Az idei évben Chmielowski Szent Albert testvér emlékéve kapcsán kiállítás látható az elismert festő és szegénygondozó szent képeiből, a vásár ideje alatt pedig az OLTALOM Karitatív Egyesület gyermekintézményei részére gyűjtünk gyermekruhákat és cipőket, valamint játékokat.
Adam Chmielowski: Ecce homo
2017 SZENT ALBERT TESTVÉR EMLÉKÉVE
„adj enni minden éhezőnek, szállást a hajléktalannak és ruhát a mezítelennek. Ha nem tudsz sokat adni, adj keveset.”
Szent Albert testvér
Szent Albert Adam Chmielowski
Adam Hilary Bernard Chmielowski néven született Igołomiában, 1845. augusztus 20-án, gazdag lengyel arisztokrata családban. A puławyi mezőgazdasági és erdészeti akadémián tanult, hogy idővel át tudja venni a családi birtok irányítását. 1863-ban részt vett az Orosz Birodalom elleni januári felkelésben. Megsebesült, és egyik lábát térdtől elvesztette. Egy ideig Belgiumban folytatott mérnöki tanulmányokat, majd Párizsba ment, ahol festeni kezdett, majd a müncheni szépművészeti akadémia hallgatója volt. Ekkor térhetett csak haza.
Krakkóban ismert és népszerű festővé vált. Mindeközben egyre inkább együttérzés ébredt benne a szegény és elnyomott emberek iránt. Munkát vállalt a város egyik hajléktalanszállóján, és festményein is mind gyakoribb téma lett a szenvedés. Egyik főműve az Ecce Homo című kép, amelyen az egész emberiség szenvedését magára vállaló Emberfiát ábrázolta.
1880-ban úgy döntött, elhagyja a fényes karriert ígérő művészi pályát és életét a szegényeknek szenteli. Belépett a jezsuita rendbe, de néhány hónap múlva egészségi állapota miatt eltanácsolták. Krakkóban élt, nincstelenül, éjszakai menedékhelyeken húzta meg magát. Felismerte hivatását, amely a nyomorban élők között is a leginkább elhagyatottakhoz szólt. Úgy gondolta, korának nagy csapása, hogy az emberek látják ugyan maguk körül a szenvedőket, mégsem tesznek semmit.
1887-ben belépett a ferences harmadrendbe és felvette az Albert nevet. Szállásért cserébe munkát vállalt egy hajléktalanszállón. Egy évvel később szegénységi és szüzességi fogadalmat tett a krakkói püspök kezébe. E napot tekintjük a Szegények Szolgái vagy más néven albertinus szegénygondozói rend alapításának. Hivatalosan azonban csak 1928-ban alakult meg a kongregáció, mert a teljes szegénységet, amelyet Albert testvér és társai vállaltak, az egyház akkoriban nem hagyta volna jóvá egy közösség számára.
A közösség szegénykonyhákat, árvaházakat és menhelyeket nyitott, ezeken belül műhelyeket, hogy a rászorulóknak szakmát adjanak, és segítsék a nincsteleneket megmenekülni az anyagi és erkölcsi nyomorból. A szálláshelyekre minden különbségtétel nélkül befogadták a rászorulókat. Csak adományokat fogadtak el, és a rendtagok a menhelyeken éltek, teljes közösségben a szegényekkel. Albert testvér az egyik általa alapított szállón halt meg Krakkóban, 1916 karácsonyán.
Karol Wojtyła Adam Chmielowski-nak szentelte egyik színművét, amelynek címe: Istenünk testvére. Azon túl, hogy az evangéliumi szegénység és az önátadás hiteles tanúságtevője volt, Albert testvér a szegények szent patrónusaként mindenkit megtanít arra, hogy minden embernek van méltósága, továbbá, hogy tisztelettel és jósággal forduljunk mindenki felé, mert Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve.
A lengyel püspöki konferencia és a parlament tagjai a 2017-es évet Szent Albert testvérnek szentelik és kiemelik: a szent példája mutassa meg, hogyan kell a gyakorlatba átültetni a keresztény irgalmasságot.
