Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.  

A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.

Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!

Olvasd el a szöveget és felelj a kérdésre!

8. A Nemzetek Szövetségének utolsó ülése

Az első világháború eredményeként kialakult kollektív biztonsági rendszer hatástalannak és instabilnak bizonyult. Az 1920-ban Woodrow Wilson amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Nemzetek Szövetségének erőfeszítései nem akadályozták meg 1939-ben az újabb konfliktust. A lengyel delegáció szintén részt vett a Közgyűlés utolsó rendkívüli ülésén, amelyre Genfben, 1939 decemberében került sor. A találkozó témája a Szovjetunió Finnország elleni támadása során felmerült helyzet volt. Tekintettel arra a tényre, hogy a Közgyűlés korábban nem folytatott tárgyalásokat Németország Lengyelország elleni agresszióját illetően, a decemberi ülés Sikorski tábornok kormányának az első alkalma lehetett volna arra, hogy a Nemzetek Szövetsége ülésén ismertesse álláspontját ebben a kérdésben. Sajnos a nyugati hatalmak óvatos hozzáállása és a félelemmel átitatott svájci politika ellehetetlenítette azt, hogy Lengyelország egyértelmű vádat nyújtson be a Harmadik Birodalommal szemben. Ebben a helyzetben a lengyel delegáció vezetője, Zygmunt Graliński külügyminiszter-helyettes december 14-én beszédet mondott, amely során kerülte a lengyel-német kérdést. Általánosságban beszélt az agresszív háborúk elítéléséről, és kifejezte a megtámadott finnek iránti szolidaritását. Szándékai azonban kikövetkeztethetőek voltak, és a beszéde széleskörű megértésre talált. Az ülést meghallgatta az idős Ignacy Jan Paderewski, aki kimondottan ezért utazott Genfbe, és aki a nemzetközi közvélemény szemében a 20. század eleje óta a lengyel függetlenségért vívott töretlen harc jelképe volt.

A decemberi ülésen a Közgyűlés úgy döntött, hogy kizárja a Szovjetuniót tagjai közül, ez volt az a tény, amely nem befolyásolta a második világháború eseményeinek lefolyását.

A mai kérdésünk: A szövegben megjelenik az 1918-ban újraszületett lengyel állam egyik megteremtőjének a neve, aki emellett korának egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze is volt. 1914 júliusában a svájci Vevey-ben egy világhírű lengyel íróval együtt alapította meg a Háború Lengyel Áldozatait Segélyező Általános Svájci Bizottságot (Szwajcarski Komitet Generalny Pomocy Ofiarom Wojny w Polsce). Ki volt ez az író? (Esetleg olvasott valamit tőle?) 

A mai nyereménykönyv: Szalai Attila, Móser Zoltán, „Polonica Varietas. Szepsi Csombor Márton nyomában 400 év múltán”

A válaszokat június 12-ig, 13 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org  e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.  

Sok sikert kívánunk!