Listánkon nem pusztán lengyelből magyarra fordított könyvek szerepelnek, hanem magyar és külföldi szerzők lengyel kultúrát és történelmet érintő művei is, sőt, egy ízben Magyarországon megjelent angol fordítást is beválogattunk. Míg gyerekkönyvek felkerülnek, a lapozgatók kimaradnak, míg helye van az emlékiratoknak, magyar szerzők életének lengyel epizódjairól szóló monográfiát mégis kizártunk, továbbá a kor követelményeinek megfelelően felkerültek az e-könyvként debütáló kiadványok is – mindenesetre törekszünk a lehető legbőségesebb válogatásra.

 

STANISŁAW LEM: SOLARIS

Poket, 2021

Fordította: Murányi Beatrix

A Solaris a megismerésről szól. Arról az emberi tulajdonságról, hogy kutasson és felfedezzen ismeretlen tájakat, bolygókat, élőlényeket és jelenségeket. Ehhez kapcsolódva pedig tudományos összefüggésekre lásson rá és megfejtésekre jusson. A Solaris egy égitest, melyet a felette lebegő űrállomáson lévő kutatók akarnak megfejteni. Csapatukhoz időközben negyedik tagként csatlakozik a főszereplő, Chris Kelvin pszichológus, aki egyedi szemléletével veti bele magát a kutatásba. A rejtélyes bolygó felszíne egy hatalmas óceán, mely különös, az emberi pszichére emlékeztető intelligencia jeleit mutatja. A könyv során ezt az emberi minőségtől amúgy teljesen eltérő lényt próbálják a kutatók megfejteni. Mindeközben különös jelenségek sora történik, melyek még inkább alkalmat adnak arra, hogy a pszichológus nézőpontjának segítségével az emberi elme különféle rétegeibe lássunk bele. Különös tükröt tart ez a könyv az emberi pszichének, melybe a földtől távol, ezen a távoli űrállomáson nézhetünk bele. Az 1969-es Holdra szállás előtt nyolc évvel született regény izgalmasan mutat rá az ember és a még feltárandó ismeretlen univerzum kapcsolatára és kettő közti kommunikáció lehetőségeire. A kötetet Barabási Albert László izgalmas, tudományközi hálózatokat vizualizáló grafikái kísérik, melyek szintén az adatok feldolgozhatóságának és megismerhetőségének kérdését és határait feszegetik. – Poket

 

WERONIKA MUREK: DÉLIGYÖMÖLCS-TERMESZTÉS MICSURIN-MÓDSZERREL

Vince Kiadó, 2018

Fordította: Petneki Noémi

 „Lábujjhegyre állt, benézett az ablakon. Bent nem volt senki. A testet már felöltöztették, koporsóba fektették, és templomi gyertyát gyújtottak mellette. Az arcát nem láthatta, de a régi pulóverét rögtön felismerte: piros, kinyúlt ruhadarab volt, szívesen hordta, viszont alkalomra soha nem vette fel.

Aztakurva – mondta magában, és a sarkára ereszkedett. – Pulcsiban temetnek.”

A szerzőről:
Álom és valóság, filmszerű és szürreális képek keverednek a hétköznapok világával a fiatal írónő novelláskötetében. A lengyel kortárs irodalom egyik legfigyelemreméltóbb szereplőjének történetei friss, szórakoztató olvasmányok, amelyek sorra a legrangosabb irodalmi díjakra jelölnek.”

 

KRAKKÓ

Austeria, 2018

Szerkesztette: Éles Márta

Az Austeria Kiadó gondozásában megjelent a magyar nyelvű Krakkó írókönyv. Magyar és lengyel irodalmi idézetek Krakkóról, régi fényképek és üres lapok a személyes feljegyzésekhez – hiszen erre való egy írókönyv. Budapesten megvásárolható  a Massolit és Gdansk könyvesboltokban, az Írók boltjában, a Liteában.

„Krakkó szép. Nem lehet kimeríteni, és nem lehet eltévedni benne. Szeszélyesen kalandozó utcácskáit nyugodt és hatalmas vonzással fogja egybe a város főtere, mely épp zártságával hasonlít a nyílt tengerre, szépségének szabadságában. Bolyongása során az idegen nyugodtan választhatja útikalauzul magát e szépséget. Akkor szabadon járhatja a várost, nem tévedhet el benne.”  Pilinszky

 

PETNEKI ÁRON: „OH AZ ECSET NAGY SZÓNOK!” JAN MATEJKO ÉS A MAGYAROK.

