2011 óta március 1-én ünneplik Lengyelországban a Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapját. 1951-ben ezen a napon végezték ki társaival együtt Łukasz Ciepliński ezredest, a XX. századi lengyel történelem, a lengyel függetlenségi harc egyik legnagyobb alakját. A varsói mokotówi börtönben írt levelei a függetlenségi konspirációban részt vevő nemzedék búcsújának szimbólumává, a háború után meggyilkolt lengyel hazafiak lelki tanúságtételévé vált, akik abban a hitben haltak meg, hogy áldozatuk egy napon elhozza a szabad Lengyelországot.

A budapesti Lengyel Intézet bensőséges, egyben erkölcsi üzenetet hordozó, magyar nyelvre lefordított börtönleveleit hangoskönyv formájában adta ki, melynek bemutatójára 2022. március 1-én került sor.  

A hangoskönyv a Lengyel Intézet Youtube csatornáján is meghallgatható: 

Bemutató:

Időpont: 2022. március 1. (kedd), 18.00 óra

Helyszín: Lengyel Intézet, moziterem – 1065 Budapest, Nagymező u. 15.

Közreműködnek:

Elżbieta Jakimek-Zapart – történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa, Ł. Ciepliński ezredes életrajzírója

Dergán Ádám – a Nemzeti Emlékezet Bizottságának főigazgató-helyettese

Fábián Zoltán – zenész, zeneszerző, előadóművész

A bemutatón való részvétel regisztrációköteles. Regisztrálni az alábbi e-mail-címen van lehetőség: budapeszt@instytutpolski.pl

Istenért és hazáért halok meg. Łukasz Ciepliński ezredes börtönlevelei feleségének és fiának – hangoskönyv

Zenéjét szerezte, előadja: Fábián Zoltán

„Életed vezérelvei legyenek a jóság, az igazság, az igazságosság és a szeretet […]. Ami nemes és nagyszabású – fogadd el. Ami sekély és alantas – vesd el […]. A lengyel nemzet elleni árulással vádolnak, pedig életemet már ifjúkoromban Lengyelországnak szenteltem, a hazámért akartam dolgozni. A lengyel ügy volt számomra a legnagyobb szentség.„

A foglyok által a börtönökben írt titkos üzenetek olyan információk közlésére tett kísérletek voltak, amelyek nem kerülhettek be a hivatalos levelezésbe. Ez a forma annak tükrében kap különleges jelentést, hogy a külvilággal való kapcsolatra egy olyan politikai fogoly tesz kísérletet, akit a rendszerrel szembeni ellenállásért hosszú börtönbüntetésre vagy halálbüntetésre ítéltek. Épp így volt a csodával határos módon fennmaradt börtönlevelek gyűjteménye esetén is, amelyeket Łukasz Ciepliński ezredes írt az 1950-es évek fordulóján, a hírhedt varsói mokotówi börtön egyik siralomházában.

Łukasz Ciepliński egyik börtönlevele, részlet; Forrás: Elżbieta Jakimek-Zapart és Łukasz Ciepliński családi gyűjteménye

A börtönlevelek szerzője 1913. november 26-án született a nagylengyelországi Kwilczben, amely Lengyelország második felosztása (1793) után a Porosz Királyság (1701-1918) fennhatósága alá került. Katonai kiképzését a 3. sz. rawiczi elit kadétiskolában és a komorówi gyalogsági tiszti kadétiskolában szerezte már a szabad Lengyelországban, amely 1918-ban nyerte vissza függetlenségét azután, hogy 123 évre eltűnt Európa térképéről. Katonai szolgálatát 1936-ban kezdte meg a bydgoszczi 62. gyalogezrednél, 1938-tól szakaszparancsnok, majd páncélvadász századparancsnok lett.

Miután Németország 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, részt vett a védekező háborúban, amelynek során a legmagasabb lengyel háborús kitüntetést, a Virtuti Militari Rendet kapta, az egyik német támadás meghiúsításáért a bzurai csata során, ahol saját maga az ellenség 6 tankját és 2 parancsnoki járművét lőtte ki. Harcolt Varsó védelmében, majd a kapituláció után más tisztekkel együtt csatlakozott a földalatti ellenállás kialakulóban lévő struktúráihoz. 

