A MI OSZTÁLYUNK (2008)
Történelem XIV órában
120 perc, szünet nélkül
Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák fokozatos elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul.
Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, ám egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át.
A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, hogy senkinek nincs szüksége, valamint a történelemről, melyet lehetetlen tárgyilagosan rekonstruálni, objektíven elbírálni, főképp megmagyarázni, különösen itt, nálunk, Közép-Európában.A mű 2010-ben elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat „Az év legjobb drámája” kategóriában. A darab ősbemutatójára a londoni Royal National Theatreben került sor 2009-ben, azóta Varsóban, Barcelonában és Torontóban is műsorra tűzték. Tel Aviv, Philadelphia, Chicago, Düsseldorff, Párizs, Stockholm, Ciprus, Madrid és Milánó előtt a magyarországi premier a darab negyedik bemutatója.
A darabot Pászt Patrícia fordította, akinek válogatásában és fordításában, 2010 telén jelent meg egy átfogó, tíz, 2000 után íródott lengyel színpadi művet tartalmazó kötet Fiatal lengyel dráma címmel. Szintén az ő fordításában az Európa kiadónál látott napvilágot a Pálfalvi Lajos által szerkesztett Mai lengyel drámák c. antológiában a szerző egy korábbi műve, az Ilja próféta.Cikkek és recenziók az előadásról:
Tarján Tamás, Kultúra.hu
Urbán Balázs, szinhaz.net
Pethő Anita, napirutin.blogspot.com
Sándor L. István, ellenfeny.hu
Ugrai István, 7ora7.hu
SZÍNLAP
| Dora | Pálos Hanna e.h. TEVA ösztöndíjas |
| Zocha | Pelsőczy Réka |
| Rachelka, később Marianna | Bodnár Erika |
| Jakob Kac | Dénes Viktor e.h. |
| Rysiek | Takátsy Péter |
| Menachem | Rajkai Zoltán |
| Zygmunt | Bán János |
| Heniek | Szacsvay László |
| Władek | Ujlaki Dénes |
| Abram | Haumann Péter |
| Fordította | Pászt Patrícia |
| Díszlet | Cziegler Balázs m.v. |
| Jelmez | Füzér Anni m.v. |
| Színpadi mozgás | Takátsy Péter |
| Zene | Sáry László |
| Asszisztens | Gerlóczy Judit |
| Rendező: | Máté Gábor |
Tadeusz Słobodzianek (1955)
Tadeusz Słobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drámaírója, rendező, dramaturg, színházkritikus, a varsói Dráma Laboratórium magalapítója. 1955-ben lengyel katolikus-pravoszláv családban született Jenyiszejszkben, Szibériában, ahová szüleit az NKVD deportálta. Gyermekkorát a kelet-lengyelországi Białystokban töltötte, „Európa és Ázsia határán”, ahol mindig is legalább két-három vallás és kultúra létezett egymás mellett, s e kölcsönhatásból nemegyszer paradox helyzetek és groteszk történetek születtek. E „köztes-lét-érzés” Słobodzianek egész pályaképét meghatározza; drámái földrajzi értelemben is a határvidéken, eldugott, Isten háta mögötti környéken, de ideológiailag is a „történelmi tudat perifériáján”, a legendák, mítoszok, apokrifok és fel nem tárt történetek határán mozognak.
Műveiben különböző kultúrák, vallások és tradíciók elemei vegyülnek egymással, biblikus történetek keverednek néphagyománnyal, ősi misztériumjátékok vaskos népi humorral. Szövegeire jelentős mértékű intertextualitás jellemző, újtestamentumi idézetek elegyednek (ál)vallásos szertartások szövegeivel, imádságokkal, énekekkel, ősi, olykor mitologikus elemekkel. Hősei szétszakított identitásúak, jellemük sosem egyértelmű, személyiségükben profán vonások keverednek szentségessel, primitivitás különféle ideológiákkal, közönségesség a magasztossal.
Słobodzianek nem csupán geográfiai értelemben a határvidék írója, hanem egy átmeneti időszak, a XX. század végének és ezredforduló korának krónikása. E glóriáktól megfosztott, megtépázott szentségek és szárnyaszegett értékek időszakában egyre erősebbé kezd válni a transzcendencia utáni éhség s a világ újbóli megváltásának vágya. Słobodzianek legtöbb drámája e zűrzavaros kornak, összekeveredett értékeknek és megzavarodott világnézeteknek görbe tükrét tárja elénk.
A közeljövőben jelenik meg Pászt Patrícia fordításában Tadeusz Słobodzianek első, magyar nyelvű drámaantológiája. A Kalligram Kiadónál előkészületben lévő Mi osztályunk című válogatásban hat dráma kap helyet, köztük a Merlin, a Malambo, a Miklós cár, a Próféta halála és a Kamra színházban 2011 októberében, Máté Gábor rendezésében nagy sikerrel bemutatott, A mi osztályunk című címadó darab.
Katona József Színház, Kamra – Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6.
2011-12-03 19:00
