Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.
A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.
Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!
Olvasd el a szöveget, és felelj a kérdésre!
19. Paraguayi útlevelek
Szinte a háború kezdete óta – nagyobb mértékben 1942-ben és 1943-ban – nyújtott illegális segítséget a berni lengyel külképviselet Lengyelország, Hollandia, Szlovákia és Magyarország zsidó származású állampolgárai, valamint az állampolgárságuktól megfosztott német zsidók számára. Aleksander Ładoś, a külképviselet vezetője tudtával munkatársai – Konstanty Rokicki, Stefan Ryniewicz és Juliusz Kühl paraguayi útleveleket (és néhány más dél-amerikai ország) kiállító illegális rendszert szerveztek. Az eredeti nyomtatványokat ezen országok berni tiszteletbeli konzuljaitól vásárolták meg. A zsidók számára kiállított okmányok megóvták őket attól, hogy megsemmisítő táborokba kerüljenek, illetve esélyt adtak a túlélésre az internált külföldiek számára létrehozott táborban. A lengyel külképviselet legalább 1000 paraguayi útlevelet állított ki, minden egyes útlevél a család többi tagjára is érvényes volt. Az iratok csupán néhányukhoz jutottak el, de lagalább 800 ember életét sikerült így megmenteni.
Aleksander Ładoś, a képviselet vezetője az illegális okmányok gyártásának kulisszatitkairól eképp tájékoztatta a londoni külügyminisztérium központját: „Az akció azon alapul, hogy a velünk baráti viszonyban lévő dél-amerikai konzuloktól útleveleket szerzünk, elsősorban Paraguay és Honduras országaitól. Az okmányok nálunk maradnak, azok fényképét küldjük el az adott országnak. Ez életet ment, ezek az emberek mint „külföldiek” elfogadható körülmények közé, speciális táborokba kerülnek, ahol a háború végéig maradhatnak. Levélben tartjuk velük a kapcsolatot. A konzulok felé írásban kötelezzük magunkat arra, hogy az útleveknek kizárólag életmentő szerepe van, és más célra azokat nem használjuk fel.”
A mai kérdés: Aleksander Ładoś csoportjának embermentő tevékenységéről egy dokumentum film is készült, melyet tavaly mutattuk be Budapesten a lengyel történelmi dokumentumfilm-szemlénk keretében. Mi a film címe, ki a rendezője és melyik híres lengyel történész volt a filmvetítés után szervezett panelbeszélgetés főszereplője?
A mai nyereménykönyv: Kapronczay Károly „A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai”
A válaszokat augusztus 20-ig, délután 13 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.
Sok sikert kívánunk!
