Afrika. Az emberek kontinense 🗺
A budapesti Lengyel Intézet szeretettel hívja meg Önt és barátait
Ryszard Kapuściński
Afrika. Az emberek kontinense
c. fotókiállításának megnyitójára
2017. október 19-én,
csütörtökön 18 órára
a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁN FELSZÓLAL:
Jerzy Snopek professzor, a Lengyel Köztársaság nagykövete
Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság nagykövete
Kazimierz Wolny-Zmorzyński professzor, irodalom- és médiatörténész
Kovács István, történész, író, költő
valamint
Karolina Wojciechowska, a kiállítás kurátora
RYSZARD KAPUŚCIŃSKI író, riporter, fotográfus. A XX. és a XXI. század legkiválóbb alakjainak és tekintélyeinek egyike, akit nem pusztán Lengyelországban övez általános csodálat, de Spanyolországban, az iberoamerikai országokban, Svédországban, Olaszországban is. Éveken át a Lengyel Hírügynökség tudósítója volt Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. Fél életét riporteri útjain töltötte (több mint száz országban járt), amit Utazások Hérodotosszal című utolsó nagy könyvében összegzett.
Világszerte számos újságíró tekinti mesterének– a Művészet rangjára emelte a riport műfaját. A brit író, John le Carré a riport mágusának nevezte. A Golyózáporban Angola földjén angol kiadásának előszavában Salman Rushdie így írt: Egy Kapuściński felér ezernyi nyámnyila és képzelgő botcsinálta tollkoptatóval. Négyszer akarták agyonlőni– katonák, akikkel találkozott, aki karra gyanakodtak, hogy az ellenség kezére játszik. Egy alkalommal csak úgy kerülteel a halált, hogy a katona, aki le akarta lőni, annyira részeg volt, hogy nem bírt a géppisztollyal. Tizenkét fronton (több alkalommal is az első sorban) harcolt a túlélésért. Ennek ellenére – elvből – sohasem akart magánál fegyvert tartani, még egy kést sem.
Saját szemével láthatta az elmúlt évszázad jelentősebb konfliktusainak többségét.Bemutatta Hailé Szelasszié császár Etiópiáját A császárban, az ajatollahok forradalmának Iránját A sahinsahban, a Szovjetunió széthullását A birodalomban, Afrika dekolonizációját az Ébenben. Mindig a gyengék, a szegények, a megalázottak oldalán állt. Legjobban a harmadik világban érezte magát.
Ő a legtöbbet fordított lengyel szerzők egyike. Könyvei, amelyeket 31 nyelvre fordítottak le, feltárják a különféle kultúrák gazdagságát és összetettségét, bemutatják azok nemzetek feletti és időntúli értékeit. A legnagyobb szuperlatívuszokban írt róla John Updike, Susan Sontag és Norman Mailer.
Ryszard Kapuściński 1932-ben született Pińskben (ma Fehérorszország) tanárcsaládban. Hét éves volt, amikor kirobbanta háború. Apja, a Honi Hadsereg tisztjeként elmenekült egy Katyńba tartó transzportból. 1940-ben, a deportálástól való félelmében anyjával, nővérével és lebénult nagyapjával átjut a megszállt Lengyelországba. Ryszard 17 éves korában debütált, két verssel a Dziś i Jutro c. hetilapban, az érettségi után pedig a Sztandar Młodych napilapnál helyezkedett el. 1956-ban szerzett diplomát a Varsói Egyetem történelem tanszékén. 1961–1972-ben a PAP számára dolgozott, egy éven át a Kontynenty c. lap újságírója volt, innen ment át a Kultura c. hetilaphoz (1974–1981). 2007. január 23-án hunyt el Varsóban.
