2015. november 17. (kedd), 18.00

Résztvevők: Lagzi Gábor, Jakab Attila

Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosságtöbb, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeliEurópa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak(kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyásaalatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki ésnem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapulóprogramot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudtákmegfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturálisjogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyiadminisztráció szintjén sem.A monográfia bemutatja a kisebbségi közélet résztvevőit(legális és illegális pártok, gazdasági, társadalmi szervezetek),a lengyel kormányzat kisebbségi politikájának állomásait,belső dinamikáját, mindezt a korabeli politikatörténetkeretébe ágyazva. A monográfia publikálásával az olvasómegismerhet egy földrajzilag közeli, időben távoli, de mindenképpismerős történetet. A lengyelországi ukránok helyzeténekbemutatása a mai kor emberének is tanulsággalszolgálhat: hogyan romolhat el óhatatlanul a többség és kisebbségviszonya, mit jelent két nacionalizmus találkozása,milyen kiegyezési kísérletek születtek ebben az időben.