PLATÁN20

Magdalena Abakanowicz

Ketrec

Megnyitó: 2019. április 25. (csütörtök), 18.00 óra

A vendégeket köszönti: Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója

A kiállítást megnyitja: Jerger Krisztina, művészettörténész

1988 tavaszán a Műcsarnok összes termében Magdalena Abakanowicz kiállítására készültünk. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy segítője, mindenese lehettem. Munkáit már korábbról ismertem, de kézzelfogható közelségbe csak ekkor kerültem velük. Ahogy magával Magdalenával is akkor találkoztam először. Sugárzó, határozott jelenség volt. Tudta, hogy mit és hogyan akar, elképesztő gyorsasággal „belakta” a Műcsarnokot. Addigi pályájának minden állomását, munkásságának teljes ívét be kívánta mutatni a magyar közönségnek. Elhozta legendás tértextiljeit, az ún. Abakánokat, a Vöröset és a Feketét.  Ő maga így vallott róluk: „Én a háromdimenziós szőtt formáimmal tiltakozom az élet és a művészet rendszerbe foglalása ellen. Formáim lassacskán növekszenek, mint a természeti képződmények. Szervesek. Elmélkedésre valók, mint világunk más képződményei is.” Ezekkel a hatalmas méretű environmentekkel alaposan átértékelte a textilhez való viszonyunkat. Aztán előhozta fej- és kar nélküli zsákvászon torzóit, hol állványra ültetve, vagy tömött sorokba állítva őket, de leginkább, magatehetetlen kiszolgáltatottságukat kiemelve, a földön kuporogtatva, összezsúfolva rakta le őket, szívszaggató drámai feszültséget teremtve a térben. A tömeg mozdulatlansága a vihar előtti csendet érzékeltette velünk. Háború, halál, félelem és bizonytalanság. Lengyelország világháborús élményei fogalmazódtak meg ezekben az arcnélküli lényekben. Vagy talán ennél sokkal több, univerzálisabb? Az ember törékenysége? Ketrecbe zártsága? Valószínű. Ez a munka látható itt a Platánban, néhány szénrajz kíséretében. A szénrajzok végigkísérték Abakanowicz munkásságát, hol tanulmány jelleggel, hol lendületes expresszív grafikai sorozatot képezve. A Műcsarnokba ezekből is hozott jó néhányat, bizonyítva briliáns rajztudását. Egy külön termet kaptak az embriók. Zsákvászon tojások, vagy 800 darab. Már a mennyiségük is lenyűgöző. Megállt körülöttük a levegő, pattanásig beterítették a kiállítótermet. A tárlatot helyszínen készült, öt monumentális szobor is gazdagította még. A hatalmas farönkök fémes, éles, támadásra és roncsolásra kész, földöntúli harci eszközökre emlékeztettek. Címük a „Csillagok háborúja” lett. A kiállítás két hónapig volt nyitva. Tömegek nézték meg, városszerte beszédtéma lett az addig nálunk még ismeretlen lengyel művész. Rangot adott a kortárs művészetnek, jelentősége a mai napig érezhető. És nekem mit jelentett? Elsősorban tanulást. Látni a térhasználat és a ritmus fontosságát, a kontextus tudatos, lehelet finom kialakítását. És nem utolsó sorban, megélni egy jó csapatmunka örömét. Mindezt Magdalenának köszönhetem. Dziękuję.

Jerger Krisztina, a kiállítás kurátora

A kiállításon a budapesti Szépművészeti Múzeum, valamint a Marta Magdalena Abakanowicz Kosmowska és Jan Kosmowski Alapítvány tulajdonában lévő műtárgyak kerülnek bemutatásra. 

A kiállítás partnere az Adam Mickiewicz Intézet.

Megtekinthető 2019. június 7-ig, hétfőtől péntekig 10-18 óra között.

Platán Galéria – 1061 Budapest, Andrássy út 32.