Rézbong, 2018

Hiánypótló, alapos és exkluzív kiadvány a lengyelek nagy festőjének életéről, munkásságáról, kiemelten a magyarországi vonatkozású műveiről a téma szakértőjétől, Petneki Árontól. A könyv igazán különleges, igényes megjelenésű, színhű festményekkel, kétoldalas nagy képekkel és átlátható szövegstruktúrával készült szerkesztéssel. Igazi kuriózum a lengyelség, a festészet és a művészettörténet kedvelőinek! 

 

 

ANDRZEJ SAPKOWSKI: VIHARIDŐ

PlayON, 2018

Fordította: Hermann Péter

Eredeti cím: Sezon burz

Minden bonyodalom azzal kezdődik, hogy Ríviai Geralt kardjainak rejtélyes módon lába kél. Ezt követi egy démonidéző rejtélye, egy furcsa hajóút és egy meglehetősen fordulatos királyi esküvő. A régi barát, Kökörcsin szokás szerint most is Geralt „segítségére siet”, akár akarja a vaják, akár nem. Felbukkan egy varázslónő is, aki megpróbálja irányítani Geraltot, szokás szerint. És ismét akadnak olyanok, akik a vaják útjába állnak, szokás szerint.

Ez a kötet Sapkowski utolsó regénye a Vaják-világban, és a sagához csak könnyű szállal kapcsolódik, de a szerző nem okoz csalódást: ismét egyszerre szembesülünk népek sorsával és az egyes ember drámájával, de mindezt ismét olyan gazdag képzeletvilággal ötvözve és olyan humorral tálalva, ami letehetetlenné teszi a kötetet. Szokás szerint.

ANNA ONICHIMOWSKA: A VILÁG TÍZ ÉGTÁJA

Typotex, 2018

A fordítási munkálatokat vezette: Pászt Patrícia

Fordították: Zofia Bedyńska, Tomasz Bedyński, Celichowski Emil, Modi El-Nagar, Daniel Haraszti, Kalinowski Virág, Keresztessy Márk, Mondovics Mária Lujza, Mónus Ida, Skrodzki Andrzej, Skrodzki Marko, Skrodzki Sandra, Sokołowska Kasia, Somlói Kinga, Szczerba Karina Dominika

Eredeti cím: Dziesięć stron świata

Az, hogy milyenek leszünk, nagyban függ attól, hogy hol jöttünk a világra. Megismételhetjük a környezetünkben látott mintákat, vagy megpróbálhatunk kitörni belőlük. Az olvasó ebben a könyvben a világ különböző szélességi körein élő tizenöt éves fiatalokat ismerhet meg. Sokféle sors, eltérő otthonok, különféle vágyak. A társadalmi-kulturális adottságok, a társadalom jóléte, a jogi és közösségi szabályok bizonyos megkötéseket eredményeznek, vagy azok hiányát jelentik, és olyan problémákat idéznek elő, amelyek a világ más részein gyakran ismeretlenek.

A kötet nem csak a tartalma miatt figyelemre méltó. A szöveg fordítása sem a megszokott módon történt: tizenegy Magyar-országon élő, kétnyelvű tinédzser vállalkozott erre a nem hétköznapi feladatra. Mindnyájan a lengyel nagykövetség mellett működő iskola tanulói, és az eredmény egy fiatalokról szóló könyv fiataloknak, fiatalok által magyarra fordítva.

JANUSZ KORCZAK: HOGYAN SZERESSÜK A GYERMEKET. GYERMEK A CSALÁDBAN. 

Flaccus Kiadó, 2018

Fordította: Éles Márta

Eredeti cím: Jak kochać dziecko. Dziecko w rodzinie.

Közel száz éve annak, hogy Janusz Korczak 1919-ben megalkotta a Hogyan szeressük a gyermeket? című munkáját. 1921-ben pedig a Gyermek a családban című tetralógia is megjelent. Közel száz év! – a tudományos életben egy évszázad igen hosszú idő. Az alapgondolatokat sok-sok követő, újító átdolgozza, s azt vesszük észre, hogy az eredeti állítások elhalványodnak, s jó estben is már csak hivatkozásként jelenik meg a szerző, az újító. Mikor Janusz Korczak könyvét tartjuk a kezünkben, akkor az idő múlását nem is érzékeljük. Bátran állíthatjuk, nem csak mai, hanem örökérvényű gondolatokkal találkozunk!