December közepén egy csoport tiszttel együtt az ún. „zöld határon” keresztül átkelt Magyarországra, és az újonnan létrehozott budapesti „Romek” fedőnéven működő Katonai Hírszerző és Összekötő Támaszpontra került, ahol konspirációs kiképzésen vett részt. Amikor megpróbált visszatérni Lengyelországba az ukrán rendőrség letartóztatta, majd a sanoki börtönbe vitték, ahonnan sikerült megszöknie és eljutnia a földalatti Fegyveres Harci Szövetség (Związek Walki Zbrojnej – ZWZ) parancsnoki struktúráihoz Krakkóba. Itt, miután beszámolt az útjáról, kinevezték a Rzeszówi Körzet parancsnokává, egy évvel később pedig egy, a ZWZ-AK (Honi Hadsereg) Rzeszówi Felügyelőségének területi parancsnoka lett, ezt a tisztséget egészen 1945 elejéig töltötte be. A fiatalabb nemzedék kiemelkedő parancsnokai között tartották számon és részt vett az újabb, ezúttal antikommunista függetlenségi szervezetek, mint például a „Nie”, a Lengyelországi Fegyveres Erők Küldöttsége (Delegatura Sił Zbrojnych na Kraj) és a háború utáni legnagyobb földalatti szervezet, a Szabadság és Függetlenség Egylet (Zrzeszenie „Wolność i Niezawisłość” – WiN) munkájában, amelynek létrehozása után 1945 szeptemberében a Krakkói Kirendeltség, majd a Déli Körzet vezetője lett, majd 1947 januárjától a WiN utolsó, IV. Főigazagatósága elnökeként tevékenykedett.

1947 novemberének végén letartóztatták, és az Állambiztonsági Minisztérium felügyelete alatt kegyetlen testi és lelki kínzásokkal teli vizsgálatnak vetették alá. 1950 októberében a Varsói Katonai Kerületi Bíróság a WiN IV. Főigazagatóságához tartozó hat társával együtt halálra ítélte, majd 1951. március 1-jén kivégezték.

Łukasz Ciepliński feleségével és kisfiával, Zakopane, 1947 júliusa; Forrás: Elżbieta Jakimek-Zapart és Łukasz Ciepliński családi gyűjteménye

Łukasz Ciepliński a rendkívül bensőséges tartalmú, a legközelebbi hozzátartozói iránti szeretet és vágyakozás szavaival teli, vékony cigarettapapírra ceruzával írt börtönleveleket azon néhány hónap alatt írta feleségének, Jadwigának és hároméves fiának, Andrzejeknek, amikor a kegyelemre vagy az ítélet végrehajtására várakozott. A börtönlevelek egyben erkölcsi üzenetet is hordoznak, melyek néhány évtizeddel később az első és második függetlenségi konspirációban részt vevő egész nemzedék búcsújának szimbólumává, de mindenekelőtt a háború után meggyilkolt lengyel hazafiak lelki tanúságtételévé vált, akik abban a hitben haltak meg, hogy áldozatuk egy napon elhozza a szabad Lengyelországot.

2007-ben Łukasz Ciepliński ezredes posztumusz megkapta a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet.

2011-ben március 1-jét a Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapjává nyilvánították.

Łukasz Ciepliński ezredes börtönleveleit elsőként Elżbieta Jakimek-Zapart (IPN Krakkó) gyűjtötte össze, rendezte sajtó alá és adta ki teljes terjedelmükben a „Nem élhettem másképp… Łukasz Ciepliński börtönlevelei a siralomházból” (Nie mogłem inaczej żyć… Grypsy Łukasza Cieplińskiego z celi śmierci, 2007). című könyvben. 2020-ban „Az álmok felkelnek… Łukasz Ciepliński börtönlevelei a siralomházból” („Sny wstaną… Grypsy Łukasza Cieplińskiego z celi śmierci”) megváltozott címmel új kiadvány jelent meg, amelyet 2021. március 1-én, a WiN IV. Főigazagatósága hét tagja meggyilkolásának 70. évfordulóján a lengyel Oktatási és Sportminisztérium valamint a Nemzeti Emlékezet Intézete közös projektje keretében minden középiskolába eljuttattak.

Elżbieta Jakimek-Zapart