Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.
A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.
Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!
Olvasd el a szöveget, és felelj a kérdésre!
21. Diplomácia Sikorski tábornok halála után
A gibraltári katasztrófa és Władysław Sikorski miniszterelnök halála után a lengyel kormány élére Stanisław Mikołajczyk került. 1943. július 14-én a kabinetben a külügyminiszteri tárcát Tadeusz Romer vette át, volt portugál és japán követ, 1942-től a lengyel-szovjet kapcsolatok megszakításáig moszkvai nagykövet. Az ő hivatali idejében Lengyelország nemzetközi pozíciója fokozatosan gyengült. Az 1943 végén megrendezett teheráni konferencián a lengyelek részvétele nélkül döntöttek Lengyelország határairól. A szovjet kormány ebben az időben a „kész tények elé állítás politikáját” folytatta – a Vörös Hadsereg által megszállt kelet-lengyelországi területeken szovjet adminisztrációt vezetett be, és a felügyelete alá tartozó kormányzati központokat hozott létre a Nemzeti Felszabadítás Lengyel Bizottsága formájában. A lengyel kormány gyengeségét jól mutatja a tény, hogy Mikołajczyk miniszterelnök 1944 augusztusi moszkvai látogatásakor nem tudott a harcoló Varsónak a szovjetek részéről segítséget szerezni. A nyugati szövetségesek pedig azt várták el, hogy Lengyelország engedjen a határokat és a lengyel állam integritását érintő követeléseiből az oroszok javára.
1944 novemberében Mikołajczyk kormánya, a külpolitikát, a lengyel-szovjet kapcsolatok, valamint a lengyel állam jövőjét érintő kérdések körülötti belső konfliktusoktól megtépázva lemondott. Az új kabinet élére Tomasz Arciszewski került, és Adam Tarnowski, volt bolgár követ lett az utolsó, a londoni kormány szövetségesei által elismert külügyminiszter. Megszüntették a kormány az ország sorsába történő befolyásának lehetőségét, amely leginkább az 1945 februárjában megrendezett jaltai konferencián mutatkozott meg, ahol a nyugati vezetők a Szovjetunió hatáskörébe adták át Lengyelországot. Arciszewski kormánya ezt élesen bírálta, tiltakozását azonban még publikált formában sem nyilváníthatta ki.
A szövetségesek árulása következtében Lengyelország elvesztette keleti területeit és szovjet megszállás alá került, a régió többi országával együtt. Csak több évtizeddel később, 1989-ben sikerült megbuktatni a kommunista rezsimet, amelynek sajnálatos következményei azonban még a mai napig negatív hatást fejtenek ki a politikai és társadalmi életünkre. A szabadság felé vezető úton meghatározó szakaszt jelentett a 40 éve megalakult Szolidaritás mozgalom, amelyről Stanisław Markowski fotókiállításával emlékezünk meg a Platán Galériában.
A mai kérdés: Minek következtében szakították meg a szovjetek a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel emigráns kormánnyal 1943 áprilisában?
A mai nyereménykönyv: Adam Burakowski, Aleksander Gubrynowicz, Paweł Ukielski: „1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet-Európában”
A válaszokat szeptember 5-ig, délután 13 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni. Sok sikert kívánunk!
