{"id":18888,"date":"2024-06-20T10:23:14","date_gmt":"2024-06-20T08:23:14","guid":{"rendered":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/?p=18888"},"modified":"2024-09-02T12:34:30","modified_gmt":"2024-09-02T10:34:30","slug":"ter-kepzetek-lelki-es-fizikai-terformalasok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/instytutpolski.pl\/budapest\/2024\/06\/20\/ter-kepzetek-lelki-es-fizikai-terformalasok\/","title":{"rendered":"T\u00e9r-K\u00e9pzetek \/ Lelki \u00e9s Fizikai T\u00e9rform\u00e1l\u00e1sok augusztus 23-ig a Plat\u00e1nban"},"content":{"rendered":"\n
Id\u0151pont: 2024. j\u00falius 2. 18:00<\/div>\n
Helysz\u00edn: Plat\u00e1n Gal\u00e9ria, Andr\u00e1ssy \u00fat 32. 1061<\/div>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtekinthet\u0151: 2024. augusztus\u00a023-ig<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Sok szeretettel meghivjuk a „T\u00e9r-K\u00e9pzetek \/ Lelki \u00e9s Fizikai T\u00e9rform\u00e1l\u00e1sok<\/strong>” c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3ra j\u00falius 2-\u00e1n (kedden) 18.00 \u00f3r\u00e1ra a Plat\u00e1n Gal\u00e9ri\u00e1ba.<\/div>\n
K\u00f6sz\u00f6nt\u0151t mond Dominika Teske<\/strong>, a budapesti Lengyel Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja \u00e9s Straub Elek<\/strong>, a Youngart gal\u00e9ria tulajdonosa.<\/div>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megnyitja Kocsis Katica<\/strong> eszt\u00e9ta<\/div>\n
Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek: Antal Malvina, Esse B\u00e1nki \u00c1kos, G\u00f6r\u00f6g D\u00f3ra, Many\u00e1k Mariola, Tomasz Piars \u00e9s Varga Zsolt<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
T\u00e9r-K\u00e9pzetek \/ Lelki \u00e9s Fizikai T\u00e9rform\u00e1l\u00e1sok<\/div>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a budapesti Lengyel Int\u00e9zet \u00e9s Youngart gal\u00e9ria k\u00f6z\u00f6s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben j\u00f6tt\u00a0l\u00e9tre.\u00a0A t\u00e1rlaton bemutatott alkot\u00e1sok mind a T\u00c9R \u00e9s annak aspektusaival foglalkoznak. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szeknek egy\u00e9nileg\u00a0m\u00e1s-m\u00e1s hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa\u00a0van a t\u00e9r kutat\u00e1saihoz \u00e9s munk\u00e1ikban felfedezhet\u0151k a t\u00e9r t\u00f6bbdimenzi\u00f3s\u00a0s\u00edkjai, valamint a fizikain t\u00fal a vele jelentkez\u0151 lelki kapcsol\u00f3d\u00e1sok is. A m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sai egyf\u00e9le t\u00e9r-k\u00e9pzetek vagyis tulajdonk\u00e9ppen t\u00e9r k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek.\u00a0Minden egyes munka mes\u00e9l majd arr\u00f3l, hogy a m\u0171v\u00e9szek hogyan is viszonyulnak a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6rnyezethez \u00e9s annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00edkjaihoz. A festm\u00e9nyek \u00e9s szobrok absztrakt, nonfigurat\u00edv m\u00f3don teremtenek a t\u00e1rlaton egyfajta t\u00e9r\u00e9rzetet, de valahol m\u00e9gis figurat\u00edv, azaz emberi szem \u00e1ltal j\u00f3l\u00a0„l\u00e1that\u00f3” szf\u00e9r\u00e1t hoznak l\u00e9tre.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s augusztus\u00a023-ig megtekinthet\u0151 h\u00e9tk\u00f6znap 10.00 \u00e9s 18.00 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

