Diplomácia háború idején online történelmi vetélkedő – 6. rész

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! 

Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.  

A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.

Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!

Olvasd el a szöveget és felelj a kérdésre!

6. A romániai és magyarországi menekültek helyzete

Az 1939 szeptemberi hadműveletek alatt körülbelül 20.000 lengyel civil kelt át a lengyel-román határon. A Lengyel Köztársaság Csernyivci Konzulátusa a menekültek jelentős részének az elsődleges segítségnyújtási pontjává vált. Az evakuált kormánytisztviselők szintén ide tartottak. A Romániában lévő lengyelországi külképviseletek – az említett konzulátuson kívül a Lengyel Köztársaság Bukaresti Nagykövetségéne is – egyik alapvető feladataként személyazonosító okmányokat állítottak ki a menekültek számára, és a lehetőségekhez mérten szerény pénzügyi támogatást is nyújtottak. A lengyel hadsereg körülbelül 30.000 katonájának szintén sikerült eljutnia Romániába, köztük több mint 3600 tiszt volt. A hatóságok több tucat internálótáborban börtönözték be őket. A Lengyel Nagykövetség gondoskodott róluk, ahová Mirosław Arciszewski, a lengyel kormány menekültügyekért felelős delegált képviselője érkezett.

A szeptemberi védekező háborút követően egy jelentős, civilekből és katonákból álló csoport érkezett Magyarországra is. Körülbelül 100-140 ezren voltak. A helyi hatóságok általában barátságosan viszonyultak a menekültekhez, és 105 internálótábort hoztak létre nekik. A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének köszönhetően a fogva tartott lengyelek többsége elhagyhatta a kényszerű tartózkodási helyét. A magyar kormány csendben jóváhagyta az internált személyek tömeges külföldi kiutazását. 1939 őszén és 1940 tavaszán a lengyel külképviseletnek sikerült megszerveznie körülbelül 21.000 katona és 6000 civil Franciaországba evakuálását. Romániában és Magyarországon a segélyműveletek 1940-ig és 1941-ig tartottak, egészen addig, amíg a németek mindkét országban kikényszerítették a lengyel külképviseletek bezárását.

A vetélkedőnk 6. fordulójában megérkeztünk ahhoz a dicséretes pillanathoz, amikor 1939. szeptember 18-án Magyarorszag megnyitotta a határt és önzetlen, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a lengyel menekültek számára. A Havasalja (Podhale) és Magyarország között szinte a II. világháború teljes ideje alatt közlekedtek a tátrai futárok, kapcsolattartást biztosítva a Lengyel Földalatti Állam és a Londonban működő lengyel emigráns kormány között.  A futárok szállították a titkos postai küldeményeket Lengyelországból Magyarország felé, valamint civileket és katonákat (közülük sokan belépetek a Nyugat-Európában szerveződő Lengyel Hadseregbe) kísértek át a határon. Ellenkező irányban a földalatti sajtótermékeken kívül pénzt, fegyvereket, robbanóanyagot szállítottak, valamint átkísérték a megbízott követeket és katonai kiképzőtiszteket. A mai könyvnyeremény a tátrai futárok legendás parancsnokáról, Wacław Felczakról szól, a kérdés azonban az ugyancsak legendás lengyel síbajnok testvérpárra vonatkozik: Stanisławra (1913-1993) és Helenára (1918-1941), akik hősiesen teljesítették ezt a rendkívül veszélyes szolgálatot. A “tátrai ördögöknek” elnevezett, híres síelő dinasztia tagjaiként fergeteges sikereket arattak a sísportban. Stanisław kiváló síugró volt, olimpikon, aki kétszer döntött világrekordot, 1938-ban pedig Lengyelország legjobb sportolójának választották. Wacław Felczak temetése alatt szívinfarktust kapott és meghalt, miközben búcsúztatta egykori parnancsnokát. Helena az alpesi síelés többszörös bajnoka volt. A futármisszió teljesítése alatt elfogta a szlovák csendőrség és átadta a Gestaponak. A fiatal lányt többször kegyetlenül megkínozták (senkit nem árult el a kínvallatás során), aztán lelőtték.

A mai kérdésünk: Mi volt a fent említett legendás tátrai futár-síbajnok testvérpár, Stanisław és Helena vezetékneve?

A mai nyereménykönyv: Wojciech Frazik: Wacław Felczak. A szabadság futára

A válaszokat június 4-ig, 17 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.  

Sok sikert kívánunk!