Indul a PLATÁN – LATARKA SZABADEGYETEM!
A részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az egyes előadásokra mindig az előadást megelőző hét napban jelentkezhettek, ezen a címen: tomasz.piars@instytutpolski.org . Az ezen az időszakon kívül érkező regisztrációkat sajnos nem tudjuk figyelembe venni. Köszönjük a megértést!
ELŐADÁSAINK sorrendben:
MÁRCIUS 30. (csütörtök) 18.00 óra LEZAJLOTT
ELŐADÓK: Popesz Csaba Láng és Elwira Wojtunik (Elektro Moon Vision)
Előadás a ROM Fesztivál keretében (Riders on the Mall)
“Kódírás mint művészi kifejezési forma az Elektro Moon Vision interaktív installációiban”
A művészet kreatív potenciáljának és a technológia innovatív mivoltának összekapcsolódásából a digitális művészet új ágai jöttek létre, amelyek jelentősen újraértelmezték a kortárs kultúrát, megváltoztatva azt, ahogyan a művészetet és technológiát, illetve magát a kreatív folyamatot értékeljük. A gyorsuló technológiai fejlődés a művészeket is nagy kihívás elé álítja, de egyben sokkal több lehetőséget is teremt a művészi kifejezésre. Az előadók saját tapasztalataik alapján próbálják bemutatni az elmút több mint 10 év fejlődését, változását és az ezek adta lehetőségeket kevésbé kereskedelmi szempontból.
—————————————————————————————————–
ÁPRILIS 12. (szerda) 18.00 óra LEZAJLOTT
Galériát?DEMINEK?
ELŐADÓK:
Oltai Kata (művészettörténész, kurátor, a FERi feminista projekt galéria alapítója),
Schneller János (művészettörténész, a Resident Art Budapest Kortárs Művészeti Galéria alapítója és művészeti séta vezető)
Bencze Péter ( művészeti menedzser, az Everybody Needs Art művészeti agentúra alapítója)
Moderátor: Bánki Ákos képzőművész, kurátor a LATARKA Galéria alapítója
A Szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésére a kortárs magyar művészeti galériaalapítók legfiatalabb generációját hívtuk meg. Kísérletet teszünk annak megértésére, hogy miért is alapít a fiatal generáció galériákat, hogyan keres alternatívákat, hogyan pozicionálja magát a for- és nonprofit művészeti színtéren. Egyéni tapasztalataikról, motivációjukról és jövőképükről kérdezzük őket. A mai átalakuló gazdaság és műtárgypiac lehetőségeit felmérve mikor, hogyan, miért, és legfőképp minek döntöttek úgy, hogy lehetőségeket kínálva csatlakoznak a hazai és nemzetközi diskurzusokhoz. Az előadás, beszélgetés várhatóan 60 perc, mely után kérdésekkel lehet bombázni meghívott vendégeket.
Ezzel az előadással a Szabadegyetem berkein belül elindítjuk a ?DEMINEK? előadássorozatunkat, melynek várható következő állomásai Műgyűjteni?DEMINEK?, Művészeti pályát?DEMINEK?, Művészeti magazinokat?DEMINEK?, Artfactorykat?DEMINEK?, Festeni?DEMINEK?…
Beszélgetőpartnereink:
OLTAI KATA
Művészettörténész, kurátor. Művészeti folyóiratnál, kereskedelmi galériánál, majd non-profit nemzetközi projektirodánál (ACAX–WAX) eltöltött évek után, öt évig, 2012-ig a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kurátoraként dolgozott. Nevéhez fűződik Gerber Pál életműkiállítása, vagy Rita Ackermann első itthoni kiállítása, de koordinálta Moholy-Nagy László retrospektívjét és az egy évvel korábban megrendezett Martin Munkácsi kiállítást.
Intézményi pályafutása mellett öt évig dolgozott a Budapest ArtFair programszervezőjeként; egy speciális inkubátorprogram, az FFS-sel létrehozott Átlátás sorozat ötletgazdájaként évek óta dolgozik fiatal fotósok és kurátorok, valamint az intézményi közeg szereplőinek közelítésén. Szabadúszóként három könyvet publikált, Ujj Zsuzsi fotós tevékenységének feldolgozásával 2013-ban jelent meg egy nagymonográfia, illetve 2012-ben egy tudományos-ismeretterjesztő kötetet szerkesztett, Kontextus címen, a kortárs művészet különböző megközelíthetőségeiről; majd 2016-ban Déri Miklós, a magyar undergroundot megörökítő portrésorozatából készült kötet.
Számos kiállítást készített, elsősorban a női és férfi szerepklisék, a maszkulinitás kutatások, posztidentitás kérdések, szubkultúrakutatás érdeklik, ezt tetőzte 2015-ben a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban a Bőrödön viseled. Társadalmi konstrukciók vizuális kódjai c. kiállítás.
2016. őszén alapított egy szigorúan non-profit, projekt alapú, feminista galériát.