K\u00e9pes besz\u00e1mol\u00f3, fot\u00f3: Dusa G\u00e1bor<\/em><\/strong><\/p>\n

https:\/\/www.youtube.com\/shorts\/5OlTg1zuBoQ<\/a><\/p>\n

_________________________________________<\/p>\n

Kocsis Katica megnyit\u00f3 besz\u00e9de:<\/em><\/p>\n

A t\u00e9r s\u00edkon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa eredend\u0151 ellentmond\u00e1st hordoz mag\u00e1ban, hiszen a t\u00e9rbeli form\u00e1k val\u00f3di, plasztikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei t\u00f6k\u00e9letesen adekv\u00e1t m\u00f3don nem jelen\u00edthet\u0151k meg. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1si rendszerek a dolgokat a v\u00e1sznon vagy csak egyf\u00e9le n\u00e9zetb\u0151l l\u00e1ttatj\u00e1k, mint az axonometria vagy a perspekt\u00edva vagy darabokra szedik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a kubizmus vagy a futurizmus. A k\u00e9p teh\u00e1t nem tudja a val\u00f3s\u00e1got a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, t\u00f6k\u00e9letes visszaadni, csup\u00e1n \u00e1talak\u00edtva tolm\u00e1csolni. \u00c9s b\u00e1r a t\u00e9r nem visszaadhat\u00f3, ugyanakkor az \u00e9rzete m\u00e9gis felkelthet\u0151.<\/span><\/em><\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt van, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban \u00e9s korszakokban eg\u00e9szen v\u00e1ltozatos \u00e1br\u00e1zol\u00e1si rendszerekekkel tal\u00e1lkozunk, amelyek igyekeznek a t\u00e9r \u00e9s a form\u00e1k legval\u00f3szer\u0171bb visszaad\u00e1s\u00e1ra. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben megjelen\u0151 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e9r\u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rszeml\u00e9leteket \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9peket t\u00fckr\u00f6znek, a t\u00e9r elgondol\u00e1sa koronk\u00e9nt \u00e9s kult\u00far\u00e1nk\u00e9nt v\u00e1ltozik. Az egym\u00e1s m\u00f6g\u00f6ttis\u00e9get az egyik korban kitakar\u00e1ssal, m\u00e1skor a dolgok egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9 helyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9rz\u00e9keltett\u00e9k, m\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f3kori egyiptomi kult\u00far\u00e1ban a dolgok legjellemz\u0151bb n\u00e9zete ment\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a t\u00e1rgyakat \u00e9s az alakokat.\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

A renesz\u00e1nszban azt\u00e1n megjelent a perspekt\u00edva, a szem\u00fcnk pedig ezen a term\u00e9szeth\u0171, t\u00e9rill\u00fazi\u00f3s t\u00e1vlati \u00e1br\u00e1zol\u00e1son nevelkedett az elm\u00falt hatsz\u00e1z \u00e9vben, \u00edgy a k\u00e9p dek\u00f3dol\u00e1sa a mi nyugati tekintet\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra a perspekt\u00edva k\u00f3drendszer\u00e9n kereszt\u00fcl m\u0171k\u00f6dik m\u00e9g ma is. Ez azonban egy konvenci\u00f3, ami a quattrocentoban sz\u00fcletett \u00e9s a kora 20. sz\u00e1zadig volt meghat\u00e1roz\u00f3. Azt\u00e1n j\u00f6tt a t\u00f6r\u00e9s, amit a huszadik sz\u00e1zad vil\u00e1gk\u00e9pi \u00e9s t\u00e9rszeml\u00e9leti paradigmav\u00e1lt\u00e1sa okozott, \u00e9s, ami szeml\u00e9letesen \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 az izmusok \u00fatkeres\u00e9s\u00e9ben, m\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e9rill\u00fazi\u00f3s \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak a fotogr\u00e1fia ter\u00fclet\u00e9re val\u00f3 \u00e1tnyergel\u00e9s\u00e9ben. A fotogr\u00e1fia fokozatosan tehermentes\u00edtette a fest\u00e9szetet, ez megrengette a perspekt\u00edva hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t, teljesen azonban kiszor\u00edtani nem tudta, a t\u00e9rill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9s egyre k\u00e1pr\u00e1zatosabb m\u00f3dozataiban fejl\u0151dik tov\u00e1bb ma is.<\/span><\/em><\/p>\n

