22.06.2020 Hírek

Diplomácia háború idején online történelmi vetélkedő – 10. rész

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.

Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.  

A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.

Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!

Olvasd el a szöveget és felelj a kérdésre!

10. Nagy-Britannia egyetlen szövetségese

Franciaország 1940 júliusi eleste után Lengyelország lett Nagy-Britannia egyetlen szövetségese, amely valódi fegyveres erőkkel rendelkezett. A holland és a norvég seregek kapituláltak, a Szabad Francia Erők még csak szerveződtek. Eközben a németek elleni harcba bevonhatók voltak lengyel pilóták és tengerészek, valamint a szárazföldi erők egy része, összesen mintegy 27 ezer katona és tiszt, akiket sikerült evakuálni a Brit-szigetekre és Palesztinába.

A szerződés aláírásának pillanata. Balról ülők: Nagy-Britannia külügyminisztere, Lord Halifax, Edward Raczyński lengyel nagykövet, Władysław Sikorski miniszterelnök, Winston Churchill miniszterelnök, August Zaleski külügyminiszter, valamint a brit háborús kabinet tagjai, Clement Attlee és Arthur Greenwood. Sikorski mögött áll a brit hadügyminiszter, Anthony Eden, Churchill mögött John Anderson belügyminiszter, Zaleski mögött pedig a gyarmatokért felelős miniszter, Thomas Inskip (világos ruhában).

Ebben a helyzetben nagyon fontos volt a Nagy-Britanniával folytatott katonai együttműködés alapelveinek szabályozása. 1940. augusztus 5-én a két ország miniszterelnöke és külügyminisztere aláírt a brit kormány vezetőjénél a Downing Street 10. szám alatt egy megállapodást, amely kimondta, hogy „a Lengyel Fegyveres Erők a Lengyel Köztársaság szuverén hadseregét képezi”. A lengyel katonai egységeknek meg kellett őrizniük a nemzeti szerveződést, jelvényeiket, rangfokozataikat és parancsnokságaikat. A megállapodás politikai és propagandai dimenziója miatt a dokumentum aláírására különösen ünnepélyes formában került sor, „amelyet ilyen körülmények között nem gyakoroltak” – emlékezett vissza Edward Raczyński nagykövet, a megállapodás tárgyalásának egyik résztvevője. Az aláírásoknak tanúja volt Winston Churchill teljes kormánya, Lord Halifax külügyminiszter mellett a repülésügyi miniszter, a belügyminiszter és a gyarmatokért felelős miniszter.

Sajnos nem minden lengyel katonának sikerült elkerülni a hadifogságot, és Magyarországon át eljutni a Nyugat-Európában formálódó lengyel hadsereghez. Több tízezer lengyel hadifogoly lett áldozata a szovjetek által elkövetett emberiség elleni bűnöknek, amelyeknek a katyni mészárlás vált a jelképévé.

A mai kérdésünk: A katyni mészárlásnak két magyar áldozata is volt. Egyikük szakmai pályafutása során diplomata is volt. Hogy hívták, és milyen posztot töltött be Magyarország külügyi szolgálatában?

A mai nyereménykönyv: Józef Mackiewicz, „A katyńi tömeggyilkosság”

A válaszokat június 23-ig, 13 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.  

Sok sikert kívánunk!

Scheduled Hírek