u00fajra elmegyek.<\/p>\n\n\n\n

Akkoriban egy tekercsgy\u00e1rban dolgoztam. Hajnalt\u00f3l \u00e9jszak\u00e1ig. Szabadnapr\u00f3l sz\u00f3 sem lehetett.<\/p>\n\n\n\n

A harmadik napon \u00e1lmot l\u00e1ttam: bej\u00f6n M\u00e1rta \u00e9s azt mondja:<\/p>\n\n\n\n

– Ne a V\u00f6r\u00f6skeresztben keresd, megmutatom, hol van Apa.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s \u00e1lmomban \u00e9rzem, hogy felemel, \u00e9s kelet fel\u00e9 rep\u00fcl\u00fcnk. Azt mondom: – Tusia, hov\u00e1 viszel? Hov\u00e1 megy\u00fcnk? Ez azt hiszem m\u00e1r Oroszorsz\u00e1g, Ukrajna. Itt nincsenek v\u00e1rosok, sem falvak, csak sztyepp\u00e9k, vadon, mintha a Fekete-tenger fel\u00e9 tartan\u00e1nk?<\/p>\n\n\n\n

\u0150 pedig \u00edgy v\u00e1laszol:<\/p>\n\n\n\n

– Igazad van, m\u00e9g enn\u00e9l is messzebb van \u2013 Kijeven t\u00fal, Harkovon t\u00fal, Sztarobilszkben. Ott van Apus!<\/p>\n\n\n\n

Messze a v\u00e1roson t\u00fal leereszked\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny kolostor\u00e9p\u00fclet f\u00f6l\u00f6tt; v\u00f6r\u00f6s t\u00e9gl\u00e1k, ortodox kupol\u00e1k, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n a refekt\u00f3riumban tal\u00e1ljuk magunkat \u2013 k\u00e9t bej\u00e1rat\u00fa helyis\u00e9g, k\u00f6z\u00e9pen nagy faasztal, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a tisztjeink, huszonvalah\u00e1nyan\u2026 Ap\u00e1m ott \u00fcl, mellette egy t\u00e1l. Zil\u00e1ltak, egyenruh\u00e1juk szakadt, de rajtuk van a rendfokozatuk, borost\u00e1sak, sov\u00e1nyak, szem\u00fck csillog, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a l\u00e1zt\u00f3l. Valami nyomorult levest esznek. Oldalt k\u00e9t szuronyos katona \u00e1ll, ruszki sapk\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1m r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s mintha tekintet\u00e9vel azt mondta volna:<\/p>\n\n\n\n

– N\u00e9zd, milyen messze vagyok, itt\u2026 elv\u00e9gre innen sok\u00e1ig mennek az \u00fczenetek, \u00e9n pedig m\u00e1r \u00edrtam lapokat, \u00e9s biztos vagyok benne, hogy meg fognak \u00e9rkezni\u2026 A Mama legyen t\u00fcrelemmel. Nyugtasd meg Any\u00e1dat\u2026 Mondd el neki, milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt vagyok itt\u2026<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s r\u00f6gt\u00f6n fel\u00e9bredtem. Reggel volt. Kor\u00e1n mentem dolgozni. Amikor visszaj\u00f6ttem, mondom a Mam\u00e1nak:<\/p>\n\n\n\n

– Mama, tudom, hol van Apus: a sztarobilszki t\u00e1borban, Oroszorsz\u00e1gban!<\/p>\n\n\n\n

– \u00c9s honnan tudod?<\/p>\n\n\n\n

– \u00c9jjel \u00e1lmodtam\u2026 Apus azt mondta, hogy majd megj\u00f6n a lap is. Erre a Mama:<\/p>\n\n\n\n

– Mif\u00e9le mes\u00e9ket hordasz itt \u00f6ssze nekem! Nincs kedved elmenni a V\u00f6r\u00f6skeresztbe! \u00c9s els\u00edrta mag\u00e1t\u2026<\/p>\n\n\n\n

Nem telik el h\u00e1rom nap, j\u00f6v\u00f6k haza este \u00e9s l\u00e1tom, hogy a Mama zokog:<\/p>\n\n\n\n

– Ilonka, n\u00e9zd, igazad volt! Minden igaz, amit mondt\u00e1l. N\u00e9zd, Burzy\u0144ski \u00far visszat\u00e9rt Sztarobilszkb\u0151l, \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kul arra, hogy igazat mond, elhozta Ap\u00e1d \u00f3r\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Burzy\u0144ski Ap\u00e1r\u00f3l mes\u00e9lt, hogy Sztarobilszkben van, a t\u00e1borban, egy egykori kolostorban. Mag\u00e1t Burzy\u0144skit, mint k\u00f6zleg\u00e9nyt elengedt\u00e9k, de az \u00f6sszes tisztet, akik nem akart\u00e1k levenni a rendfokozatukat, ott tartott\u00e1k\u2026<\/p>\n\n\n\n

Majdnem a rom\u00e1n hat\u00e1ron, Zolocsivben kapt\u00e1k el \u0151ket, amikor \u00e9ppen \u00e1t akartak l\u00e9pni a hat\u00e1ron. Ap\u00e1m annyira ideges volt, hogy v\u00e9gig csak magyarul besz\u00e9lt. Az oroszok azt hitt\u00e9k, hogy k\u00e9m, \u00e9s le akart\u00e1k l\u0151ni. Ap\u00e1mat a koll\u00e9g\u00e1i v\u00e9dt\u00e9k meg, mondv\u00e1n, hogy j\u00f3l tud lengyel\u00fcl \u00e9s magyarul is, \u00e9s hogy az egyetemen tan\u00edtott magyar nyelvet. K\u00e9s\u0151bb, a t\u00e1borba menet, szerveztek egy zenekart. Ap\u00e1m nagyon muzik\u00e1lis volt, amivel \u00e1ltal\u00e1nos rokonszenvet v\u00edvott ki, m\u00e9g az oroszok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is. Burzy\u0144ski soha t\u00f6bb\u00e9 nem jelent meg n\u00e1lunk, \u00e9s nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele”[2]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

1939 kar\u00e1csonya ut\u00e1n meg\u00e9rkezett Apa megk\u00e9sett lapja, m\u00e9g Harkovb\u00f3l, amiben az \u00e1llt, hogy Sztarobilszkbe sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u0151ket. Onnan pedig megj\u00f6tt az utols\u00f3 lap, amit Jolanta \u00e9s Alexander Grotthuss\u00e9knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kaptam meg, akik Groch\u00f3wban \u00e9ltek \u00e9s nagy gonddal \u0151rizt\u00e9k 40 \u00e9ven \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

„Nem eml\u00e9kszem, melyik \u00e9vben volt \u2013 mondja Grotthuss Jolanta \u2013, Korompayn\u00e9 odaj\u00f6tt hozz\u00e1nk, \u00e9s mintha meg\u00e9rzett volna valamit, \u00e1tadott nek\u00fcnk egy lapot meg\u0151rz\u00e9sre, rajta a f\u00e9rje, Korompay Em\u00e1nuel utols\u00f3 \u00fczenet\u00e9vel, akit a h\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n intern\u00e1ltak az oroszok. Egy Sztarobilszkb\u0151l \u00edrt lap volt\u2026[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Aznap \u00e9jjel a Gestapo elj\u00f6tt a Mam\u00e1\u00e9rt. „(…) Reggel Jolanta Grotthuss, amikor kil\u00e9pett a lak\u00e1sb\u00f3l, l\u00e1tta, hogy az ajt\u00f3 le van pecs\u00e9telve.<\/p>\n\n\n\n

– Azon az \u00e9jjelen, amikor a Gestapo elj\u00f6tt Korompay\u00e9k\u00e9rt, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban egy nagy \u00fcv\u00f6lt\u00e9s hallatsz\u00f3dott \u2013 olyan rettenetesen vert\u00e9k az asszonyt. B\u00fatorok rep\u00fcltek ki az ablakon. Mindannyian reszkett\u00fcnk a f\u00e9lelemt\u0151l”[4]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

„Alexander Grotthuss \u00far (\u2020 1990) t\u00f6bb mint 80 \u00e9ves volt, amikor besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s nem igaz\u00e1n eml\u00e9kezett, hov\u00e1 rejtette az \u00e9rt\u00e9kes eml\u00e9kt\u00e1rgyat. V\u00e9g\u00fcl megtal\u00e1lta, \u00e9s most itt tartom a kezemben. Egy a Szovjetuni\u00f3 c\u00edmer\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t b\u00e9lyeggel ell\u00e1tott levelez\u0151lap. A c\u00edm [oroszul]: Germaniya, Vars\u00f3 [\u00e9s lengyel\u00fcl]: Tadeusza Ho\u0142\u00f3wki utca 3\/81, Mieczys\u0142awa Korompay kapit\u00e1nyn\u00e9. A felad\u00f3 c\u00edme [oroszul]: SZOVJETUNI\u00d3. Sztarobilszk, postafi\u00f3k 15, Em\u00e1nuel Korompay. A h\u00e1toldalon ceruz\u00e1val: „\u2026Dr\u00e1ga (magyarul) Aranymadaram, kis vir\u00e1gom” (\u00e9s tov\u00e1bb m\u00e1r lengyel\u00fcl) – „Szeretett gyermekeim. November 15-e \u00f3ta vagyok itt, az oroszorsz\u00e1gi Sztarobilszkben; kor\u00e1bban Zolocsivben, majd Zborivban \u00e9s Sepetyivk\u00e1ban voltam. J\u00f3l vagyok, de nagyon szomor\u00fa, hogy eddig egyetlen levelet sem kaptam. Nem tudom, hol vagytok, \u00e9ltek-e s hogyan? Tal\u00e1n m\u00e1r elutaztatok Magyarorsz\u00e1gra. Ez m\u00e1r a negyedik levelem. H\u00e1rmat p\u00e9nzzel k\u00fcldtem Neked m\u00e1sok \u00e1ltal. (Itt egy le\u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogy \u2013 m\u00e9g az intern\u00e1l\u00e1s el\u0151tt \u2013 hol \u00e9s hogyan adta \u00e1t a p\u00e9nzt, \u00e9s milyen m\u00f3don lehetett \u00e1tvenni). Mindent megkapt\u00e1l? Ilonka haza\u00e9rt Kownatyb\u00f3l \u00e9s El\u017cunia Kielc\u00e9b\u0151l? Borzaszt\u00f3an agg\u00f3dom, Kedvesem, mi van Veletek. \u00cdrj legal\u00e1bb egy sz\u00f3t. Sz\u00e1zezerszer cs\u00f3kollak Benneteket. Szeret\u0151 f\u00e9rjed \u00e9s szeret\u0151 Ap\u00e1tok \u2013 Alad\u00e1r. Sztarobilszk, 1940. III. 8.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Ez volt az utols\u00f3 \u00fczenet Ap\u00e1t\u00f3l” [5]<\/sup><\/a><\/sup>.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fa els\u0151 \u00e1ldozata a csal\u00e1dunkban a kisebbik h\u00fagom, M\u00e1rta volt, aki 1919. december 19-\u00e9n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1930. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l az \u00e1ltal\u00e1nos iskola, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9rek gimn\u00e1zium\u00e1nak \u00e9s b\u00f6lcs\u00e9szeti l\u00edceum\u00e1nak tanul\u00f3ja volt. Miut\u00e1n 1939 m\u00e1jus\u00e1ban megszerezte a k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9retts\u00e9gi bizony\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, felv\u00e9telt nyert fels\u0151fok\u00fa diplom\u00e1ciai tanulm\u00e1nyokra.<\/a><\/p>\n\n\n\n

1939. szeptember 5-\u00e9n M\u00e1rta \u00e9s Mam\u00e1nk, Mieczys\u0142awa \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt dolgozni kezdtek a vars\u00f3i V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1gon, amelynek sz\u00e9khelye a J\u00f3zef Pi\u0142sudski t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Europejski Hotelben volt. M\u00e1rta az egys\u00e9g \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9s beteg\u00e1pol\u00f3 r\u00e9szleg\u00e9n volt \u00e1pol\u00f3, m\u00edg Mama az \u00e9lelmez\u00e9si oszt\u00e1lyon dolgozott.<\/p>\n\n\n\n

1939. szeptember 26-\u00e1n a d\u00e9li \u00f3r\u00e1kban egy heves bomb\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n beomlott azt egyik, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 70 embert befogad\u00f3 helyis\u00e9g mennyezete. Csak M\u00e1rta vesztette \u00e9let\u00e9t a t\u00f6rmel\u00e9k alatt, m\u00e9gpedig azonnali hal\u00e1lt halt a fej\u00e9re hull\u00f3 t\u00e9gl\u00e1k er\u0151s \u00fct\u00e9seit\u0151l. A t\u00f6bbi embert, k\u00f6zt\u00fck a Mam\u00e1nkat, aki a tragikus pillanatban M\u00e1rta mellett \u00e1llt, \u00e9lve, b\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel, de kih\u00fazt\u00e1k a romok al\u00f3l. „M\u00e1rt\u00e1t ideiglenesen a j\u00e1rd\u00e1n temett\u00e9k el az Europejski Hotel el\u0151tt, nem messze a helyt\u0151l, ahol \u00e9let\u00e9t vesztette, a mai Zwyci\u0119stwa t\u00e9r fel\u0151li oldalon”[6]<\/a>. A holttest exhum\u00e1l\u00e1s\u00e1ra 1939. okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n ker\u00fclt sor. M\u00e1rt\u00e1t a Czerniakowski temet\u0151ben temett\u00e9k el. A s\u00edrj\u00e1n elhelyezett t\u00e1bl\u00e1ra a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n jelk\u00e9pesen felv\u00e9st\u00e9k \u00c9desapja, \u00c9desanyja \u00e9s h\u00faga, El\u017cbieta nev\u00e9t is.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Marta<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n

M\u00e1rta, akit a csal\u00e1dban kicsiny\u00edtve „Tusia”-nak h\u00edvtak, fiatal kora ellen\u00e9re kifejlett szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkezett. Csendes, szer\u00e9ny, der\u0171s, \u00e9rz\u00e9keny, seg\u00edt\u0151k\u00e9sz \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl b\u00e1jos egy\u00e9nis\u00e9g volt. Sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e9gezte azokat a h\u00e1zimunk\u00e1kat is, amelyeket a n\u0151v\u00e9rei saj\u00e1t k\u00e9nyelmess\u00e9g\u00fckb\u0151l h\u00e1r\u00edtottak r\u00e1. N\u00e9ha s\u00edrt, de s\u00edr\u00e1sa is diszkr\u00e9t volt, mert nem akarta, hogy n\u0151v\u00e9reit megb\u00fcntess\u00e9k helytelen viselked\u00e9s\u00fck\u00e9rt. Mindenki szerette: a csal\u00e1dja, amely az „egyet\u00e9rt\u00e9s angyal\u00e1nak” nevezte, az iskolat\u00e1rsai, s\u0151t m\u00e9g a Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti h\u00e1z lak\u00f3i is, ahol laktunk. Jellegzetes tulajdons\u00e1ga volt, hogy mindig f\u00e9lt\u0151n gondoskodott a gyeng\u00e9kr\u0151l \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ekr\u0151l. Szerette a gyerekeket \u00e9s az \u00e1llatokat. Nagyon rokonszenves volt mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s nem csup\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges megjelen\u00e9se miatt (gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, sz\u0151ke l\u00e1ny volt), de mindenekel\u0151tt bels\u0151 tulajdons\u00e1gai miatt. M\u00e1rt\u00e1nak volt egy v\u0151leg\u00e9nye, Mieczys\u0142aw Pa\u0142aszewski m\u00e9rn\u00f6k, aki egy n\u00e9met hadifogolyt\u00e1borban \u00e9lte t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat.<\/p>\n\n\n\n

1934-ben vagy 1935-ben Ap\u00e1nk elrendelte, hogy mindh\u00e1rman \u00edrjunk egy-egy levelet magyar bar\u00e1tj\u00e1nak, egy Jasna G\u00f3ra-i szerzetesnek, T\u00f3th Marian aty\u00e1nak. Miut\u00e1n megkapta leveleinket, Marian atya Ap\u00e1nknak c\u00edmzett level\u00e9ben \u00edgy \u00edrt M\u00e1rt\u00e1r\u00f3l: „Ez a gyermek egy f\u00f6ldre sz\u00e1llt angyal \u00e9s m\u00e1r felk\u00e9sz\u00fclt a mennyek orsz\u00e1g\u00e1ra”. M\u00e1rta akkoriban 15-16 \u00e9ves lehetett. Marian atya j\u00f3slata val\u00f3ra v\u00e1lt, hiszen a mindenki \u00e1ltal szeretett M\u00e1rta volt az els\u0151, aki elhagyta csal\u00e1dunkat \u2013 egy m\u00e1sik, jobb vil\u00e1gba t\u00e1vozva.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se „a Podlasie-r\u00e9gi\u00f3beli Kownatyban tal\u00e1lt r\u00e1m, egy bar\u00e1tn\u0151m birtok\u00e1n. Szeptember 1-j\u00e9n, p\u00e9nteken m\u00e9g elmentem a piacra Mi\u0119dzyrzec Podlaskiban, \u00e9s ott m\u00e1r hullottak a bomb\u00e1k. \u00cdgy h\u00e1t Kownatyban kellett maradnom Wanda Zaborowsk\u00e1n\u00e1l. Amikor a front keletre vonult, \u00fajra j\u00f6ttek a n\u00e9metek, \u00e9s csak akkor t\u00e9rhettem vissza Vars\u00f3ba.<\/p>\n\n\n\n

[…]Nem tudtam, hogy M\u00e1rta meghalt. Hazaj\u00f6ttem \u00e9s k\u00e9rdem, hol a h\u00fagom. A Mama azt feleli, elment valahova. De l\u00e1tom, hogy a kab\u00e1tja ott l\u00f3g, \u00e9s m\u00e1r hidegre j\u00e1rt az id\u0151\u2026 Mam\u00e1nak nem volt ereje elmondani nekem\u2026<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rta volt a Mama kedvence, \u00e9n Ap\u00e1m kedvence voltam. Amikor kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, egy\u00fctt dolgoztak a vars\u00f3i v\u00e9delem V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1n, a Hotel Europejskiben \u2013 Starzy\u0144ski eln\u00f6k utols\u00f3 f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rt\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a Pi\u0142sudski t\u00e9ren temett\u00e9k el, k\u00f6zel ahhoz a helyhez, ahol meghalt (sok \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1979-ben itt \u00e1ll\u00edtottak fel a p\u00e1pai olt\u00e1rt). Amikor a n\u00e9metek bevonultak Vars\u00f3ba, lef\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k a s\u00edrokat, \u00e9s azt mondt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, hogy ezt fogj\u00e1k tenni eg\u00e9sz Vars\u00f3val, eg\u00e9sz Lengyelorsz\u00e1ggal”[7]<\/a>. Ezt hallotta a Mama is, aki \u00e9pp ott \u00e1llt \u00e9s j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n a s\u00f6t\u00e9tben elmentem a h\u00fagom s\u00edrj\u00e1hoz. Ez m\u00e1r az exhum\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt. Az\u00f3ta nem f\u00e9lek a temet\u0151kt\u0151l. Munk\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 menet, s\u00f6t\u00e9tben, gyakran j\u00e1rtam arra”[8]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rta v\u00e1ratlan, hirtelen hal\u00e1la m\u00e9ly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe tasz\u00edtotta a Mam\u00e1nkat. \u00c1lland\u00f3an a l\u00e1nya s\u00edrj\u00e1n\u00e1l \u00fclt; meg akart halni, hogy \u00fajra egy\u00fctt lehessen gyermek\u00e9vel. A s\u0171r\u0171n hull\u00f3 repeszek \u00e9s goly\u00f3k egy karcol\u00e1st sem ejtettek rajta. A szeptemberi h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek befejezt\u00e9vel, miut\u00e1n El\u017cbieta \u00e9s \u00e9n visszat\u00e9rt\u00fcnk Vars\u00f3ba, \u00c9desany\u00e1nk lassan kezdett visszat\u00e9rni a norm\u00e1lis \u00e9letbe.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rta hal\u00e1la \u00e9s hogy Ap\u00e1r\u00f3l semmi h\u00edr nem j\u00f6tt, m\u00e9lyen megr\u00e1zta \u00e1rv\u00e1n maradt csal\u00e1dunkat. De nem adhattuk meg magunkat a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9snek; cselekedn\u00fcnk kellett, hogy a megsz\u00e1ll\u00e1s neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt megteremts\u00fck a t\u00fal\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Mama munk\u00e1t v\u00e1llalt a K\u00f6zponti J\u00f3l\u00e9ti Tan\u00e1csn\u00e1l (Rada G\u0142\u00f3wna Opieku\u0144cza – RGO), a Czerniakowska utc\u00e1ban, a Przemys\u0142owa sark\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9lelmez\u00e9si ponton, ahol a legszeg\u00e9nyebbeket seg\u00edtett\u00e9k. El\u017cbieta f\u00f6ldalatti titkos iskol\u00e1kban tanult, \u00e9n pedig a Wronia utcai tekercsgy\u00e1rban dolgoztam, \u00edgy j\u00e1rultam hozz\u00e1 a szer\u00e9ny csal\u00e1di k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9shez. <\/p>\n\n\n\n

1940 \u00e1prilis\u00e1ban szeretett Ap\u00e1nkat az NKVD meggyilkolta Harkovban (ott gyilkolt\u00e1k meg a sztarobilszki foglyokat) t\u00f6bb ezer lengyel tiszttel egy\u00fctt, akiket a Szovjetuni\u00f3ban tartottak fogva k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hadifogolyt\u00e1borokban \u2013 tudtam meg n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n egy londoni kiadv\u00e1nyb\u00f3l. A sztarobilszki hadifogolyt\u00e1borb\u00f3l Ap\u00e1t\u00f3l, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, csak egy 1940. m\u00e1rcius 8-i keltez\u00e9s\u0171 k\u00e9peslapot kaptunk, amit egy katona k\u00e9zbes\u00edtett (aki k\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt szabadult a t\u00e1borb\u00f3l), Apus \u00f3r\u00e1j\u00e1t, egy harmonikaszer\u0171en \u00f6sszehajtogatott ez\u00fcst \u00f3ral\u00e1nccal; s v\u00e9g\u00fcl – egy med\u00e1lt, amelynek egyik oldal\u00e1n Szent Imre, a magyar ifj\u00fas\u00e1g v\u00e9d\u0151szentje, m\u00e1sik oldal\u00e1n Szent Istv\u00e1n koron\u00e1ja l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Ap\u00e1nk volt a Hitler \u00e1ltal kirobbantott h\u00e1bor\u00fa m\u00e1sodik \u00e1ldozata. A harmadik pedig El\u017cbieta volt, a h\u00fagom.<\/p>\n\n\n\n

1921. j\u00falius 8-\u00e1n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1928. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek vars\u00f3i gimn\u00e1zium\u00e1ba j\u00e1rt. Amikor 1935-ben nem vett\u00e9k fel \u0151t a k\u00f6vetkez\u0151 oszt\u00e1lyba, saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re \u00e1tjelentkezett a vars\u00f3i Wanda Jakubowska mag\u00e1ngimn\u00e1ziumba.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
El\u017cbieta<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n

A megsz\u00e1ll\u00e1s alatt ebben az iskol\u00e1ban folytatta tanulm\u00e1nyait, k\u00e9t \u00e9vig titkos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rt, \u00e9s 1941-ben le\u00e9retts\u00e9gizett. Ugyanebben az \u00e9vben kezdte meg orvosi tanulm\u00e1nyait Dr. J. Zaorski Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Mag\u00e1n Szakiskol\u00e1j\u00e1ban (titkos Orvosi Kar). 1935-ben El\u017cbieta csatlakozott a cserk\u00e9szmozgalomhoz, amely a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ban nem volt el\u00e9rhet\u0151. A vars\u00f3i cserk\u00e9szszervezet XI. csapat\u00e1hoz ker\u00fclt, ahol lelkesen gazdag\u00edtotta cserk\u00e9szismereteit \u00e9s r\u00e9szt vett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ny\u00e1ri t\u00e1borokban.<\/p>\n\n\n\n

„A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se El\u017cbiet\u00e1t egy szil\u00e9ziai cserk\u00e9szt\u00e1borban tal\u00e1lta. Hossz\u00fa id\u0151 eltelt\u00e9vel \u00e9s csak nagy neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n jutott vissza Vars\u00f3ba. 1941-ben \u00c9desany\u00e1nk beleegyez\u00e9s\u00e9vel csatlakozott a f\u00f6ldalatti mozgalomhoz. Marian Drabik alezredes, fed\u0151nev\u00e9n: „Hark\u00e1ny”, a ZWZ-AK (a Fegyveres Harcok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek F\u0151parancsnoks\u00e1ga \u2013 Honi Hadsereg) Inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s H\u00edrszerz\u00e9si Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je mellett volt \u00f6sszek\u00f6t\u0151.<\/p>\n\n\n\n

1943. janu\u00e1r 9-\u00e9n El\u017cbiet\u00e1t, fed\u0151nev\u00e9n: „Gra\u017cyn\u00e1\u201d-t, otthon\u00e1n k\u00edv\u00fcl, egy konspir\u00e1ci\u00f3s helysz\u00ednen letart\u00f3ztatt\u00e1k. A h\u00e1zkutat\u00e1s sor\u00e1n terhel\u0151 anyagokat tal\u00e1ltak n\u00e1la. A n\u00e9metek politikai b\u0171n\u00f6z\u0151nek tekintett\u00e9k. A Gestapo civil ruh\u00e1s emberei k\u00f6rbevezett\u00e9k a vars\u00f3i k\u00e1v\u00e9z\u00f3kban, hogy leleplezz\u00e9k \u00e9s letart\u00f3ztass\u00e1k az \u00e1ltala ismert konspir\u00e1torokat. El\u017cbieta a tekintet\u00e9vel figyelmeztette azokat, akikkel tal\u00e1lkozott. Senki sem bukott le\u2026”[9]<\/a> \u00dcgyes viselked\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt figyelmeztetnie a vesz\u00e9lyben l\u00e9v\u0151ket, hogy ne k\u00f6zeledjenek hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

A Szucha sug\u00e1r\u00faton t\u00f6rt\u00e9nt kihallgat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok sor\u00e1n nem \u00e1rult el senkit.<\/p>\n\n\n\n

1945-ben „Saba” fed\u0151nev\u0171, konspir\u00e1tor- \u00e9s fogolyt\u00e1rsa, Jadwiga Cybulska elmondta nekem: „a Szucha sug\u00e1r\u00faton \u00f6sszevert El\u017cbiet\u00e1t az \u00e9n z\u00e1rk\u00e1m melletti helyis\u00e9gbe dobt\u00e1k be, amir\u0151l akkor m\u00e9g nem tudtam.<\/p>\n\n\n\n

Janu\u00e1r 13-\u00e1n reggel nagy mozgol\u00f3d\u00e1s \u00e9s zaj keletkezett a folyos\u00f3n, a Gestapo emberei l\u00e1that\u00f3an feld\u00faltan rohang\u00e1ltak, k\u00e1romkodva, hogy valami rosszul s\u00fclt el\u2026 Kivonszolt\u00e1k El\u017cbieta holttest\u00e9t, z\u00f6rejt keltve egy pap\u00edrral, amibe a test\u00e9k akart\u00e1k becsomagolni. A Gestapo emberei arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a n\u0151 megm\u00e9rgezte mag\u00e1t. Ez a h\u00edr sz\u00e1munkra, akiket El\u017cbiet\u00e1val egy\u00fctt gyan\u00fas\u00edtottak \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6ztek, maga volt a megv\u00e1lt\u00e1s, mert ezut\u00e1n mindent r\u00e1 h\u00e1r\u00edthattunk. Ez mentett meg benn\u00fcnket a tov\u00e1bbi kihallgat\u00e1sok sor\u00e1n, \u00e9s seg\u00edtett t\u00fal\u00e9lni Auschwitzot”[10]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

\u2026”El\u017cbieta mindig hordott mag\u00e1val m\u00e9rget (k\u00e9t cianidos feh\u00e9r kis goly\u00f3csk\u00e1t). Mivel \u00e9n is a Honi Hadsereghez tartoztam, \u00e9s \u00e9n is mindig magamn\u00e1l hordtam eff\u00e9le pasztill\u00e1kat, s egyszer megk\u00e9rdeztem t\u0151le, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n bevenn\u00e9-e \u0151ket. M\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal, \u00e9s komoly hangon v\u00e1laszolt: \u00abTerm\u00e9szetesen, m\u00e1sok megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben\u00bb”. [11]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Az I Armii Wojska Polskiego sug\u00e1r\u00faton (a Szucha sug\u00e1r\u00faton l\u00e9v\u0151 egykori Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1s hely\u00e9n) tal\u00e1lhat\u00f3 Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g M\u00fazeum\u00e1ban elhelyezett eml\u00e9kt\u00e1bla El\u017cbieta nev\u00e9t \u0151rzi. Posztumusz Kardokkal D\u00edsz\u00edtett Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

Halina Zakrzewska, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n f\u0151n\u00f6k\u00f6m a f\u00f6ldalatti mozgalom idej\u00e9n, egyszer azt mondta nekem: „A Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben megillette \u0151t, mert \u0151 hozta a legnagyobb \u00e1ldozatot \u2013 \u00e9let\u00e9t adta m\u00e1sok megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt”. Gyermek- \u00e9s serd\u00fcl\u0151kor\u00e1ban El\u017cbieta nagyon beteges, gyenge, f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 volt, ugyanakkor nagyon ambici\u00f3zus, szorgalmas, kitart\u00f3, energikus \u00e9s fegyelmezett. \u00c9lete utols\u00f3 szabadon t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9v\u00e9ben nagyon szomor\u00fa \u00e9s m\u00e9g hallgatagabb lett.<\/p>\n\n\n\n

Nemcsak szeretett \u00c9desapj\u00e1t \u00e9s n\u0151v\u00e9r\u00e9t, M\u00e1rt\u00e1t vesz\u00edtette el, hanem v\u0151leg\u00e9ny\u00e9t, Zbyszek Turskit, alias „W\u0142odek”-et is, aki keleten t\u0171nt el, mik\u00f6zben a lengyel h\u00edrszerz\u00e9sn\u00e9l szolg\u00e1lt a n\u00e9met hadsereg hadm\u0171veleti ter\u00fcletein.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Zbyszek Turski<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n

„\u00d6ccse, Jacek, egy k\u00f6tegben meg\u0151rizte El\u017cbieta Zbyszeknek \u00edrt leveleit. Azt mondja: \u00ab\u00c9desany\u00e1nk meg\u00e9rezte a b\u00e1ty\u00e1m hal\u00e1l\u00e1t. 1942 \u00f3ta nem adott \u00e9letjelet mag\u00e1r\u00f3l, s ekkor Korompay El\u017cbieta elhat\u00e1rozta, hogy a nyom\u00e1ba ered, hogy megtudja, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele. Nem maradt ideje r\u00e1. 1943 janu\u00e1rj\u00e1ban a Gestapo elhurcolta\u00bb”[12]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

A mindennapi, neh\u00e9z \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egy megsz\u00e1llt orsz\u00e1gban, a bizonytalan j\u00f6v\u0151 \u00e9s mindenekel\u0151tt a f\u00f6ldalatti mozgalomban v\u00e9gzett felel\u0151ss\u00e9gteljes, vesz\u00e9lyes munka, amely b\u00e1rmelyik pillanatban szabads\u00e1gveszt\u00e9ssel fenyegetett \u00e9s \u00e9letvesz\u00e9llyel j\u00e1rt nem csup\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra, de szerettei sz\u00e1m\u00e1ra is \u2013 nem kedvezett a vid\u00e1ms\u00e1gnak. Az \u00e9let neh\u00e9z volt, az ember nem adhatta fel, k\u00fczdeni kellett, \u00e9s El\u017cbieta a legvesz\u00e9lyesebb id\u0151szakban v\u00e1llalta ezt a harcot, amelyben hal\u00e1la ellen\u00e9re is gy\u0151zelmet aratott.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00f6rny\u0171 k\u00ednz\u00e1sok ellen\u00e9re sem \u00e1rult el senkit, \u00e9s saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t fel\u00e1ldozva sokakat megmentett, akik t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a Pawiakot[13]<\/a> \u00e9s Auschwitzot, majd N\u00e9metorsz\u00e1g buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kiszabadultak. Saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t is az\u00e9rt vette el, hogy megmentse Mam\u00e1nkat, akit megk\u00ednzott l\u00e1nya l\u00e1tv\u00e1nya olyannyira megr\u00e1zott, hogy az \u0151 \u00e9let\u00e9t is vesz\u00e9lybe sodorhatta.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9desany\u00e1nk 1942-ben csatlakozott ugyanehhez a szervezethez, mint \u00f6sszek\u00f6t\u0151. A T. Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti lak\u00e1sunk a f\u00f6ldalatti mozgalom egyik kapcsolattart\u00f3 \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u0151 pontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, Mamik\u00e1nk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a terepre indul\u00f3k f\u00f6lszerel\u00e9s\u00e9t szervezte. A Mama enged\u00e9ly\u00e9vel \u00e9n is a Honi Hadsereg F\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszek\u00f6t\u0151 oszt\u00e1ly\u00e1n (WWII.72 fed\u0151n\u00e9v alatt) dolgoztam.<\/p>\n\n\n\n

„H\u00e1rom nappal El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n, 1943. janu\u00e1r 11-12-\u00e9n \u00e9jjel a n\u00e9metek a lak\u00e1sunkban letart\u00f3ztatt\u00e1k a Mam\u00e1t, \u00e9s a Szucha sug\u00e1r\u00fati Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1sra vitt\u00e9k, ahol megvert\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k”[14]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Anya kifejezett utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, aki El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n meg akart \u00f3vni engem, aznap este nem tart\u00f3zkodtam otthon. A Mama \u00fagy gondolta, hogy mivel j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl, elboldogul valahogy.<\/p>\n\n\n\n

