„Yvonne tragikomikus történetét néhány mondatban össze lehet foglalni. Fülöp herceg, a trónörökös, séta közben találkozik egy nem vonzó… visszataszító lánnyal … Yvonne szétesőfélben van, apatikus, beteges, félénk, unalmas és bátortalan. A herceg az első perctől képtelen elviselni őt, ráadásul még idegesíti is; de egyidejűleg azt sem bírja elviselni, hogy meg kell vetnie a szerencsétlen Yvonne-t. És kitör belőle a lázadás a természet ama törvénye ellen, amely szerint az ifjaknak a bájos lánykákat kell szeretnie. – Nem adom meg magam, szeretni fogom csa azért is! – hívja ki maga ellen saját természetét és eljegyzi Yvonne-t.

A királyi udvarba bevezetett Yvonne, a herceg mennyasszonyaként bomlasztó tényezővé válik. Ijedt, néma jelenléte, számos defektje hatására mindenkinek eszébe jutnak saját, eltitkolt hiányosságai, bűnei, kiteregetetlen szennyese…és rövidesen az udvar a szörnyűségek melegágyává változik. És a szörnyek mindegyike, beleértve a herceget is,  forrón vágyja az elviselhetetlen Csimcsirimcsi elpusztítását. Az udvar végül összeszedi minden fényét, összes magasrendűségét és pompáját és „fenségesen” elteszi láb alól a lányt”.

W. Gombrowicz: Testamentum. Beszélgetések Dominque de Roux-val.

Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő
Rendezte: Keresztes Attila
A Teatr Śląski, Katowice vendégjátéka

2010. december 14. (kedd), 19.00

Nemzeti Színház Budapest

IX. Bajor Gizi park 1.