Bár a szerző a tanulmánysorát elsősorban az anyáknak szánta, mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy a kötet ennél lényegesen mélyebb, többekhez, szakmákhoz szól. Mindenkinek meg kell ismernie a „szeretet módszereit”, aki hivatásánál fogva vagy érdeklődése okán a gyerekekhez közel kíván kerülni, legyen az pedagógus, orvos, dajka, bíró és elsősorban szülő. A csecsemők, a kisgyermekek világában való biztos jelenlét, tudatos magatartás ma is, mint a kötet megszületésének idején, elengedhetetlen.

RYSZARD LEGUTKO: A KÖZÖNSÉGES EMBER DIADALA

Rézbong, 2018

Fordította: Pálfalvi Lajos

Eredeti cím: Triumf człowieka pospolitego

Tudományos igényű, mégis közérthető értekezés korunk társadalmi folyamatairól a mindenkori hatalomszervezés szemszögéből. Legutko felveti és bizonyítja, hogy a szocialista és a liberális-demokratikus felfogású állam létrehozásának mozgatórugói nemhogy ellentétesek, de kísértetiesen hasonlítanak egymásra. A könyv többféle területet vizsgál: a történelmet, az utopisztikus elképzeléseket, a politikát, az ideológiai síkot, a vallást és magát az egyént veszi egy-egy fejezet fő témájának.

 

 

MARTA KWAŚNICKA: HEDVIG. A WAWELI KIRÁLYNŐ

Rézbong, 2018

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Eredeti cím: Jadwiga

A szerző nem hagyományosan mutatja be a Lengyelországban és Magyarországon egyaránt közkedvelt, szentté avatott királynőt: Hedviget az adott korban élő, a történelmet egyszerre megszenvedő és formáló nőként ábrázolja. Kwaśnicka bravúrosan vezeti az olvasót a tudományos igényű és hitelű történelmi információk, valamint a kor és Hedvig életének fő helyszínei utáni szenvedélyes vágy és korhangulat megfestése között.

 

 

 

MARCIN ŚWIETLICKI: TIZENKETTŐ

Rézbong, 2018

Fordította: Wołosz Vera

Eredeti cím: Dwanaście

A jelenkori Krakkó kocsmaéletében játszódó, meglepetésekben gazdag, érdekfeszítő regény csak úgy hemzseg a váratlan akciófordulatoktól, meg­győző személyiségrajzoktól, plasztikus alak­ábrázolásoktól, jelentős szociológiai megfigyelésektől, megrázó erotikus jelenetektől. A klasszikus krimi eszköztára keveredik a mámoros, már-már pszichedelikus hangulatelemekkel.

 

 

 

KERTÉSZ NOÉMI: „A LENGYELSÉG ISKOLÁJA”. A LENGYEL ROMANTIKA GYERMEKIRODALMA

Rézbong, 2018

A kötet bemutatja, miként válhattak a gyerekversek és tanmesék, történelmi olvasókönyvek, mondák, sőt társasjátékok „a lengyelség iskolájává”, hozzájárulva a nemzeti tudat terjesztéséhez, a lengyel ügy iránt fogékony olvasótábor neveléséhez. Nemcsak a lengyel kultúra egyik nagy korszakát ismerhetjük meg szokatlan nézőpontból, de betekintést nyújt a 19. századi nemzetformálódás műhelyébe is, egy a magyarhoz földrajzi és kulturális tekintetben közel álló nép példáján.

 

 

 

 

PIOTR SOCHA: MÉHEK

Manó Könyvek, 2018

Fordította: Kellermann Viktória

Eredeti cím: Pszczoły

Alig akad olyan gyerek, aki ne szeretné a mézet. De azt már bizonyára kevesebben tudják, hogyan készül ez a finom csemege. Piotr Socha lengyel illusztrátor nagyszerű könyvét végiglapozva bepillanthatunk a méhek titokzatos életébe: megtudhatjuk, mióta léteznek, hogyan építenek kaptárt, miért lejtenek táncot egymás előtt, hogyan gyűjtenek virágport és miként lesz ebből később méz. Megismerhetjük a méhész munkáját, a különböző mézfajtákat, sőt, az is kiderül, milyen gyógymódok léteznek – a fokhagymától kezdve a fogkrémig – a méhszúrás okozta fájdalom enyhítésére.