„A lak\u00e1st alaposan \u00e1tkutatt\u00e1k, kirabolt\u00e1k \u00e9s lepecs\u00e9telt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A Szucha sug\u00e1r\u00faton El\u017cbiet\u00e1t a Mama jelenl\u00e9t\u00e9ben meger\u0151szakolt\u00e1k. Ezt \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r is megtett\u00e9k. V\u00e9g\u00fcl egy olyan szob\u00e1ba vitt\u00e9k kihallgatni, ahol a meggyilkolt l\u00e1nya holtteste fek\u00fcdt. A Mama szinte megt\u00e9bolyodott, de a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s ver\u00e9sek ellen\u00e9re sem t\u00f6rt meg, \u00e9s a Gestapo emberei semmit sem tudtak kiszedni bel\u0151le”[15]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

„Mieczyslawa Korompayt azzal v\u00e1dolt\u00e1k, hogy a Honi Hadsereg tagja volt, \u00e9s mint a magyar k\u00f6vets\u00e9g egykori alkalmazottj\u00e1nak feles\u00e9ge, nem volt szolid\u00e1ris Hitler politik\u00e1j\u00e1val. 1939 \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g form\u00e1lisan a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g sz\u00f6vets\u00e9gese volt, \u00e9s a magyarok k\u00fcl\u00f6nleges kiv\u00e1lts\u00e1gokat \u00e9lvezhettek. \u00c9desany\u00e1mat „kett\u0151s \u00e1rul\u00e1ssal” v\u00e1dolt\u00e1k, \u00e9s \u0151rj\u00f6ngve k\u00ednozt\u00e1k. S\u00falyos pszich\u00e9s sokk ut\u00e1n hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt a Pawiak k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban”[16]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Nem volt tudom\u00e1som r\u00f3la, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a Mam\u00e1val \u00e9s a h\u00fagommal. Csak \u00e1lmomban l\u00e1ttam, hogy a Mama mellettem \u00e1ll, \u00e9s mintha k\u00e9t gy\u00e1szruh\u00e1t viselne: k\u00e9t kalapot, k\u00e9t fekete f\u00e1tylat. Akkor m\u00e9g nem tudtam El\u017cbieta hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l…[17]<\/a><\/p>\n\n\n\n

1943. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kaptam egy titkos \u00fczenetet a Mam\u00e1t\u00f3l, amelyben azt \u00edrta, hogy m\u00e1r megb\u00e9k\u00e9lt Isten akarat\u00e1val, \u00e9s k\u00e9sz b\u00e9k\u00e9ben elfogadni, b\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k vele.<\/p>\n\n\n\n

„A Mam\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r visszah\u00edvt\u00e1k a transzportokr\u00f3l, de v\u00e9g\u00fcl 1943. okt\u00f3ber 5-\u00e9n Auschwitzba deport\u00e1lt\u00e1k, ahol egyszer El\u017cbiet\u00e1val \u00e1lmodott[18]<\/a>„. Zofia Kossak-Szczucka besz\u00e1mol\u00f3ja szerint: \u201eodaj\u00f6tt hozz\u00e1 \u00e9s azt mondta: \u00abNe s\u00edrj, Mama, hat h\u00e9t m\u00falva v\u00e9get \u00e9r a szenved\u00e9sed\u2026\u00bb”. Az \u00e1lom rendk\u00edv\u00fcl \u00e9l\u00e9nk, val\u00f3s\u00e1gos volt, \u00e9s Korompayn\u00e9 fel\u00e9bredve m\u00e9g mindig hallotta gyermeke szavainak visszhangj\u00e1t. K\u00e9ts\u00e9ge sem volt afel\u0151l, \u00e9s ebben a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9ben t\u00e1rsai is osztoztak, hogy az \u00e1lomnak pr\u00f3f\u00e9tai jelent\u00e9se van. Hat h\u00e9t m\u00falva teh\u00e1t szabadl\u00e1bon lesz, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamennyi t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, mert ahogy magyar\u00e1zta, \u00abha egyed\u00fcl szabaduln\u00e9k, tov\u00e1bbra is szenvedn\u00e9k a ti sorsotok miatt, El\u017cbietka pedig vil\u00e1gosan megmondta, hogy a szenved\u00e9seim v\u00e9get \u00e9rnek…\u00bb. Ez nagyon logikusan hangzott, \u00e9s \u00f6r\u00fclt neki az eg\u00e9sz blokk. Egy szempillant\u00e1s alatt kisz\u00e1m\u00edtott\u00e1k, hogy az elhunyt l\u00e1ny \u00e1ltal megadott d\u00e1tum janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9re esik. K\u00e1r ugyan, hogy ilyen sok\u00e1ig kell v\u00e1rni, \u00e9s csak \u00fcnnepek ut\u00e1n ker\u00fcl r\u00e1 sor, de \u00fcsse k\u0151”.[19]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

„A Mama 1944. janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n t\u00edfuszban megbetegedett. Az \u00e1lom val\u00f3ban pr\u00f3f\u00e9tai volt \u2013 Mieczys\u0142awa Korompay hat h\u00e9ttel ut\u00e1na halt meg: 1944. janu\u00e1r 29-\u00e9n”[20]<\/a> .<\/p>\n\n\n\n

Mama az auschwitzi t\u00e1borban, ahogy Zofia Kossak-Szczucka A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrja, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a t\u00fcrelem, a szel\u00edds\u00e9g \u00e9s a nyugalom megtestes\u00edt\u0151je volt. A Gestapo El\u017cbieta \u00e9s \u00c9desany\u00e1nk kihallgat\u00e1sa sor\u00e1n alkalmazott besti\u00e1lis k\u00ednz\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 anyagokat tov\u00e1bb\u00edtott\u00e1k N\u00fcrnbergbe, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szucha sug\u00e1r\u00fati kegyetlen Gestapo-tiszt, Frantz Hann ellen is per folyt. <\/p>\n\n\n\n

El\u017cbieta hal\u00e1la ut\u00e1n a Gestapo \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ki akarta nekem adni a holttest\u00e9t. „Az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k buzg\u00f3n \u00e9rdekl\u0151dtek ut\u00e1nam a Ho\u0142\u00f3wki utcai h\u00e1z gondnok\u00e1n\u00e1l, Koz\u0142owski \u00farn\u00e1l. „Meglep\u0151dtek”, hogy a csal\u00e1d utols\u00f3 tagjak\u00e9nt nem agg\u00f3dtam a h\u00fagom sorsa miatt. K\u00e9t \u00fcgyn\u00f6k eg\u00e9sz a megsz\u00e1ll\u00e1s v\u00e9g\u00e9ig folyamatosan kutakodott ut\u00e1nam. A Mam\u00e1b\u00f3l is megpr\u00f3b\u00e1ltak kiszedni valamit\u2026 M\u00e9g nem voltak hamis irataim, egyik ismer\u0151s k\u00fcld\u00f6tt a m\u00e1sikhoz, hogy mindig m\u00e1shol \u00e9jszak\u00e1zhassak\u2026<\/p>\n\n\n\n

Uzarska asszony a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban, a h\u00e1zunkkal szemben lakott. Gyakran megl\u00e1togattuk a Mam\u00e1val. Uzarska asszony \u00f6zvegy volt, egy l\u00e1nya volt. Amikor a h\u00e1zunk gondnoka azt mondta: „Ne mutatkozzon, mert a n\u00e9metek \u00e9rdekl\u0151dnek \u00f6n ir\u00e1nt” \u2013 Uzarska asszonyhoz mentem.<\/p>\n\n\n\n

– Neh\u00e9z minden, hideg van” – mondom, mert nem volt meleg ruh\u00e1m. \u00c9ppen ott volt a szomsz\u00e9d is (sajnos a nev\u00e9re nem eml\u00e9kszem).<\/p>\n\n\n\n

– Ez megoldhat\u00f3 \u2013 mondja.<\/p>\n\n\n\n

– De ott a pecs\u00e9t az ajt\u00f3n!<\/p>\n\n\n\n

– A pecs\u00e9tet le lehet t\u00f6rni. Adja ide a kulcsokat…<\/p>\n\n\n\n

Kis id\u0151 ut\u00e1n j\u00f6v\u00f6k haza Uzarsk\u00e1hoz, \u00e9s egy eg\u00e9sz b\u0151r\u00f6ndnyi meleg holmi v\u00e1r r\u00e1m. A szomsz\u00e9d felaj\u00e1nlotta, hogy \u00fajra \u00e1tmegy hozz\u00e1nk. K\u00f6zben \u00e9szrevettem, hogy a gyermekein a mi ruh\u00e1ink vannak, ez\u00e9rt \u00edgy sz\u00f3ltam:<\/p>\n\n\n\n

– Akkor mag\u00e1nak is hozzon \u00e1t valamit, de ne vesz\u00e9lyeztesse az \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Legk\u00f6zelebb Uzarska asszony \u00edgy sir\u00e1nkozott, amikor oda\u00e9rtem:<\/p>\n\n\n\n

– \u00d3, Istenem! Elvitt\u00e9k \u2013 \u00e9s r\u00e9szletesen elmondta, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A szomsz\u00e9d nem egyszer, hanem t\u00f6bbsz\u00f6r is j\u00e1rt a lak\u00e1sunkban. Egy alkalommal nem vette \u00e9szre, hogy a pecs\u00e9t le volt t\u00f6rve, \u00e9s bement a lak\u00e1sba. H\u00e1rom SS katona v\u00e1rta bent. Igen csak meg\u00f6r\u00fcltek a szomsz\u00e9d l\u00e1tt\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

– Megvagy, mad\u00e1rka, sz\u00f3val te vagy, aki kapcsolatban \u00e1llsz ezzel az Ilon\u00e1val. Ha nem k\u00f6p\u00f6d be, az eg\u00e9sz csal\u00e1dodat elint\u00e9zz\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s azonnal el is vitt\u00e9k\u2026<\/p>\n\n\n\n

Mindenki s\u00edrva k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy mentsem meg \u0151ket. V\u00e9g\u00fcl elengedt\u00e9k csalinak, mert meg\u00edg\u00e9rte nekik, hogy megtal\u00e1l. N\u00e9h\u00e1ny naponta kellett jelentkeznie. J\u00e1rta az utc\u00e1kat, \u00e9s \u00fagy tett, mintha engem keresne, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. \u00cdgy ment ez eg\u00e9sz t\u00e9len \u2013 otthon m\u00e1r belebetegedtek az agg\u00f3d\u00e1sba, a szomsz\u00e9d meg\u0151sz\u00fclt… V\u00e9g\u00fcl Uzarska asszony \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n\n\n\n

– Kisasszony, adja fel mag\u00e1t, vagy sz\u00e9tl\u00f6vik \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n

Azt feleltem:<\/p>\n\n\n\n

– Am\u00edg a Mama a Pawiakban van, nem adhatom fel magam.<\/p>\n\n\n\n

Mama sz\u00f6rnyen k\u00e9ts\u00e9gbeesett leveleket \u00edrt Pawiakb\u00f3l, \u00e1lland\u00f3an vagy mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1ban, vagy k\u00f3rh\u00e1zban volt. \u00c9n pedig azt gondoltam: „Uram J\u00e9zus, egyed\u00fcl Te tudod megmenteni a Mam\u00e1t”.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r \u0151sz lehetett \u2013 a Mam\u00e1t elvitt\u00e9k Auschwitzba. A szomsz\u00e9d, Uzarska asszonyon kereszt\u00fcl folyamatosan zaklatott. Akkor \u00edgy sz\u00f3ltam:<\/p>\n\n\n\n

– Rendben.<\/p>\n\n\n\n

Uzarska asszony seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megbesz\u00e9lt\u00fcnk egy tal\u00e1lkoz\u00f3t Ok\u0119cie ker\u00fcletben, a burgonyaf\u00f6ldeken. M\u00e1r volt hamis nevem \u2013 Halina Wici\u0144ska \u2013 \u00e9s k\u00e9t ci\u00e1ntablett\u00e1t is hordtam magamn\u00e1l. A bar\u00e1zd\u00e1kban fek\u00fcdt\u00fcnk. A szomsz\u00e9d \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n\n\n\n

– Az lesz a legjobb, ha megad egy c\u00edmet.<\/p>\n\n\n\n

Megegyezt\u00fcnk, hogy a \u015awi\u0119tokrzyska utcai sz\u00e1llod\u00e1ban fogok lakni: h\u00e1rom \u00e9jszak\u00e1ra bejelentkezem, \u00e9s \u0151 az els\u0151 \u00e9jszaka ut\u00e1n \u00e9rtes\u00edti a Gestap\u00f3t, de \u00fagy, hogy m\u00e9g a kij\u00e1r\u00e1si tilalom el\u0151tt siker\u00fclj\u00f6n elmenek\u00fcln\u00f6m. Nagyon kock\u00e1zatos volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert \u00e1lland\u00f3 kapcsolatban \u00e1lltam a Honi Hadsereg egys\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

Magamhoz vettem a val\u00f3di nevemre sz\u00f3l\u00f3 igazolv\u00e1nyomat, \u00e9s elmentem a sz\u00e1llod\u00e1ba. Ez volt \u00e9letem legrosszabb \u00e9jszak\u00e1ja. Minden z\u00f6rej hallat\u00e1n \u2013 \u00e9s a sz\u00e1lloda nem volt a legel\u0151kel\u0151bb \u2013 azt hittem, hogy a Gestapo az. A kij\u00e1r\u00e1si tilalom v\u00e9ge el\u0151tt kicsivel, hat \u00f3ra el\u0151tt fel\u00f6lt\u00f6ztem \u00e9s elindultam. Alig \u00e9rtem ki az utc\u00e1ra, azonnal szir\u00e9n\u00e1kat hallottam a Marsza\u0142kowska utca fel\u0151l\u2026 Berontottak, bez\u00e1rt\u00e1k a kapukat, kik\u00e9rdezt\u00e9k a recepci\u00f3st, alapos motoz\u00e1st v\u00e9geztek… Uzarska asszonyt\u00f3l tudtam meg, hogy a szomsz\u00e9dot b\u00e9k\u00e9n hagyt\u00e1k”[21]<\/sup><\/a>.<\/p>\n\n\n\n

„Auschwitzb\u00f3l egy \u00fcdv\u00f6zl\u0151lap maradt a Mama ut\u00e1n. S\u00e9r\u00fclt pap\u00edr, ceruz\u00e1val \u00edrt, elmos\u00f3dott mondatok. Nehezen kivehet\u0151 szavak, n\u00e9met\u00fcl, mert ott csak n\u00e9met\u00fcl lehetett \u00edrni. A felad\u00f3nak a c\u00edm mellett a sz\u00fclet\u00e9si d\u00e1tum\u00e1t \u00e9s a t\u00e1borban kapott azonos\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1t is meg kellett adnia.<\/p>\n\n\n\n

Az 1943. okt\u00f3ber 17-\u00e9n kelt, a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban lak\u00f3 Stanis\u0142awa Uzarsk\u00e1nak c\u00edmzett lap a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal kezd\u0151dik: „Liebe Frau Stanis\u0142awa…” Mieczys\u0142awa Korompay 1944 janu\u00e1rj\u00e1ban halt meg. A katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sra 1943 \u00e1prilis\u00e1ban der\u00fclt f\u00e9ny. De a f\u00e9rje hal\u00e1la m\u00e1r nem jutott a Mama tudom\u00e1s\u00e1ra…”[22]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Befejez\u00e9s\u00fcl megeml\u00edtek m\u00e9g egy esem\u00e9nyt, amely m\u00e9lyen bev\u00e9s\u0151d\u00f6tt az eml\u00e9kezetembe. Ap\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s \u00e9rdekes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban volt egy magyar nyelv\u0171 Szent\u00edr\u00e1s: az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g, sz\u00e1mos sz\u00ednes metszettel. Ap\u00e1m mutogatta \u00e9s magyar\u00e1zta nek\u00fcnk, kisl\u00e1nyoknak. Egyszer k\u00e9t olyan metszetre bukkantunk, ami r\u00e9m\u00fclettel t\u00f6lt\u00f6tt el benn\u00fcnket. Az els\u0151 metszeten egy fiatal l\u00e1nyt l\u00e1ttunk, aki \u00e9jszaka, a holdf\u00e9nyben felemel egy leplet, amely alatt k\u00e9t alak fekszik. A m\u00e1sodik rajz egy nagy v\u00f6lgyet \u00e1br\u00e1zolt, amelyet emberi csontok bor\u00edtottak. Lehet, hogy ez a k\u00e9t metszet p\u00e1rhuzamot mutatott a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9lm\u00e9nyeimmel? Az els\u0151 M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta holttest\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja, a m\u00e1sodik \u00c9desap\u00e1m sztarobilszki \u00e9s \u00c9desany\u00e1m auschwitzi t\u00e1bor\u00e1t\u2026<\/p>\n\n\n\n

Nekem \u00fagy t\u0171nik, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmai messze fel\u00fclm\u00falt\u00e1k az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1k l\u00e1tom\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

\u00d6ttag\u00fa csal\u00e1dunkb\u00f3l egyed\u00fcl \u00e9n \u00e9ltem t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat. Az esem\u00e9nyek furcsa, de nem v\u00e9letlen sorozata, hogy 40 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb r\u00e9szt vettem a Fatimai Sz\u0171zanya Kegyhely \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen. Nagyon boldog vagyok, hogy az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben val\u00f3 seg\u00edts\u00e9gem hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy teljes\u00fclj\u00f6n Ap\u00e1m akarata, aki m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt arra k\u00e9rt minket, le\u00e1nyait, hogy \u00e9p\u00edts\u00fcnk egy kegyhelyet a Sz\u0171zany\u00e1nak, \u00e1ldozati aj\u00e1nd\u00e9kul a nagy kegyelmek\u00e9rt, amelyeket az \u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra tapasztalt.<\/p>\n\n\n\n

1938-ban t\u00f6rt\u00e9nt. Ap\u00e1mnak \u2013 aki a vars\u00f3i magyar nagyk\u00f6vets\u00e9g sajt\u00f3- \u00e9s kultur\u00e1lis oszt\u00e1ly\u00e1nak referensek\u00e9nt dolgozott \u2013 besz\u00e9det kellett mondania \u00e9s egy \u00fcnnepi esem\u00e9nyt kellett levezetnie a N\u00e9pek Tavasza \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi forradalom \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Sok vend\u00e9get megh\u00edvtak. Az esem\u00e9ny napj\u00e1n Ap\u00e1m hirtelen lebetegedett. M\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt lemondani a rendezv\u00e9nyt. Akkor ijedten azt mondta:<\/p>\n\n\n\n

– Ha ma ott tudok lenni, akkor h\u00e1l\u00e1b\u00f3l egy kis szent\u00e9lyt fogok \u00e9p\u00edteni a Sz\u0171zany\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

Az esem\u00e9nyt felett\u00e9bb j\u00f3l siker\u00fclt, s hazat\u00e9rve Ap\u00e1nk \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1nk:<\/p>\n\n\n\n

– Eml\u00e9kszel, mit \u00edg\u00e9rtem a Sz\u0171zany\u00e1nak? Ha nem tudn\u00e1m teljes\u00edteni, akkor nektek, gyermekeimnek adom \u00e1t e feladatot.<\/p>\n\n\n\n

Megjegyeztem Ap\u00e1m szavait. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s a csal\u00e1dunk sorsa tragikus fordulatot vett: Apus Sztarobilszkben, a Mama Auschwitzban, a n\u0151v\u00e9rem, M\u00e1rta Vars\u00f3 ostroma alatt, a legkisebb El\u017cbieta pedig a Gestapo Szucha sug\u00e1r\u00fati hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n halt meg. \u00c9n voltam az egyetlen, aki \u00e9letben maradt, hogy a teljes\u00edtsem a k\u00f6telezetts\u00e9get. <\/p>\n\n\n\n

1994-ben, t\u00edz \u00e9v \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ut\u00e1n, a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen, az egykor protest\u00e1ns, visszaszerzett ter\u00fcleteken k\u00e1polna \u00e9p\u00fclt a Fatimai Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re, a Szentatya, II. J\u00e1nos P\u00e1l k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