RYSZARD KAPUŚCIŃSKI KÖNYVEI
„Busz po polsku”, Czytelnik, Warszawa 1962
„Czarne gwiazdy”, Czytelnik, Warszawa 1963
„Kirgiz schodzi z konia”, Czytelnik, Warszawa 1968
„Gdyby cała Afryka”, Czytelnik, Warszawa 1969
„Dlaczego zginął Karl von Spreti”, Książka i Wiedza, Warszawa 1970
„Chrystus z karabinem na ramieniu”, Czytelnik, Warszawa 1975
„Jeszcze dzień życia”, Czytelnik, Warszawa 1976
Magyarul: Golyózáporban Angola földjén [ford. Hárs Gábor], Budapest, Kossuth, 1977
„Wojna futbolowa”, Czytelnik, Warszawa 1978
Magyarul: Futballháború [ford. Gimes Romána, Hárs Gábor], Budapest, Európa 1988
„Cesarz”, Czytelnik, Warszawa 1978
Magyarul: A császár [ford. Nemere István], Budapest, Magvető 1981
„Szachinszach”, Czytelnik, Warszawa 1982
Magyarul: A sahinsah [ford. és az utószót írta Gimes Romána], Budapest, Európa 1985
„Notes” (poezje), Czytelnik, Warszawa 1986
„Lapidarium”, Czytelnik, Warszawa 1990
Magyarul: Lapidárium [ford. és szerk. Szenyán Erzsébet], Budapest, Századvég 1993
„Imperium”, Czytelnik, Warszawa 1993
Magyarul: A birodalom [ford. Szenyán Erzsébet], Budapest, Európai Utas – Századvég 1993
„Lapidarium II”, Czytelnik, Warszawa 1995
Magyarul: Lapidárium II. [ford. Szenyán Erzsébet], Miskolc, Felsőmagyarország 1999
„Lapidarium III”, Czytelnik, Warszawa 1997
Magyarul: Lapidárium III., IV., V. [ford. Szenyán Erzsébet], Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2005
„Heban”, Czytelnik, Warszawa 1998
Magyarul: Ében [ford. Szenyán Erzsébet], Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2000
„Lapidarium IV”, Czytelnik, Warszawa 2000
Magyarul: Lapidárium III., IV., V. [ford. Szenyán Erzsébet], Budapest, Széphalom Könyvműhely, cop. 2005
„Z Afryki” (album fotograficzny), Buffi, Bielsko-Biała 2000
„Lapidarium V”, Czytelnik, Warszawa 2002
Magyarul: Lapidárium III., IV., V. [ford. Szenyán Erzsébet] Budapest, Széphalom Könyvműhely, cop. 2005
„Autoportret reportera” (wybór wywiadów i wykładów pod red. Krystyny Strączek), Znak, Kraków 2003
Magyarul: Egy riportrer önarcképe [ford. Szenyán Erzsébet] Kecskemét, Forrás 2004/3-8. sz.
„Podróże z Herodotem”, Znak, Kraków 2004
Magyarul: Utazások Hérodotosszal [ford. Szenyán Erzsébet] Kecskemét, Forrás 2005/9-12. sz. és 2006/1-6. sz.
Magyarul: Utazások Hérodotosszal [ford. Szenyán Erzsébet] Budapest, Széphalom, 2008
„Prawa natury” (poezje), Wydawnictwo Literackie, Kraków 2006
„Ten Inny” (sześć wykładów), Znak, Kraków 2006
Magyarul: A Mások [ford. Szenyán Erzsébet], Kecskemét, Forrás 2007/5. sz.
„Rwący nurt historii. Zapiski o XX i XXI wieku” (wybór wywiadów, tekstów rozproszonych i wykładów pod red. Krystyny Strączek), Znak, Kraków 2007
„Lapidarium VI”, Czytelnik, Warszawa 2007
Magyarul: Lapidárium VI. [ford. Szenyán Erzsébet] Kecskemét, Forrás 2008/1. sz.-tól folytatásokban
RYSZARD KAPUŚCIŃSKI HALÁLA UTÁN MEGJELENT
Rwący nurt historii. Zapiski o XX i XXI wieku, Znak, Kraków 2007
Dałem głos ubogim, Znak, Kraków 2008
Pisanie, Czytelnik, Warszawa 2012
To nie jest zawód dla cyników, PWN, Warszawa 2013