Pörös Géza: Hamvak és gyémántok. Andrzej Wajda filmjeiről – könyvbemutató
A budapesti Lengyel Intézet és az idén 30 éves Nap Kiadó szeretettel meghívja 2023. május 11-én (csütörtökön), 18.00 órára a Lengyel Intézetbe Pörös Géza Hamvak és gyémántok. Andrzej Wajda filmjeiről című könyvének bemutatójára.
A vendégeket köszönti: Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója
A szerzővel Kelecsényi László filmtörténész beszélget.
Helyszín: Lengyel Intézet – 1065 Budapest, Nagymező u. 15.
Az esemény a Lengyel Örökség Napjai / Polish Heritage Days keretében kerül megrendezésre.
Pörös Géza: Hamvak és gyémántok
Andrzej Wajda filmjeiről
A több lengyel kitüntetéssel is rendelkező szerző (Lengyel Kultúráért Érdemrend, 1999; A lengyel kulturális miniszter kitűntetése; Lengyel Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2006; Bene Merito Érdemrend, 2010; Radoslaw Sikorski külügyminiszter kitüntetése; A Lengyel Nemzeti és Kulturális Örökség Miniszterének diplomája, 2011), Pörös Géza munkásságát főleg filmes személyiségekről, illetve filmekről szóló kötetek és filmek jellemzik, továbbá számos publikáció filmes tárgykörben. Magával Andrzej Wajdával is foglalkozott már, fontosabb egyéni műsorai: Krakkói találkozás Andrzej Wajdával (2000); 10 este Andrzej Wajdával (2001); Bekezdések Andrzej Wajdától (2007); „…azért voltak nekünk élményeink”. Magyar rendezők Andrzej Wajdáról (2013).
A tanulmánykötet célja az, hogy elsősorban a játékfilmek, illetve a legfontosabb televíziós és dokumentumfilmek elemző bemutatása révén ismertesse Andrzej Wajda több mint hat évtizedet átfogó munkásságát. Mivel Andrzej Wajda nemcsak filmalkotóként volt jelentős, hanem színházcsinálóként és közéleti személyiségként is, elkerülhetetlen volt legalább vázlatosan ismertetni színházrendezői tevékenységének jellegadó sajátosságait és közéleti aktivitásának legfontosabb mozzanatait.
A Hamvak és gyémántok időrendben követi a rendező életútját. Az első fejezetben a szerző részletesen szól a családi és kulturális háttérről, amely meghatározta a fiatal Andrzej gyermekkori élményvilágát és kialakította világlátásának fundamentumait. A leendő rendező gyermek- és fiatalkorát döntően meghatározta az, hogy édesapja hivatásos katona volt, akit az 1939-ben a kirobbanó világháború elején brutális kegyetlenséggel megölnek az ország keleti felét lerohanó szovjetek. A háború Andrzej Wajdának és nemzedékének olyan sorsélménye lesz, amely később meghatározza világképét és filmjeinek témakörét, hiszen a háború és az ellenállás visszatérő gyúanyaga lesz művészetének.
A következő fejezetben a szerző utal Andrzej Wajda képzőművészeti és filmes tanulmányaira, majd ismerteti pályakezdésének körülményeit, végül az életmű első nagy korszakát veszi górcső alá. Itt mutatja be a lengyel filmiskolát és elemzi Wajda ide tartozó filmjeit, A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Hamu és gyémántot és a Lotnát.
Két remekmű, a Csatorna és a Hamu és gyémánt után után Wajda témát vált, és különböző műfajok kifejezési eszközeit sajátítja el, ennek a korszaknak a főműve a 60-as évek végét megkoronázó Minden eladó című film lesz. A szakírók ezt a korszakot ugyanakkor az erőgyűjtés és a művészi hangkeresés stádiumaként is értelmezik, mivelhogy a szóban forgó évtized filmjeit a 70-es évek világviszonylatban is ritkának tekinthető nagy sorozata követi. Pörös Géza is az említett szakírókkal hasonlóképpen mutatja be ezt filmes korszakot. Mindjárt az évtized elején születik meg a Tájkép csata után, a Menyegző, a Nyirfaliget, aztán az Oscar-díjra jelölt remeklés, a pálya egyik csúcsának számító Reymont-adaptáció, Az ígéret földje. Mielőtt Wajdát elkönyvelnék a lengyel klasszikusok megfilmesítőjének, a rendező ismét hangot vált, és előáll a Márványemberrel. Az utóbbi megnyitja az életművön belül a politikai filmek sorát, melyeknek Wajda egyik legérzékenyebb monográfusa, a lengyel származású angol filmtörténész, Janina Falkowska külön könyvet szentelt, de Pörös Géza is bőven elemzi e korszak filmjeit. De a sornak még nincs vége, a Márványembert a következő években olyan alkotások követik, mint a Wilkói kisasszonyok, A karmester, a Vasember és a Danton. Az utóbbi két filmmel Wajda a Szolidaritás híveként határozta meg önmagát, s ezt az ellenzéki szerepet a rendszerváltozásig megtartotta.
A kötet beszél arról is, hogy a fent említett filmekkel párhuzamosan Andrzej Wajda színházrendezőként is világnagyság lesz. Műhelyében, a krakkói Teatr Staryban világhírű előadások sorát hozza létre (Ördögök, Novemberi éj, Nasztaszja Filippovna, Menyegző).
Andrzej Wajda a rendszerváltáskor a szejm tagja lesz, de a filmkészítéssel ezután sem hagy fel, ám a 90-es években készült munkáit vagy értetlenség és bírálat (Korczak), vagy közöny fogadja (Nagyhét, Senki kisasszony, Gyűrű koronás sassal). A tanulmánykötet ezzel a korszakkal is behatóan foglalkozik.
Andrzej Wajda pályájának újabb nagy korszakát a Pan Tadeusz című film nyitja meg, amelyet olyan érett művek követnek, mint a Jön a Bigda! vagy a Bosszú című komédia. Ezeknek a filmeknek a kötetbeli elemzése kimutatja, hogy az ezredfordulót követő időkben Andrzej Wajda olyan lengyel művész volt, akit a nagyvilágban és otthon egyaránt köztisztelet övezett. Tudatában volt társadalmi szerepének és a vele járó felelősségnek, s igyekezett eszerint élni és cselekedni. 2001-ben létrehozta az Andrzej Wajda Mesteriskolát, amelyet később stúdióval egészített ki, és megcsinálta azokat a filmeket, amelyek reá vártak. Ezek sorából szimbolikus jelentőségénél fogva kiemelkedik a Katyń, de ebbe a sorba illeszkedik a Tatarak, A remény embere és az életmű záródarabja, az Emlékképek is. Valamennyi fent említett műről részletesen tudósít a könyv.
A Hamvak és gyémántok című tanulmánykötet a 38 játékfilm mellett bemutatja azokat a dokumentumfilmeket és színházi adaptációkat is, amelyeket a rendező a különböző televíziók számára készített, illetve amelyekben moderátorként szerepelt (Novemberi éj, Meghívó belülre, Apám szablyája, Feljegyzéseim a történelemről stb.).
A kötetet részletes filmográfia, a színházi rendezések jegyzéke, továbbá a rendezőről szóló válogatott irodalomjegyzék és Névmutató zárja. A főszöveghez 330 egységből álló jegyzetapparátus társul. Továbbá a kötetet fekete-fehér és színes fotók teszik teljesebbé.