Egy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, valamint a harkovi m\u00e1rt\u00edrok hamvait is elhelyeztek ott, mert 1989. \u00e1prilis 28-\u00e1n ennek a kegyhelynek adom\u00e1nyoztam egy darabka katy\u0144i f\u00f6ldet, amit Zdzis\u0142aw Kr\u00f3l kancell\u00e1r aty\u00e1t\u00f3l kaptam. \u00c9desap\u00e1m 1938-as fogadalm\u00e1nak teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t Isten kegyelm\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhetem.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70-75. <\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 100-101. o.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68. o.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 97. o.<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68-69. o.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> V\u00f6. Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69. o.<\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69-70. o.<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 98. o.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 77. o.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 103. o.<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 79. o.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 102. o.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> Pawiak \u2013 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a legnagyobb n\u00e9met politikai b\u00f6rt\u00f6n a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. (a ford.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 266. o.<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> Ibidem, Az elveszett…, 106. o.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 85. \u00e9s 87. o.<\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> V\u00f6. Ibidem, 85. o.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> Ibidem, 87. o.<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Z. Kossak-Szczucka, A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l, 211-212. o.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> W. Budzynski, Az elveszett…, 106. o.<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Ibidem, 103-105. o.<\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> Ibidem, 107. o.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Korompay csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete az \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, amelyen a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1g alapul. Egyidej\u0171leg a lengyel t\u00e1rsadalom a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tan\u00fas\u00edtott h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g\u00e1nak megrend\u00edt\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1nak is sz\u00e1m\u00edt. Alad\u00e1r, Mieczys\u0142awa, Ilona, Marta \u00e9s El\u017cbieta Korompay \u00fatja ugyanis olyan sz\u00f6rny\u0171, emberis\u00e9g elleni b\u0171ntettek helysz\u00ednein kereszt\u00fcl vezetett, mint Katy\u0144, a sz\u00e9tbomb\u00e1zott Vars\u00f3, a Gestapo Szucha […]<\/p>\n","protected":false},"author":66,"featured_media":16909,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"categories":[235,48,36],"tags":[],"class_list":["post-16718","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-esemenyek","category-kiallitas","category-program"],"yoast_head":"\nA KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s - Instytut Polski w Budapeszcie<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A katy\u0144i t\u00f6megs\u00edrok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l egy k\u00fcl\u00f6nleges ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mutatunk be, amely a Korompay lengyel-magyar csal\u00e1d tragikus sors\u00e1n \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolja a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"pl_PL\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s - Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A katy\u0144i t\u00f6megs\u00edrok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l egy k\u00fcl\u00f6nleges ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mutatunk be, amely a Korompay lengyel-magyar csal\u00e1d tragikus sors\u00e1n \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolja a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Instytut Polski w Budapeszcie\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2023-04-04T22:45:27+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2023-10-27T11:09:39+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-1024x536.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1024\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"536\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/png\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Joanna\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Napisane przez\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Joanna\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Szacowany czas czytania\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"49 minut\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"event\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/\",\"name\":\"A KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#primaryimage\"},\"image\":[\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-300x157.png\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-1024x536.png\",\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png\"],\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png\",\"datePublished\":\"2023-04-04T22:45:27+02:00\",\"dateModified\":\"2023-10-27T11:09:39+02:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/fd121a6bc6dcf2d0463b3c2c4d5e3c06\"},\"description\":\"A Korompay csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete az \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, amelyen a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1g alapul. Egyidej\u0171leg a lengyel t\u00e1rsadalom a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tan\u00fas\u00edtott h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g\u00e1nak megrend\u00edt\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1nak is sz\u00e1m\u00edt. Alad\u00e1r, Mieczys\u0142awa, Ilona, Marta \u00e9s El\u017cbieta Korompay \u00fatja ugyanis olyan sz\u00f6rny\u0171, emberis\u00e9g elleni b\u0171ntettek helysz\u00ednein kereszt\u00fcl vezetett, mint Katy\u0144, a sz\u00e9tbomb\u00e1zott Vars\u00f3, a Gestapo Szucha sug\u00e1rutcai k\u00ednz\u00f3ja, valamint az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor.\\nAnnak ellen\u00e9re, hogy kimondhatatlan szenved\u00e9seket \u00e9s a f\u00f6ldi poklot tapasztalt\u00e1k meg, nem hagyt\u00e1k magukat megt\u00f6rni, hanem a j\u00f3val gy\u0151zt\u00e9k le a rosszat. \u00c9let\u00fck teh\u00e1t a hit, a szeretet \u00e9s a rem\u00e9ny sz\u00e9p tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele, amely er\u0151sebb a gy\u0171l\u00f6letn\u00e9l \u00e9s a hal\u00e1ln\u00e1l.\\nEme rendk\u00edv\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00f6vege Ilona Korompay visszaeml\u00e9kez\u00e9sei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, amelyeket Barbara Agnes Pietrzak OV gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze \u00e9s dolgozott fel. Ez\u00faton is h\u00e1l\u00e1san k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck neki, hogy rendelkez\u00e9s\u00fcnkre bocs\u00e1totta az Az \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je! (Zsolt 10, 14) c\u00edm\u0171 publik\u00e1ci\u00f3t. A k\u00f6nyv els\u0151 r\u00e9sze (A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete) lejjebb g\u00f6rgetve olvashat\u00f3 el teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. \u00a0\\nA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3ja, a sz\u00f6vegv\u00e1logat\u00e1s \u00e9s -szerkeszt\u00e9s: Joanna Urba\u0144ska\\nMagyar ford\u00edt\u00e1s: P\u00e1szt Patr\u00edcia\\nGrafikai terv: Kurcz L\u0151rinc \\nId\u0151pont: 2023. \u00e1prilis 20. (cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k), 18:00 \u00f3raHelysz\u00edn: Lengyel Int\u00e9zet - 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.\\nAz esem\u00e9ny a katy\u0144i hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6k felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l val\u00f3sul meg.\\nA rendezv\u00e9ny sor\u00e1n a k\u00e9t fontos vars\u00f3i eml\u00e9khely: a Katy\u0144i M\u00fazeum \u00e9s a Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma is bemutat\u00e1sra ker\u00fcl.\\nMegh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k: \\nAndrzej Kotecki - Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma) vezet\u0151je\\ndr. Bart\u0142omiej Bydo\u0144 - Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), a Tudom\u00e1nyos-Oktat\u00e1si Oszt\u00e1ly vezet\u0151je \\nK\u00e9rj\u00fck, hogy r\u00e9szv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t 2023.04.20-ig jelezze az al\u00e1bbi formanyomtatv\u00e1ny kit\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel:https:\/\/forms.gle\/Aek7QML7SZSpGLVc9\\nA szervez\u0151k magyar-lengyel nyelv\u0171 tolm\u00e1csol\u00e1st biztos\u00edtanak.\\nSzervez\u0151: Lengyel Int\u00e9zetT\u00e1rsszervez\u0151: Lengyel K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontPartnerek: Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma), Budapesti Lengyel Nagyk\u00f6vets\u00e9g, Vars\u00f3i Magyar Nagyk\u00f6vets\u00e9g \\nA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2023. szeptember 15-\u00e9ig tekinthet\u0151 meg.\\nA katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\\n80 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1943 tavasz\u00e1n a n\u00e9metek hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket t\u00e1rtak fel a katy\u0144i erd\u0151ben, nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozva a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik legnyagyobb b\u0171ntett\u00e9t. \\nA katy\u0144i v\u00e9rengz\u00e9s n\u00e9ven ismert emberis\u00e9g elleni b\u0171nt Szt\u00e1lin \u00e9s legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsai 1940. m\u00e1rcius 5-\u00e9n hozott d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00f6vette el az NKVD a Szovjetuni\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 hadifogolyt\u00e1borokban raboskod\u00f3 lengyel (r\u00e9szben tartal\u00e9kos) tisztek \u00e9s f\u0151tisztek ellen. Az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t a becsl\u00e9sek 22 000 f\u0151re teszik. A foglyok kez\u00e9t h\u00e1trak\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, majd k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l tark\u00f3n l\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A n\u00e9pirt\u00e1s \u00e1ldozatait a Szmolenszk melletti Katy\u0144 erdeiben, Mjednoj\u00e9ben \u00e9s a Harkov el\u0151v\u00e1ros\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el.\\nAz \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t magyar is szerepelt, Korompay Emanuel Alad\u00e1r, a vars\u00f3i egyetem lektora \u00e9s a magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, de m\u00e1r Lengyelorsz\u00e1gban sz\u00fcletett Oskar Rudolf K\u00fchnel.\\nA hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket 1942-ben lengyel k\u00e9nyszermunk\u00e1sok tal\u00e1lt\u00e1k meg. A n\u00e9metek 1943. \u00e1prilis 13-\u00e1n a berlini r\u00e1di\u00f3ban adtak h\u00edrt a szovjetek \u00e1ltal meggyilkolt lengyel katonatisztek t\u00f6megs\u00edrjair\u00f3l. A szovjetek ugyanakkor a n\u00e9meteket v\u00e1dolt\u00e1k a b\u0171ntettel. V\u00e9g\u00fcl egy nemzetk\u00f6zi bizotts\u00e1g Ors\u00f3s Ferenc magyar patol\u00f3gus \u00e1ltal kidolgozott m\u00f3dszert alkalmazva meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a v\u00e9rengz\u00e9st 1940 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e9s m\u00e1jus\u00e1ban hajtott\u00e1k v\u00e9gre.\\nEnnek ellen\u00e9re a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a gy\u0151ztes nagyhatamak elhallgatt\u00e1k az igazs\u00e1got \u00e9s a szovjet hazugs\u00e1goknak h\u00f3doltak. Csak a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9 a val\u00f3s esem\u00e9nyek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9ntek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s a meggyilkoltak kihantol\u00e1s\u00e1t, azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, majd \u00fajratemet\u00e9s\u00e9t.\\nIlona Korompay\\nAz \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je! (Zsolt 10, 14)\\nA visszaeml\u00e9kez\u00e9seket Barbara Agnes Pietrzak OV gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze \u00e9s dolgozotta fel. \\nEnnek a t\u00f6rt\u00e9netnek a Gondvisel\u00e9s a szerz\u0151je...\\nA KOROMPAY CSAL\u00c1D\\nI. R\u00c9SZ: A CSAL\u00c1D T\u00d6RT\u00c9NETE\\nM\u00e1rta, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n sz\u00fcleim Korompay Emanuel Alad\u00e1r \u00e9s Mieczys\u0142awa (le\u00e1nykori nev\u00e9n Grabas) voltak.\\nMagyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00c9desap\u00e1nk 1890. m\u00e1rcius 23-\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa, katolikus, sokgyermekes gy\u00f3gyszer\u00e9sz csal\u00e1dban. A Korompay csal\u00e1dn\u00e9v m\u00e1r h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve ismert. A Korompayak \\\"nagyon gazdagok voltak. A nagymama szalonkocsival j\u00e1rta a vil\u00e1got. Ap\u00e1nk majdnem Olaszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, \u00e9pp egy ilyen utaz\u00e1s sor\u00e1n (innen a nem t\u00fal magyar hangz\u00e1s\u00fa Emanuel n\u00e9v). A legifjabb, hetedik gyermekk\u00e9nt sz\u00fcletett a csal\u00e1dba, ak\u00e1rcsak \u00c9desany\u00e1m\\\"[1].\\nAp\u00e1m gyerekkora \u00f3ta arr\u00f3l \u00e1lmodott, hogy sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz legyen. Sajnos a csal\u00e1d m\u00e1sk\u00e9pp d\u00f6nt\u00f6tt: k\u00e9r\u00e9s\u00fckre b\u00f6lcs\u00e9szdiplom\u00e1t szerzett. A l\u00e9vai (ma Levice) gimn\u00e1ziumban kezdett el dolgozni, ahol magyart, g\u00f6r\u00f6g\u00f6t \u00e9s latint tan\u00edtott\u2026\\nAmikor 1914-ben kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k az osztr\u00e1k-magyar seregbe, \u00e9s Przemy\u015blbe (az egykori Gal\u00edci\u00e1ba) vez\u00e9nyelt\u00e9k. Ott 1916-ban tal\u00e1lkozott egy lengyel le\u00e1nnyal, Mieczys\u0142awa Grabas kisasszonnyal, aki n\u00e9met tolm\u00e1csk\u00e9nt dolgozott a hadb\u00edr\u00f3s\u00e1gon. Hamarosan feles\u00e9g\u00fcl vette. \\\"- Istenem, egy lengyel n\u0151 feles\u00e9g\u00fcl megy egy n\u00e9methez! \u2013 csod\u00e1lkoztak a k\u00f6rny\u00e9ken, mert a f\u00e9rfi n\u00e9met\u00fcl besz\u00e9lt\\\"[2].\\n1918-ban Korompay\u00e9k kisl\u00e1nyukkal, Ilon\u00e1val Budapestre utaznak. Itt m\u00e9lys\u00e9ges csal\u00f3d\u00e1s \u00e9ri \u0151ket. Alad\u00e1r testv\u00e9rei nem ismerik el a h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, mert a csal\u00e1dnak m\u00e1s tervei voltak vele kapcsolatban. \\\"Gazdag csal\u00e1dba akart\u00e1k ben\u0151s\u00edteni, \u00e9s nehezm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy lengyel n\u0151t vett feles\u00e9g\u00fcl. \u00cdgy egy fill\u00e9rt sem kapott\\\"[3]. Megegyeztek, hogy Ap\u00e1mat \u00e9s esetleg engem, Ilonk\u00e1t, befogadnak a csal\u00e1dba, de \u00e9desany\u00e1mat hat\u00e1rozottan nem. A csal\u00e1d hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa miatt Ap\u00e1m \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy elhagyja magyar haz\u00e1j\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t, \u00e9s lemond az \u0151t illet\u0151 nagy csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9gr\u0151l \u2013 \u00e9s v\u00e9gleg Lengyelorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6zik.\\nA Przemy\u015bl melletti Stubno faluban a Mam\u00e1m csal\u00e1dj\u00e1nak volt egy jelent\u0151s gazdas\u00e1ga, \u00e9s a Korompayak kezdetben itt telepedtek le; k\u00e9s\u0151bb pedig Przemy\u015blbe k\u00f6lt\u00f6ztek.\\n[1] W. Budzy\u0144ski, Az elveszett telephelyen, 99. o.\\n[2] Ibidem\\n[3] V\u00f6. W. Budzy\u0144ski, Az elveszett..., 99. o.\\n I. FEJEZET: GYERMEK\u00c9VEK\\nMeghat\u00f3dva eml\u00e9kszem vissza a Przemy\u015blben t\u00f6lt\u00f6tt (1923 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tti) gyermek\u00e9veimre \u00e9s \u00e9l\u00e9nken id\u00e9zem fel pl\u00e9b\u00e1nosunk alakj\u00e1t, aki a sz\u00fcleim mellett a harmadik legfontosabb szem\u00e9ly volt az \u00e9letemben. Pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nk Przemy\u015bl k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban helyezkedett el, az \u00fan. B\u0142oni\u00e1n, egy a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zany\u00e1nak szentelt kis templommal.\\nAdam Leja atya mindezen \u00e9vek alatt egymag\u00e1ban dolgozott itt. Nagyon n\u00e9pszer\u0171 volt a helyi gyerekek \u00e9s fiatalok k\u00f6r\u00e9ben. A feln\u0151ttek sz\u00edvesen fogadt\u00e1k b\u00f6lcs tan\u00e1csait az \u00e9let\u00fckkel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekben. Nek\u00fcnk, gyerekeknek megengedte, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, nagy kertj\u00e9ben j\u00e1tsszunk, \u00e9s amikor befejezte az ima\u00f3r\u00e1kat, a szentek \u00e9let\u00e9r\u0151l mes\u00e9lt nek\u00fcnk. Az \u00e9n figyelmemet Kosztka Szent Szaniszl\u00f3 k\u00f6t\u00f6tte le, akinek nagym\u00e9ret\u0171 festm\u00e9nye templomunk mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1n \u00e1llott. A k\u00e9p abban a pillanatban \u00e1br\u00e1zolta szentet, amikor egy angyal a mennyb\u0151l lehozta neki az Euchariszti\u00e1t. Szerettem sok\u00e1ig szeml\u00e9lni ezt a k\u00e9pet, mik\u00f6zben Els\u0151\u00e1ldoz\u00e1somra v\u00e1rtam. \u00d6r\u00fcltem, hogy az \u00dar J\u00e9zust kedves pl\u00e9b\u00e1nosunk kez\u00e9b\u0151l fogadhatom. Minden alkalommal igyekeztem kifejezni fel\u00e9 tiszteletemet, \u00e9s r\u00e9gi szok\u00e1s szerint kezet cs\u00f3koltam neki.\\nMiel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna, a Sacr\u00e9 C\u0153ur n\u0151v\u00e9rek \u00e1ltal vezetett, \u00e1rvah\u00e1zk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 kisded\u00f3v\u00f3ba j\u00e1rtam. Gyakran j\u00e1rt ide a pl\u00e9b\u00e1nosunk is, mert nemcsak az \u00fcnneps\u00e9gek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Mikul\u00e1s-nap vagy a betlehemes j\u00e1t\u00e9kok \u2013, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, de szok\u00e1sos tev\u00e9kenys\u00e9geink ir\u00e1nt is \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott.\\nVal\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk rizsvir\u00e1gokat kar\u00e1csonyra. Eg\u00e9sz t\u00e9len gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00e9kes\u00edtett\u00e9k a templom olt\u00e1r\u00e1t. Feh\u00e9rs\u00e9g\u00fck gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en vir\u00edtott a s\u00f6t\u00e9t olt\u00e1r el\u0151tt. Boldogan szeml\u00e9lgettem \u0151ket. M\u00e1jusban \u00e9s j\u00faniusban templomunk zs\u00fafol\u00e1sig megtelt, \u00e9s az eg\u00e9sz pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9l\u00e9nken ny\u00fczsg\u00f6tt. Seg\u00edtettem a t\u00f6bbieknek az \u00darnapi olt\u00e1rok d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A fi\u00fak ker\u00e9kp\u00e1rral hordt\u00e1k a k\u00f6zeli r\u00e9tekr\u0151l a rengeteg vir\u00e1got, a l\u00e1nyok pedig kosarakat k\u00e9sz\u00edtettek a vir\u00e1gszirmoknak, amelyeket a k\u00f6rmenet sor\u00e1n sz\u00f3rtak sz\u00e9t. Volt katonazenekar, hatalmas z\u00e1szl\u00f3k lengtek, de a legfontosabb az \u00dar J\u00e9zus volt, Akit a pl\u00e9b\u00e1nosunk vitt, \u00e9n pedig megpr\u00f3b\u00e1ltam a vir\u00e1gaimmal meg\u00e9rinteni a Megv\u00e1lt\u00f3t, \u00e9s boldog voltam, amikor siker\u00fclt.\\n\u00c9szrevettem, hogy amikor a pl\u00e9b\u00e1nos a Sz\u0171zany\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt, nagyon meghat\u00f3dott \u2013 k\u00f6nnyekig el\u00e9rz\u00e9keny\u00fclt. \u00c9s mindenki tudta, hogy nagyon szereti M\u00e1ri\u00e1t, \u00edgy ez m\u00e9g nagyobb buzgalomra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az embereket.\\nNemcsak az egyh\u00e1zi \u00fcnnepeket tartott\u00e1k meg \u00fcnnep\u00e9lyes kertetek k\u00f6z\u00f6tt, hanem a nemzeti \u00e9vfordul\u00f3kat is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a felkel\u00e9sek \u00e9vfordul\u00f3it. Eml\u00e9kszem, ahogy est\u00e9nk\u00e9nt nagy t\u00f6megben j\u00e1rtunk f\u00e9nyekkel a templom k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s azt \u00e9nekelt\u00fcnk: \\\"Bartosz, Bartosz, \u00f3h, ne vesz\u00edtsd el a rem\u00e9nyt! Az Isten meg\u00e1ldja, megmenti haz\u00e1nkat!\\\". A Ko\u015bciuszko-felkel\u00e9s \u00e9vfordul\u00f3ja volt. A pl\u00e9b\u00e1nos kertj\u00e9ben tartott, feln\u0151tteknek sz\u00f3l\u00f3 j\u00e1t\u00e9kokra nagyon sokan voltak k\u00edv\u00e1ncsiak. Az atya folyamatosan \u00fcgyelt a megfelel\u0151 hangulatra, \u00e9s ha valami illetlens\u00e9get \u00e9szlelt, hat\u00e9konyan k\u00f6zbel\u00e9pett.\\nAdam Leja atya volt a hitoktat\u00f3nk a hatoszt\u00e1lyos \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1nkban. Sokf\u00e9le gyermek j\u00e1rt oda: lengyelek, ruszinok, zsid\u00f3k, de egyet\u00e9rt\u00e9s uralkodott k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, \u00e9s amikor \u00e9pp nem j\u00f6tt a p\u00f3pa vagy a rabbi, ezek a gyerekek is ottmaradtak hittanra a papunkkal. Az \u00fcnnepeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban \u00fcnnepelt\u00fck, \u00e9s olyankor ell\u00e1togattunk egym\u00e1shoz. Gyakran j\u00e1rtam az ortodox templomba, mert szerettem a pravoszl\u00e1v \u00e9nekeket. A zsinag\u00f3g\u00e1ba l\u00e1nyokat nem engedtek be, de l\u00e1ttam, ahogy a zsid\u00f3 f\u00e9rfiak \u2013 a csal\u00e1dap\u00e1k \u2013, otthonukban im\u00e1dkoztak, \u00fcnnepi \u00f6lt\u00f6zetben, meggy\u00fajtott gyertyatart\u00f3 mellett. A csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja n\u00e9m\u00e1n \u00fclt. Tudtam, hogy egy Isten\u00fcnk van, az Atya, csak m\u00e1s m\u00f3dokon im\u00e1djuk \u0150t. Ezt a gondolatot er\u0151s\u00edtette az els\u0151\u00e1ldoz\u00e1si f\u00fczetem bor\u00edt\u00f3j\u00e1n l\u00e9v\u0151 jelmondat is: \\\"Hogy mindny\u00e1jan egyek legy\u00fcnk\\\".\\nTudtuk, hogy nagyon j\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k\u00fcnk van J\u00f3zef Sebastian Pelczar atya szem\u00e9ly\u00e9ben, akit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felekezet\u0171 h\u00edvek egyar\u00e1nt nagyra \u00e9rt\u00e9keltek \u00e9s tiszteltek. Eml\u00e9kszem (akkor hat\u00e9ves voltam), hogy amikor 1924-ben sor ker\u00fclt a temet\u00e9s\u00e9re, az eg\u00e9sz lakoss\u00e1g m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal gy\u00e1szolta. Kopors\u00f3j\u00e1t a hely\u0151rs\u00e9gi templomb\u00f3l a sz\u00e9kesegyh\u00e1zba vitt\u00e9k, \u00e9s a gy\u00e1szmenetben egy\u00fctt vonultak a papok, a p\u00f3p\u00e1k \u00e9s a rabbik \u00fcnnepi k\u00f6nt\u00f6seikben.\\nPelczar J\u00f3zef p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t szentt\u00e9 avatt\u00e1k, 2003. m\u00e1jus 18-\u00e1n kanoniz\u00e1lt\u00e1k. Visszatekintve egy\u00e9rtelm\u0171en \u00fagy l\u00e1tom, hogy alakja nagy hat\u00e1st gyakorolt a mell\u00e9 beosztott papokra. Egyik\u00fck az \u00e9n tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nosom, Adam Leja volt.\\nEgyszer a pl\u00e9b\u00e1nosunk megtudta, hogy a k\u00f6zeli Chyr\u00f3w v\u00e1ros\u00e1ban nagy fesztiv\u00e1lt rendeznek, hogy bev\u00e9tel\u00e9t egy Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9n l\u00e9v\u0151 leprak\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edts\u00e1k, amelyet Joseph Beyzym atya, egy chyr\u00f3wi (m\u00e1ra szint\u00e9n boldogg\u00e1 avatott) jezsuita gondoz. Amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk tudom\u00e1st szerzett err\u0151l, azonnal t\u00f6bb vonatot szervezett, hogy szinte eg\u00e9sz Przemy\u015bl odautazhasson. \u00cdgy eg\u00e9sz csal\u00e1dok utaztak el Chyr\u00f3wba, m\u00e9g kisgyerekesek is. Ez az \u00fcnnep felejthetetlen \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1momra. Megannyi ember, sok \u00e9rdekes l\u00e1tnival\u00f3, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s, de mindenekel\u0151tt a Beyzym aty\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmvet\u00edt\u00e9s maradt meg az eml\u00e9kezetemben. Megtudtam, hogy mennyire szerette ezeket a betegeket! Onnant\u00f3l kezdve nem hagyott nyugodni a gondolat, \u00fagyhogy elgondolkodtam: \u00e9n mit tehetn\u00e9k \u00e9rte? M\u00e1r tudom is! Kisebb fesztiv\u00e1lokat, tombol\u00e1kat, el\u0151ad\u00e1sokat fogok szervezni, \u00e9s az \u00f6sszegy\u0171lt p\u00e9nzt \u00e1tadjuk a pl\u00e9b\u00e1nosunknak, aki majd elk\u00fcldi Beyzym aty\u00e1nak. Onnant\u00f3l kezdve legkedvesebb elfoglalts\u00e1gom e tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt, hogy legal\u00e1bb egy cs\u00f6ppnyire bekapcsol\u00f3djak a lepratelep (leprosorium) \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be. Ez az idegen sz\u00f3 k\u00f6zel ker\u00fclt hozz\u00e1m. Elhat\u00e1roztam, hogy ha nagy leszek, \u00e9n is odamegyek, \u00e9s seg\u00edtek Beyzym aty\u00e1nak. Ez a v\u00e1gyam akkor er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg bennem, amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk arra biztatott, hogy olvassam el a Gyermek J\u00e9zusr\u00f3l nevezett Szent Ter\u00e9z \u00e9letrajz\u00e1t. T\u00f6bbsz\u00f6r elolvastam a k\u00f6nyvet, beleszerettem ebbe a szentbe, \u00e9s azt akartam, hogy a b\u00e9rm\u00e1l\u00e1s szents\u00e9g\u00e9ben \u0151 legyen a v\u00e9d\u0151szentem. Ez \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva.\\nA pl\u00e9b\u00e1nos gyakran megl\u00e1togatott benn\u00fcnket otthon. K\u00fcl\u00f6nleges, szinte t\u00falvil\u00e1gi szem\u00e9lyk\u00e9nt tekintettem fel r\u00e1, mert hiszen mindig olyan k\u00f6zel volt az \u00daristenhez, \u00edgy a mennyhez \u00e9s e l\u00e1thatatlan vil\u00e1ghoz is. Szorgalmasan hallgattam a besz\u00e9lget\u00e9seket, \u00e9s az Isteni Gondvisel\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re val\u00f3 gyakori hivatkoz\u00e1sa egy \u00e9letre meger\u0151s\u00edtette bennem, hogy nagyon b\u00edzom az \u00daristen atyai j\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. Ez \u00e9letment\u0151 volt sz\u00e1momra, amikor a h\u00e1bor\u00fa alatt elvesztettem legk\u00f6zelebbi csal\u00e1dtagjaimat, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r ker\u00fcltem rendk\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes helyzetekbe.\\nIm\u00e1imban gyakran k\u00e9rtem n\u00e9hai sz\u00fcleim \u00e9s n\u00e9hai Adam Leja atya v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9t a neh\u00e9z \u00fcgyekben, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 bizonys\u00e1got kaptam r\u00e1, hogy v\u00e9gig vigy\u00e1znak r\u00e1m. Minden\u00e9rt nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok nekik, \u00e9s csod\u00e1lom, ahogy gyermek\u00e9veim \u00e1lmait az Isteni Gondvisel\u00e9s a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra megval\u00f3s\u00edtja. \\nAmikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9get \u00e9rt, felk\u00e9sz\u00fcltem a hitoktat\u00f3i munk\u00e1ra, \u00e9s a Visszaszerzett Ter\u00fcletekre k\u00f6lt\u00f6ztem, hogy embert\u00e1rsaimat szolg\u00e1ljam. Nem volt semmilyen lehet\u0151s\u00e9gem Madagaszk\u00e1rra utazni. Azzal vigasztaltam magam, hogy ezek a ter\u00fcletek is misszi\u00f3s ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edtanak. \u00c9s az \u00e1h\u00edtott lepratelep? K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tapasztalataim azt er\u0151s\u00edtett\u00e9k bennem, hogy mindny\u00e1jan sebzettek vagyunk, b\u0171neink \u00e9s tapasztalataink k\u00f6vetkezt\u00e9ben\u2026 Csak az Isteni Orvos gy\u00f3gy\u00edthatja meg e sebeket. \u0150 haszn\u00e1l benn\u00fcnket\u2026 ha az \u0150 nev\u00e9ben, szeretettel akarunk szolg\u00e1lni\u2026 A lepratelep pedig itt van, k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk\u2026\\nAdam Leja atya, a buzg\u00f3 pap alakja v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri az eg\u00e9sz \u00e9letemet, mert tov\u00e1bbra is a nevel\u0151m szerep\u00e9t t\u00f6lti be.\\nII. FEJEZET: \u00c9DESAP\u00c1M - EMANUEL ALAD\u00c1R\\nAmikor 1919-ben megalakult a lengyel \u00e1llam, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Ap\u00e1m, aki 1890-ben sz\u00fcletett Budapesten, felvette a lengyel \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe (hadnagyi rangban). Sz\u00edvb\u0151l megszerette Lengyelorsz\u00e1got \u2013 v\u00e1lasztott haz\u00e1j\u00e1t \u2013 \u00e9s h\u0171s\u00e9ges volt hozz\u00e1, olyannyira, hogy az \u00e9let\u00e9t is odaadta \u00e9rte.\\nAp\u00e1m \u00e9s csal\u00e1dja k\u00f6zt igen ritka volt a lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s, csak a h\u00faszas \u00e9vekben k\u00fcldtek neki f\u00e9nyk\u00e9peket elhunyt sz\u00fcleir\u0151l. Ez alkalmat adott az eml\u00e9kek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re. \\nAz \u00e9vek sor\u00e1n csak Ap\u00e1m dolgozott, hogy eltartsa a csal\u00e1dot. A Mam\u00e1m komoly t\u00fcd\u0151beteg volt, \u00e9s sosem dolgozott hivat\u00e1sszer\u0171en. A sok neh\u00e9zs\u00e9g ellen\u00e9re, amit a sors r\u00e1juk m\u00e9rt, \u00c9desap\u00e1m eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben m\u00e9rhetetlen\u00fcl szerette a Mam\u00e1mat. Csod\u00e1ltam Ap\u00e1m t\u00fcrelm\u00e9t \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1t az otthoni \u00e9s munkahelyi neh\u00e9z helyzetekben. Sosem panaszkodott, csak id\u0151nk\u00e9nt t\u00f6rt fel bel\u0151le egy-egy m\u00e9ly s\u00f3haj, vagy ezek a szavak: Mater Dei! Mater Dei! Akkor \u00e9n \u00e9s a k\u00e9t h\u00fagom, M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta igyekezt\u00fcnk csendben maradni, mert \u00e9rezt\u00fck, hogy nagyon neh\u00e9z a pillanat.