J\u00f3 p\u00e9lda erre e mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is, ahol a t\u00e9r\u00e9rzet kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u00f3dozataival tal\u00e1lkozunk. Ha itt most k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk, akkor azt l\u00e1tjuk, hogy az alkot\u00f3knak sokf\u00e9le eszk\u00f6z\u00fck, nyelv\u00fck, m\u00f3dszer\u00fck \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1juk van arra, hogy mi, n\u00e9z\u0151k azt \u00e9rezz\u00fck a s\u00edk v\u00e1szon fel\u00fclet\u00e9t n\u00e9zve, hogy l\u00e9trej\u00f6tt egy olyan vil\u00e1g, amibe bel\u00e9phet\u00fcnk. G\u00f6r\u00f6g D\u00f3ra minimalista munk\u00e1i p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e1mutatnak arra, hogy apr\u00f3 gesztussal hogyan lehet a t\u00e1j \u00e9rzet\u00e9t felkelteni a n\u00e9z\u0151ben. Egyetlen vonal \u00e9s a befogad\u00f3 egyb\u0151l horizontot \u00e9rz\u00e9kel. G\u00f6r\u00f6g festm\u00e9nyein s\u00edk t\u00e1jakat l\u00e1tunk, a mozdulatlan \u00e9s csendes Alf\u00f6ldet, ahol a szeml\u00e9l\u0151ben a v\u00e9gtelens\u00e9g \u00e9s az id\u0151tlens\u00e9g \u00e9rzete teremt\u0151dik meg, G\u00f6r\u00f6g terei v\u00e9gel\u00e1thatatlanok, hat\u00e1rtalanok, \u00e9s nemcsak val\u00f3s\u00e1gos, hanem \u00e9rzelmi t\u00e1jakk\u00e9nt is olvashat\u00f3k.<\/span><\/em><\/p>\n

\u00c9s m\u00edg G\u00f6r\u00f6g azt kutatja, hogy v\u00edzszintes ecsetvon\u00e1sokkal hogyan lehet teret teremteni, addig Varga Zsoltot \u00e9ppen az izgatja, hogy a n\u00e9z\u0151 \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t hogyan lehet kibillenteni a val\u00f3s l\u00e1tv\u00e1nyokt\u00f3l a meta-fest\u00e9szet ir\u00e1ny\u00e1ba: tulajdonk\u00e9ppen szembes\u00edtenek minket a saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk determin\u00e1lts\u00e1g\u00e1val, azzal, hogy b\u00e1r tudattalanul, de m\u00e9g mindig hordozzuk magunkban a l\u00e1tv\u00e1nyperspekt\u00edva \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. R\u00e1mutat a tanult \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6lt l\u00e1t\u00e1sunk mechanizmusaira, j\u00e1t\u00e9kba hozza a szem\u00fcnket. Festm\u00e9nyein a homog\u00e9n sz\u00ednfoltok \u00e9s az apr\u00f3l\u00e9kosan kidolgozott elemek, a pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv fel\u00fcletek kontrasztja, a sz\u00e1nd\u00e9kolt hib\u00e1k r\u00e1\u00e9bresztik a n\u00e9z\u0151t, hogy m\u00e9giscsak egy festm\u00e9nyt n\u00e9z, mik\u00f6zben a szem\u00fcnk term\u00e9szeti t\u00e1jk\u00e9nt, t\u00e9rk\u00e9nt dek\u00f3dolja a l\u00e1tv\u00e1nyt.<\/span><\/em><\/p>\n

Esse B\u00e1nki \u00c1kos a vonalperspekt\u00edva szab\u00e1lyait alkalmazva hozza l\u00e9tre tereit. F\u00e9nnyel \u00e1titatott, er\u0151sen perspektivikus terei gyakran egy meghat\u00e1rozhatatlan m\u00e9lys\u00e9gbe vezetik a n\u00e9z\u0151 tekintet\u00e9t, szinte \u00fagy \u00e9rezz\u00fck n\u00e1la is, hogy az \u00e1ltala megalkotott tereknek nincsenek is hat\u00e1rai. \u00c9p\u00edtett l\u00e1tv\u00e1nyaiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1ny\u00fa vonalak metszik egym\u00e1st, amelyek val\u00f3szer\u0171, m\u00e9gis transzcendens tereket rajzolnak ki, mik\u00f6zben a prec\u00edz szerkesztetts\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t is felkeltik. A <\/span>V\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1ny<\/span> festm\u00e9nye pedig az\u00e9rt izgalmas, mert a fels\u0151 r\u00e9teg s\u00e1vjai egyszerre vezetik befel\u00e9 a szemet, mik\u00f6zben a n\u00e9z\u0151 \u00fagy \u00e9rzi, hogy ki is takarnak valamit, egy t\u00e1jat, ami a h\u00e1tt\u00e9rben h\u00faz\u00f3dik, de sz\u00e1munkra hozz\u00e1f\u00e9rhetetlen.<\/span><\/em><\/p>\n