SCHNELLER JÁNOS
Nyolc éve foglalkozom hivatásszerűen képzőművészettel. Dolgoztam tanácsadóként gyűjtőnek, kurátorként galériában, becsüsként aukciósházban, idegenvezetőként magánban. Végigültem közel száz aukciót, vásároltam számos festményt, grafikát, műtárgyat és könyvet, szerveztem és rendeztem több tucat kiállítást, kuráltam és válogattam aukciókat, vezettem múzeumpedagógiai foglalkozásokat, tárlatot és még aukciót is, tanítottam középiskolában művészettörténetet, vezettem több tucat galéria-sétát és műterem-látogatást Budapesten. Jelenleg saját galériámat indítottam útjára, melynek szolgáltatásai között budapesti művészeti sétákat vezetek művészet barátoknak, képzéseknek és turistáknak. Két lányom és két fiam született nyolc év alatt, szeretek brácsázni a vonósnégyesemben és énekelni a zuhany alatt, tábortűznél és templomi kórusban is.
BENCZE PÉTER
—————————————————————————————————
MÁJUS 3. (szerda) 18.00 óra LEZAJLOTT
ELŐADÓK: Horváth Márk, Lovász Ádám, Nemes Z. Márió (Absentology&T+U)
„Kisiklások és géprombolók: a modernitás és a társadalmi gyorsulás”
Az előadásban a XIX. században végbement technológiai és társadalmi változásokról fogunk szólni a társadalmi gyorsulás jelenségét középpontba állítva. Kisiklott, kiégett vonatszerelvények, gépromboló munkások és a korai elektromosság kísértetiessége és idegrocsoló hatékonysága fogja meghatározni ezt az előadást. Olyan filozófusokkal, társadalmi gondolkodókkal és mozgalmakkal fogunk foglalkozni, mint a Futuristák, a ludditák, a dadaisták, Marx, Simmel, Veblen, Fedorov, Tönnies, Ortega stb. Az előadás során a 19. század és a 20. század elejének társadalmi gyorsulással foglalkozó diskurzusának áttekintésére teszünk kísérletet. A sebesség rombol, azonban fel is szabadít a térhez való kötöttségtől, elidegenít de egyben új intenzív élményeket is felkínál. Az idegélet fokozódásával számos korabeli pszichológus is foglalkozott ebben a korszakban. A vasút építéshez megsemmisítettek egész erdőségeket, míg elmegyógyintézetekben kezelték a fokozódó konnektivitás gügyögő áldozatait, míg az utcák hemzsegtek a hisztériás betegektől, az agresszív politikai mozgalmaktól: pedig egy dolog uralkodott mindvégig, a sebesség, a dromokrácia kibontakozása.
—————————————————————————————————
MÁJUS 24. (szerda) 18.00 óra LEZAJLOTT
ELŐADÓK: Horváth Márk, Lovász Ádám, Nemes Z. Márió (Absentology&T+U)
„Skizoid gyorsulás, dromokrácia és a halálösztön: Társadalmi gyorsulás a posztmodernitásban”
Az előadásunk alkalmával a posztmodern társadalomelméletben fogunk elmélyülni, felelevenítve olyan gondolkodókat mint Virilio, Deleuze és Guattari, Baudrillard, Kittler, Lyotard vagy Ballard. A posztmodern kor radikálisan szakít a technooptimizmussal, és a technológia kibontakozásában a halálösztönt és az ember eltűnését látja előtörni. A kapitalizmus deterritorializációs tendenciái minden kötöttséget és közösségiséget felbomlasztanak, míg a digitalizáció a szimulakrumok rendszereit építi ki, és a demokrácia helyét átveszi a dromokrácia. Ebben az előadásban előkerülnek olyan változatos témák, mint a szadomazochizmus, a rock zene és a speed metal, a Forma 1, a pánikszex, és a molekuláris forradalom. Felforrósodott elektródák, génmódosított mutánsok és az autóval való szexuális együttlét: pár téma amely feltűnik ezen alkalommal.
—————————————————————————————————-
JÚNIUS 7. (szerda) 18.00 óra LEZAJLOTT
ELŐADÓK: Horváth Márk, Lovász Ádám, Nemes Z. Márió (Absentology&T+U)
„Hiperviralitás és az Accelerationist mozgalom: a társadalmi gyorsulás kortárs diskurzusai”
Az új média korszabán meghatározó metaforává vált a viralitás. A digitális hírek és álhírek fénysebességgel terjednek a kibernetikai hálózatokban, felőrölve minden igazolhatóságot és identitást. A társadalmi gyorsulás végzetesen felszámolja az ökológiai, kulturális és társadalmi rendszereket, felvetve egy poszthumán társadalom technológiai lehetőségét. A kortárs gyorsulás-diskurzust olyan mozgalmak és szerzők határozzák meg mint Mark Fisher, Hartmut Rosa, az Accelerationist Movement, Arthur Kroker, Timothy Morton, Nick Land és a CCRU és a xenofeminizmus. A technológia idegensége nem csak veszélyt rejt magában, hanem a társadalom újragondolására is lehetőséget ad. A záróelőadásban olyan fogalmakkal és jelenségekkel ismerkedünk meg, mint a sötét ökológia, a káoszmédia, a HIV pozitivitás, a forgalmi dugók, a sodródás és a techno zene hantológiája.