\\nA v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n, a Bako\u0144czyce (B\u0142onie) negyedben laktunk, a templomhoz \u00e9s az iskol\u00e1hoz k\u00f6zel. A lak\u00e1s k\u00e9tszob\u00e1s volt, a konyha az els\u0151 emeleten helyezkedett el; nem volt bevezetve sem a v\u00edz, sem a villany. A Mam\u00e1nknak a h\u00e1zimunk\u00e1ban nagy seg\u00edts\u00e9get jelentett a tisztiszolga, aki a t\u00e1voli k\u00fatr\u00f3l hordta nek\u00fcnk a vizet. Nek\u00fcnk, gyerekeknek is voltak apr\u00f3bb k\u00f6teless\u00e9geink: rendet tartani a ruh\u00e1ink, j\u00e1t\u00e9kaink k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a r\u00e1nk b\u00edzott kerti \u00e1gy\u00e1s k\u00f6r\u00fcl... \u00c9n, legid\u0151sebbk\u00e9nt, kisebb bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokat is int\u00e9ztem a k\u00f6zeli boltokban, \u00e9n hordtam haza a tejet. Eml\u00e9kszem egy tejjel kapcsolatos esetre. Kora reggel, miel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna (els\u0151 oszt\u00e1lyosk\u00e9nt), elindultam tej\u00e9rt a v\u00e1roson t\u00falra. Az \u00faton gyakran tal\u00e1lkoztam egy l\u00fadrajjal; mindig f\u00e9ltem a g\u00fan\u00e1rt\u00f3l, aki \u00e1ltal\u00e1ban sziszegve megkergetett. Aznap \u00e9pp \u00fajra tal\u00e1lkoztunk. R\u00e1m t\u00e1madt, \u00e9n menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben megbotlottam, \u00e9s az eg\u00e9sz kanna tej (a teljes k\u00e9t liter!) ki\u00f6ml\u00f6tt az \u00fatra. Otthon a Mama nagyon m\u00e9rges volt r\u00e1m, \u00e9n pedig vigasztalhatatlan voltam. D\u00e9lut\u00e1n, amikor \u00c9desapa hazaj\u00f6tt a munk\u00e1b\u00f3l (m\u00e1rpedig mindig azon az \u00faton j\u00e1rt dolgozni), mag\u00e1hoz h\u00edvott, szeretettel mag\u00e1hoz szor\u00edtott, \u00e9s azt mondta: \\\"A cicusoknak nagyon \u00edzlett a tej, \u00e9s nagyon k\u00f6sz\u00f6nik neked\\\". Nagy k\u0151 esett le a sz\u00edvemr\u0151l, \u00e9s visszat\u00e9rt az \u00f6r\u00f6m\u00f6m! \u00c9desapa meg\u00e9rtett \u00e9s megvigasztalt. Nagyon h\u00e1l\u00e1s voltam ez\u00e9rt neki.\\nAp\u00e1m a 6. katonai alakulatn\u00e1l dolgozott, ell\u00e1tm\u00e1nyoz\u00e1si tisztk\u00e9nt. Nagyon felel\u0151ss\u00e9gteljes munka volt, \u00e9s \u0151, v\u00e1rosi emberk\u00e9nt, nem \u00e9rtett mindenhez, \u00e9s ilyenkor a Mam\u00e1t\u00f3l k\u00e9rt tan\u00e1csot. P\u00e9ld\u00e1ul megk\u00e9rdezte, honnan lehet tudni, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges-e a szarvasmarha, amit a hadseregnek akartak v\u00e1s\u00e1rolni. J\u00f3 \u00e1llapot\u00fa-e a gabona? Mik\u00e9nt fogadj\u00e1k a ruh\u00e1kkal, cip\u0151kkel \u00e9s hasonl\u00f3 dolgokkal teli vagonokat? Hogyan szervezzenek p\u00e9ks\u00e9get a v\u00e1rosban az eg\u00e9sz sereg sz\u00e1m\u00e1ra?...\\nAp\u00e1m nagyon becs\u00fcletes ember volt, \u00e9s nem fogadta el a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3k tisztess\u00e9gtelen aj\u00e1nlatait. Tudta, hogyan v\u00e1lassza ki a megfelel\u0151 szakembereket \u00e9s elk\u00f6telezett beosztottakat, mint p\u00e9ld\u00e1ul Tomczyk \u0151rmester urat, aki Ap\u00e1m jobbkeze volt. Mindenki nagyra becs\u00fclte Ap\u00e1m szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00e9s emberek ir\u00e1nti kedvess\u00e9g\u00e9t.\\nAp\u00e1m eleinte n\u00e9met\u00fcl kommunik\u00e1lt a t\u00f6bbiekkel. Ismer\u0151seink k\u00f6z\u00fcl is t\u00f6bben besz\u00e9ltek ezen a nyelven, hiszen az egykori Gal\u00edcia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3. Vel\u00fcnk, gyerekekkel \u2013 a Mama kifejezett k\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u2013 csak lengyel\u00fcl besz\u00e9lt, b\u00e1r ez nehez\u00e9re esett. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben, a sz\u00fcnid\u0151ben, tan\u00edtott minket kicsit magyarul is. Ap\u00e1m nagyon szorgalmas volt, otthon folyamatosan lengyel\u00fcl tanult. Amikor kitanultam az eg\u00e9sz \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyvet, Ap\u00e1m a vak\u00e1ci\u00f3 alatt a Wiar foly\u00f3hoz vitt s\u00e9t\u00e1lni, \u00e9s ott megtan\u00edtottam neki a helyes kiejt\u00e9st, egyenk\u00e9nt v\u00e9gigolvasva az \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyv minden oldal\u00e1t. Sz\u00edvesen vette, ha kijav\u00edtottam. Ezek a pillanatok elk\u00e9pzelhetetlen m\u00f3don \u00f6sszek\u00f6t\u00f6ttek benn\u00fcnket.\\nA nevel\u00e9s\u00fcnkr\u0151l \u00e9s oktat\u00e1sunkr\u00f3l egyar\u00e1nt a sz\u00fcleink gondoskodtak. Egy\u00fctt im\u00e1dkoztuk az esti im\u00e1t a cz\u0119stochowai Sz\u0171zanya k\u00e9pe el\u0151tt. Vas\u00e1rnaponk\u00e9nt \u00e9s \u00fcnnepnapokon mindannyian elment\u00fcnk a templomba mis\u00e9re, s ut\u00e1na, ha j\u00f3 id\u0151 volt, hossz\u00fa s\u00e9t\u00e1kat tett\u00fcnk.\\n\\\"Otthon gyermekkorom \u00f3ta a m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1g l\u00e9gk\u00f6re \u00e9s furcsa jelens\u00e9gek vettek k\u00f6r\u00fcl. Azt mondt\u00e1k, hogy a h\u00e1zunkban k\u00eds\u00e9rtetek j\u00e1rnak\u2026 \u00c9s val\u00f3ban, tudom, hogy amikor nagyon kicsi voltam, \u00e9s ez m\u00e9g akkor volt, amikor Przemy\u015blben laktunk, s\u00falyosan megbetegedtem, am\u00edg Apa t\u00e1vol volt. A Mama rohant az orvoshoz, rajtam k\u00edv\u00fcl senki sem volt otthon. Amikor visszaj\u00f6tt, \u00e9s bedugta a kulcsot a z\u00e1rba \u2013 az ajt\u00f3 mag\u00e1t\u00f3l kiny\u00edlt. A Mam\u00e1m majdnem el\u00e1jult, amikor a lak\u00e1sban megpillantott egy idegent, a babakocsim mellett. \u00c9szrevette, hogy h\u00e1nytam, de mintha k\u00f6zben valaki felemelt volna, \u00e9s \u00edgy nem fulladtam meg a h\u00e1ny\u00e1st\u00f3l \u2013 a babakocsi m\u00e9ly\u00e9n fek\u00fcdtem. Az orvos is megd\u00f6bbent ezen. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9rkeztek Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck egy fot\u00f3 Ap\u00e1m \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l, akit a Mam\u00e1m addig nem ismert. Az az alak volt, akit a babakocsim mellett l\u00e1tott\\\"[1].\\nNovemberben az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elesett magyar katon\u00e1k s\u00edrjait l\u00e1togattuk. A kar\u00e1csonyt \u00e9s a h\u00fasv\u00e9tot \u00fcnnep\u00e9lyesen, a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en \u00fcnnepelt\u00fck.\\nAz \u00e9nekl\u00e9s \u00e9s a zene \u00e1lland\u00f3an jelen volt otthonunkban, mivel Apa gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en heged\u00fclt \u00e9s fuvol\u00e1zott. A pl\u00e9b\u00e1nos k\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00edvesen j\u00e1tszott orgon\u00e1n \u00e9s heged\u0171n is a templomban. Tisztt\u00e1rsaival kult\u00fark\u00f6rt szervezett, amelynek \u0151 alkotta a lelk\u00e9t. Volt otthon egy k\u00f6nyvszekr\u00e9ny\u00fcnk, mi, gyerekek legink\u00e1bb az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gi Szent\u00edr\u00e1s sz\u00ednes kiad\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1r\u00f3l \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyveket szerett\u00fck lapozgatni. Apa sz\u00edvesen magyar\u00e1zgatta nek\u00fcnk az illusztr\u00e1ci\u00f3k tartalm\u00e1t. Gazdagon d\u00edsz\u00edtett napt\u00e1rak \u00e9s kiadv\u00e1nyok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ismertetett meg benn\u00fcnket a magyar kult\u00far\u00e1val. \\nSajnos 1929-ben Ap\u00e1t v\u00e1ratlanul kapit\u00e1nyi ranggal nyugd\u00edjazt\u00e1k. Ez egy neh\u00e9z id\u0151szak volt. Amikor elfogyott a p\u00e9nz\u00fcnk, Apa Lembergbe utazott, hogy eladja szeretett heged\u0171j\u00e9t. Przemy\u015blben nem akadt r\u00e1 \u00e9rdekl\u0151d\u0151. Ez a nap sz\u00f6rny\u0171 volt sz\u00e1momra! Hiszen ez a heged\u0171 Ap\u00e1m bar\u00e1tja volt, vele osztotta meg \u00e9lm\u00e9nyeit, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t \u00e9s a honv\u00e1gy\u00e1t. A heged\u0171je a haza eml\u00e9k\u00e9t jelentette sz\u00e1m\u00e1ra. Mindig meg\u00e9rtette \u0151t, hogyan lesznek ezt\u00e1n otthon a dolgok? A heged\u0171je olyan volt sz\u00e1momra, mintha \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly lenne. Remeg\u0151 sz\u00edvvel v\u00e1rtam Ap\u00e1m hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t.\\nK\u00e9s\u0151 este a heged\u0171vel t\u00e9rt vissza! Az ilyen hangszerre nem igaz\u00e1n akadt vev\u0151. S\u00edrva, \u00f6r\u00f6mmel szorongattam a heged\u0171t, a sz\u00fcleim pedig \u0151szint\u00e9n csod\u00e1lkozva n\u00e9ztek r\u00e1m. Ap\u00e1m \u00e9rtett engem, \u00e9s meg\u00edg\u00e9rte, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem adja el a heged\u0171t, b\u00e1rmilyen neh\u00e9z helyzet is \u00e1ll el\u0151. Megtartotta a szav\u00e1t.\\nEbben az \u00e9vben folyamatosan munk\u00e1t keresett az egyetemi v\u00e1rosokban. \\\"J\u00f3l tudott latinul, g\u00f6r\u00f6g\u00fcl \u00e9s persze magyarul\\\"[2]. Magyart akart tan\u00edtani. Sajnos, sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lkozott. A Mam\u00e1t a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s ker\u00fclgette.\\nAzt\u00e1n egyszer, amikor Krakk\u00f3b\u00f3l Vars\u00f3ba utazott, \u00e9szrevette, hogy egy f\u00e9rfi magyar \u00fajs\u00e1got olvas a vonaton. A besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy Div\u00e9ky Adorj\u00e1n professzor volt, aki Vilniusban \u00e9s Vars\u00f3ban tartott el\u0151ad\u00e1sokat. A professzor, miut\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt csal\u00e1dunk neh\u00e9z anyagi helyzet\u00e9r\u0151l \u00e9s Ap\u00e1nk sikertelen munkakeres\u00e9s\u00e9r\u0151l, felaj\u00e1nlotta, hogy \u00e1tadja magyar nyelvi lektori \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen, s\u0151t, a magyar k\u00f6vets\u00e9gen \u00e9s a vars\u00f3i Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151jek\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt poz\u00edci\u00f3j\u00e1t is.\\nMiut\u00e1n Div\u00e9ky professzor \u00e1tadta vars\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t Ap\u00e1nak, meghagyta mag\u00e1nak a vilniusi B\u00e1thory Istv\u00e1n Egyetemen bet\u00f6lt\u00f6tt magyar-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Nagyon \u00f6r\u00fclt, hogy ezent\u00fal v\u00e9gre t\u00f6bb id\u0151t tud szentelni tudom\u00e1nyos \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1j\u00e1nak. A professzor ugyanis a budapesti Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja volt.\\nApa r\u00f6gt\u00f6n Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a professzor r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a munka minden ter\u00fclet\u00e9vel megismertette. Ezt az Isteni Gondvisel\u00e9s csod\u00e1latos rendel\u00e9s\u00e9nek tekintett\u00fck a Sz\u0171zanya k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel, akiben rend\u00fcletlen\u00fcl b\u00edztunk. 1930 tavasz\u00e1n csal\u00e1dunk Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Apa magyar nyelvtan\u00e1rk\u00e9nt megkezdte munk\u00e1j\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen. \u0150 lett az els\u0151 lengyel-magyar sz\u00f3t\u00e1r, lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel nyelvtank\u00f6nyvek szerz\u0151je, valamint Zofia Kossak k\u00f6nyveinek ford\u00edt\u00f3ja. 1936-t\u00f3l 1938-ig a Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151je volt. A k\u00f6vets\u00e9gen kultur\u00e1lis referensk\u00e9nt is dolgozott, \u00e9s naponta v\u00e1logatta az \u00f6sszes \u00fajs\u00e1gb\u00f3l a vonatkoz\u00f3 h\u00edreket. Seg\u00edtettem neki ebben a munk\u00e1ban. Kultur\u00e1lis tal\u00e1lkoz\u00f3kat, akad\u00e9mi\u00e1kat, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fcnneps\u00e9geket, s\u0151t b\u00e1lokat is szervezett. B\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben kedvelt\u00e9k \u00e9s nagyra becs\u00fclt\u00e9k, Ap\u00e1mat nagy szer\u00e9nys\u00e9g jellemezte.\\nKezdetben a tisztek \u00e1ltal lakott Sadyba ker\u00fcletben, majd a Tadeusz Ho\u0142\u00f3wka utca 3. sz\u00e1m alatt laktunk (ma Wczasowa utca). \\n\\\"Soha nem laktunk m\u00e9g ekkora t\u00f6mbh\u00e1zban, kicsit b\u00e1tortalanok voltunk, de a szomsz\u00e9di kapcsolatok nagyon j\u00f3k voltak\\\"[3].\\nKifejezetten vall\u00e1sos \u00e9s hazafias l\u00e9gk\u00f6rben n\u0151tt\u00fcnk fel. A sz\u00fcleink sokat t\u00f6r\u0151dtek a nevel\u00e9s\u00fcnkkel is, ez\u00e9rt a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ba k\u00fcldtek minket, amely igen magas sz\u00ednvonal\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny volt. Az ap\u00e1c\u00e1k kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u00e9s elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k sz\u00fcleink nevel\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seit. Ap\u00e1m mindig maga ment el a sz\u00fcl\u0151i \u00e9rtekezletekre, \u00e9s ha kellett, seg\u00edtett nek\u00fcnk a tanul\u00e1sban.\\nSokat dolgozott. Felk\u00e9sz\u00fclt a megfelel\u0151 olvasm\u00e1nyokb\u00f3l a lektori \u00f3r\u00e1kra. Nyelvtank\u00f6nyveket, nyelvtani gyakorlatokat, sz\u00f3szedeteket \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Akkoriban m\u00e9g nem voltak magyar nyelv\u0171 tank\u00f6nyvek. \u00c9desap\u00e1m az els\u0151 lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel sz\u00f3t\u00e1r szerz\u0151je. \\\"Eml\u00e9kszem, a korrekt\u00far\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett\u00fck, szaladg\u00e1ltam a nyomd\u00e1ba, \u00e9lveztem ezt a munk\u00e1t, Ap\u00e1mmal egy\u00fctt\\\"[4]. A kiadv\u00e1nyt (ha j\u00f3l eml\u00e9kszem) a Warecka utca 10. sz\u00e1m alatti vars\u00f3i nyomd\u00e1ban adt\u00e1k ki.\\n1938-ban egy neh\u00e9z helyzetben a Sz\u0171zany\u00e1hoz fordult seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. Meg\u00edg\u00e9rte, hogy a kapott kegyelem\u00e9rt h\u00e1l\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edt egy kis szent\u00e9lyt. Ugyanakkor a k\u00f6zelg\u0151 h\u00e1bor\u00fa tudat\u00e1ban eg\u00e9sz csal\u00e1dunkat k\u00f6telezte e fogadalom teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re.\\n1939 augusztus\u00e1ban, a csal\u00e1dj\u00e1t\u00f3l \u00e9s haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1sa (1919) \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r Magyarorsz\u00e1gra utazott egy lengyel csoporttal, egy magyar nyelvtanfolyam r\u00e9sztvev\u0151ivel, mint annak szervez\u0151je. Ez alkalmat adott arra, hogy tal\u00e1lkozzon csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9s felkeresse kedvenc helyeit.\\nK\u00f6zben Lengyelorsz\u00e1gban mozg\u00f3s\u00edt\u00e1st rendeltek el. Ebben a helyzetben a tanfolyam \u00f6sszes r\u00e9sztvev\u0151je \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy Magyarorsz\u00e1gon marad, s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megmenek\u00fcltek. Ap\u00e1m viszont azonnal visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba, Vars\u00f3ba. Otthon elb\u00facs\u00fazott \u00c9desany\u00e1mt\u00f3l \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 h\u00fagomt\u00f3l, M\u00e1rt\u00e1t\u00f3l (\u00e9n \u00e9s legkisebb h\u00fagom, El\u017cbieta, Vars\u00f3t\u00f3l t\u00e1vol voltunk), \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe, b\u00e1r a magyar k\u00f6vets\u00e9g alkalmazottjak\u00e9nt \u00e9s nyugalmazott tisztk\u00e9nt m\u00e9g megv\u00e1rhatta volna a tov\u00e1bbi fejlem\u00e9nyeket. M\u00e1sodik haz\u00e1ja ir\u00e1nti k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t azonban haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl teljes\u00edtette. Przemy\u015blbe ker\u00fclt egy katonai egys\u00e9ghez.\\n[1] W. Budzy\u0144ski, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 82. o.\\n[2] Ibidem, Az elveszett..., 99. o.\\n[3] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.\\n[4] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.\\nIII. FEJEZET: A H\u00c1BOR\u00daS \u00c9VEK 1939-1945\\n\\\"Ap\u00e1m \u00f6sszebar\u00e1tkozott egy Margoryn nev\u0171 szlov\u00e1k pappal, aki a Senator utcai templom pl\u00e9b\u00e1nosa volt. A pap j\u00f3l ismerte a modern vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1it. A materializmus \u00e9s a katolicizmus \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9ge mellett \u00e9rvelt, azt mondta, hogy a materializmus egy elm\u00e9let, amely a gyakorlatban t\u00e9vesnek fog bizonyulni, hogy ez egy betegs\u00e9g, amelyen az orsz\u00e1gok sajnos kereszt\u00fclmennek, de egy napon v\u00e9get \u00e9r, mert Krisztusnak gy\u0151znie kell.\\\"[1] .\\n1939. augusztus 31-\u00e9n Ap\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a Lengyel Hadsereg sz\u00e1zadosak\u00e9nt elindult a frontra. Egy h\u00f3nappal a Lengyel Hadsereghez val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa ut\u00e1n, szeptember v\u00e9g\u00e9n a szovjetek fogs\u00e1gba ejtett\u00e9k, mik\u00f6zben egys\u00e9g\u00e9vel Rom\u00e1ni\u00e1ba tartott. V\u00e9g\u00fcl a lengyel tisztek hadifogolyt\u00e1bor\u00e1ba ker\u00fclt, Sztarobilszkbe. Azok a tisztek, akik feladt\u00e1k tiszti rendfokozatukat, \u00e9s levett\u00e9k v\u00e1ll-lapjukat, elhagyhatt\u00e1k a t\u00e1bort. Ap\u00e1m, sok m\u00e1s t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, nem akart ilyen \u00e1rat fizetni a szabads\u00e1g\u00e9rt. A katyni list\u00e1n az \u0151 neve is szerepel, sztarobilszki hadifogolyk\u00e9nt. Sztarobilszkb\u0151l a foglyokat Harkovba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol a Dzserzsinszkij t\u00e9r 3. sz\u00e1m alatt az NKVD tark\u00f3n l\u00f6v\u00e9ssel v\u00e9gzett vel\u00fck. A Harkov melletti Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el \u0151ket. A harkovi temet\u0151k\u00f6nyvben Ap\u00e1m neve az 1434-es sz\u00e1mmal szerepel.\\n\\\"M\u00e1sok kaptak k\u00e9peslapokat a frontr\u00f3l \u2013 mi nem kaptunk egyet sem\u2026 Ez a hossz\u00fa csend nagyon nyugtalan\u00edtott benn\u00fcnket. Elmentem a Warecka utc\u00e1ba a V\u00f6r\u00f6skereszthez. El\u0151z\u0151 este kellett be\u00e1llni a sorba, a gondnokn\u00e1l, vagyis a l\u00e9pcs\u0151n kellett \u00e9jszak\u00e1znunk \u2013 annyi ember kereste a rokon\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pap\u00edrok, hadifogolylist\u00e1k voltak minden\u00fctt, bor\u00edt\u00e9kban s bor\u00edt\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl \u2013 sz\u00e9tsz\u00f3rva az asztal k\u00f6r\u00fcl. Nem tal\u00e1ltam semmit\u2026\\nA Mama pedig \u00e1lland\u00f3an azt zokogta:\\n- Rosszul kerested, rosszul kerested.\\nMondom neki:\\n- J\u00f6v\u0151 h\u00e9ten \u00fajra elmegyek.\\nAkkoriban egy tekercsgy\u00e1rban dolgoztam. Hajnalt\u00f3l \u00e9jszak\u00e1ig. Szabadnapr\u00f3l sz\u00f3 sem lehetett.\\nA harmadik napon \u00e1lmot l\u00e1ttam: bej\u00f6n M\u00e1rta \u00e9s azt mondja:\\n- Ne a V\u00f6r\u00f6skeresztben keresd, megmutatom, hol van Apa.\\n\u00c9s \u00e1lmomban \u00e9rzem, hogy felemel, \u00e9s kelet fel\u00e9 rep\u00fcl\u00fcnk. Azt mondom: - Tusia, hov\u00e1 viszel? Hov\u00e1 megy\u00fcnk? Ez azt hiszem m\u00e1r Oroszorsz\u00e1g, Ukrajna. Itt nincsenek v\u00e1rosok, sem falvak, csak sztyepp\u00e9k, vadon, mintha a Fekete-tenger fel\u00e9 tartan\u00e1nk?\\n\u0150 pedig \u00edgy v\u00e1laszol:\\n- Igazad van, m\u00e9g enn\u00e9l is messzebb van \u2013 Kijeven t\u00fal, Harkovon t\u00fal, Sztarobilszkben. Ott van Apus!\\nMessze a v\u00e1roson t\u00fal leereszked\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny kolostor\u00e9p\u00fclet f\u00f6l\u00f6tt; v\u00f6r\u00f6s t\u00e9gl\u00e1k, ortodox kupol\u00e1k, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n a refekt\u00f3riumban tal\u00e1ljuk magunkat \u2013 k\u00e9t bej\u00e1rat\u00fa helyis\u00e9g, k\u00f6z\u00e9pen nagy faasztal, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a tisztjeink, huszonvalah\u00e1nyan\u2026 Ap\u00e1m ott \u00fcl, mellette egy t\u00e1l. Zil\u00e1ltak, egyenruh\u00e1juk szakadt, de rajtuk van a rendfokozatuk, borost\u00e1sak, sov\u00e1nyak, szem\u00fck csillog, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a l\u00e1zt\u00f3l. Valami nyomorult levest esznek. Oldalt k\u00e9t szuronyos katona \u00e1ll, ruszki sapk\u00e1ban.\\nAp\u00e1m r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s mintha tekintet\u00e9vel azt mondta volna:\\n- N\u00e9zd, milyen messze vagyok, itt\u2026 elv\u00e9gre innen sok\u00e1ig mennek az \u00fczenetek, \u00e9n pedig m\u00e1r \u00edrtam lapokat, \u00e9s biztos vagyok benne, hogy meg fognak \u00e9rkezni\u2026 A Mama legyen t\u00fcrelemmel. Nyugtasd meg Any\u00e1dat\u2026 Mondd el neki, milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt vagyok itt\u2026\\n\u00c9s r\u00f6gt\u00f6n fel\u00e9bredtem. Reggel volt. Kor\u00e1n mentem dolgozni. Amikor visszaj\u00f6ttem, mondom a Mam\u00e1nak:\\n- Mama, tudom, hol van Apus: a sztarobilszki t\u00e1borban, Oroszorsz\u00e1gban!\\n- \u00c9s honnan tudod?\\n- \u00c9jjel \u00e1lmodtam\u2026 Apus azt mondta, hogy majd megj\u00f6n a lap is. Erre a Mama:\\n- Mif\u00e9le mes\u00e9ket hordasz itt \u00f6ssze nekem! Nincs kedved elmenni a V\u00f6r\u00f6skeresztbe! \u00c9s els\u00edrta mag\u00e1t\u2026\\nNem telik el h\u00e1rom nap, j\u00f6v\u00f6k haza este \u00e9s l\u00e1tom, hogy a Mama zokog:\\n- Ilonka, n\u00e9zd, igazad volt! Minden igaz, amit mondt\u00e1l. N\u00e9zd, Burzy\u0144ski \u00far visszat\u00e9rt Sztarobilszkb\u0151l, \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kul arra, hogy igazat mond, elhozta Ap\u00e1d \u00f3r\u00e1j\u00e1t.\\nBurzy\u0144ski Ap\u00e1r\u00f3l mes\u00e9lt, hogy Sztarobilszkben van, a t\u00e1borban, egy egykori kolostorban. Mag\u00e1t Burzy\u0144skit, mint k\u00f6zleg\u00e9nyt elengedt\u00e9k, de az \u00f6sszes tisztet, akik nem akart\u00e1k levenni a rendfokozatukat, ott tartott\u00e1k\u2026\\nMajdnem a rom\u00e1n hat\u00e1ron, Zolocsivben kapt\u00e1k el \u0151ket, amikor \u00e9ppen \u00e1t akartak l\u00e9pni a hat\u00e1ron. Ap\u00e1m annyira ideges volt, hogy v\u00e9gig csak magyarul besz\u00e9lt. Az oroszok azt hitt\u00e9k, hogy k\u00e9m, \u00e9s le akart\u00e1k l\u0151ni. Ap\u00e1mat a koll\u00e9g\u00e1i v\u00e9dt\u00e9k meg, mondv\u00e1n, hogy j\u00f3l tud lengyel\u00fcl \u00e9s magyarul is, \u00e9s hogy az egyetemen tan\u00edtott magyar nyelvet. K\u00e9s\u0151bb, a t\u00e1borba menet, szerveztek egy zenekart. Ap\u00e1m nagyon muzik\u00e1lis volt, amivel \u00e1ltal\u00e1nos rokonszenvet v\u00edvott ki, m\u00e9g az oroszok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is. Burzy\u0144ski soha t\u00f6bb\u00e9 nem jelent meg n\u00e1lunk, \u00e9s nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele\\\"[2].\\n1939 kar\u00e1csonya ut\u00e1n meg\u00e9rkezett Apa megk\u00e9sett lapja, m\u00e9g Harkovb\u00f3l, amiben az \u00e1llt, hogy Sztarobilszkbe sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u0151ket. Onnan pedig megj\u00f6tt az utols\u00f3 lap, amit Jolanta \u00e9s Alexander Grotthuss\u00e9knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kaptam meg, akik Groch\u00f3wban \u00e9ltek \u00e9s nagy gonddal \u0151rizt\u00e9k 40 \u00e9ven \u00e1t.\\n\\\"Nem eml\u00e9kszem, melyik \u00e9vben volt \u2013 mondja Grotthuss Jolanta \u2013, Korompayn\u00e9 odaj\u00f6tt hozz\u00e1nk, \u00e9s mintha meg\u00e9rzett volna valamit, \u00e1tadott nek\u00fcnk egy lapot meg\u0151rz\u00e9sre, rajta a f\u00e9rje, Korompay Em\u00e1nuel utols\u00f3 \u00fczenet\u00e9vel, akit a h\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n intern\u00e1ltak az oroszok. Egy Sztarobilszkb\u0151l \u00edrt lap volt\u2026[3]\\nAznap \u00e9jjel a Gestapo elj\u00f6tt a Mam\u00e1\u00e9rt. \\\"(...) Reggel Jolanta Grotthuss, amikor kil\u00e9pett a lak\u00e1sb\u00f3l, l\u00e1tta, hogy az ajt\u00f3 le van pecs\u00e9telve.\\n- Azon az \u00e9jjelen, amikor a Gestapo elj\u00f6tt Korompay\u00e9k\u00e9rt, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban egy nagy \u00fcv\u00f6lt\u00e9s hallatsz\u00f3dott \u2013 olyan rettenetesen vert\u00e9k az asszonyt. B\u00fatorok rep\u00fcltek ki az ablakon. Mindannyian reszkett\u00fcnk a f\u00e9lelemt\u0151l\\\"[4].\\n\\\"Alexander Grotthuss \u00far (\u2020 1990) t\u00f6bb mint 80 \u00e9ves volt, amikor besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s nem igaz\u00e1n eml\u00e9kezett, hov\u00e1 rejtette az \u00e9rt\u00e9kes eml\u00e9kt\u00e1rgyat. V\u00e9g\u00fcl megtal\u00e1lta, \u00e9s most itt tartom a kezemben. Egy a Szovjetuni\u00f3 c\u00edmer\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t b\u00e9lyeggel ell\u00e1tott levelez\u0151lap. A c\u00edm [oroszul]: Germaniya, Vars\u00f3 [\u00e9s lengyel\u00fcl]: Tadeusza Ho\u0142\u00f3wki utca 3\/81, Mieczys\u0142awa Korompay kapit\u00e1nyn\u00e9. A felad\u00f3 c\u00edme [oroszul]: SZOVJETUNI\u00d3. Sztarobilszk, postafi\u00f3k 15, Em\u00e1nuel Korompay. A h\u00e1toldalon ceruz\u00e1val: \\\"\u2026Dr\u00e1ga (magyarul) Aranymadaram, kis vir\u00e1gom\\\" (\u00e9s tov\u00e1bb m\u00e1r lengyel\u00fcl) - \\\"Szeretett gyermekeim. November 15-e \u00f3ta vagyok itt, az oroszorsz\u00e1gi Sztarobilszkben; kor\u00e1bban Zolocsivben, majd Zborivban \u00e9s Sepetyivk\u00e1ban voltam. J\u00f3l vagyok, de nagyon szomor\u00fa, hogy eddig egyetlen levelet sem kaptam. Nem tudom, hol vagytok, \u00e9ltek-e s hogyan? Tal\u00e1n m\u00e1r elutaztatok Magyarorsz\u00e1gra. Ez m\u00e1r a negyedik levelem. H\u00e1rmat p\u00e9nzzel k\u00fcldtem Neked m\u00e1sok \u00e1ltal. (Itt egy le\u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogy \u2013 m\u00e9g az intern\u00e1l\u00e1s el\u0151tt \u2013 hol \u00e9s hogyan adta \u00e1t a p\u00e9nzt, \u00e9s milyen m\u00f3don lehetett \u00e1tvenni). Mindent megkapt\u00e1l? Ilonka haza\u00e9rt Kownatyb\u00f3l \u00e9s El\u017cunia Kielc\u00e9b\u0151l? Borzaszt\u00f3an agg\u00f3dom, Kedvesem, mi van Veletek. \u00cdrj legal\u00e1bb egy sz\u00f3t. Sz\u00e1zezerszer cs\u00f3kollak Benneteket. Szeret\u0151 f\u00e9rjed \u00e9s szeret\u0151 Ap\u00e1tok \u2013 Alad\u00e1r. Sztarobilszk, 1940. III. 8.\\nEz volt az utols\u00f3 \u00fczenet Ap\u00e1t\u00f3l\\\" [5].\\nA h\u00e1bor\u00fa els\u0151 \u00e1ldozata a csal\u00e1dunkban a kisebbik h\u00fagom, M\u00e1rta volt, aki 1919. december 19-\u00e9n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1930. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l az \u00e1ltal\u00e1nos iskola, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9rek gimn\u00e1zium\u00e1nak \u00e9s b\u00f6lcs\u00e9szeti l\u00edceum\u00e1nak tanul\u00f3ja volt. Miut\u00e1n 1939 m\u00e1jus\u00e1ban megszerezte a k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9retts\u00e9gi bizony\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, felv\u00e9telt nyert fels\u0151fok\u00fa diplom\u00e1ciai tanulm\u00e1nyokra.\\n1939. szeptember 5-\u00e9n M\u00e1rta \u00e9s Mam\u00e1nk, Mieczys\u0142awa \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt dolgozni kezdtek a vars\u00f3i V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1gon, amelynek sz\u00e9khelye a J\u00f3zef Pi\u0142sudski t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Europejski Hotelben volt. M\u00e1rta az egys\u00e9g \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9s beteg\u00e1pol\u00f3 r\u00e9szleg\u00e9n volt \u00e1pol\u00f3, m\u00edg Mama az \u00e9lelmez\u00e9si oszt\u00e1lyon dolgozott.\\n1939. szeptember 26-\u00e1n a d\u00e9li \u00f3r\u00e1kban egy heves bomb\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n beomlott azt egyik, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 70 embert befogad\u00f3 helyis\u00e9g mennyezete. Csak M\u00e1rta vesztette \u00e9let\u00e9t a t\u00f6rmel\u00e9k alatt, m\u00e9gpedig azonnali hal\u00e1lt halt a fej\u00e9re hull\u00f3 t\u00e9gl\u00e1k er\u0151s \u00fct\u00e9seit\u0151l. A t\u00f6bbi embert, k\u00f6zt\u00fck a Mam\u00e1nkat, aki a tragikus pillanatban M\u00e1rta mellett \u00e1llt, \u00e9lve, b\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel, de kih\u00fazt\u00e1k a romok al\u00f3l. \\\"M\u00e1rt\u00e1t ideiglenesen a j\u00e1rd\u00e1n temett\u00e9k el az Europejski Hotel el\u0151tt, nem messze a helyt\u0151l, ahol \u00e9let\u00e9t vesztette, a mai Zwyci\u0119stwa t\u00e9r fel\u0151li oldalon\\\"[6]. A holttest exhum\u00e1l\u00e1s\u00e1ra 1939. okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n ker\u00fclt sor. M\u00e1rt\u00e1t a Czerniakowski temet\u0151ben temett\u00e9k el. A s\u00edrj\u00e1n elhelyezett t\u00e1bl\u00e1ra a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n jelk\u00e9pesen felv\u00e9st\u00e9k \u00c9desapja, \u00c9desanyja \u00e9s h\u00faga, El\u017cbieta nev\u00e9t is.\\nM\u00e1rta, akit a csal\u00e1dban kicsiny\u00edtve \\\"Tusia\\\"-nak h\u00edvtak, fiatal kora ellen\u00e9re kifejlett szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkezett. Csendes, szer\u00e9ny, der\u0171s, \u00e9rz\u00e9keny, seg\u00edt\u0151k\u00e9sz \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl b\u00e1jos egy\u00e9nis\u00e9g volt. Sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e9gezte azokat a h\u00e1zimunk\u00e1kat is, amelyeket a n\u0151v\u00e9rei saj\u00e1t k\u00e9nyelmess\u00e9g\u00fckb\u0151l h\u00e1r\u00edtottak r\u00e1. N\u00e9ha s\u00edrt, de s\u00edr\u00e1sa is diszkr\u00e9t volt, mert nem akarta, hogy n\u0151v\u00e9reit megb\u00fcntess\u00e9k helytelen viselked\u00e9s\u00fck\u00e9rt. Mindenki szerette: a csal\u00e1dja, amely az \\\"egyet\u00e9rt\u00e9s angyal\u00e1nak\\\" nevezte, az iskolat\u00e1rsai, s\u0151t m\u00e9g a Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti h\u00e1z lak\u00f3i is, ahol laktunk. Jellegzetes tulajdons\u00e1ga volt, hogy mindig f\u00e9lt\u0151n gondoskodott a gyeng\u00e9kr\u0151l \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ekr\u0151l. Szerette a gyerekeket \u00e9s az \u00e1llatokat. Nagyon rokonszenves volt mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s nem csup\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges megjelen\u00e9se miatt (gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, sz\u0151ke l\u00e1ny volt), de mindenekel\u0151tt bels\u0151 tulajdons\u00e1gai miatt. M\u00e1rt\u00e1nak volt egy v\u0151leg\u00e9nye, Mieczys\u0142aw Pa\u0142aszewski m\u00e9rn\u00f6k, aki egy n\u00e9met hadifogolyt\u00e1borban \u00e9lte t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat.\\n1934-ben vagy 1935-ben Ap\u00e1nk elrendelte, hogy mindh\u00e1rman \u00edrjunk egy-egy levelet magyar bar\u00e1tj\u00e1nak, egy Jasna G\u00f3ra-i szerzetesnek, T\u00f3th Marian aty\u00e1nak. Miut\u00e1n megkapta leveleinket, Marian atya Ap\u00e1nknak c\u00edmzett level\u00e9ben \u00edgy \u00edrt M\u00e1rt\u00e1r\u00f3l: \\\"Ez a gyermek egy f\u00f6ldre sz\u00e1llt angyal \u00e9s m\u00e1r felk\u00e9sz\u00fclt a mennyek orsz\u00e1g\u00e1ra\\\". M\u00e1rta akkoriban 15-16 \u00e9ves lehetett. Marian atya j\u00f3slata val\u00f3ra v\u00e1lt, hiszen a mindenki \u00e1ltal szeretett M\u00e1rta volt az els\u0151, aki elhagyta csal\u00e1dunkat \u2013 egy m\u00e1sik, jobb vil\u00e1gba t\u00e1vozva.\\nA h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \\\"a Podlasie-r\u00e9gi\u00f3beli Kownatyban tal\u00e1lt r\u00e1m, egy bar\u00e1tn\u0151m birtok\u00e1n. Szeptember 1-j\u00e9n, p\u00e9nteken m\u00e9g elmentem a piacra Mi\u0119dzyrzec Podlaskiban, \u00e9s ott m\u00e1r hullottak a bomb\u00e1k. \u00cdgy h\u00e1t Kownatyban kellett maradnom Wanda Zaborowsk\u00e1n\u00e1l. Amikor a front keletre vonult, \u00fajra j\u00f6ttek a n\u00e9metek, \u00e9s csak akkor t\u00e9rhettem vissza Vars\u00f3ba.\\n[...]Nem tudtam, hogy M\u00e1rta meghalt. Hazaj\u00f6ttem \u00e9s k\u00e9rdem, hol a h\u00fagom. A Mama azt feleli, elment valahova. De l\u00e1tom, hogy a kab\u00e1tja ott l\u00f3g, \u00e9s m\u00e1r hidegre j\u00e1rt az id\u0151\u2026 Mam\u00e1nak nem volt ereje elmondani nekem\u2026\\nM\u00e1rta volt a Mama kedvence, \u00e9n Ap\u00e1m kedvence voltam. Amikor kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, egy\u00fctt dolgoztak a vars\u00f3i v\u00e9delem V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1n, a Hotel Europejskiben \u2013 Starzy\u0144ski eln\u00f6k utols\u00f3 f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n.