Európa geometriai középpontja Lengyelország fővárosától, Varsótól nem messze található. Lengyelország közel 1000 éves történelme során volt már európai nagyhatalom, függetlenségét vesztett nemzet, végül Közép-Kelet-Európa egyik vezető gazdasági szereplője. A lengyel vállalkozók lelkesedése, kreativitása és képességei szerte a világon ismertek. A lengyelekre jellemző determináltság, szolidaritás, valamint Szent II. János Pál pápa személye mind hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült kilábalniuk a kommunista rezsim nyomorából. Lengyelország 1989 óta szabad ország, melynek gazdag kultúrája és hagyományai, szokásai turisták millióit vonzza a világ minden tájáról.

Varsó, fotó: Mariusz Cieszewski

A kultúra és művészet évtizedek óta erősítették a lengyelek identitását, segítették átvészelni a történelem legsúlyosabb pillanatait. A lengyel alkotók még mindig inspirálják a világot. Lengyelországban született Fryderyk Chopin, az egyik legnagyobb zeneszerző és zongoraművész. Nevéhez köthető a világ egyik legfontosabb hangversenye, a Fryderyk Chopin Nemzetközi Zongorahangverseny, amely 1927 óta, ötévente kerül megrendezésre Varsóban. Lengyelország a Nobel-díjasok, Oscar-díjasok és Grammy-díjasok országa. Az irodalmi Nobel-díjasoknak köszönhetően – többek között Wisława Szymborska, Czesław Miłosz és Olga Tokarczuk – Lengyelországot a költők és írók hazájaként emlegetik. Az irodalom fejlődésében és népszerűsítésében nagy szerepet játszik a kellemesen csengő lengyel nyelv, melyet több, mint 40 millióan beszélnek Lengyelországban és külföldön. Lengyel nyelven alkot Andrzej Wajda, rangos filmes díjak nyertese, aki életművéért kapott Oscar-díjat. Krzysztof Penderecki, a kiváló lengyel zeneszerző pedig négyszer nyert Grammy-díjat.

Wisława Szymborska fiókja, fotó: Mariusz Cieszewski

Lengyelország a kreatív emberek országa. Lengyel tudósok olyan találmányokkal és felfedezésekkel büszkélkedhetnek, amelyek megváltoztatták a világot. Varsói születésű volt Maria Skłodowska-Curie, a világ egyik legkiválóbb tudósa. Máig az egyetlen nő, aki kétszer kapta meg a Nobel-díjat (1903-ban és 1911-ben), az egyetlen tudós, akit két különböző természettudományi ágban díjaztak. Az első nő, aki kémiai Nobel-díjat kapott (a polónium és rádium felfedezéséért), akit a párizsi Sorbonne professzorának neveztek ki, és akit felvettek az Orvosi Egyetemre. Jan Czochralski, lengyel fizikus találta fel a monokristályok előállításának eljárását, amely a modern elektronika alapjául szolgált. Neki köszönhetően működnek a számítógépek, tabletek, mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek, MP3 lejátszók és más elektronikai berendezések. Marian Rejewski, Jerzy Różycki és Henryk Zygalski lengyel matematikusok törték fel a történelem egyik leghíresebb kódgépének, a német Enigmának a kódját. Hozzájárultak ezzel a II. világháború befejezéséhez.

Maria Skłodowska-Curie, fotó: Lengyel Külügyminisztérium

Lengyelország természeti adottságai és földrajzi fekvése révén is vonzó, az országot északon a Balti-tenger és a Mazuri-tavak, középső részén a síkságok, délen pedig a hegyláncok teszik változatossá.  23 nemzeti parkkal, 1500 természetvédelmi rezervátummal és 145 tájparkkal rendelkezik. Az ország számos aktív kikapcsolódási lehetőséget kínál: kirándulások a hegyekben, biciklitúrák, folyókon és tavakon szervezett kajaktúrák, vitorlázás, szörfözés, lovaglás Európa egyik leghosszabb, 1800 km-es lovastúra-útvonalán, vagy ritka madarak természetes környezetükben történő megfigyelése.  

Balti-tenger, fotó: Mariusz Cieszewski

Az idelátogatókat számos kulturális rendezvény, zenei, színházi és filmfesztivál is várja. A  rendezvények házigazdái nemzetközi építészeti pályázatokon díjazott, építészetükről híres városok. Ilyen Szczecin, a Mieczysław Karłowicz Hangversenyterem, elsőként a lengyel városok közül, elnyerte a Miesa van der Rohe díjat, az egyik legrangosabb európai építészeti díjat. 2016-ban a berlini World Architecture Festival keretében a szintén Szczecini Nemzeti Múzeum – Az Átmenet Párbeszédének Központja (Centrum Dialogu Przełomy) kapta meg a világ legjobb épületének járó elismerést. További, a világ építészeti térképén kiemelkedő lengyel középületek: a Shakespeare Színház és az Európai Szolidaritás Központja Gdańskban; a régi szénbánya helyére épült Katowicei Sziléziai Múzeum; a Nemzeti Szimfonikus Zenekar székhelye Katowicében; a Krzysztof Penderecki Zenei Központ Lusławicaban; a Cricoteca (Tadeusz Kantor Múzeum) Krakkóban; a Varsói Felkelés Múzeuma és a POLIN, a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma Varsóban.

A II. világháború Múzeuma, Szczecin, fotó: Mariusz Cieszewski

A kultúra ezen helyszíneinek meglátogatásával bepillantást nyerhetnek Lengyelország bonyolult történelmébe, megismerhetik lakóinak olykor tragikus sorsát, különösképp a II. világháború ejtette sebeket. Lengyelország törekszik arra, hogy újjászülethessen az, ami elveszett. Az emlékek őrzőjévé vált, a II. világháború során elveszett zsidó örökségé. Ápolja és támogatja a mai élő zsidó kultúrát. Jó példa erre a több mint 30 éve megrendezésre kerülő interdiszciplináris Zsidó Kulturális Fesztivál Krakkóban, a világ egyik legvonzóbb zsidó kulturális rendezvénye, amelyen turisták több tízezrei vesznek részt minden évben.

Varsó, fotó: Mariusz Cieszewski

Lengyelország a film, a színház és a zene szerelmeseit is vonzza. Nem akármilyen lehetőséget kínál a Warszawska Jesień (Varsói Ősz) nemzetközi fesztivál, ahol a kortárs zene legrangosabb képviselőivel találkozhatunk; a toruńi EnergaCAMERIMAGE fesztivál, amelyen filmsztárok és világhírű operatőrök vesznek részt; a Nemzetközi Új Horizontok (Międzynarodowy Festiwal Nowe Horyzonty) Fesztivál Wrocławban, ahol független alkotóktól láthatunk kísérleti és művészfilmeket.

Vołosi, World Music Expo, fotó: Mariusz Cieszewski

Lengyelországról bővebben:

Poland.pl

Culture.pl

Polandtravel.pl

Varsó, Lengyelország fővárosa, és Budapest közötti távolság (autóval): 873 km