„Az operett monumentális idiotizmusa, párosítva a történelem monumentális pátoszával.”

Közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Bíró Péter / Báthori Lóránt / Piotr Salaber

A premier előtt 18 óra 30 perckor az előcsarnokban kiállítás nyílik  „Királyok a cselédlépcsőn – Gombrowicz-groteszk a színházban” címmel, majd másnap, szeptember 6-án szombaton nemzetközi konferenciát rendezünk ugyanebben a témában.

Egy igaz operett – zenével, tánccal, ahogyan az dukál. Pontosabban – hogy félreértés ne essék – az operett paródiája. Egy igazi közép-kelet-európai abszurd. Himaláj hercegék kastélyukba várják Fior mestert, a divatdiktátort, hogy alkossa újjá a női és a férfi sziluetteket. Charme gróf és Firulet báró a hódításaik számával versenyeznek. Hufnagel, az elcsapott szolgáló forradalmat szít a lakájok segítségével az üresfejű arisztokraták estélyén…

„Az operett monumentális idiotizmusa, mely a történelem monumentális pátoszával párosul, az operettmaszk, mely mögött az emberiség nevetséges, fájdalomtól eltorzult arca vérzik – ez lenne talán az Operett legjobb megvalósulása színpadon” – írta utolsó drámai alkotásáról, az Operettről a szerző. Witold Gombrowicz (1904–1969) a lengyel irodalom fenegyereke volt már a két világháború között. A második világégés előtt Argentínába utazott, a hatvanas évektől Franciaországban élt, hazájába nem tért vissza. agyarországon is ismertek legjelentősebb színdarabjai, az Esküvő és az Yvonne, burgundi hercegnő.

„Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék…” – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.

„Senki se hinné, mennyi erőfeszítést emésztett fel e badarság drámai felépítése. Elrejteni bizonyos szenvedélyt, bizonyos drámát, bizonyos pátoszt az operettben, nem bolygatva meg annak ostobaságát…” – fogalmazott a munkáról Gombrowicz. A történelem „operettjének” színjátékában az erőszak fölfalja önmagát, s az erőszak haláli játékába belefáradt emberi lélek mélyén megszületik az erőszakmentesség utáni vágy…Gombrowicz és az ő világhírű operett-abszurdja – úgy tűnik máig aktuális.

Bővebb információk: www.nemzetiszinhaz.hu

Nemzeti Színház, Nagyszínpad – Budapest, Bajor Gizi park 1