\\nM\u00e1rt\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a Pi\u0142sudski t\u00e9ren temett\u00e9k el, k\u00f6zel ahhoz a helyhez, ahol meghalt (sok \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1979-ben itt \u00e1ll\u00edtottak fel a p\u00e1pai olt\u00e1rt). Amikor a n\u00e9metek bevonultak Vars\u00f3ba, lef\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k a s\u00edrokat, \u00e9s azt mondt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, hogy ezt fogj\u00e1k tenni eg\u00e9sz Vars\u00f3val, eg\u00e9sz Lengyelorsz\u00e1ggal\\\"[7]. Ezt hallotta a Mama is, aki \u00e9pp ott \u00e1llt \u00e9s j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl.\\nAzt\u00e1n a s\u00f6t\u00e9tben elmentem a h\u00fagom s\u00edrj\u00e1hoz. Ez m\u00e1r az exhum\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt. Az\u00f3ta nem f\u00e9lek a temet\u0151kt\u0151l. Munk\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 menet, s\u00f6t\u00e9tben, gyakran j\u00e1rtam arra\\\"[8].\\nM\u00e1rta v\u00e1ratlan, hirtelen hal\u00e1la m\u00e9ly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe tasz\u00edtotta a Mam\u00e1nkat. \u00c1lland\u00f3an a l\u00e1nya s\u00edrj\u00e1n\u00e1l \u00fclt; meg akart halni, hogy \u00fajra egy\u00fctt lehessen gyermek\u00e9vel. A s\u0171r\u0171n hull\u00f3 repeszek \u00e9s goly\u00f3k egy karcol\u00e1st sem ejtettek rajta. A szeptemberi h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek befejezt\u00e9vel, miut\u00e1n El\u017cbieta \u00e9s \u00e9n visszat\u00e9rt\u00fcnk Vars\u00f3ba, \u00c9desany\u00e1nk lassan kezdett visszat\u00e9rni a norm\u00e1lis \u00e9letbe.\\nM\u00e1rta hal\u00e1la \u00e9s hogy Ap\u00e1r\u00f3l semmi h\u00edr nem j\u00f6tt, m\u00e9lyen megr\u00e1zta \u00e1rv\u00e1n maradt csal\u00e1dunkat. De nem adhattuk meg magunkat a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9snek; cselekedn\u00fcnk kellett, hogy a megsz\u00e1ll\u00e1s neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt megteremts\u00fck a t\u00fal\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Mama munk\u00e1t v\u00e1llalt a K\u00f6zponti J\u00f3l\u00e9ti Tan\u00e1csn\u00e1l (Rada G\u0142\u00f3wna Opieku\u0144cza - RGO), a Czerniakowska utc\u00e1ban, a Przemys\u0142owa sark\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9lelmez\u00e9si ponton, ahol a legszeg\u00e9nyebbeket seg\u00edtett\u00e9k. El\u017cbieta f\u00f6ldalatti titkos iskol\u00e1kban tanult, \u00e9n pedig a Wronia utcai tekercsgy\u00e1rban dolgoztam, \u00edgy j\u00e1rultam hozz\u00e1 a szer\u00e9ny csal\u00e1di k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9shez. \\n1940 \u00e1prilis\u00e1ban szeretett Ap\u00e1nkat az NKVD meggyilkolta Harkovban (ott gyilkolt\u00e1k meg a sztarobilszki foglyokat) t\u00f6bb ezer lengyel tiszttel egy\u00fctt, akiket a Szovjetuni\u00f3ban tartottak fogva k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hadifogolyt\u00e1borokban \u2013 tudtam meg n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n egy londoni kiadv\u00e1nyb\u00f3l. A sztarobilszki hadifogolyt\u00e1borb\u00f3l Ap\u00e1t\u00f3l, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, csak egy 1940. m\u00e1rcius 8-i keltez\u00e9s\u0171 k\u00e9peslapot kaptunk, amit egy katona k\u00e9zbes\u00edtett (aki k\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt szabadult a t\u00e1borb\u00f3l), Apus \u00f3r\u00e1j\u00e1t, egy harmonikaszer\u0171en \u00f6sszehajtogatott ez\u00fcst \u00f3ral\u00e1nccal; s v\u00e9g\u00fcl - egy med\u00e1lt, amelynek egyik oldal\u00e1n Szent Imre, a magyar ifj\u00fas\u00e1g v\u00e9d\u0151szentje, m\u00e1sik oldal\u00e1n Szent Istv\u00e1n koron\u00e1ja l\u00e1that\u00f3.\\nAp\u00e1nk volt a Hitler \u00e1ltal kirobbantott h\u00e1bor\u00fa m\u00e1sodik \u00e1ldozata. A harmadik pedig El\u017cbieta volt, a h\u00fagom.\\n1921. j\u00falius 8-\u00e1n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1928. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek vars\u00f3i gimn\u00e1zium\u00e1ba j\u00e1rt. Amikor 1935-ben nem vett\u00e9k fel \u0151t a k\u00f6vetkez\u0151 oszt\u00e1lyba, saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re \u00e1tjelentkezett a vars\u00f3i Wanda Jakubowska mag\u00e1ngimn\u00e1ziumba.\\nA megsz\u00e1ll\u00e1s alatt ebben az iskol\u00e1ban folytatta tanulm\u00e1nyait, k\u00e9t \u00e9vig titkos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rt, \u00e9s 1941-ben le\u00e9retts\u00e9gizett. Ugyanebben az \u00e9vben kezdte meg orvosi tanulm\u00e1nyait Dr. J. Zaorski Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Mag\u00e1n Szakiskol\u00e1j\u00e1ban (titkos Orvosi Kar). 1935-ben El\u017cbieta csatlakozott a cserk\u00e9szmozgalomhoz, amely a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ban nem volt el\u00e9rhet\u0151. A vars\u00f3i cserk\u00e9szszervezet XI. csapat\u00e1hoz ker\u00fclt, ahol lelkesen gazdag\u00edtotta cserk\u00e9szismereteit \u00e9s r\u00e9szt vett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ny\u00e1ri t\u00e1borokban.\\n\\\"A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se El\u017cbiet\u00e1t egy szil\u00e9ziai cserk\u00e9szt\u00e1borban tal\u00e1lta. Hossz\u00fa id\u0151 eltelt\u00e9vel \u00e9s csak nagy neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n jutott vissza Vars\u00f3ba. 1941-ben \u00c9desany\u00e1nk beleegyez\u00e9s\u00e9vel csatlakozott a f\u00f6ldalatti mozgalomhoz. Marian Drabik alezredes, fed\u0151nev\u00e9n: \\\"Hark\u00e1ny\\\", a ZWZ-AK (a Fegyveres Harcok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek F\u0151parancsnoks\u00e1ga \u2013 Honi Hadsereg) Inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s H\u00edrszerz\u00e9si Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je mellett volt \u00f6sszek\u00f6t\u0151.\\n1943. janu\u00e1r 9-\u00e9n El\u017cbiet\u00e1t, fed\u0151nev\u00e9n: \\\"Gra\u017cyn\u00e1\u201d-t, otthon\u00e1n k\u00edv\u00fcl, egy konspir\u00e1ci\u00f3s helysz\u00ednen letart\u00f3ztatt\u00e1k. A h\u00e1zkutat\u00e1s sor\u00e1n terhel\u0151 anyagokat tal\u00e1ltak n\u00e1la. A n\u00e9metek politikai b\u0171n\u00f6z\u0151nek tekintett\u00e9k. A Gestapo civil ruh\u00e1s emberei k\u00f6rbevezett\u00e9k a vars\u00f3i k\u00e1v\u00e9z\u00f3kban, hogy leleplezz\u00e9k \u00e9s letart\u00f3ztass\u00e1k az \u00e1ltala ismert konspir\u00e1torokat. El\u017cbieta a tekintet\u00e9vel figyelmeztette azokat, akikkel tal\u00e1lkozott. Senki sem bukott le\u2026\\\"[9] \u00dcgyes viselked\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt figyelmeztetnie a vesz\u00e9lyben l\u00e9v\u0151ket, hogy ne k\u00f6zeledjenek hozz\u00e1.\\nA Szucha sug\u00e1r\u00faton t\u00f6rt\u00e9nt kihallgat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok sor\u00e1n nem \u00e1rult el senkit.\\n1945-ben \\\"Saba\\\" fed\u0151nev\u0171, konspir\u00e1tor- \u00e9s fogolyt\u00e1rsa, Jadwiga Cybulska elmondta nekem: \\\"a Szucha sug\u00e1r\u00faton \u00f6sszevert El\u017cbiet\u00e1t az \u00e9n z\u00e1rk\u00e1m melletti helyis\u00e9gbe dobt\u00e1k be, amir\u0151l akkor m\u00e9g nem tudtam.\\nJanu\u00e1r 13-\u00e1n reggel nagy mozgol\u00f3d\u00e1s \u00e9s zaj keletkezett a folyos\u00f3n, a Gestapo emberei l\u00e1that\u00f3an feld\u00faltan rohang\u00e1ltak, k\u00e1romkodva, hogy valami rosszul s\u00fclt el\u2026 Kivonszolt\u00e1k El\u017cbieta holttest\u00e9t, z\u00f6rejt keltve egy pap\u00edrral, amibe a test\u00e9k akart\u00e1k becsomagolni. A Gestapo emberei arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a n\u0151 megm\u00e9rgezte mag\u00e1t. Ez a h\u00edr sz\u00e1munkra, akiket El\u017cbiet\u00e1val egy\u00fctt gyan\u00fas\u00edtottak \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6ztek, maga volt a megv\u00e1lt\u00e1s, mert ezut\u00e1n mindent r\u00e1 h\u00e1r\u00edthattunk. Ez mentett meg benn\u00fcnket a tov\u00e1bbi kihallgat\u00e1sok sor\u00e1n, \u00e9s seg\u00edtett t\u00fal\u00e9lni Auschwitzot\\\"[10].\\n\u2026\\\"El\u017cbieta mindig hordott mag\u00e1val m\u00e9rget (k\u00e9t cianidos feh\u00e9r kis goly\u00f3csk\u00e1t). Mivel \u00e9n is a Honi Hadsereghez tartoztam, \u00e9s \u00e9n is mindig magamn\u00e1l hordtam eff\u00e9le pasztill\u00e1kat, s egyszer megk\u00e9rdeztem t\u0151le, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n bevenn\u00e9-e \u0151ket. M\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal, \u00e9s komoly hangon v\u00e1laszolt: \u00abTerm\u00e9szetesen, m\u00e1sok megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben\u00bb\\\". [11]\\nAz I Armii Wojska Polskiego sug\u00e1r\u00faton (a Szucha sug\u00e1r\u00faton l\u00e9v\u0151 egykori Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1s hely\u00e9n) tal\u00e1lhat\u00f3 Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g M\u00fazeum\u00e1ban elhelyezett eml\u00e9kt\u00e1bla El\u017cbieta nev\u00e9t \u0151rzi. Posztumusz Kardokkal D\u00edsz\u00edtett Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt.\\nHalina Zakrzewska, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n f\u0151n\u00f6k\u00f6m a f\u00f6ldalatti mozgalom idej\u00e9n, egyszer azt mondta nekem: \\\"A Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben megillette \u0151t, mert \u0151 hozta a legnagyobb \u00e1ldozatot \u2013 \u00e9let\u00e9t adta m\u00e1sok megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt\\\". Gyermek- \u00e9s serd\u00fcl\u0151kor\u00e1ban El\u017cbieta nagyon beteges, gyenge, f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 volt, ugyanakkor nagyon ambici\u00f3zus, szorgalmas, kitart\u00f3, energikus \u00e9s fegyelmezett. \u00c9lete utols\u00f3 szabadon t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9v\u00e9ben nagyon szomor\u00fa \u00e9s m\u00e9g hallgatagabb lett.\\nNemcsak szeretett \u00c9desapj\u00e1t \u00e9s n\u0151v\u00e9r\u00e9t, M\u00e1rt\u00e1t vesz\u00edtette el, hanem v\u0151leg\u00e9ny\u00e9t, Zbyszek Turskit, alias \\\"W\u0142odek\\\"-et is, aki keleten t\u0171nt el, mik\u00f6zben a lengyel h\u00edrszerz\u00e9sn\u00e9l szolg\u00e1lt a n\u00e9met hadsereg hadm\u0171veleti ter\u00fcletein.\\n\\\"\u00d6ccse, Jacek, egy k\u00f6tegben meg\u0151rizte El\u017cbieta Zbyszeknek \u00edrt leveleit. Azt mondja: \u00ab\u00c9desany\u00e1nk meg\u00e9rezte a b\u00e1ty\u00e1m hal\u00e1l\u00e1t. 1942 \u00f3ta nem adott \u00e9letjelet mag\u00e1r\u00f3l, s ekkor Korompay El\u017cbieta elhat\u00e1rozta, hogy a nyom\u00e1ba ered, hogy megtudja, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele. Nem maradt ideje r\u00e1. 1943 janu\u00e1rj\u00e1ban a Gestapo elhurcolta\u00bb\\\"[12].\\nA mindennapi, neh\u00e9z \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egy megsz\u00e1llt orsz\u00e1gban, a bizonytalan j\u00f6v\u0151 \u00e9s mindenekel\u0151tt a f\u00f6ldalatti mozgalomban v\u00e9gzett felel\u0151ss\u00e9gteljes, vesz\u00e9lyes munka, amely b\u00e1rmelyik pillanatban szabads\u00e1gveszt\u00e9ssel fenyegetett \u00e9s \u00e9letvesz\u00e9llyel j\u00e1rt nem csup\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra, de szerettei sz\u00e1m\u00e1ra is \u2013 nem kedvezett a vid\u00e1ms\u00e1gnak. Az \u00e9let neh\u00e9z volt, az ember nem adhatta fel, k\u00fczdeni kellett, \u00e9s El\u017cbieta a legvesz\u00e9lyesebb id\u0151szakban v\u00e1llalta ezt a harcot, amelyben hal\u00e1la ellen\u00e9re is gy\u0151zelmet aratott.\\nA sz\u00f6rny\u0171 k\u00ednz\u00e1sok ellen\u00e9re sem \u00e1rult el senkit, \u00e9s saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t fel\u00e1ldozva sokakat megmentett, akik t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a Pawiakot[13] \u00e9s Auschwitzot, majd N\u00e9metorsz\u00e1g buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kiszabadultak. Saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t is az\u00e9rt vette el, hogy megmentse Mam\u00e1nkat, akit megk\u00ednzott l\u00e1nya l\u00e1tv\u00e1nya olyannyira megr\u00e1zott, hogy az \u0151 \u00e9let\u00e9t is vesz\u00e9lybe sodorhatta.\\n\u00c9desany\u00e1nk 1942-ben csatlakozott ugyanehhez a szervezethez, mint \u00f6sszek\u00f6t\u0151. A T. Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti lak\u00e1sunk a f\u00f6ldalatti mozgalom egyik kapcsolattart\u00f3 \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u0151 pontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, Mamik\u00e1nk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a terepre indul\u00f3k f\u00f6lszerel\u00e9s\u00e9t szervezte. A Mama enged\u00e9ly\u00e9vel \u00e9n is a Honi Hadsereg F\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszek\u00f6t\u0151 oszt\u00e1ly\u00e1n (WWII.72 fed\u0151n\u00e9v alatt) dolgoztam.\\n\\\"H\u00e1rom nappal El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n, 1943. janu\u00e1r 11-12-\u00e9n \u00e9jjel a n\u00e9metek a lak\u00e1sunkban letart\u00f3ztatt\u00e1k a Mam\u00e1t, \u00e9s a Szucha sug\u00e1r\u00fati Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1sra vitt\u00e9k, ahol megvert\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k\\\"[14].\\nAnya kifejezett utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, aki El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n meg akart \u00f3vni engem, aznap este nem tart\u00f3zkodtam otthon. A Mama \u00fagy gondolta, hogy mivel j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl, elboldogul valahogy.\\n\\\"A lak\u00e1st alaposan \u00e1tkutatt\u00e1k, kirabolt\u00e1k \u00e9s lepecs\u00e9telt\u00e9k.\\nA Szucha sug\u00e1r\u00faton El\u017cbiet\u00e1t a Mama jelenl\u00e9t\u00e9ben meger\u0151szakolt\u00e1k. Ezt \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r is megtett\u00e9k. V\u00e9g\u00fcl egy olyan szob\u00e1ba vitt\u00e9k kihallgatni, ahol a meggyilkolt l\u00e1nya holtteste fek\u00fcdt. A Mama szinte megt\u00e9bolyodott, de a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s ver\u00e9sek ellen\u00e9re sem t\u00f6rt meg, \u00e9s a Gestapo emberei semmit sem tudtak kiszedni bel\u0151le\\\"[15].\\n\\\"Mieczyslawa Korompayt azzal v\u00e1dolt\u00e1k, hogy a Honi Hadsereg tagja volt, \u00e9s mint a magyar k\u00f6vets\u00e9g egykori alkalmazottj\u00e1nak feles\u00e9ge, nem volt szolid\u00e1ris Hitler politik\u00e1j\u00e1val. 1939 \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g form\u00e1lisan a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g sz\u00f6vets\u00e9gese volt, \u00e9s a magyarok k\u00fcl\u00f6nleges kiv\u00e1lts\u00e1gokat \u00e9lvezhettek. \u00c9desany\u00e1mat \\\"kett\u0151s \u00e1rul\u00e1ssal\\\" v\u00e1dolt\u00e1k, \u00e9s \u0151rj\u00f6ngve k\u00ednozt\u00e1k. S\u00falyos pszich\u00e9s sokk ut\u00e1n hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt a Pawiak k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban\\\"[16].\\nNem volt tudom\u00e1som r\u00f3la, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a Mam\u00e1val \u00e9s a h\u00fagommal. Csak \u00e1lmomban l\u00e1ttam, hogy a Mama mellettem \u00e1ll, \u00e9s mintha k\u00e9t gy\u00e1szruh\u00e1t viselne: k\u00e9t kalapot, k\u00e9t fekete f\u00e1tylat. Akkor m\u00e9g nem tudtam El\u017cbieta hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l...[17]\\n1943. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kaptam egy titkos \u00fczenetet a Mam\u00e1t\u00f3l, amelyben azt \u00edrta, hogy m\u00e1r megb\u00e9k\u00e9lt Isten akarat\u00e1val, \u00e9s k\u00e9sz b\u00e9k\u00e9ben elfogadni, b\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k vele.\\n\\\"A Mam\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r visszah\u00edvt\u00e1k a transzportokr\u00f3l, de v\u00e9g\u00fcl 1943. okt\u00f3ber 5-\u00e9n Auschwitzba deport\u00e1lt\u00e1k, ahol egyszer El\u017cbiet\u00e1val \u00e1lmodott[18]\\\". Zofia Kossak-Szczucka besz\u00e1mol\u00f3ja szerint: \u201eodaj\u00f6tt hozz\u00e1 \u00e9s azt mondta: \u00abNe s\u00edrj, Mama, hat h\u00e9t m\u00falva v\u00e9get \u00e9r a szenved\u00e9sed\u2026\u00bb\\\". Az \u00e1lom rendk\u00edv\u00fcl \u00e9l\u00e9nk, val\u00f3s\u00e1gos volt, \u00e9s Korompayn\u00e9 fel\u00e9bredve m\u00e9g mindig hallotta gyermeke szavainak visszhangj\u00e1t. K\u00e9ts\u00e9ge sem volt afel\u0151l, \u00e9s ebben a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9ben t\u00e1rsai is osztoztak, hogy az \u00e1lomnak pr\u00f3f\u00e9tai jelent\u00e9se van. Hat h\u00e9t m\u00falva teh\u00e1t szabadl\u00e1bon lesz, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamennyi t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, mert ahogy magyar\u00e1zta, \u00abha egyed\u00fcl szabaduln\u00e9k, tov\u00e1bbra is szenvedn\u00e9k a ti sorsotok miatt, El\u017cbietka pedig vil\u00e1gosan megmondta, hogy a szenved\u00e9seim v\u00e9get \u00e9rnek...\u00bb. Ez nagyon logikusan hangzott, \u00e9s \u00f6r\u00fclt neki az eg\u00e9sz blokk. Egy szempillant\u00e1s alatt kisz\u00e1m\u00edtott\u00e1k, hogy az elhunyt l\u00e1ny \u00e1ltal megadott d\u00e1tum janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9re esik. K\u00e1r ugyan, hogy ilyen sok\u00e1ig kell v\u00e1rni, \u00e9s csak \u00fcnnepek ut\u00e1n ker\u00fcl r\u00e1 sor, de \u00fcsse k\u0151\\\".[19]\\n\\\"A Mama 1944. janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n t\u00edfuszban megbetegedett. Az \u00e1lom val\u00f3ban pr\u00f3f\u00e9tai volt \u2013 Mieczys\u0142awa Korompay hat h\u00e9ttel ut\u00e1na halt meg: 1944. janu\u00e1r 29-\u00e9n\\\"[20] .\\nMama az auschwitzi t\u00e1borban, ahogy Zofia Kossak-Szczucka A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l c\u00edm\u0171k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrja, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a t\u00fcrelem, a szel\u00edds\u00e9g \u00e9s a nyugalom megtestes\u00edt\u0151je volt. A Gestapo El\u017cbieta \u00e9s \u00c9desany\u00e1nk kihallgat\u00e1sa sor\u00e1n alkalmazott besti\u00e1lis k\u00ednz\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 anyagokat tov\u00e1bb\u00edtott\u00e1k N\u00fcrnbergbe, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szucha sug\u00e1r\u00fati kegyetlen Gestapo-tiszt, Frantz Hann ellen is per folyt. \\nEl\u017cbieta hal\u00e1la ut\u00e1n a Gestapo \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ki akarta nekem adni a holttest\u00e9t. \\\"Az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k buzg\u00f3n \u00e9rdekl\u0151dtek ut\u00e1nam a Ho\u0142\u00f3wki utcai h\u00e1z gondnok\u00e1n\u00e1l, Koz\u0142owski \u00farn\u00e1l. \\\"Meglep\u0151dtek\\\", hogy a csal\u00e1d utols\u00f3 tagjak\u00e9nt nem agg\u00f3dtam a h\u00fagom sorsa miatt. K\u00e9t \u00fcgyn\u00f6k eg\u00e9sz a megsz\u00e1ll\u00e1s v\u00e9g\u00e9ig folyamatosan kutakodott ut\u00e1nam. A Mam\u00e1b\u00f3l is megpr\u00f3b\u00e1ltak kiszedni valamit\u2026 M\u00e9g nem voltak hamis irataim, egyik ismer\u0151s k\u00fcld\u00f6tt a m\u00e1sikhoz, hogy mindig m\u00e1shol \u00e9jszak\u00e1zhassak\u2026\\nUzarska asszony a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban, a h\u00e1zunkkal szemben lakott. Gyakran megl\u00e1togattuk a Mam\u00e1val. Uzarska asszony \u00f6zvegy volt, egy l\u00e1nya volt. Amikor a h\u00e1zunk gondnoka azt mondta: \\\"Ne mutatkozzon, mert a n\u00e9metek \u00e9rdekl\u0151dnek \u00f6n ir\u00e1nt\\\" \u2013 Uzarska asszonyhoz mentem.\\n- Neh\u00e9z minden, hideg van\\\" - mondom, mert nem volt meleg ruh\u00e1m. \u00c9ppen ott volt a szomsz\u00e9d is (sajnos a nev\u00e9re nem eml\u00e9kszem).\\n- Ez megoldhat\u00f3 \u2013 mondja.\\n- De ott a pecs\u00e9t az ajt\u00f3n!\\n- A pecs\u00e9tet le lehet t\u00f6rni. Adja ide a kulcsokat...\\nKis id\u0151 ut\u00e1n j\u00f6v\u00f6k haza Uzarsk\u00e1hoz, \u00e9s egy eg\u00e9sz b\u0151r\u00f6ndnyi meleg holmi v\u00e1r r\u00e1m. A szomsz\u00e9d felaj\u00e1nlotta, hogy \u00fajra \u00e1tmegy hozz\u00e1nk. K\u00f6zben \u00e9szrevettem, hogy a gyermekein a mi ruh\u00e1ink vannak, ez\u00e9rt \u00edgy sz\u00f3ltam:\\n- Akkor mag\u00e1nak is hozzon \u00e1t valamit, de ne vesz\u00e9lyeztesse az \u00e9let\u00e9t.\\nLegk\u00f6zelebb Uzarska asszony \u00edgy sir\u00e1nkozott, amikor oda\u00e9rtem:\\n- \u00d3, Istenem! Elvitt\u00e9k \u2013 \u00e9s r\u00e9szletesen elmondta, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A szomsz\u00e9d nem egyszer, hanem t\u00f6bbsz\u00f6r is j\u00e1rt a lak\u00e1sunkban. Egy alkalommal nem vette \u00e9szre, hogy a pecs\u00e9t le volt t\u00f6rve, \u00e9s bement a lak\u00e1sba. H\u00e1rom SS katona v\u00e1rta bent. Igen csak meg\u00f6r\u00fcltek a szomsz\u00e9d l\u00e1tt\u00e1n.\\n- Megvagy, mad\u00e1rka, sz\u00f3val te vagy, aki kapcsolatban \u00e1llsz ezzel az Ilon\u00e1val. Ha nem k\u00f6p\u00f6d be, az eg\u00e9sz csal\u00e1dodat elint\u00e9zz\u00fck.\\n\u00c9s azonnal el is vitt\u00e9k\u2026\\nMindenki s\u00edrva k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy mentsem meg \u0151ket. V\u00e9g\u00fcl elengedt\u00e9k csalinak, mert meg\u00edg\u00e9rte nekik, hogy megtal\u00e1l. N\u00e9h\u00e1ny naponta kellett jelentkeznie. J\u00e1rta az utc\u00e1kat, \u00e9s \u00fagy tett, mintha engem keresne, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. \u00cdgy ment ez eg\u00e9sz t\u00e9len \u2013 otthon m\u00e1r belebetegedtek az agg\u00f3d\u00e1sba, a szomsz\u00e9d meg\u0151sz\u00fclt... V\u00e9g\u00fcl Uzarska asszony \u00edgy sz\u00f3lt:\\n- Kisasszony, adja fel mag\u00e1t, vagy sz\u00e9tl\u00f6vik \u0151ket.\\nAzt feleltem:\\n- Am\u00edg a Mama a Pawiakban van, nem adhatom fel magam.\\nMama sz\u00f6rnyen k\u00e9ts\u00e9gbeesett leveleket \u00edrt Pawiakb\u00f3l, \u00e1lland\u00f3an vagy mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1ban, vagy k\u00f3rh\u00e1zban volt. \u00c9n pedig azt gondoltam: \\\"Uram J\u00e9zus, egyed\u00fcl Te tudod megmenteni a Mam\u00e1t\\\".\\nM\u00e1r \u0151sz lehetett \u2013 a Mam\u00e1t elvitt\u00e9k Auschwitzba. A szomsz\u00e9d, Uzarska asszonyon kereszt\u00fcl folyamatosan zaklatott. Akkor \u00edgy sz\u00f3ltam:\\n- Rendben.\\nUzarska asszony seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megbesz\u00e9lt\u00fcnk egy tal\u00e1lkoz\u00f3t Ok\u0119cie ker\u00fcletben, a burgonyaf\u00f6ldeken. M\u00e1r volt hamis nevem \u2013 Halina Wici\u0144ska \u2013 \u00e9s k\u00e9t ci\u00e1ntablett\u00e1t is hordtam magamn\u00e1l. A bar\u00e1zd\u00e1kban fek\u00fcdt\u00fcnk. A szomsz\u00e9d \u00edgy sz\u00f3lt:\\n- Az lesz a legjobb, ha megad egy c\u00edmet.\\nMegegyezt\u00fcnk, hogy a \u015awi\u0119tokrzyska utcai sz\u00e1llod\u00e1ban fogok lakni: h\u00e1rom \u00e9jszak\u00e1ra bejelentkezem, \u00e9s \u0151 az els\u0151 \u00e9jszaka ut\u00e1n \u00e9rtes\u00edti a Gestap\u00f3t, de \u00fagy, hogy m\u00e9g a kij\u00e1r\u00e1si tilalom el\u0151tt siker\u00fclj\u00f6n elmenek\u00fcln\u00f6m. Nagyon kock\u00e1zatos volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert \u00e1lland\u00f3 kapcsolatban \u00e1lltam a Honi Hadsereg egys\u00e9g\u00e9vel.\\nMagamhoz vettem a val\u00f3di nevemre sz\u00f3l\u00f3 igazolv\u00e1nyomat, \u00e9s elmentem a sz\u00e1llod\u00e1ba. Ez volt \u00e9letem legrosszabb \u00e9jszak\u00e1ja. Minden z\u00f6rej hallat\u00e1n \u2013 \u00e9s a sz\u00e1lloda nem volt a legel\u0151kel\u0151bb \u2013 azt hittem, hogy a Gestapo az. A kij\u00e1r\u00e1si tilalom v\u00e9ge el\u0151tt kicsivel, hat \u00f3ra el\u0151tt fel\u00f6lt\u00f6ztem \u00e9s elindultam. Alig \u00e9rtem ki az utc\u00e1ra, azonnal szir\u00e9n\u00e1kat hallottam a Marsza\u0142kowska utca fel\u0151l\u2026 Berontottak, bez\u00e1rt\u00e1k a kapukat, kik\u00e9rdezt\u00e9k a recepci\u00f3st, alapos motoz\u00e1st v\u00e9geztek... Uzarska asszonyt\u00f3l tudtam meg, hogy a szomsz\u00e9dot b\u00e9k\u00e9n hagyt\u00e1k\\\"[21].\\n\\\"Auschwitzb\u00f3l egy \u00fcdv\u00f6zl\u0151lap maradt a Mama ut\u00e1n. S\u00e9r\u00fclt pap\u00edr, ceruz\u00e1val \u00edrt, elmos\u00f3dott mondatok. Nehezen kivehet\u0151 szavak, n\u00e9met\u00fcl, mert ott csak n\u00e9met\u00fcl lehetett \u00edrni. A felad\u00f3nak a c\u00edm mellett a sz\u00fclet\u00e9si d\u00e1tum\u00e1t \u00e9s a t\u00e1borban kapott azonos\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1t is meg kellett adnia.\\nAz 1943. okt\u00f3ber 17-\u00e9n kelt, a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban lak\u00f3 Stanis\u0142awa Uzarsk\u00e1nak c\u00edmzett lap a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal kezd\u0151dik: \\\"Liebe Frau Stanis\u0142awa...\\\" Mieczys\u0142awa Korompay 1944 janu\u00e1rj\u00e1ban halt meg. A katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sra 1943 \u00e1prilis\u00e1ban der\u00fclt f\u00e9ny. De a f\u00e9rje hal\u00e1la m\u00e1r nem jutott a Mama tudom\u00e1s\u00e1ra...\\\"[22]\\nBefejez\u00e9s\u00fcl megeml\u00edtek m\u00e9g egy esem\u00e9nyt, amely m\u00e9lyen bev\u00e9s\u0151d\u00f6tt az eml\u00e9kezetembe. Ap\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s \u00e9rdekes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban volt egy magyar nyelv\u0171 Szent\u00edr\u00e1s: az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g, sz\u00e1mos sz\u00ednes metszettel. Ap\u00e1m mutogatta \u00e9s magyar\u00e1zta nek\u00fcnk, kisl\u00e1nyoknak. Egyszer k\u00e9t olyan metszetre bukkantunk, ami r\u00e9m\u00fclettel t\u00f6lt\u00f6tt el benn\u00fcnket. Az els\u0151 metszeten egy fiatal l\u00e1nyt l\u00e1ttunk, aki \u00e9jszaka, a holdf\u00e9nyben felemel egy leplet, amely alatt k\u00e9t alak fekszik. A m\u00e1sodik rajz egy nagy v\u00f6lgyet \u00e1br\u00e1zolt, amelyet emberi csontok bor\u00edtottak. Lehet, hogy ez a k\u00e9t metszet p\u00e1rhuzamot mutatott a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9lm\u00e9nyeimmel? Az els\u0151 M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta holttest\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja, a m\u00e1sodik \u00c9desap\u00e1m sztarobilszki \u00e9s \u00c9desany\u00e1m auschwitzi t\u00e1bor\u00e1t\u2026\\nNekem \u00fagy t\u0171nik, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmai messze fel\u00fclm\u00falt\u00e1k az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1k l\u00e1tom\u00e1sait.\\n\u00d6ttag\u00fa csal\u00e1dunkb\u00f3l egyed\u00fcl \u00e9n \u00e9ltem t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat. Az esem\u00e9nyek furcsa, de nem v\u00e9letlen sorozata, hogy 40 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb r\u00e9szt vettem a Fatimai Sz\u0171zanya Kegyhely \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen. Nagyon boldog vagyok, hogy az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben val\u00f3 seg\u00edts\u00e9gem hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy teljes\u00fclj\u00f6n Ap\u00e1m akarata, aki m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt arra k\u00e9rt minket, le\u00e1nyait, hogy \u00e9p\u00edts\u00fcnk egy kegyhelyet a Sz\u0171zany\u00e1nak, \u00e1ldozati aj\u00e1nd\u00e9kul a nagy kegyelmek\u00e9rt, amelyeket az \u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra tapasztalt.\\n1938-ban t\u00f6rt\u00e9nt. Ap\u00e1mnak \u2013 aki a vars\u00f3i magyar nagyk\u00f6vets\u00e9g sajt\u00f3- \u00e9s kultur\u00e1lis oszt\u00e1ly\u00e1nak referensek\u00e9nt dolgozott \u2013 besz\u00e9det kellett mondania \u00e9s egy \u00fcnnepi esem\u00e9nyt kellett levezetnie a N\u00e9pek Tavasza \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi forradalom \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Sok vend\u00e9get megh\u00edvtak. Az esem\u00e9ny napj\u00e1n Ap\u00e1m hirtelen lebetegedett. M\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt lemondani a rendezv\u00e9nyt. Akkor ijedten azt mondta:\\n- Ha ma ott tudok lenni, akkor h\u00e1l\u00e1b\u00f3l egy kis szent\u00e9lyt fogok \u00e9p\u00edteni a Sz\u0171zany\u00e1nak.\\nAz esem\u00e9nyt felett\u00e9bb j\u00f3l siker\u00fclt, s hazat\u00e9rve Ap\u00e1nk \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1nk:\\n- Eml\u00e9kszel, mit \u00edg\u00e9rtem a Sz\u0171zany\u00e1nak? Ha nem tudn\u00e1m teljes\u00edteni, akkor nektek, gyermekeimnek adom \u00e1t e feladatot.\\nMegjegyeztem Ap\u00e1m szavait. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s a csal\u00e1dunk sorsa tragikus fordulatot vett: Apus Sztarobilszkben, a Mama Auschwitzban, a n\u0151v\u00e9rem, M\u00e1rta Vars\u00f3 ostroma alatt, a legkisebb El\u017cbieta pedig a Gestapo Szucha sug\u00e1r\u00fati hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n halt meg. \u00c9n voltam az egyetlen, aki \u00e9letben maradt, hogy a teljes\u00edtsem a k\u00f6telezetts\u00e9get. \\n1994-ben, t\u00edz \u00e9v \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ut\u00e1n, a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen, az egykor protest\u00e1ns, visszaszerzett ter\u00fcleteken k\u00e1polna \u00e9p\u00fclt a Fatimai Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re, a Szentatya, II. J\u00e1nos P\u00e1l k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en.\\n Egy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, valamint a harkovi m\u00e1rt\u00edrok hamvait is elhelyeztek ott, mert 1989. \u00e1prilis 28-\u00e1n ennek a kegyhelynek adom\u00e1nyoztam egy darabka katy\u0144i f\u00f6ldet, amit Zdzis\u0142aw Kr\u00f3l kancell\u00e1r aty\u00e1t\u00f3l kaptam. \u00c9desap\u00e1m 1938-as fogadalm\u00e1nak teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t Isten kegyelm\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhetem.\\n[1] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70-75. \\n[2] Ibidem, Az elveszett..., 100-101. o.\\n[3] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68. o.\\n[4] Ibidem, Az elveszett..., 97. o.\\n[5] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68-69. o.\\n[6] V\u00f6. Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69. o.\\n[7] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69-70. o.\\n[8] Ibidem, Az elveszett..., 98. o.\\n[9] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 77. o.\\n[10] Ibidem, Az elveszett..., 103. o.\\n[11] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 79. o.\\n[12] Ibidem, Az elveszett..., 102. o.\\n[13] Pawiak \u2013 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a legnagyobb n\u00e9met politikai b\u00f6rt\u00f6n a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. (a ford.)\\n[14] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 266. o.\\n[15] Ibidem, Az elveszett..., 106. o.\\n[16] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 85. \u00e9s 87. o.\\n[17] V\u00f6. Ibidem, 85. o.\\n[18] Ibidem, 87. o.\\n[19] Z. Kossak-Szczucka, A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l, 211-212. o.\\n[20] W. Budzynski, Az elveszett..., 106. o.\\n[21] Ibidem, 103-105. o.\\n[22] Ibidem, 107. o.