Stanislaw Wyspianski
Akropolisz

A Maladype előadása a Bárka Színházban

Bárka Színház
Budapeszt, 1082 Üllői út 82.
Tel: +361 303-65-06

rendezte:
Zsotér Sándor és Balázs Zoltán

Fordította: Hajba Vince
Zeneszerzo: Sáry László

legközelebbi előadás:
2008. február 22, 18 óra
2008. február 26, 19 óra
2008. február 27, 19 óra
2008. február 28, 19 óra

Játsszák: Bakos Éva, Dévai Balázs, Fátyol Hermina,
Fátyol Kamilla, Horváth Kristóf, Kálid Artúr, Oláh Zoltán,
Parti Nóra, Tompa Ádám

Ütőhangszerek: Mogyoró Kornél
Zeneszerző: Sáry László
Díszlet: Ambrus Mária / Gombár Judit
Jelmez: Benedek Mari / Gombár Judit
Dramaturg: Ungár Júlia / Góczán Judit
Koreográfus: Szőllősi András

kb. 3 óra, 1 szünettel

Bemutató: 2006. október 18.

„1994-ben a Szolnoki Szigligeti Színházban megrendeztem Wyspianski Novemberi éj címu darabját. Akkor is nehéz volt megfejteni, de az ember az élete végéig keresi, hol a titok. Mindenképpen hagyott egy olyan érzést, hogy nem végeztünk vele.

Wyspianski valószínuleg az utóbbi pár évszázad legmerészebb drámaírója. Festoként kezdte, de annyira megragadta képzeletét a wagneri opera, hogy o is Gesamtkunst ot akart létrehozni. Zenét szerezni azonban nem tudott, úgy döntött hát, hogy zene nélkül is megpróbál operát írni. És amikor egész Európában már kimerült a neoromantika és diadalmaskodik a naturalizmus, Wyspianski verses drámákat, valójában operalibrettókat kezdett írni. Ez az alapanyag nagyszeru lehetoséget adott Sáry László számára, hogy az ugyancsak a Maladypével létrehozott Négerek méltó folytatásaként megalkothassa az Akropolisz zenéjét is. Az anyag azt követeli, hogy elég szabadság és bátorság legyen a résztvevokben, és a Maladype szabadon gondolkodó társaság.” (Zsótér Sándor)

„Magyarországon nemigen van arra példa, hogy két művészember együttgondolkodjon, s ennek a közös gondolkodásnak egy munkában lenyomata is maradjon. Ilyen értelemben vállalkozásunk – ha sikerül – példaértéku is lehet. Zsótér Sanyival a főiskola óta tart a barátságunk. Természetesen más formai jegyekkel és hangsúlyokkal dolgozik, mint én, de a színházról mégiscsak hasonlóan gondolkodunk. Régóta szerettem volna, ha a Maladype Társulat, amely eddig rajtam kívül nem dolgozott más rendezővel, találkozik vele. Így a társulat két rendezővel dolgozhat egy darabban, a néző pedig két rendezői nézőpontot ismerhet meg ugyanabban az elôadásban. Ez egyszerre jelent kockázatot és biztonságot is.
Wyspiański Akropolisza nagyon alkalmas erre a fajta munkára. Verses szöveg, magyar fordítása most készül. Nem tudok róla, hogy színpadon teljes egészében bemutatták volna – Grotowski is csak egy részletét rendezte meg. Hihetetlenül összetett és izgalmas feladat. A négy felvonást felosztjuk magunk között, kettőt Sanyi fog megrendezni, kettőt pedig én. Mindketten a saját munkatársainkkal dolgozunk majd, ám egy gondolat égisze alatt.
Talán a színháznak ez is lehet egyfajta útja és jövője. Hiszek a környezetem hatóerejében és azokban az emberekben, akiknek a munkáját fontosnak tartom. Úgy látom, hogy csak az elmélyült és hosszútávú gondolkodásnak van igazán eredménye. Sanyi munkája, teherbíró képessége és energiája engem lenyűgöz. Azt gondolom, hogy csak tanulni fogok az egészből.
Állítása szerint ő is.”
(Balázs Zoltán)

Nem is annyira színmu, mint inkább zene nélküli opera Stanislaw Wyspianski 1904-ben írt darabja, az Akropolisz. Nagyszombat éjszakáján, Krakkóban, életre kelnek a szobrok, angyalok és trójai hosök vegyülnek el a katedrális koalakjai között, hogy saját létükkel is bizonyítsák: az élet körforgás, és a szakadatlan ismétlodés erosebb, mint a halál. A szüzsé szinte követeli a zenei megvalósítást, amely az Oszi Fesztiválra készül el a színház világában hatalmas rutinnal mozgó Sáry László muhelyében. Két évvel ezelott Sáry nagy sikeru operát írt Genet Négerek címu darabjából a Maladype számára, most ugyancsak számukra alkotja meg a Gesamtkunswerkbe egykor oly szerelmes, festoként is izgalmas Wyspianski muvének zenéjét. A bemutató érdekessége, hogy az eloadásnak két rendezoje van: a társulatvezeto Balázs Zoltán és Zsótér Sándor. A színészek ekként két rendezovel dolgozhatnak egy darabban, a nézo pedig két rendezoi nézopontot ismerhet meg ugyanabban az eloadásban.
(részlet a Budapesti Őszi Fesztivál műsorfüzetéből)

Az előadás 2006-ös Őszi Fesztivál keretében, az Adam Mickiewicz Intézet, a Lengyel Színházi Intézet, és budapesti Lengyel Intézet támogatásával jött létre.

További információk, jegyrendelés: Bárka Színház
www.barka.hu