\u00c9s m\u00edg G\u00f6r\u00f6g D\u00f3ra, Varga Zsolt vagy Esse B\u00e1nki \u00c1kos val\u00f3szer\u0171 tereket vagy term\u00e9szeti t\u00e1jakat jelen\u00edt meg a k\u00e9pein, a t\u00e9rben geometriai form\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 kompoz\u00edci\u00f3kat is l\u00e1tunk, amelyek a vil\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit, a kozmoszban rejl\u0151 rendet \u00e9s \u00e9rtelmet kutatj\u00e1k vagy \u00e9ppen mutatj\u00e1k fel. A t\u00e9rbelis\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t a k\u00e9ps\u00edk \u00e9s a (t\u00e9r)alakzatok egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonya adja.\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

Tomasz Piarsz absztrakt kompoz\u00edci\u00f3i mesters\u00e9ges rendszerek, \u00e9l\u0151 strukt\u00far\u00e1k, amelyek nem a term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyeket, hanem a m\u0171v\u00e9sz logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetik, m\u00e9gis: a n\u00e9z\u0151 azt \u00e9rzi, hogy ezek a formarendek \u00e9s vonalh\u00e1l\u00f3k a homog\u00e9n k\u00e9pfel\u00fclet el\u0151tt folyamatosan mozognak, \u00e9s pont a dinamikuss\u00e1g az, ami a t\u00e9r\u00e9rzetet felkelti a n\u00e9z\u0151ben. Mikroszkopikus vagy \u00e9pp kozmikus asszoci\u00e1ci\u00f3ink \u00e9brednek, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy egy petri cs\u00e9sz\u00e9ben vagy \u00e9pp az \u0171rben mozg\u00f3 l\u00e9nyeket, elemeket l\u00e1tunk.<\/span><\/em><\/p>\n

Many\u00e1k Mariola m\u00e9rn\u00f6ki pontoss\u00e1ggal megszerkesztett vil\u00e1gokat rajzol, amelyekkel valamilyen t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t kutatja. A nagym\u00e9ret\u0171, m\u00e9rtani idomok egy semleges, homog\u00e9n t\u00e9rben lebegnek, valamif\u00e9le metafizikai \u00e9rtelemben vett id\u0151tlens\u00e9g \u00e1rad ezekb\u0151l a kompoz\u00edci\u00f3kb\u00f3l, amelyek a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 viszonylagoss\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9seit kutatj\u00e1k, olyan, mintha t\u00e1mpontokat adn\u00e1nak a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

A mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szobrokat is l\u00e1tunk, amelyek abb\u00f3l a szempontb\u00f3l m\u00e1sok, hogy m\u00e1r eleve kil\u00e9pnek a t\u00e9rbe. Antal Malvina alkot\u00e1sai egyr\u00e9szt a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l kiszak\u00edtott terek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a torz\u00f3k, m\u00e1sr\u00e9szt maguk is olyanok, amelyek birtokba veszik a k\u00f6rnyezet\u00fcket, t\u00e9rk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, amelyek nemcsak saj\u00e1t magunkr\u00f3l, hanem a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk lev\u0151 vil\u00e1g mozg\u00e1sair\u00f3l, \u00e1raml\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00edgy annak folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l is mes\u00e9lnek.\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szek m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s aspektusok ment\u00e9n k\u00f6zel\u00edtenek a t\u00e9rhez, olykor igyekeznek visszaadni a t\u00f6bbdimenzi\u00f3s s\u00edkokat, m\u00e1skor pedig a fizikain t\u00fal lev\u0151 metafizikai vagy lelki tereket kutatj\u00e1k. Olykor val\u00f3szer\u0171, m\u00e1skor \u00e9rzelmi, bels\u0151 t\u00e1jakat l\u00e1tunk, vannak, amelyek a l\u00e1tv\u00e1ny visszaad\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k, m\u00e1sok pedig a realit\u00e1s \u00e9s a festm\u00e9ny, a t\u00e9r \u00e9s a v\u00e1szon s\u00edkj\u00e1nak ellentmond\u00e1saira ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet. A legt\u00f6bb esetben absztrakt, nonfigurat\u00edv m\u00f3don keltik fel a t\u00e9r\u00e9rzetet, mik\u00f6zben m\u00e9gis ott van benn\u00fck valami emberi. Az pedig nem m\u00e1s, hogy e k\u00e9peket n\u00e9zve a saj\u00e1t l\u00e1t\u00e1sunk, vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnk, a nyugati tekintet\u00fcnk saj\u00e1toss\u00e1gaihoz ker\u00fclhet\u00fcnk k\u00f6zelebb.<\/span><\/em><\/p>\n\n\t\t