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/\"]}],\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"startDate\":\"2023-04-20\",\"endDate\":\"2023-04-20\",\"eventStatus\":\"EventScheduled\",\"eventAttendanceMode\":\"OfflineEventAttendanceMode\",\"location\":{\"@type\":\"place\",\"name\":\"Lengyel Int\u00e9zet, 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.\",\"address\":\"Lengyel Int\u00e9zet, 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.\",\"geo\":{\"@type\":\"GeoCoordinates\",\"latitude\":\"0\",\"longitude\":\"0\"}}},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png\",\"contentUrl\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png\",\"width\":2400,\"height\":1256},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A KOROMPAY CSAL\u00c1D – ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website\",\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/\",\"name\":\"Instytut Polski w Budapeszcie\",\"description\":\"Instytuty Polskie\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"pl-PL\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/fd121a6bc6dcf2d0463b3c2c4d5e3c06\",\"name\":\"Joanna\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"pl-PL\",\"@id\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/26941f822c57f14e1a2f2a756e19e518?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/26941f822c57f14e1a2f2a756e19e518?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Joanna\"},\"url\":\"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/author\/urbanskaj\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s - Instytut Polski w Budapeszcie","description":"A katy\u0144i t\u00f6megs\u00edrok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l egy k\u00fcl\u00f6nleges ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mutatunk be, amely a Korompay lengyel-magyar csal\u00e1d tragikus sors\u00e1n \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolja a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/","og_locale":"pl_PL","og_type":"article","og_title":"A KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s - Instytut Polski w Budapeszcie","og_description":"A katy\u0144i t\u00f6megs\u00edrok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l egy k\u00fcl\u00f6nleges ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mutatunk be, amely a Korompay lengyel-magyar csal\u00e1d tragikus sors\u00e1n \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolja a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit.","og_url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/","og_site_name":"Instytut Polski w Budapeszcie","article_published_time":"2023-04-04T22:45:27+00:00","article_modified_time":"2023-10-27T11:09:39+00:00","og_image":[{"width":1024,"height":536,"url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-1024x536.png","type":"image\/png"}],"author":"Joanna","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Napisane przez":"Joanna","Szacowany czas czytania":"49 minut"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"event","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/","name":"A KOROMPAY CSAL\u00c1D - ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s","isPartOf":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#primaryimage"},"image":["https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-300x157.png","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover-1024x536.png","https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png"],"thumbnailUrl":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png","datePublished":"2023-04-04T22:45:27+02:00","dateModified":"2023-10-27T11:09:39+02:00","author":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/fd121a6bc6dcf2d0463b3c2c4d5e3c06"},"description":"A Korompay csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete az \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, amelyen a lengyel-magyar bar\u00e1ts\u00e1g alapul. Egyidej\u0171leg a lengyel t\u00e1rsadalom a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tan\u00fas\u00edtott h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g\u00e1nak megrend\u00edt\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1nak is sz\u00e1m\u00edt. Alad\u00e1r, Mieczys\u0142awa, Ilona, Marta \u00e9s El\u017cbieta Korompay \u00fatja ugyanis olyan sz\u00f6rny\u0171, emberis\u00e9g elleni b\u0171ntettek helysz\u00ednein kereszt\u00fcl vezetett, mint Katy\u0144, a sz\u00e9tbomb\u00e1zott Vars\u00f3, a Gestapo Szucha sug\u00e1rutcai k\u00ednz\u00f3ja, valamint az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor.\nAnnak ellen\u00e9re, hogy kimondhatatlan szenved\u00e9seket \u00e9s a f\u00f6ldi poklot tapasztalt\u00e1k meg, nem hagyt\u00e1k magukat megt\u00f6rni, hanem a j\u00f3val gy\u0151zt\u00e9k le a rosszat. \u00c9let\u00fck teh\u00e1t a hit, a szeretet \u00e9s a rem\u00e9ny sz\u00e9p tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele, amely er\u0151sebb a gy\u0171l\u00f6letn\u00e9l \u00e9s a hal\u00e1ln\u00e1l.\nEme rendk\u00edv\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00f6vege Ilona Korompay visszaeml\u00e9kez\u00e9sei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, amelyeket Barbara Agnes Pietrzak OV gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze \u00e9s dolgozott fel. Ez\u00faton is h\u00e1l\u00e1san k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck neki, hogy rendelkez\u00e9s\u00fcnkre bocs\u00e1totta az Az \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je! (Zsolt 10, 14) c\u00edm\u0171 publik\u00e1ci\u00f3t. A k\u00f6nyv els\u0151 r\u00e9sze (A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete) lejjebb g\u00f6rgetve olvashat\u00f3 el teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. \u00a0\nA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3ja, a sz\u00f6vegv\u00e1logat\u00e1s \u00e9s -szerkeszt\u00e9s: Joanna Urba\u0144ska\nMagyar ford\u00edt\u00e1s: P\u00e1szt Patr\u00edcia\nGrafikai terv: Kurcz L\u0151rinc \nId\u0151pont: 2023. \u00e1prilis 20. (cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k), 18:00 \u00f3raHelysz\u00edn: Lengyel Int\u00e9zet - 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.\nAz esem\u00e9ny a katy\u0144i hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6k felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l val\u00f3sul meg.\nA rendezv\u00e9ny sor\u00e1n a k\u00e9t fontos vars\u00f3i eml\u00e9khely: a Katy\u0144i M\u00fazeum \u00e9s a Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma is bemutat\u00e1sra ker\u00fcl.\nMegh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k: \nAndrzej Kotecki - Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma) vezet\u0151je\ndr. Bart\u0142omiej Bydo\u0144 - Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), a Tudom\u00e1nyos-Oktat\u00e1si Oszt\u00e1ly vezet\u0151je \nK\u00e9rj\u00fck, hogy r\u00e9szv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t 2023.04.20-ig jelezze az al\u00e1bbi formanyomtatv\u00e1ny kit\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel:https:\/\/forms.gle\/Aek7QML7SZSpGLVc9\nA szervez\u0151k magyar-lengyel nyelv\u0171 tolm\u00e1csol\u00e1st biztos\u00edtanak.\nSzervez\u0151: Lengyel Int\u00e9zetT\u00e1rsszervez\u0151: Lengyel K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontPartnerek: Muzeum Katy\u0144skie (Katy\u0144i M\u00fazeum), Mauzoleum Walki i M\u0119cze\u0144stwa (Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g Mauz\u00f3leuma), Budapesti Lengyel Nagyk\u00f6vets\u00e9g, Vars\u00f3i Magyar Nagyk\u00f6vets\u00e9g \nA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2023. szeptember 15-\u00e9ig tekinthet\u0151 meg.\nA katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\n80 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1943 tavasz\u00e1n a n\u00e9metek hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket t\u00e1rtak fel a katy\u0144i erd\u0151ben, nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozva a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik legnyagyobb b\u0171ntett\u00e9t. \nA katy\u0144i v\u00e9rengz\u00e9s n\u00e9ven ismert emberis\u00e9g elleni b\u0171nt Szt\u00e1lin \u00e9s legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsai 1940. m\u00e1rcius 5-\u00e9n hozott d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00f6vette el az NKVD a Szovjetuni\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 hadifogolyt\u00e1borokban raboskod\u00f3 lengyel (r\u00e9szben tartal\u00e9kos) tisztek \u00e9s f\u0151tisztek ellen. Az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t a becsl\u00e9sek 22 000 f\u0151re teszik. A foglyok kez\u00e9t h\u00e1trak\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, majd k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l tark\u00f3n l\u0151tt\u00e9k \u0151ket. A n\u00e9pirt\u00e1s \u00e1ldozatait a Szmolenszk melletti Katy\u0144 erdeiben, Mjednoj\u00e9ben \u00e9s a Harkov el\u0151v\u00e1ros\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el.\nAz \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t magyar is szerepelt, Korompay Emanuel Alad\u00e1r, a vars\u00f3i egyetem lektora \u00e9s a magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, de m\u00e1r Lengyelorsz\u00e1gban sz\u00fcletett Oskar Rudolf K\u00fchnel.\nA hal\u00e1lg\u00f6dr\u00f6ket 1942-ben lengyel k\u00e9nyszermunk\u00e1sok tal\u00e1lt\u00e1k meg. A n\u00e9metek 1943. \u00e1prilis 13-\u00e1n a berlini r\u00e1di\u00f3ban adtak h\u00edrt a szovjetek \u00e1ltal meggyilkolt lengyel katonatisztek t\u00f6megs\u00edrjair\u00f3l. A szovjetek ugyanakkor a n\u00e9meteket v\u00e1dolt\u00e1k a b\u0171ntettel. V\u00e9g\u00fcl egy nemzetk\u00f6zi bizotts\u00e1g Ors\u00f3s Ferenc magyar patol\u00f3gus \u00e1ltal kidolgozott m\u00f3dszert alkalmazva meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a v\u00e9rengz\u00e9st 1940 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e9s m\u00e1jus\u00e1ban hajtott\u00e1k v\u00e9gre.\nEnnek ellen\u00e9re a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a gy\u0151ztes nagyhatamak elhallgatt\u00e1k az igazs\u00e1got \u00e9s a szovjet hazugs\u00e1goknak h\u00f3doltak. Csak a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9 a val\u00f3s esem\u00e9nyek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9ntek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s a meggyilkoltak kihantol\u00e1s\u00e1t, azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, majd \u00fajratemet\u00e9s\u00e9t.\nIlona Korompay\nAz \u00e1rv\u00e1nak Te vagy a seg\u00edt\u0151je! (Zsolt 10, 14)\nA visszaeml\u00e9kez\u00e9seket Barbara Agnes Pietrzak OV gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze \u00e9s dolgozotta fel. \nEnnek a t\u00f6rt\u00e9netnek a Gondvisel\u00e9s a szerz\u0151je...\nA KOROMPAY CSAL\u00c1D\nI. R\u00c9SZ: A CSAL\u00c1D T\u00d6RT\u00c9NETE\nM\u00e1rta, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n sz\u00fcleim Korompay Emanuel Alad\u00e1r \u00e9s Mieczys\u0142awa (le\u00e1nykori nev\u00e9n Grabas) voltak.\nMagyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00c9desap\u00e1nk 1890. m\u00e1rcius 23-\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa, katolikus, sokgyermekes gy\u00f3gyszer\u00e9sz csal\u00e1dban. A Korompay csal\u00e1dn\u00e9v m\u00e1r h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve ismert. A Korompayak \"nagyon gazdagok voltak. A nagymama szalonkocsival j\u00e1rta a vil\u00e1got. Ap\u00e1nk majdnem Olaszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, \u00e9pp egy ilyen utaz\u00e1s sor\u00e1n (innen a nem t\u00fal magyar hangz\u00e1s\u00fa Emanuel n\u00e9v). A legifjabb, hetedik gyermekk\u00e9nt sz\u00fcletett a csal\u00e1dba, ak\u00e1rcsak \u00c9desany\u00e1m\"[1].\nAp\u00e1m gyerekkora \u00f3ta arr\u00f3l \u00e1lmodott, hogy sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz legyen. Sajnos a csal\u00e1d m\u00e1sk\u00e9pp d\u00f6nt\u00f6tt: k\u00e9r\u00e9s\u00fckre b\u00f6lcs\u00e9szdiplom\u00e1t szerzett. A l\u00e9vai (ma Levice) gimn\u00e1ziumban kezdett el dolgozni, ahol magyart, g\u00f6r\u00f6g\u00f6t \u00e9s latint tan\u00edtott\u2026\nAmikor 1914-ben kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k az osztr\u00e1k-magyar seregbe, \u00e9s Przemy\u015blbe (az egykori Gal\u00edci\u00e1ba) vez\u00e9nyelt\u00e9k. Ott 1916-ban tal\u00e1lkozott egy lengyel le\u00e1nnyal, Mieczys\u0142awa Grabas kisasszonnyal, aki n\u00e9met tolm\u00e1csk\u00e9nt dolgozott a hadb\u00edr\u00f3s\u00e1gon. Hamarosan feles\u00e9g\u00fcl vette. \"- Istenem, egy lengyel n\u0151 feles\u00e9g\u00fcl megy egy n\u00e9methez! \u2013 csod\u00e1lkoztak a k\u00f6rny\u00e9ken, mert a f\u00e9rfi n\u00e9met\u00fcl besz\u00e9lt\"[2].\n1918-ban Korompay\u00e9k kisl\u00e1nyukkal, Ilon\u00e1val Budapestre utaznak. Itt m\u00e9lys\u00e9ges csal\u00f3d\u00e1s \u00e9ri \u0151ket. Alad\u00e1r testv\u00e9rei nem ismerik el a h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, mert a csal\u00e1dnak m\u00e1s tervei voltak vele kapcsolatban. \"Gazdag csal\u00e1dba akart\u00e1k ben\u0151s\u00edteni, \u00e9s nehezm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy lengyel n\u0151t vett feles\u00e9g\u00fcl. \u00cdgy egy fill\u00e9rt sem kapott\"[3]. Megegyeztek, hogy Ap\u00e1mat \u00e9s esetleg engem, Ilonk\u00e1t, befogadnak a csal\u00e1dba, de \u00e9desany\u00e1mat hat\u00e1rozottan nem. A csal\u00e1d hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa miatt Ap\u00e1m \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy elhagyja magyar haz\u00e1j\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t, \u00e9s lemond az \u0151t illet\u0151 nagy csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9gr\u0151l \u2013 \u00e9s v\u00e9gleg Lengyelorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6zik.\nA Przemy\u015bl melletti Stubno faluban a Mam\u00e1m csal\u00e1dj\u00e1nak volt egy jelent\u0151s gazdas\u00e1ga, \u00e9s a Korompayak kezdetben itt telepedtek le; k\u00e9s\u0151bb pedig Przemy\u015blbe k\u00f6lt\u00f6ztek.\n[1] W. Budzy\u0144ski, Az elveszett telephelyen, 99. o.\n[2] Ibidem\n[3] V\u00f6. W. Budzy\u0144ski, Az elveszett..., 99. o.\n I. FEJEZET: GYERMEK\u00c9VEK\nMeghat\u00f3dva eml\u00e9kszem vissza a Przemy\u015blben t\u00f6lt\u00f6tt (1923 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tti) gyermek\u00e9veimre \u00e9s \u00e9l\u00e9nken id\u00e9zem fel pl\u00e9b\u00e1nosunk alakj\u00e1t, aki a sz\u00fcleim mellett a harmadik legfontosabb szem\u00e9ly volt az \u00e9letemben. Pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nk Przemy\u015bl k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban helyezkedett el, az \u00fan. B\u0142oni\u00e1n, egy a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zany\u00e1nak szentelt kis templommal.\nAdam Leja atya mindezen \u00e9vek alatt egymag\u00e1ban dolgozott itt. Nagyon n\u00e9pszer\u0171 volt a helyi gyerekek \u00e9s fiatalok k\u00f6r\u00e9ben. A feln\u0151ttek sz\u00edvesen fogadt\u00e1k b\u00f6lcs tan\u00e1csait az \u00e9let\u00fckkel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekben. Nek\u00fcnk, gyerekeknek megengedte, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, nagy kertj\u00e9ben j\u00e1tsszunk, \u00e9s amikor befejezte az ima\u00f3r\u00e1kat, a szentek \u00e9let\u00e9r\u0151l mes\u00e9lt nek\u00fcnk. Az \u00e9n figyelmemet Kosztka Szent Szaniszl\u00f3 k\u00f6t\u00f6tte le, akinek nagym\u00e9ret\u0171 festm\u00e9nye templomunk mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1n \u00e1llott. A k\u00e9p abban a pillanatban \u00e1br\u00e1zolta szentet, amikor egy angyal a mennyb\u0151l lehozta neki az Euchariszti\u00e1t. Szerettem sok\u00e1ig szeml\u00e9lni ezt a k\u00e9pet, mik\u00f6zben Els\u0151\u00e1ldoz\u00e1somra v\u00e1rtam. \u00d6r\u00fcltem, hogy az \u00dar J\u00e9zust kedves pl\u00e9b\u00e1nosunk kez\u00e9b\u0151l fogadhatom. Minden alkalommal igyekeztem kifejezni fel\u00e9 tiszteletemet, \u00e9s r\u00e9gi szok\u00e1s szerint kezet cs\u00f3koltam neki.\nMiel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna, a Sacr\u00e9 C\u0153ur n\u0151v\u00e9rek \u00e1ltal vezetett, \u00e1rvah\u00e1zk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 kisded\u00f3v\u00f3ba j\u00e1rtam. Gyakran j\u00e1rt ide a pl\u00e9b\u00e1nosunk is, mert nemcsak az \u00fcnneps\u00e9gek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Mikul\u00e1s-nap vagy a betlehemes j\u00e1t\u00e9kok \u2013, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, de szok\u00e1sos tev\u00e9kenys\u00e9geink ir\u00e1nt is \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott.\nVal\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk rizsvir\u00e1gokat kar\u00e1csonyra. Eg\u00e9sz t\u00e9len gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00e9kes\u00edtett\u00e9k a templom olt\u00e1r\u00e1t. Feh\u00e9rs\u00e9g\u00fck gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en vir\u00edtott a s\u00f6t\u00e9t olt\u00e1r el\u0151tt. Boldogan szeml\u00e9lgettem \u0151ket. M\u00e1jusban \u00e9s j\u00faniusban templomunk zs\u00fafol\u00e1sig megtelt, \u00e9s az eg\u00e9sz pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9l\u00e9nken ny\u00fczsg\u00f6tt. Seg\u00edtettem a t\u00f6bbieknek az \u00darnapi olt\u00e1rok d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A fi\u00fak ker\u00e9kp\u00e1rral hordt\u00e1k a k\u00f6zeli r\u00e9tekr\u0151l a rengeteg vir\u00e1got, a l\u00e1nyok pedig kosarakat k\u00e9sz\u00edtettek a vir\u00e1gszirmoknak, amelyeket a k\u00f6rmenet sor\u00e1n sz\u00f3rtak sz\u00e9t. Volt katonazenekar, hatalmas z\u00e1szl\u00f3k lengtek, de a legfontosabb az \u00dar J\u00e9zus volt, Akit a pl\u00e9b\u00e1nosunk vitt, \u00e9n pedig megpr\u00f3b\u00e1ltam a vir\u00e1gaimmal meg\u00e9rinteni a Megv\u00e1lt\u00f3t, \u00e9s boldog voltam, amikor siker\u00fclt.\n\u00c9szrevettem, hogy amikor a pl\u00e9b\u00e1nos a Sz\u0171zany\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt, nagyon meghat\u00f3dott \u2013 k\u00f6nnyekig el\u00e9rz\u00e9keny\u00fclt. \u00c9s mindenki tudta, hogy nagyon szereti M\u00e1ri\u00e1t, \u00edgy ez m\u00e9g nagyobb buzgalomra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az embereket.\nNemcsak az egyh\u00e1zi \u00fcnnepeket tartott\u00e1k meg \u00fcnnep\u00e9lyes kertetek k\u00f6z\u00f6tt, hanem a nemzeti \u00e9vfordul\u00f3kat is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a felkel\u00e9sek \u00e9vfordul\u00f3it. Eml\u00e9kszem, ahogy est\u00e9nk\u00e9nt nagy t\u00f6megben j\u00e1rtunk f\u00e9nyekkel a templom k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s azt \u00e9nekelt\u00fcnk: \"Bartosz, Bartosz, \u00f3h, ne vesz\u00edtsd el a rem\u00e9nyt! Az Isten meg\u00e1ldja, megmenti haz\u00e1nkat!\". A Ko\u015bciuszko-felkel\u00e9s \u00e9vfordul\u00f3ja volt. A pl\u00e9b\u00e1nos kertj\u00e9ben tartott, feln\u0151tteknek sz\u00f3l\u00f3 j\u00e1t\u00e9kokra nagyon sokan voltak k\u00edv\u00e1ncsiak. Az atya folyamatosan \u00fcgyelt a megfelel\u0151 hangulatra, \u00e9s ha valami illetlens\u00e9get \u00e9szlelt, hat\u00e9konyan k\u00f6zbel\u00e9pett.\nAdam Leja atya volt a hitoktat\u00f3nk a hatoszt\u00e1lyos \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1nkban. Sokf\u00e9le gyermek j\u00e1rt oda: lengyelek, ruszinok, zsid\u00f3k, de egyet\u00e9rt\u00e9s uralkodott k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, \u00e9s amikor \u00e9pp nem j\u00f6tt a p\u00f3pa vagy a rabbi, ezek a gyerekek is ottmaradtak hittanra a papunkkal. Az \u00fcnnepeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban \u00fcnnepelt\u00fck, \u00e9s olyankor ell\u00e1togattunk egym\u00e1shoz. Gyakran j\u00e1rtam az ortodox templomba, mert szerettem a pravoszl\u00e1v \u00e9nekeket. A zsinag\u00f3g\u00e1ba l\u00e1nyokat nem engedtek be, de l\u00e1ttam, ahogy a zsid\u00f3 f\u00e9rfiak \u2013 a csal\u00e1dap\u00e1k \u2013, otthonukban im\u00e1dkoztak, \u00fcnnepi \u00f6lt\u00f6zetben, meggy\u00fajtott gyertyatart\u00f3 mellett. A csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja n\u00e9m\u00e1n \u00fclt. Tudtam, hogy egy Isten\u00fcnk van, az Atya, csak m\u00e1s m\u00f3dokon im\u00e1djuk \u0150t. Ezt a gondolatot er\u0151s\u00edtette az els\u0151\u00e1ldoz\u00e1si f\u00fczetem bor\u00edt\u00f3j\u00e1n l\u00e9v\u0151 jelmondat is: \"Hogy mindny\u00e1jan egyek legy\u00fcnk\".\nTudtuk, hogy nagyon j\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k\u00fcnk van J\u00f3zef Sebastian Pelczar atya szem\u00e9ly\u00e9ben, akit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felekezet\u0171 h\u00edvek egyar\u00e1nt nagyra \u00e9rt\u00e9keltek \u00e9s tiszteltek. Eml\u00e9kszem (akkor hat\u00e9ves voltam), hogy amikor 1924-ben sor ker\u00fclt a temet\u00e9s\u00e9re, az eg\u00e9sz lakoss\u00e1g m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal gy\u00e1szolta. Kopors\u00f3j\u00e1t a hely\u0151rs\u00e9gi templomb\u00f3l a sz\u00e9kesegyh\u00e1zba vitt\u00e9k, \u00e9s a gy\u00e1szmenetben egy\u00fctt vonultak a papok, a p\u00f3p\u00e1k \u00e9s a rabbik \u00fcnnepi k\u00f6nt\u00f6seikben.\nPelczar J\u00f3zef p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t szentt\u00e9 avatt\u00e1k, 2003. m\u00e1jus 18-\u00e1n kanoniz\u00e1lt\u00e1k. Visszatekintve egy\u00e9rtelm\u0171en \u00fagy l\u00e1tom, hogy alakja nagy hat\u00e1st gyakorolt a mell\u00e9 beosztott papokra. Egyik\u00fck az \u00e9n tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nosom, Adam Leja volt.\nEgyszer a pl\u00e9b\u00e1nosunk megtudta, hogy a k\u00f6zeli Chyr\u00f3w v\u00e1ros\u00e1ban nagy fesztiv\u00e1lt rendeznek, hogy bev\u00e9tel\u00e9t egy Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9n l\u00e9v\u0151 leprak\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edts\u00e1k, amelyet Joseph Beyzym atya, egy chyr\u00f3wi (m\u00e1ra szint\u00e9n boldogg\u00e1 avatott) jezsuita gondoz. Amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk tudom\u00e1st szerzett err\u0151l, azonnal t\u00f6bb vonatot szervezett, hogy szinte eg\u00e9sz Przemy\u015bl odautazhasson. \u00cdgy eg\u00e9sz csal\u00e1dok utaztak el Chyr\u00f3wba, m\u00e9g kisgyerekesek is. Ez az \u00fcnnep felejthetetlen \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1momra. Megannyi ember, sok \u00e9rdekes l\u00e1tnival\u00f3, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s, de mindenekel\u0151tt a Beyzym aty\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmvet\u00edt\u00e9s maradt meg az eml\u00e9kezetemben. Megtudtam, hogy mennyire szerette ezeket a betegeket! Onnant\u00f3l kezdve nem hagyott nyugodni a gondolat, \u00fagyhogy elgondolkodtam: \u00e9n mit tehetn\u00e9k \u00e9rte? M\u00e1r tudom is! Kisebb fesztiv\u00e1lokat, tombol\u00e1kat, el\u0151ad\u00e1sokat fogok szervezni, \u00e9s az \u00f6sszegy\u0171lt p\u00e9nzt \u00e1tadjuk a pl\u00e9b\u00e1nosunknak, aki majd elk\u00fcldi Beyzym aty\u00e1nak. Onnant\u00f3l kezdve legkedvesebb elfoglalts\u00e1gom e tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt, hogy legal\u00e1bb egy cs\u00f6ppnyire bekapcsol\u00f3djak a lepratelep (leprosorium) \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be. Ez az idegen sz\u00f3 k\u00f6zel ker\u00fclt hozz\u00e1m. Elhat\u00e1roztam, hogy ha nagy leszek, \u00e9n is odamegyek, \u00e9s seg\u00edtek Beyzym aty\u00e1nak. Ez a v\u00e1gyam akkor er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg bennem, amikor a pl\u00e9b\u00e1nosunk arra biztatott, hogy olvassam el a Gyermek J\u00e9zusr\u00f3l nevezett Szent Ter\u00e9z \u00e9letrajz\u00e1t. T\u00f6bbsz\u00f6r elolvastam a k\u00f6nyvet, beleszerettem ebbe a szentbe, \u00e9s azt akartam, hogy a b\u00e9rm\u00e1l\u00e1s szents\u00e9g\u00e9ben \u0151 legyen a v\u00e9d\u0151szentem. Ez \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva.\nA pl\u00e9b\u00e1nos gyakran megl\u00e1togatott benn\u00fcnket otthon. K\u00fcl\u00f6nleges, szinte t\u00falvil\u00e1gi szem\u00e9lyk\u00e9nt tekintettem fel r\u00e1, mert hiszen mindig olyan k\u00f6zel volt az \u00daristenhez, \u00edgy a mennyhez \u00e9s e l\u00e1thatatlan vil\u00e1ghoz is. Szorgalmasan hallgattam a besz\u00e9lget\u00e9seket, \u00e9s az Isteni Gondvisel\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re val\u00f3 gyakori hivatkoz\u00e1sa egy \u00e9letre meger\u0151s\u00edtette bennem, hogy nagyon b\u00edzom az \u00daristen atyai j\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. Ez \u00e9letment\u0151 volt sz\u00e1momra, amikor a h\u00e1bor\u00fa alatt elvesztettem legk\u00f6zelebbi csal\u00e1dtagjaimat, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r ker\u00fcltem rendk\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes helyzetekbe.\nIm\u00e1imban gyakran k\u00e9rtem n\u00e9hai sz\u00fcleim \u00e9s n\u00e9hai Adam Leja atya v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9t a neh\u00e9z \u00fcgyekben, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 bizonys\u00e1got kaptam r\u00e1, hogy v\u00e9gig vigy\u00e1znak r\u00e1m. Minden\u00e9rt nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok nekik, \u00e9s csod\u00e1lom, ahogy gyermek\u00e9veim \u00e1lmait az Isteni Gondvisel\u00e9s a Mindenkor Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra megval\u00f3s\u00edtja. \nAmikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9get \u00e9rt, felk\u00e9sz\u00fcltem a hitoktat\u00f3i munk\u00e1ra, \u00e9s a Visszaszerzett Ter\u00fcletekre k\u00f6lt\u00f6ztem, hogy embert\u00e1rsaimat szolg\u00e1ljam. Nem volt semmilyen lehet\u0151s\u00e9gem Madagaszk\u00e1rra utazni. Azzal vigasztaltam magam, hogy ezek a ter\u00fcletek is misszi\u00f3s ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edtanak. \u00c9s az \u00e1h\u00edtott lepratelep? K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tapasztalataim azt er\u0151s\u00edtett\u00e9k bennem, hogy mindny\u00e1jan sebzettek vagyunk, b\u0171neink \u00e9s tapasztalataink k\u00f6vetkezt\u00e9ben\u2026 Csak az Isteni Orvos gy\u00f3gy\u00edthatja meg e sebeket. \u0150 haszn\u00e1l benn\u00fcnket\u2026 ha az \u0150 nev\u00e9ben, szeretettel akarunk szolg\u00e1lni\u2026 A lepratelep pedig itt van, k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk\u2026\nAdam Leja atya, a buzg\u00f3 pap alakja v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri az eg\u00e9sz \u00e9letemet, mert tov\u00e1bbra is a nevel\u0151m szerep\u00e9t t\u00f6lti be.\nII. FEJEZET: \u00c9DESAP\u00c1M - EMANUEL ALAD\u00c1R\nAmikor 1919-ben megalakult a lengyel \u00e1llam, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Ap\u00e1m, aki 1890-ben sz\u00fcletett Budapesten, felvette a lengyel \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe (hadnagyi rangban). Sz\u00edvb\u0151l megszerette Lengyelorsz\u00e1got \u2013 v\u00e1lasztott haz\u00e1j\u00e1t \u2013 \u00e9s h\u0171s\u00e9ges volt hozz\u00e1, olyannyira, hogy az \u00e9let\u00e9t is odaadta \u00e9rte.\nAp\u00e1m \u00e9s csal\u00e1dja k\u00f6zt igen ritka volt a lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s, csak a h\u00faszas \u00e9vekben k\u00fcldtek neki f\u00e9nyk\u00e9peket elhunyt sz\u00fcleir\u0151l. Ez alkalmat adott az eml\u00e9kek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re. \nAz \u00e9vek sor\u00e1n csak Ap\u00e1m dolgozott, hogy eltartsa a csal\u00e1dot. A Mam\u00e1m komoly t\u00fcd\u0151beteg volt, \u00e9s sosem dolgozott hivat\u00e1sszer\u0171en. A sok neh\u00e9zs\u00e9g ellen\u00e9re, amit a sors r\u00e1juk m\u00e9rt, \u00c9desap\u00e1m eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben m\u00e9rhetetlen\u00fcl szerette a Mam\u00e1mat. Csod\u00e1ltam Ap\u00e1m t\u00fcrelm\u00e9t \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1t az otthoni \u00e9s munkahelyi neh\u00e9z helyzetekben. Sosem panaszkodott, csak id\u0151nk\u00e9nt t\u00f6rt fel bel\u0151le egy-egy m\u00e9ly s\u00f3haj, vagy ezek a szavak: Mater Dei! Mater Dei! Akkor \u00e9n \u00e9s a k\u00e9t h\u00fagom, M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta igyekezt\u00fcnk csendben maradni, mert \u00e9rezt\u00fck, hogy nagyon neh\u00e9z a pillanat.\nA v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n, a Bako\u0144czyce (B\u0142onie) negyedben laktunk, a templomhoz \u00e9s az iskol\u00e1hoz k\u00f6zel. A lak\u00e1s k\u00e9tszob\u00e1s volt, a konyha az els\u0151 emeleten helyezkedett el; nem volt bevezetve sem a v\u00edz, sem a villany. A Mam\u00e1nknak a h\u00e1zimunk\u00e1ban nagy seg\u00edts\u00e9get jelentett a tisztiszolga, aki a t\u00e1voli k\u00fatr\u00f3l hordta nek\u00fcnk a vizet. Nek\u00fcnk, gyerekeknek is voltak apr\u00f3bb k\u00f6teless\u00e9geink: rendet tartani a ruh\u00e1ink, j\u00e1t\u00e9kaink k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a r\u00e1nk b\u00edzott kerti \u00e1gy\u00e1s k\u00f6r\u00fcl... \u00c9n, legid\u0151sebbk\u00e9nt, kisebb bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokat is int\u00e9ztem a k\u00f6zeli boltokban, \u00e9n hordtam haza a tejet. Eml\u00e9kszem egy tejjel kapcsolatos esetre. Kora reggel, miel\u0151tt iskol\u00e1ba mentem volna (els\u0151 oszt\u00e1lyosk\u00e9nt), elindultam tej\u00e9rt a v\u00e1roson t\u00falra. Az \u00faton gyakran tal\u00e1lkoztam egy l\u00fadrajjal; mindig f\u00e9ltem a g\u00fan\u00e1rt\u00f3l, aki \u00e1ltal\u00e1ban sziszegve megkergetett. Aznap \u00e9pp \u00fajra tal\u00e1lkoztunk. R\u00e1m t\u00e1madt, \u00e9n menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben megbotlottam, \u00e9s az eg\u00e9sz kanna tej (a teljes k\u00e9t liter!) ki\u00f6ml\u00f6tt az \u00fatra. Otthon a Mama nagyon m\u00e9rges volt r\u00e1m, \u00e9n pedig vigasztalhatatlan voltam. D\u00e9lut\u00e1n, amikor \u00c9desapa hazaj\u00f6tt a munk\u00e1b\u00f3l (m\u00e1rpedig mindig azon az \u00faton j\u00e1rt dolgozni), mag\u00e1hoz h\u00edvott, szeretettel mag\u00e1hoz szor\u00edtott, \u00e9s azt mondta: \"A cicusoknak nagyon \u00edzlett a tej, \u00e9s nagyon k\u00f6sz\u00f6nik neked\". Nagy k\u0151 esett le a sz\u00edvemr\u0151l, \u00e9s visszat\u00e9rt az \u00f6r\u00f6m\u00f6m! \u00c9desapa meg\u00e9rtett \u00e9s megvigasztalt. Nagyon h\u00e1l\u00e1s voltam ez\u00e9rt neki.\nAp\u00e1m a 6. katonai alakulatn\u00e1l dolgozott, ell\u00e1tm\u00e1nyoz\u00e1si tisztk\u00e9nt. Nagyon felel\u0151ss\u00e9gteljes munka volt, \u00e9s \u0151, v\u00e1rosi emberk\u00e9nt, nem \u00e9rtett mindenhez, \u00e9s ilyenkor a Mam\u00e1t\u00f3l k\u00e9rt tan\u00e1csot. P\u00e9ld\u00e1ul megk\u00e9rdezte, honnan lehet tudni, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges-e a szarvasmarha, amit a hadseregnek akartak v\u00e1s\u00e1rolni. J\u00f3 \u00e1llapot\u00fa-e a gabona? Mik\u00e9nt fogadj\u00e1k a ruh\u00e1kkal, cip\u0151kkel \u00e9s hasonl\u00f3 dolgokkal teli vagonokat? Hogyan szervezzenek p\u00e9ks\u00e9get a v\u00e1rosban az eg\u00e9sz sereg sz\u00e1m\u00e1ra?...\nAp\u00e1m nagyon becs\u00fcletes ember volt, \u00e9s nem fogadta el a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3k tisztess\u00e9gtelen aj\u00e1nlatait. Tudta, hogyan v\u00e1lassza ki a megfelel\u0151 szakembereket \u00e9s elk\u00f6telezett beosztottakat, mint p\u00e9ld\u00e1ul Tomczyk \u0151rmester urat, aki Ap\u00e1m jobbkeze volt. Mindenki nagyra becs\u00fclte Ap\u00e1m szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00e9s emberek ir\u00e1nti kedvess\u00e9g\u00e9t.\nAp\u00e1m eleinte n\u00e9met\u00fcl kommunik\u00e1lt a t\u00f6bbiekkel. Ismer\u0151seink k\u00f6z\u00fcl is t\u00f6bben besz\u00e9ltek ezen a nyelven, hiszen az egykori Gal\u00edcia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3. Vel\u00fcnk, gyerekekkel \u2013 a Mama kifejezett k\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u2013 csak lengyel\u00fcl besz\u00e9lt, b\u00e1r ez nehez\u00e9re esett. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben, a sz\u00fcnid\u0151ben, tan\u00edtott minket kicsit magyarul is. Ap\u00e1m nagyon szorgalmas volt, otthon folyamatosan lengyel\u00fcl tanult. Amikor kitanultam az eg\u00e9sz \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyvet, Ap\u00e1m a vak\u00e1ci\u00f3 alatt a Wiar foly\u00f3hoz vitt s\u00e9t\u00e1lni, \u00e9s ott megtan\u00edtottam neki a helyes kiejt\u00e9st, egyenk\u00e9nt v\u00e9gigolvasva az \u00e1b\u00e9c\u00e9s-k\u00f6nyv minden oldal\u00e1t. Sz\u00edvesen vette, ha kijav\u00edtottam. Ezek a pillanatok elk\u00e9pzelhetetlen m\u00f3don \u00f6sszek\u00f6t\u00f6ttek benn\u00fcnket.\nA nevel\u00e9s\u00fcnkr\u0151l \u00e9s oktat\u00e1sunkr\u00f3l egyar\u00e1nt a sz\u00fcleink gondoskodtak. Egy\u00fctt im\u00e1dkoztuk az esti im\u00e1t a cz\u0119stochowai Sz\u0171zanya k\u00e9pe el\u0151tt. Vas\u00e1rnaponk\u00e9nt \u00e9s \u00fcnnepnapokon mindannyian elment\u00fcnk a templomba mis\u00e9re, s ut\u00e1na, ha j\u00f3 id\u0151 volt, hossz\u00fa s\u00e9t\u00e1kat tett\u00fcnk.\n\"Otthon gyermekkorom \u00f3ta a m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1g l\u00e9gk\u00f6re \u00e9s furcsa jelens\u00e9gek vettek k\u00f6r\u00fcl. Azt mondt\u00e1k, hogy a h\u00e1zunkban k\u00eds\u00e9rtetek j\u00e1rnak\u2026 \u00c9s val\u00f3ban, tudom, hogy amikor nagyon kicsi voltam, \u00e9s ez m\u00e9g akkor volt, amikor Przemy\u015blben laktunk, s\u00falyosan megbetegedtem, am\u00edg Apa t\u00e1vol volt. A Mama rohant az orvoshoz, rajtam k\u00edv\u00fcl senki sem volt otthon. Amikor visszaj\u00f6tt, \u00e9s bedugta a kulcsot a z\u00e1rba \u2013 az ajt\u00f3 mag\u00e1t\u00f3l kiny\u00edlt. A Mam\u00e1m majdnem el\u00e1jult, amikor a lak\u00e1sban megpillantott egy idegent, a babakocsim mellett. \u00c9szrevette, hogy h\u00e1nytam, de mintha k\u00f6zben valaki felemelt volna, \u00e9s \u00edgy nem fulladtam meg a h\u00e1ny\u00e1st\u00f3l \u2013 a babakocsi m\u00e9ly\u00e9n fek\u00fcdtem. Az orvos is megd\u00f6bbent ezen. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9rkeztek Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck egy fot\u00f3 Ap\u00e1m \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l, akit a Mam\u00e1m addig nem ismert. Az az alak volt, akit a babakocsim mellett l\u00e1tott\"[1].\nNovemberben az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elesett magyar katon\u00e1k s\u00edrjait l\u00e1togattuk. A kar\u00e1csonyt \u00e9s a h\u00fasv\u00e9tot \u00fcnnep\u00e9lyesen, a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en \u00fcnnepelt\u00fck.\nAz \u00e9nekl\u00e9s \u00e9s a zene \u00e1lland\u00f3an jelen volt otthonunkban, mivel Apa gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en heged\u00fclt \u00e9s fuvol\u00e1zott. A pl\u00e9b\u00e1nos k\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00edvesen j\u00e1tszott orgon\u00e1n \u00e9s heged\u0171n is a templomban. Tisztt\u00e1rsaival kult\u00fark\u00f6rt szervezett, amelynek \u0151 alkotta a lelk\u00e9t. Volt otthon egy k\u00f6nyvszekr\u00e9ny\u00fcnk, mi, gyerekek legink\u00e1bb az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gi Szent\u00edr\u00e1s sz\u00ednes kiad\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1r\u00f3l \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyveket szerett\u00fck lapozgatni. Apa sz\u00edvesen magyar\u00e1zgatta nek\u00fcnk az illusztr\u00e1ci\u00f3k tartalm\u00e1t. Gazdagon d\u00edsz\u00edtett napt\u00e1rak \u00e9s kiadv\u00e1nyok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ismertetett meg benn\u00fcnket a magyar kult\u00far\u00e1val. \nSajnos 1929-ben Ap\u00e1t v\u00e1ratlanul kapit\u00e1nyi ranggal nyugd\u00edjazt\u00e1k. Ez egy neh\u00e9z id\u0151szak volt. Amikor elfogyott a p\u00e9nz\u00fcnk, Apa Lembergbe utazott, hogy eladja szeretett heged\u0171j\u00e9t. Przemy\u015blben nem akadt r\u00e1 \u00e9rdekl\u0151d\u0151. Ez a nap sz\u00f6rny\u0171 volt sz\u00e1momra! Hiszen ez a heged\u0171 Ap\u00e1m bar\u00e1tja volt, vele osztotta meg \u00e9lm\u00e9nyeit, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t \u00e9s a honv\u00e1gy\u00e1t. A heged\u0171je a haza eml\u00e9k\u00e9t jelentette sz\u00e1m\u00e1ra. Mindig meg\u00e9rtette \u0151t, hogyan lesznek ezt\u00e1n otthon a dolgok? A heged\u0171je olyan volt sz\u00e1momra, mintha \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly lenne. Remeg\u0151 sz\u00edvvel v\u00e1rtam Ap\u00e1m hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t.\nK\u00e9s\u0151 este a heged\u0171vel t\u00e9rt vissza! Az ilyen hangszerre nem igaz\u00e1n akadt vev\u0151. S\u00edrva, \u00f6r\u00f6mmel szorongattam a heged\u0171t, a sz\u00fcleim pedig \u0151szint\u00e9n csod\u00e1lkozva n\u00e9ztek r\u00e1m. Ap\u00e1m \u00e9rtett engem, \u00e9s meg\u00edg\u00e9rte, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem adja el a heged\u0171t, b\u00e1rmilyen neh\u00e9z helyzet is \u00e1ll el\u0151. Megtartotta a szav\u00e1t.\nEbben az \u00e9vben folyamatosan munk\u00e1t keresett az egyetemi v\u00e1rosokban. \"J\u00f3l tudott latinul, g\u00f6r\u00f6g\u00fcl \u00e9s persze magyarul\"[2]. Magyart akart tan\u00edtani. Sajnos, sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lkozott. A Mam\u00e1t a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s ker\u00fclgette.\nAzt\u00e1n egyszer, amikor Krakk\u00f3b\u00f3l Vars\u00f3ba utazott, \u00e9szrevette, hogy egy f\u00e9rfi magyar \u00fajs\u00e1got olvas a vonaton. A besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy Div\u00e9ky Adorj\u00e1n professzor volt, aki Vilniusban \u00e9s Vars\u00f3ban tartott el\u0151ad\u00e1sokat. A professzor, miut\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt csal\u00e1dunk neh\u00e9z anyagi helyzet\u00e9r\u0151l \u00e9s Ap\u00e1nk sikertelen munkakeres\u00e9s\u00e9r\u0151l, felaj\u00e1nlotta, hogy \u00e1tadja magyar nyelvi lektori \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen, s\u0151t, a magyar k\u00f6vets\u00e9gen \u00e9s a vars\u00f3i Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151jek\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt poz\u00edci\u00f3j\u00e1t is.\nMiut\u00e1n Div\u00e9ky professzor \u00e1tadta vars\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t Ap\u00e1nak, meghagyta mag\u00e1nak a vilniusi B\u00e1thory Istv\u00e1n Egyetemen bet\u00f6lt\u00f6tt magyar-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Nagyon \u00f6r\u00fclt, hogy ezent\u00fal v\u00e9gre t\u00f6bb id\u0151t tud szentelni tudom\u00e1nyos \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1j\u00e1nak. A professzor ugyanis a budapesti Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja volt.\nApa r\u00f6gt\u00f6n Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a professzor r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a munka minden ter\u00fclet\u00e9vel megismertette. Ezt az Isteni Gondvisel\u00e9s csod\u00e1latos rendel\u00e9s\u00e9nek tekintett\u00fck a Sz\u0171zanya k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel, akiben rend\u00fcletlen\u00fcl b\u00edztunk. 1930 tavasz\u00e1n csal\u00e1dunk Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Apa magyar nyelvtan\u00e1rk\u00e9nt megkezdte munk\u00e1j\u00e1t a J\u00f3zef Pi\u0142sudski Egyetemen. \u0150 lett az els\u0151 lengyel-magyar sz\u00f3t\u00e1r, lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel nyelvtank\u00f6nyvek szerz\u0151je, valamint Zofia Kossak k\u00f6nyveinek ford\u00edt\u00f3ja. 1936-t\u00f3l 1938-ig a Lengyel-Magyar Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151je volt. A k\u00f6vets\u00e9gen kultur\u00e1lis referensk\u00e9nt is dolgozott, \u00e9s naponta v\u00e1logatta az \u00f6sszes \u00fajs\u00e1gb\u00f3l a vonatkoz\u00f3 h\u00edreket. Seg\u00edtettem neki ebben a munk\u00e1ban. Kultur\u00e1lis tal\u00e1lkoz\u00f3kat, akad\u00e9mi\u00e1kat, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fcnneps\u00e9geket, s\u0151t b\u00e1lokat is szervezett. B\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben kedvelt\u00e9k \u00e9s nagyra becs\u00fclt\u00e9k, Ap\u00e1mat nagy szer\u00e9nys\u00e9g jellemezte.\nKezdetben a tisztek \u00e1ltal lakott Sadyba ker\u00fcletben, majd a Tadeusz Ho\u0142\u00f3wka utca 3. sz\u00e1m alatt laktunk (ma Wczasowa utca). \n\"Soha nem laktunk m\u00e9g ekkora t\u00f6mbh\u00e1zban, kicsit b\u00e1tortalanok voltunk, de a szomsz\u00e9di kapcsolatok nagyon j\u00f3k voltak\"[3].\nKifejezetten vall\u00e1sos \u00e9s hazafias l\u00e9gk\u00f6rben n\u0151tt\u00fcnk fel. A sz\u00fcleink sokat t\u00f6r\u0151dtek a nevel\u00e9s\u00fcnkkel is, ez\u00e9rt a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ba k\u00fcldtek minket, amely igen magas sz\u00ednvonal\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny volt. Az ap\u00e1c\u00e1k kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u00e9s elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k sz\u00fcleink nevel\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seit. Ap\u00e1m mindig maga ment el a sz\u00fcl\u0151i \u00e9rtekezletekre, \u00e9s ha kellett, seg\u00edtett nek\u00fcnk a tanul\u00e1sban.\nSokat dolgozott. Felk\u00e9sz\u00fclt a megfelel\u0151 olvasm\u00e1nyokb\u00f3l a lektori \u00f3r\u00e1kra. Nyelvtank\u00f6nyveket, nyelvtani gyakorlatokat, sz\u00f3szedeteket \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Akkoriban m\u00e9g nem voltak magyar nyelv\u0171 tank\u00f6nyvek. \u00c9desap\u00e1m az els\u0151 lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel sz\u00f3t\u00e1r szerz\u0151je. \"Eml\u00e9kszem, a korrekt\u00far\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett\u00fck, szaladg\u00e1ltam a nyomd\u00e1ba, \u00e9lveztem ezt a munk\u00e1t, Ap\u00e1mmal egy\u00fctt\"[4]. A kiadv\u00e1nyt (ha j\u00f3l eml\u00e9kszem) a Warecka utca 10. sz\u00e1m alatti vars\u00f3i nyomd\u00e1ban adt\u00e1k ki.\n1938-ban egy neh\u00e9z helyzetben a Sz\u0171zany\u00e1hoz fordult seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. Meg\u00edg\u00e9rte, hogy a kapott kegyelem\u00e9rt h\u00e1l\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edt egy kis szent\u00e9lyt. Ugyanakkor a k\u00f6zelg\u0151 h\u00e1bor\u00fa tudat\u00e1ban eg\u00e9sz csal\u00e1dunkat k\u00f6telezte e fogadalom teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re.\n1939 augusztus\u00e1ban, a csal\u00e1dj\u00e1t\u00f3l \u00e9s haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1sa (1919) \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r Magyarorsz\u00e1gra utazott egy lengyel csoporttal, egy magyar nyelvtanfolyam r\u00e9sztvev\u0151ivel, mint annak szervez\u0151je. Ez alkalmat adott arra, hogy tal\u00e1lkozzon csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9s felkeresse kedvenc helyeit.\nK\u00f6zben Lengyelorsz\u00e1gban mozg\u00f3s\u00edt\u00e1st rendeltek el. Ebben a helyzetben a tanfolyam \u00f6sszes r\u00e9sztvev\u0151je \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy Magyarorsz\u00e1gon marad, s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megmenek\u00fcltek. Ap\u00e1m viszont azonnal visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba, Vars\u00f3ba. Otthon elb\u00facs\u00fazott \u00c9desany\u00e1mt\u00f3l \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 h\u00fagomt\u00f3l, M\u00e1rt\u00e1t\u00f3l (\u00e9n \u00e9s legkisebb h\u00fagom, El\u017cbieta, Vars\u00f3t\u00f3l t\u00e1vol voltunk), \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe, b\u00e1r a magyar k\u00f6vets\u00e9g alkalmazottjak\u00e9nt \u00e9s nyugalmazott tisztk\u00e9nt m\u00e9g megv\u00e1rhatta volna a tov\u00e1bbi fejlem\u00e9nyeket. M\u00e1sodik haz\u00e1ja ir\u00e1nti k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t azonban haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl teljes\u00edtette. Przemy\u015blbe ker\u00fclt egy katonai egys\u00e9ghez.\n[1] W. Budzy\u0144ski, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 82. o.\n[2] Ibidem, Az elveszett..., 99. o.\n[3] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.\n[4] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70. o.\nIII. FEJEZET: A H\u00c1BOR\u00daS \u00c9VEK 1939-1945\n\"Ap\u00e1m \u00f6sszebar\u00e1tkozott egy Margoryn nev\u0171 szlov\u00e1k pappal, aki a Senator utcai templom pl\u00e9b\u00e1nosa volt. A pap j\u00f3l ismerte a modern vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1it. A materializmus \u00e9s a katolicizmus \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9ge mellett \u00e9rvelt, azt mondta, hogy a materializmus egy elm\u00e9let, amely a gyakorlatban t\u00e9vesnek fog bizonyulni, hogy ez egy betegs\u00e9g, amelyen az orsz\u00e1gok sajnos kereszt\u00fclmennek, de egy napon v\u00e9get \u00e9r, mert Krisztusnak gy\u0151znie kell.\"[1] .\n1939. augusztus 31-\u00e9n Ap\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a Lengyel Hadsereg sz\u00e1zadosak\u00e9nt elindult a frontra. Egy h\u00f3nappal a Lengyel Hadsereghez val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa ut\u00e1n, szeptember v\u00e9g\u00e9n a szovjetek fogs\u00e1gba ejtett\u00e9k, mik\u00f6zben egys\u00e9g\u00e9vel Rom\u00e1ni\u00e1ba tartott. V\u00e9g\u00fcl a lengyel tisztek hadifogolyt\u00e1bor\u00e1ba ker\u00fclt, Sztarobilszkbe. Azok a tisztek, akik feladt\u00e1k tiszti rendfokozatukat, \u00e9s levett\u00e9k v\u00e1ll-lapjukat, elhagyhatt\u00e1k a t\u00e1bort. Ap\u00e1m, sok m\u00e1s t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, nem akart ilyen \u00e1rat fizetni a szabads\u00e1g\u00e9rt. A katyni list\u00e1n az \u0151 neve is szerepel, sztarobilszki hadifogolyk\u00e9nt. Sztarobilszkb\u0151l a foglyokat Harkovba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol a Dzserzsinszkij t\u00e9r 3. sz\u00e1m alatt az NKVD tark\u00f3n l\u00f6v\u00e9ssel v\u00e9gzett vel\u00fck. A Harkov melletti Pjaticsakiban hantolt\u00e1k el \u0151ket. A harkovi temet\u0151k\u00f6nyvben Ap\u00e1m neve az 1434-es sz\u00e1mmal szerepel.\n\"M\u00e1sok kaptak k\u00e9peslapokat a frontr\u00f3l \u2013 mi nem kaptunk egyet sem\u2026 Ez a hossz\u00fa csend nagyon nyugtalan\u00edtott benn\u00fcnket. Elmentem a Warecka utc\u00e1ba a V\u00f6r\u00f6skereszthez. El\u0151z\u0151 este kellett be\u00e1llni a sorba, a gondnokn\u00e1l, vagyis a l\u00e9pcs\u0151n kellett \u00e9jszak\u00e1znunk \u2013 annyi ember kereste a rokon\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pap\u00edrok, hadifogolylist\u00e1k voltak minden\u00fctt, bor\u00edt\u00e9kban s bor\u00edt\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl \u2013 sz\u00e9tsz\u00f3rva az asztal k\u00f6r\u00fcl. Nem tal\u00e1ltam semmit\u2026\nA Mama pedig \u00e1lland\u00f3an azt zokogta:\n- Rosszul kerested, rosszul kerested.\nMondom neki:\n- J\u00f6v\u0151 h\u00e9ten \u00fajra elmegyek.\nAkkoriban egy tekercsgy\u00e1rban dolgoztam. Hajnalt\u00f3l \u00e9jszak\u00e1ig. Szabadnapr\u00f3l sz\u00f3 sem lehetett.\nA harmadik napon \u00e1lmot l\u00e1ttam: bej\u00f6n M\u00e1rta \u00e9s azt mondja:\n- Ne a V\u00f6r\u00f6skeresztben keresd, megmutatom, hol van Apa.\n\u00c9s \u00e1lmomban \u00e9rzem, hogy felemel, \u00e9s kelet fel\u00e9 rep\u00fcl\u00fcnk. Azt mondom: - Tusia, hov\u00e1 viszel? Hov\u00e1 megy\u00fcnk? Ez azt hiszem m\u00e1r Oroszorsz\u00e1g, Ukrajna. Itt nincsenek v\u00e1rosok, sem falvak, csak sztyepp\u00e9k, vadon, mintha a Fekete-tenger fel\u00e9 tartan\u00e1nk?\n\u0150 pedig \u00edgy v\u00e1laszol:\n- Igazad van, m\u00e9g enn\u00e9l is messzebb van \u2013 Kijeven t\u00fal, Harkovon t\u00fal, Sztarobilszkben. Ott van Apus!\nMessze a v\u00e1roson t\u00fal leereszked\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny kolostor\u00e9p\u00fclet f\u00f6l\u00f6tt; v\u00f6r\u00f6s t\u00e9gl\u00e1k, ortodox kupol\u00e1k, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n a refekt\u00f3riumban tal\u00e1ljuk magunkat \u2013 k\u00e9t bej\u00e1rat\u00fa helyis\u00e9g, k\u00f6z\u00e9pen nagy faasztal, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a tisztjeink, huszonvalah\u00e1nyan\u2026 Ap\u00e1m ott \u00fcl, mellette egy t\u00e1l. Zil\u00e1ltak, egyenruh\u00e1juk szakadt, de rajtuk van a rendfokozatuk, borost\u00e1sak, sov\u00e1nyak, szem\u00fck csillog, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a l\u00e1zt\u00f3l. Valami nyomorult levest esznek. Oldalt k\u00e9t szuronyos katona \u00e1ll, ruszki sapk\u00e1ban.\nAp\u00e1m r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s mintha tekintet\u00e9vel azt mondta volna:\n- N\u00e9zd, milyen messze vagyok, itt\u2026 elv\u00e9gre innen sok\u00e1ig mennek az \u00fczenetek, \u00e9n pedig m\u00e1r \u00edrtam lapokat, \u00e9s biztos vagyok benne, hogy meg fognak \u00e9rkezni\u2026 A Mama legyen t\u00fcrelemmel. Nyugtasd meg Any\u00e1dat\u2026 Mondd el neki, milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt vagyok itt\u2026\n\u00c9s r\u00f6gt\u00f6n fel\u00e9bredtem. Reggel volt. Kor\u00e1n mentem dolgozni. Amikor visszaj\u00f6ttem, mondom a Mam\u00e1nak:\n- Mama, tudom, hol van Apus: a sztarobilszki t\u00e1borban, Oroszorsz\u00e1gban!\n- \u00c9s honnan tudod?\n- \u00c9jjel \u00e1lmodtam\u2026 Apus azt mondta, hogy majd megj\u00f6n a lap is. Erre a Mama:\n- Mif\u00e9le mes\u00e9ket hordasz itt \u00f6ssze nekem! Nincs kedved elmenni a V\u00f6r\u00f6skeresztbe! \u00c9s els\u00edrta mag\u00e1t\u2026\nNem telik el h\u00e1rom nap, j\u00f6v\u00f6k haza este \u00e9s l\u00e1tom, hogy a Mama zokog:\n- Ilonka, n\u00e9zd, igazad volt! Minden igaz, amit mondt\u00e1l. N\u00e9zd, Burzy\u0144ski \u00far visszat\u00e9rt Sztarobilszkb\u0151l, \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kul arra, hogy igazat mond, elhozta Ap\u00e1d \u00f3r\u00e1j\u00e1t.\nBurzy\u0144ski Ap\u00e1r\u00f3l mes\u00e9lt, hogy Sztarobilszkben van, a t\u00e1borban, egy egykori kolostorban. Mag\u00e1t Burzy\u0144skit, mint k\u00f6zleg\u00e9nyt elengedt\u00e9k, de az \u00f6sszes tisztet, akik nem akart\u00e1k levenni a rendfokozatukat, ott tartott\u00e1k\u2026\nMajdnem a rom\u00e1n hat\u00e1ron, Zolocsivben kapt\u00e1k el \u0151ket, amikor \u00e9ppen \u00e1t akartak l\u00e9pni a hat\u00e1ron. Ap\u00e1m annyira ideges volt, hogy v\u00e9gig csak magyarul besz\u00e9lt. Az oroszok azt hitt\u00e9k, hogy k\u00e9m, \u00e9s le akart\u00e1k l\u0151ni. Ap\u00e1mat a koll\u00e9g\u00e1i v\u00e9dt\u00e9k meg, mondv\u00e1n, hogy j\u00f3l tud lengyel\u00fcl \u00e9s magyarul is, \u00e9s hogy az egyetemen tan\u00edtott magyar nyelvet. K\u00e9s\u0151bb, a t\u00e1borba menet, szerveztek egy zenekart. Ap\u00e1m nagyon muzik\u00e1lis volt, amivel \u00e1ltal\u00e1nos rokonszenvet v\u00edvott ki, m\u00e9g az oroszok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is. Burzy\u0144ski soha t\u00f6bb\u00e9 nem jelent meg n\u00e1lunk, \u00e9s nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele\"[2].\n1939 kar\u00e1csonya ut\u00e1n meg\u00e9rkezett Apa megk\u00e9sett lapja, m\u00e9g Harkovb\u00f3l, amiben az \u00e1llt, hogy Sztarobilszkbe sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u0151ket. Onnan pedig megj\u00f6tt az utols\u00f3 lap, amit Jolanta \u00e9s Alexander Grotthuss\u00e9knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kaptam meg, akik Groch\u00f3wban \u00e9ltek \u00e9s nagy gonddal \u0151rizt\u00e9k 40 \u00e9ven \u00e1t.\n\"Nem eml\u00e9kszem, melyik \u00e9vben volt \u2013 mondja Grotthuss Jolanta \u2013, Korompayn\u00e9 odaj\u00f6tt hozz\u00e1nk, \u00e9s mintha meg\u00e9rzett volna valamit, \u00e1tadott nek\u00fcnk egy lapot meg\u0151rz\u00e9sre, rajta a f\u00e9rje, Korompay Em\u00e1nuel utols\u00f3 \u00fczenet\u00e9vel, akit a h\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n intern\u00e1ltak az oroszok. Egy Sztarobilszkb\u0151l \u00edrt lap volt\u2026[3]\nAznap \u00e9jjel a Gestapo elj\u00f6tt a Mam\u00e1\u00e9rt. \"(...) Reggel Jolanta Grotthuss, amikor kil\u00e9pett a lak\u00e1sb\u00f3l, l\u00e1tta, hogy az ajt\u00f3 le van pecs\u00e9telve.\n- Azon az \u00e9jjelen, amikor a Gestapo elj\u00f6tt Korompay\u00e9k\u00e9rt, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban egy nagy \u00fcv\u00f6lt\u00e9s hallatsz\u00f3dott \u2013 olyan rettenetesen vert\u00e9k az asszonyt. B\u00fatorok rep\u00fcltek ki az ablakon. Mindannyian reszkett\u00fcnk a f\u00e9lelemt\u0151l\"[4].\n\"Alexander Grotthuss \u00far (\u2020 1990) t\u00f6bb mint 80 \u00e9ves volt, amikor besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s nem igaz\u00e1n eml\u00e9kezett, hov\u00e1 rejtette az \u00e9rt\u00e9kes eml\u00e9kt\u00e1rgyat. V\u00e9g\u00fcl megtal\u00e1lta, \u00e9s most itt tartom a kezemben. Egy a Szovjetuni\u00f3 c\u00edmer\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t b\u00e9lyeggel ell\u00e1tott levelez\u0151lap. A c\u00edm [oroszul]: Germaniya, Vars\u00f3 [\u00e9s lengyel\u00fcl]: Tadeusza Ho\u0142\u00f3wki utca 3\/81, Mieczys\u0142awa Korompay kapit\u00e1nyn\u00e9. A felad\u00f3 c\u00edme [oroszul]: SZOVJETUNI\u00d3. Sztarobilszk, postafi\u00f3k 15, Em\u00e1nuel Korompay. A h\u00e1toldalon ceruz\u00e1val: \"\u2026Dr\u00e1ga (magyarul) Aranymadaram, kis vir\u00e1gom\" (\u00e9s tov\u00e1bb m\u00e1r lengyel\u00fcl) - \"Szeretett gyermekeim. November 15-e \u00f3ta vagyok itt, az oroszorsz\u00e1gi Sztarobilszkben; kor\u00e1bban Zolocsivben, majd Zborivban \u00e9s Sepetyivk\u00e1ban voltam. J\u00f3l vagyok, de nagyon szomor\u00fa, hogy eddig egyetlen levelet sem kaptam. Nem tudom, hol vagytok, \u00e9ltek-e s hogyan? Tal\u00e1n m\u00e1r elutaztatok Magyarorsz\u00e1gra. Ez m\u00e1r a negyedik levelem. H\u00e1rmat p\u00e9nzzel k\u00fcldtem Neked m\u00e1sok \u00e1ltal. (Itt egy le\u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogy \u2013 m\u00e9g az intern\u00e1l\u00e1s el\u0151tt \u2013 hol \u00e9s hogyan adta \u00e1t a p\u00e9nzt, \u00e9s milyen m\u00f3don lehetett \u00e1tvenni). Mindent megkapt\u00e1l? Ilonka haza\u00e9rt Kownatyb\u00f3l \u00e9s El\u017cunia Kielc\u00e9b\u0151l? Borzaszt\u00f3an agg\u00f3dom, Kedvesem, mi van Veletek. \u00cdrj legal\u00e1bb egy sz\u00f3t. Sz\u00e1zezerszer cs\u00f3kollak Benneteket. Szeret\u0151 f\u00e9rjed \u00e9s szeret\u0151 Ap\u00e1tok \u2013 Alad\u00e1r. Sztarobilszk, 1940. III. 8.\nEz volt az utols\u00f3 \u00fczenet Ap\u00e1t\u00f3l\" [5].\nA h\u00e1bor\u00fa els\u0151 \u00e1ldozata a csal\u00e1dunkban a kisebbik h\u00fagom, M\u00e1rta volt, aki 1919. december 19-\u00e9n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1930. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l az \u00e1ltal\u00e1nos iskola, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9rek gimn\u00e1zium\u00e1nak \u00e9s b\u00f6lcs\u00e9szeti l\u00edceum\u00e1nak tanul\u00f3ja volt. Miut\u00e1n 1939 m\u00e1jus\u00e1ban megszerezte a k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9retts\u00e9gi bizony\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, felv\u00e9telt nyert fels\u0151fok\u00fa diplom\u00e1ciai tanulm\u00e1nyokra.\n1939. szeptember 5-\u00e9n M\u00e1rta \u00e9s Mam\u00e1nk, Mieczys\u0142awa \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt dolgozni kezdtek a vars\u00f3i V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1gon, amelynek sz\u00e9khelye a J\u00f3zef Pi\u0142sudski t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Europejski Hotelben volt. M\u00e1rta az egys\u00e9g \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9s beteg\u00e1pol\u00f3 r\u00e9szleg\u00e9n volt \u00e1pol\u00f3, m\u00edg Mama az \u00e9lelmez\u00e9si oszt\u00e1lyon dolgozott.\n1939. szeptember 26-\u00e1n a d\u00e9li \u00f3r\u00e1kban egy heves bomb\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n beomlott azt egyik, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 70 embert befogad\u00f3 helyis\u00e9g mennyezete. Csak M\u00e1rta vesztette \u00e9let\u00e9t a t\u00f6rmel\u00e9k alatt, m\u00e9gpedig azonnali hal\u00e1lt halt a fej\u00e9re hull\u00f3 t\u00e9gl\u00e1k er\u0151s \u00fct\u00e9seit\u0151l. A t\u00f6bbi embert, k\u00f6zt\u00fck a Mam\u00e1nkat, aki a tragikus pillanatban M\u00e1rta mellett \u00e1llt, \u00e9lve, b\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel, de kih\u00fazt\u00e1k a romok al\u00f3l. \"M\u00e1rt\u00e1t ideiglenesen a j\u00e1rd\u00e1n temett\u00e9k el az Europejski Hotel el\u0151tt, nem messze a helyt\u0151l, ahol \u00e9let\u00e9t vesztette, a mai Zwyci\u0119stwa t\u00e9r fel\u0151li oldalon\"[6]. A holttest exhum\u00e1l\u00e1s\u00e1ra 1939. okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n ker\u00fclt sor. M\u00e1rt\u00e1t a Czerniakowski temet\u0151ben temett\u00e9k el. A s\u00edrj\u00e1n elhelyezett t\u00e1bl\u00e1ra a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n jelk\u00e9pesen felv\u00e9st\u00e9k \u00c9desapja, \u00c9desanyja \u00e9s h\u00faga, El\u017cbieta nev\u00e9t is.\nM\u00e1rta, akit a csal\u00e1dban kicsiny\u00edtve \"Tusia\"-nak h\u00edvtak, fiatal kora ellen\u00e9re kifejlett szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkezett. Csendes, szer\u00e9ny, der\u0171s, \u00e9rz\u00e9keny, seg\u00edt\u0151k\u00e9sz \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl b\u00e1jos egy\u00e9nis\u00e9g volt. Sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e9gezte azokat a h\u00e1zimunk\u00e1kat is, amelyeket a n\u0151v\u00e9rei saj\u00e1t k\u00e9nyelmess\u00e9g\u00fckb\u0151l h\u00e1r\u00edtottak r\u00e1. N\u00e9ha s\u00edrt, de s\u00edr\u00e1sa is diszkr\u00e9t volt, mert nem akarta, hogy n\u0151v\u00e9reit megb\u00fcntess\u00e9k helytelen viselked\u00e9s\u00fck\u00e9rt. Mindenki szerette: a csal\u00e1dja, amely az \"egyet\u00e9rt\u00e9s angyal\u00e1nak\" nevezte, az iskolat\u00e1rsai, s\u0151t m\u00e9g a Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti h\u00e1z lak\u00f3i is, ahol laktunk. Jellegzetes tulajdons\u00e1ga volt, hogy mindig f\u00e9lt\u0151n gondoskodott a gyeng\u00e9kr\u0151l \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ekr\u0151l. Szerette a gyerekeket \u00e9s az \u00e1llatokat. Nagyon rokonszenves volt mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s nem csup\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges megjelen\u00e9se miatt (gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, sz\u0151ke l\u00e1ny volt), de mindenekel\u0151tt bels\u0151 tulajdons\u00e1gai miatt. M\u00e1rt\u00e1nak volt egy v\u0151leg\u00e9nye, Mieczys\u0142aw Pa\u0142aszewski m\u00e9rn\u00f6k, aki egy n\u00e9met hadifogolyt\u00e1borban \u00e9lte t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat.\n1934-ben vagy 1935-ben Ap\u00e1nk elrendelte, hogy mindh\u00e1rman \u00edrjunk egy-egy levelet magyar bar\u00e1tj\u00e1nak, egy Jasna G\u00f3ra-i szerzetesnek, T\u00f3th Marian aty\u00e1nak. Miut\u00e1n megkapta leveleinket, Marian atya Ap\u00e1nknak c\u00edmzett level\u00e9ben \u00edgy \u00edrt M\u00e1rt\u00e1r\u00f3l: \"Ez a gyermek egy f\u00f6ldre sz\u00e1llt angyal \u00e9s m\u00e1r felk\u00e9sz\u00fclt a mennyek orsz\u00e1g\u00e1ra\". M\u00e1rta akkoriban 15-16 \u00e9ves lehetett. Marian atya j\u00f3slata val\u00f3ra v\u00e1lt, hiszen a mindenki \u00e1ltal szeretett M\u00e1rta volt az els\u0151, aki elhagyta csal\u00e1dunkat \u2013 egy m\u00e1sik, jobb vil\u00e1gba t\u00e1vozva.\nA h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \"a Podlasie-r\u00e9gi\u00f3beli Kownatyban tal\u00e1lt r\u00e1m, egy bar\u00e1tn\u0151m birtok\u00e1n. Szeptember 1-j\u00e9n, p\u00e9nteken m\u00e9g elmentem a piacra Mi\u0119dzyrzec Podlaskiban, \u00e9s ott m\u00e1r hullottak a bomb\u00e1k. \u00cdgy h\u00e1t Kownatyban kellett maradnom Wanda Zaborowsk\u00e1n\u00e1l. Amikor a front keletre vonult, \u00fajra j\u00f6ttek a n\u00e9metek, \u00e9s csak akkor t\u00e9rhettem vissza Vars\u00f3ba.\n[...]Nem tudtam, hogy M\u00e1rta meghalt. Hazaj\u00f6ttem \u00e9s k\u00e9rdem, hol a h\u00fagom. A Mama azt feleli, elment valahova. De l\u00e1tom, hogy a kab\u00e1tja ott l\u00f3g, \u00e9s m\u00e1r hidegre j\u00e1rt az id\u0151\u2026 Mam\u00e1nak nem volt ereje elmondani nekem\u2026\nM\u00e1rta volt a Mama kedvence, \u00e9n Ap\u00e1m kedvence voltam. Amikor kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, egy\u00fctt dolgoztak a vars\u00f3i v\u00e9delem V\u00e1rosi F\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1n, a Hotel Europejskiben \u2013 Starzy\u0144ski eln\u00f6k utols\u00f3 f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n.\nM\u00e1rt\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a Pi\u0142sudski t\u00e9ren temett\u00e9k el, k\u00f6zel ahhoz a helyhez, ahol meghalt (sok \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1979-ben itt \u00e1ll\u00edtottak fel a p\u00e1pai olt\u00e1rt). Amikor a n\u00e9metek bevonultak Vars\u00f3ba, lef\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k a s\u00edrokat, \u00e9s azt mondt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, hogy ezt fogj\u00e1k tenni eg\u00e9sz Vars\u00f3val, eg\u00e9sz Lengyelorsz\u00e1ggal\"[7]. Ezt hallotta a Mama is, aki \u00e9pp ott \u00e1llt \u00e9s j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl.\nAzt\u00e1n a s\u00f6t\u00e9tben elmentem a h\u00fagom s\u00edrj\u00e1hoz. Ez m\u00e1r az exhum\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt. Az\u00f3ta nem f\u00e9lek a temet\u0151kt\u0151l. Munk\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 menet, s\u00f6t\u00e9tben, gyakran j\u00e1rtam arra\"[8].\nM\u00e1rta v\u00e1ratlan, hirtelen hal\u00e1la m\u00e9ly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe tasz\u00edtotta a Mam\u00e1nkat. \u00c1lland\u00f3an a l\u00e1nya s\u00edrj\u00e1n\u00e1l \u00fclt; meg akart halni, hogy \u00fajra egy\u00fctt lehessen gyermek\u00e9vel. A s\u0171r\u0171n hull\u00f3 repeszek \u00e9s goly\u00f3k egy karcol\u00e1st sem ejtettek rajta. A szeptemberi h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek befejezt\u00e9vel, miut\u00e1n El\u017cbieta \u00e9s \u00e9n visszat\u00e9rt\u00fcnk Vars\u00f3ba, \u00c9desany\u00e1nk lassan kezdett visszat\u00e9rni a norm\u00e1lis \u00e9letbe.\nM\u00e1rta hal\u00e1la \u00e9s hogy Ap\u00e1r\u00f3l semmi h\u00edr nem j\u00f6tt, m\u00e9lyen megr\u00e1zta \u00e1rv\u00e1n maradt csal\u00e1dunkat. De nem adhattuk meg magunkat a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9snek; cselekedn\u00fcnk kellett, hogy a megsz\u00e1ll\u00e1s neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt megteremts\u00fck a t\u00fal\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Mama munk\u00e1t v\u00e1llalt a K\u00f6zponti J\u00f3l\u00e9ti Tan\u00e1csn\u00e1l (Rada G\u0142\u00f3wna Opieku\u0144cza - RGO), a Czerniakowska utc\u00e1ban, a Przemys\u0142owa sark\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9lelmez\u00e9si ponton, ahol a legszeg\u00e9nyebbeket seg\u00edtett\u00e9k. El\u017cbieta f\u00f6ldalatti titkos iskol\u00e1kban tanult, \u00e9n pedig a Wronia utcai tekercsgy\u00e1rban dolgoztam, \u00edgy j\u00e1rultam hozz\u00e1 a szer\u00e9ny csal\u00e1di k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9shez. \n1940 \u00e1prilis\u00e1ban szeretett Ap\u00e1nkat az NKVD meggyilkolta Harkovban (ott gyilkolt\u00e1k meg a sztarobilszki foglyokat) t\u00f6bb ezer lengyel tiszttel egy\u00fctt, akiket a Szovjetuni\u00f3ban tartottak fogva k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hadifogolyt\u00e1borokban \u2013 tudtam meg n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n egy londoni kiadv\u00e1nyb\u00f3l. A sztarobilszki hadifogolyt\u00e1borb\u00f3l Ap\u00e1t\u00f3l, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, csak egy 1940. m\u00e1rcius 8-i keltez\u00e9s\u0171 k\u00e9peslapot kaptunk, amit egy katona k\u00e9zbes\u00edtett (aki k\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt szabadult a t\u00e1borb\u00f3l), Apus \u00f3r\u00e1j\u00e1t, egy harmonikaszer\u0171en \u00f6sszehajtogatott ez\u00fcst \u00f3ral\u00e1nccal; s v\u00e9g\u00fcl - egy med\u00e1lt, amelynek egyik oldal\u00e1n Szent Imre, a magyar ifj\u00fas\u00e1g v\u00e9d\u0151szentje, m\u00e1sik oldal\u00e1n Szent Istv\u00e1n koron\u00e1ja l\u00e1that\u00f3.\nAp\u00e1nk volt a Hitler \u00e1ltal kirobbantott h\u00e1bor\u00fa m\u00e1sodik \u00e1ldozata. A harmadik pedig El\u017cbieta volt, a h\u00fagom.\n1921. j\u00falius 8-\u00e1n sz\u00fcletett Przemy\u015blben. 1928. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba, majd a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek vars\u00f3i gimn\u00e1zium\u00e1ba j\u00e1rt. Amikor 1935-ben nem vett\u00e9k fel \u0151t a k\u00f6vetkez\u0151 oszt\u00e1lyba, saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re \u00e1tjelentkezett a vars\u00f3i Wanda Jakubowska mag\u00e1ngimn\u00e1ziumba.\nA megsz\u00e1ll\u00e1s alatt ebben az iskol\u00e1ban folytatta tanulm\u00e1nyait, k\u00e9t \u00e9vig titkos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rt, \u00e9s 1941-ben le\u00e9retts\u00e9gizett. Ugyanebben az \u00e9vben kezdte meg orvosi tanulm\u00e1nyait Dr. J. Zaorski Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Mag\u00e1n Szakiskol\u00e1j\u00e1ban (titkos Orvosi Kar). 1935-ben El\u017cbieta csatlakozott a cserk\u00e9szmozgalomhoz, amely a N\u00e1z\u00e1reti Szentcsal\u00e1d N\u0151v\u00e9reinek iskol\u00e1j\u00e1ban nem volt el\u00e9rhet\u0151. A vars\u00f3i cserk\u00e9szszervezet XI. csapat\u00e1hoz ker\u00fclt, ahol lelkesen gazdag\u00edtotta cserk\u00e9szismereteit \u00e9s r\u00e9szt vett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ny\u00e1ri t\u00e1borokban.\n\"A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se El\u017cbiet\u00e1t egy szil\u00e9ziai cserk\u00e9szt\u00e1borban tal\u00e1lta. Hossz\u00fa id\u0151 eltelt\u00e9vel \u00e9s csak nagy neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n jutott vissza Vars\u00f3ba. 1941-ben \u00c9desany\u00e1nk beleegyez\u00e9s\u00e9vel csatlakozott a f\u00f6ldalatti mozgalomhoz. Marian Drabik alezredes, fed\u0151nev\u00e9n: \"Hark\u00e1ny\", a ZWZ-AK (a Fegyveres Harcok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek F\u0151parancsnoks\u00e1ga \u2013 Honi Hadsereg) Inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s H\u00edrszerz\u00e9si Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je mellett volt \u00f6sszek\u00f6t\u0151.\n1943. janu\u00e1r 9-\u00e9n El\u017cbiet\u00e1t, fed\u0151nev\u00e9n: \"Gra\u017cyn\u00e1\u201d-t, otthon\u00e1n k\u00edv\u00fcl, egy konspir\u00e1ci\u00f3s helysz\u00ednen letart\u00f3ztatt\u00e1k. A h\u00e1zkutat\u00e1s sor\u00e1n terhel\u0151 anyagokat tal\u00e1ltak n\u00e1la. A n\u00e9metek politikai b\u0171n\u00f6z\u0151nek tekintett\u00e9k. A Gestapo civil ruh\u00e1s emberei k\u00f6rbevezett\u00e9k a vars\u00f3i k\u00e1v\u00e9z\u00f3kban, hogy leleplezz\u00e9k \u00e9s letart\u00f3ztass\u00e1k az \u00e1ltala ismert konspir\u00e1torokat. El\u017cbieta a tekintet\u00e9vel figyelmeztette azokat, akikkel tal\u00e1lkozott. Senki sem bukott le\u2026\"[9] \u00dcgyes viselked\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt figyelmeztetnie a vesz\u00e9lyben l\u00e9v\u0151ket, hogy ne k\u00f6zeledjenek hozz\u00e1.\nA Szucha sug\u00e1r\u00faton t\u00f6rt\u00e9nt kihallgat\u00e1sok \u00e9s k\u00ednz\u00e1sok sor\u00e1n nem \u00e1rult el senkit.\n1945-ben \"Saba\" fed\u0151nev\u0171, konspir\u00e1tor- \u00e9s fogolyt\u00e1rsa, Jadwiga Cybulska elmondta nekem: \"a Szucha sug\u00e1r\u00faton \u00f6sszevert El\u017cbiet\u00e1t az \u00e9n z\u00e1rk\u00e1m melletti helyis\u00e9gbe dobt\u00e1k be, amir\u0151l akkor m\u00e9g nem tudtam.\nJanu\u00e1r 13-\u00e1n reggel nagy mozgol\u00f3d\u00e1s \u00e9s zaj keletkezett a folyos\u00f3n, a Gestapo emberei l\u00e1that\u00f3an feld\u00faltan rohang\u00e1ltak, k\u00e1romkodva, hogy valami rosszul s\u00fclt el\u2026 Kivonszolt\u00e1k El\u017cbieta holttest\u00e9t, z\u00f6rejt keltve egy pap\u00edrral, amibe a test\u00e9k akart\u00e1k becsomagolni. A Gestapo emberei arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a n\u0151 megm\u00e9rgezte mag\u00e1t. Ez a h\u00edr sz\u00e1munkra, akiket El\u017cbiet\u00e1val egy\u00fctt gyan\u00fas\u00edtottak \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6ztek, maga volt a megv\u00e1lt\u00e1s, mert ezut\u00e1n mindent r\u00e1 h\u00e1r\u00edthattunk. Ez mentett meg benn\u00fcnket a tov\u00e1bbi kihallgat\u00e1sok sor\u00e1n, \u00e9s seg\u00edtett t\u00fal\u00e9lni Auschwitzot\"[10].\n\u2026\"El\u017cbieta mindig hordott mag\u00e1val m\u00e9rget (k\u00e9t cianidos feh\u00e9r kis goly\u00f3csk\u00e1t). Mivel \u00e9n is a Honi Hadsereghez tartoztam, \u00e9s \u00e9n is mindig magamn\u00e1l hordtam eff\u00e9le pasztill\u00e1kat, s egyszer megk\u00e9rdeztem t\u0151le, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n bevenn\u00e9-e \u0151ket. M\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal, \u00e9s komoly hangon v\u00e1laszolt: \u00abTerm\u00e9szetesen, m\u00e1sok megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben\u00bb\". [11]\nAz I Armii Wojska Polskiego sug\u00e1r\u00faton (a Szucha sug\u00e1r\u00faton l\u00e9v\u0151 egykori Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1s hely\u00e9n) tal\u00e1lhat\u00f3 Harc \u00e9s M\u00e1rt\u00edroms\u00e1g M\u00fazeum\u00e1ban elhelyezett eml\u00e9kt\u00e1bla El\u017cbieta nev\u00e9t \u0151rzi. Posztumusz Kardokkal D\u00edsz\u00edtett Ez\u00fcst \u00c9rdemkereszttel \u00e9s Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt.\nHalina Zakrzewska, El\u017cbieta \u00e9s az \u00e9n f\u0151n\u00f6k\u00f6m a f\u00f6ldalatti mozgalom idej\u00e9n, egyszer azt mondta nekem: \"A Virtuti Militari kit\u00fcntet\u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben megillette \u0151t, mert \u0151 hozta a legnagyobb \u00e1ldozatot \u2013 \u00e9let\u00e9t adta m\u00e1sok megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt\". Gyermek- \u00e9s serd\u00fcl\u0151kor\u00e1ban El\u017cbieta nagyon beteges, gyenge, f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 volt, ugyanakkor nagyon ambici\u00f3zus, szorgalmas, kitart\u00f3, energikus \u00e9s fegyelmezett. \u00c9lete utols\u00f3 szabadon t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9v\u00e9ben nagyon szomor\u00fa \u00e9s m\u00e9g hallgatagabb lett.\nNemcsak szeretett \u00c9desapj\u00e1t \u00e9s n\u0151v\u00e9r\u00e9t, M\u00e1rt\u00e1t vesz\u00edtette el, hanem v\u0151leg\u00e9ny\u00e9t, Zbyszek Turskit, alias \"W\u0142odek\"-et is, aki keleten t\u0171nt el, mik\u00f6zben a lengyel h\u00edrszerz\u00e9sn\u00e9l szolg\u00e1lt a n\u00e9met hadsereg hadm\u0171veleti ter\u00fcletein.\n\"\u00d6ccse, Jacek, egy k\u00f6tegben meg\u0151rizte El\u017cbieta Zbyszeknek \u00edrt leveleit. Azt mondja: \u00ab\u00c9desany\u00e1nk meg\u00e9rezte a b\u00e1ty\u00e1m hal\u00e1l\u00e1t. 1942 \u00f3ta nem adott \u00e9letjelet mag\u00e1r\u00f3l, s ekkor Korompay El\u017cbieta elhat\u00e1rozta, hogy a nyom\u00e1ba ered, hogy megtudja, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele. Nem maradt ideje r\u00e1. 1943 janu\u00e1rj\u00e1ban a Gestapo elhurcolta\u00bb\"[12].\nA mindennapi, neh\u00e9z \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egy megsz\u00e1llt orsz\u00e1gban, a bizonytalan j\u00f6v\u0151 \u00e9s mindenekel\u0151tt a f\u00f6ldalatti mozgalomban v\u00e9gzett felel\u0151ss\u00e9gteljes, vesz\u00e9lyes munka, amely b\u00e1rmelyik pillanatban szabads\u00e1gveszt\u00e9ssel fenyegetett \u00e9s \u00e9letvesz\u00e9llyel j\u00e1rt nem csup\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra, de szerettei sz\u00e1m\u00e1ra is \u2013 nem kedvezett a vid\u00e1ms\u00e1gnak. Az \u00e9let neh\u00e9z volt, az ember nem adhatta fel, k\u00fczdeni kellett, \u00e9s El\u017cbieta a legvesz\u00e9lyesebb id\u0151szakban v\u00e1llalta ezt a harcot, amelyben hal\u00e1la ellen\u00e9re is gy\u0151zelmet aratott.\nA sz\u00f6rny\u0171 k\u00ednz\u00e1sok ellen\u00e9re sem \u00e1rult el senkit, \u00e9s saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t fel\u00e1ldozva sokakat megmentett, akik t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a Pawiakot[13] \u00e9s Auschwitzot, majd N\u00e9metorsz\u00e1g buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kiszabadultak. Saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t is az\u00e9rt vette el, hogy megmentse Mam\u00e1nkat, akit megk\u00ednzott l\u00e1nya l\u00e1tv\u00e1nya olyannyira megr\u00e1zott, hogy az \u0151 \u00e9let\u00e9t is vesz\u00e9lybe sodorhatta.\n\u00c9desany\u00e1nk 1942-ben csatlakozott ugyanehhez a szervezethez, mint \u00f6sszek\u00f6t\u0151. A T. Ho\u0142\u00f3wki utca 3. sz\u00e1m alatti lak\u00e1sunk a f\u00f6ldalatti mozgalom egyik kapcsolattart\u00f3 \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u0151 pontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, Mamik\u00e1nk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a terepre indul\u00f3k f\u00f6lszerel\u00e9s\u00e9t szervezte. A Mama enged\u00e9ly\u00e9vel \u00e9n is a Honi Hadsereg F\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszek\u00f6t\u0151 oszt\u00e1ly\u00e1n (WWII.72 fed\u0151n\u00e9v alatt) dolgoztam.\n\"H\u00e1rom nappal El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n, 1943. janu\u00e1r 11-12-\u00e9n \u00e9jjel a n\u00e9metek a lak\u00e1sunkban letart\u00f3ztatt\u00e1k a Mam\u00e1t, \u00e9s a Szucha sug\u00e1r\u00fati Gestapo-hadisz\u00e1ll\u00e1sra vitt\u00e9k, ahol megvert\u00e9k \u00e9s megk\u00ednozt\u00e1k\"[14].\nAnya kifejezett utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, aki El\u017cbieta letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n meg akart \u00f3vni engem, aznap este nem tart\u00f3zkodtam otthon. A Mama \u00fagy gondolta, hogy mivel j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl, elboldogul valahogy.\n\"A lak\u00e1st alaposan \u00e1tkutatt\u00e1k, kirabolt\u00e1k \u00e9s lepecs\u00e9telt\u00e9k.\nA Szucha sug\u00e1r\u00faton El\u017cbiet\u00e1t a Mama jelenl\u00e9t\u00e9ben meger\u0151szakolt\u00e1k. Ezt \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r is megtett\u00e9k. V\u00e9g\u00fcl egy olyan szob\u00e1ba vitt\u00e9k kihallgatni, ahol a meggyilkolt l\u00e1nya holtteste fek\u00fcdt. A Mama szinte megt\u00e9bolyodott, de a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s ver\u00e9sek ellen\u00e9re sem t\u00f6rt meg, \u00e9s a Gestapo emberei semmit sem tudtak kiszedni bel\u0151le\"[15].\n\"Mieczyslawa Korompayt azzal v\u00e1dolt\u00e1k, hogy a Honi Hadsereg tagja volt, \u00e9s mint a magyar k\u00f6vets\u00e9g egykori alkalmazottj\u00e1nak feles\u00e9ge, nem volt szolid\u00e1ris Hitler politik\u00e1j\u00e1val. 1939 \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g form\u00e1lisan a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g sz\u00f6vets\u00e9gese volt, \u00e9s a magyarok k\u00fcl\u00f6nleges kiv\u00e1lts\u00e1gokat \u00e9lvezhettek. \u00c9desany\u00e1mat \"kett\u0151s \u00e1rul\u00e1ssal\" v\u00e1dolt\u00e1k, \u00e9s \u0151rj\u00f6ngve k\u00ednozt\u00e1k. S\u00falyos pszich\u00e9s sokk ut\u00e1n hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt a Pawiak k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban\"[16].\nNem volt tudom\u00e1som r\u00f3la, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a Mam\u00e1val \u00e9s a h\u00fagommal. Csak \u00e1lmomban l\u00e1ttam, hogy a Mama mellettem \u00e1ll, \u00e9s mintha k\u00e9t gy\u00e1szruh\u00e1t viselne: k\u00e9t kalapot, k\u00e9t fekete f\u00e1tylat. Akkor m\u00e9g nem tudtam El\u017cbieta hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l...[17]\n1943. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kaptam egy titkos \u00fczenetet a Mam\u00e1t\u00f3l, amelyben azt \u00edrta, hogy m\u00e1r megb\u00e9k\u00e9lt Isten akarat\u00e1val, \u00e9s k\u00e9sz b\u00e9k\u00e9ben elfogadni, b\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k vele.\n\"A Mam\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r visszah\u00edvt\u00e1k a transzportokr\u00f3l, de v\u00e9g\u00fcl 1943. okt\u00f3ber 5-\u00e9n Auschwitzba deport\u00e1lt\u00e1k, ahol egyszer El\u017cbiet\u00e1val \u00e1lmodott[18]\". Zofia Kossak-Szczucka besz\u00e1mol\u00f3ja szerint: \u201eodaj\u00f6tt hozz\u00e1 \u00e9s azt mondta: \u00abNe s\u00edrj, Mama, hat h\u00e9t m\u00falva v\u00e9get \u00e9r a szenved\u00e9sed\u2026\u00bb\". Az \u00e1lom rendk\u00edv\u00fcl \u00e9l\u00e9nk, val\u00f3s\u00e1gos volt, \u00e9s Korompayn\u00e9 fel\u00e9bredve m\u00e9g mindig hallotta gyermeke szavainak visszhangj\u00e1t. K\u00e9ts\u00e9ge sem volt afel\u0151l, \u00e9s ebben a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9ben t\u00e1rsai is osztoztak, hogy az \u00e1lomnak pr\u00f3f\u00e9tai jelent\u00e9se van. Hat h\u00e9t m\u00falva teh\u00e1t szabadl\u00e1bon lesz, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamennyi t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt, mert ahogy magyar\u00e1zta, \u00abha egyed\u00fcl szabaduln\u00e9k, tov\u00e1bbra is szenvedn\u00e9k a ti sorsotok miatt, El\u017cbietka pedig vil\u00e1gosan megmondta, hogy a szenved\u00e9seim v\u00e9get \u00e9rnek...\u00bb. Ez nagyon logikusan hangzott, \u00e9s \u00f6r\u00fclt neki az eg\u00e9sz blokk. Egy szempillant\u00e1s alatt kisz\u00e1m\u00edtott\u00e1k, hogy az elhunyt l\u00e1ny \u00e1ltal megadott d\u00e1tum janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9re esik. K\u00e1r ugyan, hogy ilyen sok\u00e1ig kell v\u00e1rni, \u00e9s csak \u00fcnnepek ut\u00e1n ker\u00fcl r\u00e1 sor, de \u00fcsse k\u0151\".[19]\n\"A Mama 1944. janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n t\u00edfuszban megbetegedett. Az \u00e1lom val\u00f3ban pr\u00f3f\u00e9tai volt \u2013 Mieczys\u0142awa Korompay hat h\u00e9ttel ut\u00e1na halt meg: 1944. janu\u00e1r 29-\u00e9n\"[20] .\nMama az auschwitzi t\u00e1borban, ahogy Zofia Kossak-Szczucka A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l c\u00edm\u0171k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrja, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a t\u00fcrelem, a szel\u00edds\u00e9g \u00e9s a nyugalom megtestes\u00edt\u0151je volt. A Gestapo El\u017cbieta \u00e9s \u00c9desany\u00e1nk kihallgat\u00e1sa sor\u00e1n alkalmazott besti\u00e1lis k\u00ednz\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 anyagokat tov\u00e1bb\u00edtott\u00e1k N\u00fcrnbergbe, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szucha sug\u00e1r\u00fati kegyetlen Gestapo-tiszt, Frantz Hann ellen is per folyt. \nEl\u017cbieta hal\u00e1la ut\u00e1n a Gestapo \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ki akarta nekem adni a holttest\u00e9t. \"Az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k buzg\u00f3n \u00e9rdekl\u0151dtek ut\u00e1nam a Ho\u0142\u00f3wki utcai h\u00e1z gondnok\u00e1n\u00e1l, Koz\u0142owski \u00farn\u00e1l. \"Meglep\u0151dtek\", hogy a csal\u00e1d utols\u00f3 tagjak\u00e9nt nem agg\u00f3dtam a h\u00fagom sorsa miatt. K\u00e9t \u00fcgyn\u00f6k eg\u00e9sz a megsz\u00e1ll\u00e1s v\u00e9g\u00e9ig folyamatosan kutakodott ut\u00e1nam. A Mam\u00e1b\u00f3l is megpr\u00f3b\u00e1ltak kiszedni valamit\u2026 M\u00e9g nem voltak hamis irataim, egyik ismer\u0151s k\u00fcld\u00f6tt a m\u00e1sikhoz, hogy mindig m\u00e1shol \u00e9jszak\u00e1zhassak\u2026\nUzarska asszony a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban, a h\u00e1zunkkal szemben lakott. Gyakran megl\u00e1togattuk a Mam\u00e1val. Uzarska asszony \u00f6zvegy volt, egy l\u00e1nya volt. Amikor a h\u00e1zunk gondnoka azt mondta: \"Ne mutatkozzon, mert a n\u00e9metek \u00e9rdekl\u0151dnek \u00f6n ir\u00e1nt\" \u2013 Uzarska asszonyhoz mentem.\n- Neh\u00e9z minden, hideg van\" - mondom, mert nem volt meleg ruh\u00e1m. \u00c9ppen ott volt a szomsz\u00e9d is (sajnos a nev\u00e9re nem eml\u00e9kszem).\n- Ez megoldhat\u00f3 \u2013 mondja.\n- De ott a pecs\u00e9t az ajt\u00f3n!\n- A pecs\u00e9tet le lehet t\u00f6rni. Adja ide a kulcsokat...\nKis id\u0151 ut\u00e1n j\u00f6v\u00f6k haza Uzarsk\u00e1hoz, \u00e9s egy eg\u00e9sz b\u0151r\u00f6ndnyi meleg holmi v\u00e1r r\u00e1m. A szomsz\u00e9d felaj\u00e1nlotta, hogy \u00fajra \u00e1tmegy hozz\u00e1nk. K\u00f6zben \u00e9szrevettem, hogy a gyermekein a mi ruh\u00e1ink vannak, ez\u00e9rt \u00edgy sz\u00f3ltam:\n- Akkor mag\u00e1nak is hozzon \u00e1t valamit, de ne vesz\u00e9lyeztesse az \u00e9let\u00e9t.\nLegk\u00f6zelebb Uzarska asszony \u00edgy sir\u00e1nkozott, amikor oda\u00e9rtem:\n- \u00d3, Istenem! Elvitt\u00e9k \u2013 \u00e9s r\u00e9szletesen elmondta, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A szomsz\u00e9d nem egyszer, hanem t\u00f6bbsz\u00f6r is j\u00e1rt a lak\u00e1sunkban. Egy alkalommal nem vette \u00e9szre, hogy a pecs\u00e9t le volt t\u00f6rve, \u00e9s bement a lak\u00e1sba. H\u00e1rom SS katona v\u00e1rta bent. Igen csak meg\u00f6r\u00fcltek a szomsz\u00e9d l\u00e1tt\u00e1n.\n- Megvagy, mad\u00e1rka, sz\u00f3val te vagy, aki kapcsolatban \u00e1llsz ezzel az Ilon\u00e1val. Ha nem k\u00f6p\u00f6d be, az eg\u00e9sz csal\u00e1dodat elint\u00e9zz\u00fck.\n\u00c9s azonnal el is vitt\u00e9k\u2026\nMindenki s\u00edrva k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy mentsem meg \u0151ket. V\u00e9g\u00fcl elengedt\u00e9k csalinak, mert meg\u00edg\u00e9rte nekik, hogy megtal\u00e1l. N\u00e9h\u00e1ny naponta kellett jelentkeznie. J\u00e1rta az utc\u00e1kat, \u00e9s \u00fagy tett, mintha engem keresne, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. \u00cdgy ment ez eg\u00e9sz t\u00e9len \u2013 otthon m\u00e1r belebetegedtek az agg\u00f3d\u00e1sba, a szomsz\u00e9d meg\u0151sz\u00fclt... V\u00e9g\u00fcl Uzarska asszony \u00edgy sz\u00f3lt:\n- Kisasszony, adja fel mag\u00e1t, vagy sz\u00e9tl\u00f6vik \u0151ket.\nAzt feleltem:\n- Am\u00edg a Mama a Pawiakban van, nem adhatom fel magam.\nMama sz\u00f6rnyen k\u00e9ts\u00e9gbeesett leveleket \u00edrt Pawiakb\u00f3l, \u00e1lland\u00f3an vagy mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1ban, vagy k\u00f3rh\u00e1zban volt. \u00c9n pedig azt gondoltam: \"Uram J\u00e9zus, egyed\u00fcl Te tudod megmenteni a Mam\u00e1t\".\nM\u00e1r \u0151sz lehetett \u2013 a Mam\u00e1t elvitt\u00e9k Auschwitzba. A szomsz\u00e9d, Uzarska asszonyon kereszt\u00fcl folyamatosan zaklatott. Akkor \u00edgy sz\u00f3ltam:\n- Rendben.\nUzarska asszony seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megbesz\u00e9lt\u00fcnk egy tal\u00e1lkoz\u00f3t Ok\u0119cie ker\u00fcletben, a burgonyaf\u00f6ldeken. M\u00e1r volt hamis nevem \u2013 Halina Wici\u0144ska \u2013 \u00e9s k\u00e9t ci\u00e1ntablett\u00e1t is hordtam magamn\u00e1l. A bar\u00e1zd\u00e1kban fek\u00fcdt\u00fcnk. A szomsz\u00e9d \u00edgy sz\u00f3lt:\n- Az lesz a legjobb, ha megad egy c\u00edmet.\nMegegyezt\u00fcnk, hogy a \u015awi\u0119tokrzyska utcai sz\u00e1llod\u00e1ban fogok lakni: h\u00e1rom \u00e9jszak\u00e1ra bejelentkezem, \u00e9s \u0151 az els\u0151 \u00e9jszaka ut\u00e1n \u00e9rtes\u00edti a Gestap\u00f3t, de \u00fagy, hogy m\u00e9g a kij\u00e1r\u00e1si tilalom el\u0151tt siker\u00fclj\u00f6n elmenek\u00fcln\u00f6m. Nagyon kock\u00e1zatos volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert \u00e1lland\u00f3 kapcsolatban \u00e1lltam a Honi Hadsereg egys\u00e9g\u00e9vel.\nMagamhoz vettem a val\u00f3di nevemre sz\u00f3l\u00f3 igazolv\u00e1nyomat, \u00e9s elmentem a sz\u00e1llod\u00e1ba. Ez volt \u00e9letem legrosszabb \u00e9jszak\u00e1ja. Minden z\u00f6rej hallat\u00e1n \u2013 \u00e9s a sz\u00e1lloda nem volt a legel\u0151kel\u0151bb \u2013 azt hittem, hogy a Gestapo az. A kij\u00e1r\u00e1si tilalom v\u00e9ge el\u0151tt kicsivel, hat \u00f3ra el\u0151tt fel\u00f6lt\u00f6ztem \u00e9s elindultam. Alig \u00e9rtem ki az utc\u00e1ra, azonnal szir\u00e9n\u00e1kat hallottam a Marsza\u0142kowska utca fel\u0151l\u2026 Berontottak, bez\u00e1rt\u00e1k a kapukat, kik\u00e9rdezt\u00e9k a recepci\u00f3st, alapos motoz\u00e1st v\u00e9geztek... Uzarska asszonyt\u00f3l tudtam meg, hogy a szomsz\u00e9dot b\u00e9k\u00e9n hagyt\u00e1k\"[21].\n\"Auschwitzb\u00f3l egy \u00fcdv\u00f6zl\u0151lap maradt a Mama ut\u00e1n. S\u00e9r\u00fclt pap\u00edr, ceruz\u00e1val \u00edrt, elmos\u00f3dott mondatok. Nehezen kivehet\u0151 szavak, n\u00e9met\u00fcl, mert ott csak n\u00e9met\u00fcl lehetett \u00edrni. A felad\u00f3nak a c\u00edm mellett a sz\u00fclet\u00e9si d\u00e1tum\u00e1t \u00e9s a t\u00e1borban kapott azonos\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1t is meg kellett adnia.\nAz 1943. okt\u00f3ber 17-\u00e9n kelt, a Podchor\u0105\u017cych utc\u00e1ban lak\u00f3 Stanis\u0142awa Uzarsk\u00e1nak c\u00edmzett lap a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal kezd\u0151dik: \"Liebe Frau Stanis\u0142awa...\" Mieczys\u0142awa Korompay 1944 janu\u00e1rj\u00e1ban halt meg. A katy\u0144i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sra 1943 \u00e1prilis\u00e1ban der\u00fclt f\u00e9ny. De a f\u00e9rje hal\u00e1la m\u00e1r nem jutott a Mama tudom\u00e1s\u00e1ra...\"[22]\nBefejez\u00e9s\u00fcl megeml\u00edtek m\u00e9g egy esem\u00e9nyt, amely m\u00e9lyen bev\u00e9s\u0151d\u00f6tt az eml\u00e9kezetembe. Ap\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s \u00e9rdekes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban volt egy magyar nyelv\u0171 Szent\u00edr\u00e1s: az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g, sz\u00e1mos sz\u00ednes metszettel. Ap\u00e1m mutogatta \u00e9s magyar\u00e1zta nek\u00fcnk, kisl\u00e1nyoknak. Egyszer k\u00e9t olyan metszetre bukkantunk, ami r\u00e9m\u00fclettel t\u00f6lt\u00f6tt el benn\u00fcnket. Az els\u0151 metszeten egy fiatal l\u00e1nyt l\u00e1ttunk, aki \u00e9jszaka, a holdf\u00e9nyben felemel egy leplet, amely alatt k\u00e9t alak fekszik. A m\u00e1sodik rajz egy nagy v\u00f6lgyet \u00e1br\u00e1zolt, amelyet emberi csontok bor\u00edtottak. Lehet, hogy ez a k\u00e9t metszet p\u00e1rhuzamot mutatott a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9lm\u00e9nyeimmel? Az els\u0151 M\u00e1rta \u00e9s El\u017cbieta holttest\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja, a m\u00e1sodik \u00c9desap\u00e1m sztarobilszki \u00e9s \u00c9desany\u00e1m auschwitzi t\u00e1bor\u00e1t\u2026\nNekem \u00fagy t\u0171nik, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmai messze fel\u00fclm\u00falt\u00e1k az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1k l\u00e1tom\u00e1sait.\n\u00d6ttag\u00fa csal\u00e1dunkb\u00f3l egyed\u00fcl \u00e9n \u00e9ltem t\u00fal a h\u00e1bor\u00fat. Az esem\u00e9nyek furcsa, de nem v\u00e9letlen sorozata, hogy 40 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb r\u00e9szt vettem a Fatimai Sz\u0171zanya Kegyhely \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen. Nagyon boldog vagyok, hogy az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben val\u00f3 seg\u00edts\u00e9gem hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy teljes\u00fclj\u00f6n Ap\u00e1m akarata, aki m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt arra k\u00e9rt minket, le\u00e1nyait, hogy \u00e9p\u00edts\u00fcnk egy kegyhelyet a Sz\u0171zany\u00e1nak, \u00e1ldozati aj\u00e1nd\u00e9kul a nagy kegyelmek\u00e9rt, amelyeket az \u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra tapasztalt.\n1938-ban t\u00f6rt\u00e9nt. Ap\u00e1mnak \u2013 aki a vars\u00f3i magyar nagyk\u00f6vets\u00e9g sajt\u00f3- \u00e9s kultur\u00e1lis oszt\u00e1ly\u00e1nak referensek\u00e9nt dolgozott \u2013 besz\u00e9det kellett mondania \u00e9s egy \u00fcnnepi esem\u00e9nyt kellett levezetnie a N\u00e9pek Tavasza \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi forradalom \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Sok vend\u00e9get megh\u00edvtak. Az esem\u00e9ny napj\u00e1n Ap\u00e1m hirtelen lebetegedett. M\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt lemondani a rendezv\u00e9nyt. Akkor ijedten azt mondta:\n- Ha ma ott tudok lenni, akkor h\u00e1l\u00e1b\u00f3l egy kis szent\u00e9lyt fogok \u00e9p\u00edteni a Sz\u0171zany\u00e1nak.\nAz esem\u00e9nyt felett\u00e9bb j\u00f3l siker\u00fclt, s hazat\u00e9rve Ap\u00e1nk \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1nk:\n- Eml\u00e9kszel, mit \u00edg\u00e9rtem a Sz\u0171zany\u00e1nak? Ha nem tudn\u00e1m teljes\u00edteni, akkor nektek, gyermekeimnek adom \u00e1t e feladatot.\nMegjegyeztem Ap\u00e1m szavait. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s a csal\u00e1dunk sorsa tragikus fordulatot vett: Apus Sztarobilszkben, a Mama Auschwitzban, a n\u0151v\u00e9rem, M\u00e1rta Vars\u00f3 ostroma alatt, a legkisebb El\u017cbieta pedig a Gestapo Szucha sug\u00e1r\u00fati hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n halt meg. \u00c9n voltam az egyetlen, aki \u00e9letben maradt, hogy a teljes\u00edtsem a k\u00f6telezetts\u00e9get. \n1994-ben, t\u00edz \u00e9v \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ut\u00e1n, a szczecini S\u0142oneczne lak\u00f3telepen, az egykor protest\u00e1ns, visszaszerzett ter\u00fcleteken k\u00e1polna \u00e9p\u00fclt a Fatimai Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re, a Szentatya, II. J\u00e1nos P\u00e1l k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en.\n Egy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, valamint a harkovi m\u00e1rt\u00edrok hamvait is elhelyeztek ott, mert 1989. \u00e1prilis 28-\u00e1n ennek a kegyhelynek adom\u00e1nyoztam egy darabka katy\u0144i f\u00f6ldet, amit Zdzis\u0142aw Kr\u00f3l kancell\u00e1r aty\u00e1t\u00f3l kaptam. \u00c9desap\u00e1m 1938-as fogadalm\u00e1nak teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t Isten kegyelm\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhetem.\n[1] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 70-75. \n[2] Ibidem, Az elveszett..., 100-101. o.\n[3] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68. o.\n[4] Ibidem, Az elveszett..., 97. o.\n[5] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 68-69. o.\n[6] V\u00f6. Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69. o.\n[7] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 69-70. o.\n[8] Ibidem, Az elveszett..., 98. o.\n[9] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 77. o.\n[10] Ibidem, Az elveszett..., 103. o.\n[11] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 79. o.\n[12] Ibidem, Az elveszett..., 102. o.\n[13] Pawiak \u2013 1939-1944 k\u00f6z\u00f6tt a legnagyobb n\u00e9met politikai b\u00f6rt\u00f6n a megsz\u00e1llt Lengyelorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. (a ford.)\n[14] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 266. o.\n[15] Ibidem, Az elveszett..., 106. o.\n[16] Ibidem, Baczy\u0144ski-h\u00e1z, 85. \u00e9s 87. o.\n[17] V\u00f6. Ibidem, 85. o.\n[18] Ibidem, 87. o.\n[19] Z. Kossak-Szczucka, A m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l, 211-212. o.\n[20] W. Budzynski, Az elveszett..., 106. o.\n[21] Ibidem, 103-105. o.\n[22] Ibidem, 107. o.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#breadcrumb"},"inLanguage":"pl-PL","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/"]}],"@context":"https:\/\/schema.org","startDate":"2023-04-20","endDate":"2023-04-20","eventStatus":"EventScheduled","eventAttendanceMode":"OfflineEventAttendanceMode","location":{"@type":"place","name":"Lengyel Int\u00e9zet, 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.","address":"Lengyel Int\u00e9zet, 1065 Budapest, Nagymez\u0151 u. 15.","geo":{"@type":"GeoCoordinates","latitude":"0","longitude":"0"}}},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"pl-PL","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#primaryimage","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png","contentUrl":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-content\/uploads\/sites\/21\/2023\/04\/lengyel_katyn_event_cover.png","width":2400,"height":1256},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2023\/04\/05\/a-korompay-csalad-korompay-emanuel-aladar-szazados-es-csaladjanak-tragikus-sorsa-ilona-lanya-szemevel\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A KOROMPAY CSAL\u00c1D – ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#website","url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/","name":"Instytut Polski w Budapeszcie","description":"Instytuty Polskie","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"pl-PL"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/fd121a6bc6dcf2d0463b3c2c4d5e3c06","name":"Joanna","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"pl-PL","@id":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/26941f822c57f14e1a2f2a756e19e518?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/26941f822c57f14e1a2f2a756e19e518?s=96&d=mm&r=g","caption":"Joanna"},"url":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/author\/urbanskaj\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16718","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/users\/66"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=16718"}],"version-history":[{"count":49,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16718\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17923,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16718\/revisions\/17923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/media\/16909"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=16718"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=16718"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=16718"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}