Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.  

A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.

Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!

Olvasd el a szöveget és felelj a kérdésre!

11. A barcelonai kapcsolattartási pont

A háború radikálisan megváltoztatta a lengyel tiszteletbeli konzulátusok funkcióit és feladatait. A békeidőszak alatt, azok a külképviseletek, amelyek élén rendszerint nem lengyel állampolgárságú konzulok álltak, nem voltak köztisztviselők és nem kaptak rögzített fizetést a munkájukért, Lengyelország gazdasági előmozdítására összpontosítottak. A háború kitörése után ez a feladat érvényét vesztette. 1939 szeptembere után a világ közel 130 tiszteletbeli konzulátusa elsősorban a lengyelországi menekültekkel és a helyi lengyel diaszpóra gondozásával foglalkozott.

Új feladatok elé néztek azon országok tiszteletbeli konzuljai, amelyek a megtámadott Lengyelországból menekülő civilek és katonák útvonalán helyezkedtek el. A lengyel külképviseletek biztosították a szükséges információkat, segítettek menedéket és utazási lehetőséget találni, és internálótáborokban óvták a menekülőket. A egyik legaktívabb tiszteletbeli konzulátus Barcelonában volt, amelyet Eduardo Rodón y Blas konzul vezetett. A külképviselet kapcsolattartó ponttá vált lengyel állampolgárok, civilek és katonai személyek számára, akik 1939-1942-ben illegálisan jutottak át Franciaországból Spanyolországba azzal a szándékkal, hogy Portugálián keresztül Nagy-Britanniába utazzanak. A konzulátus elszállásolást és hamis dokumentumokat intézett, megszervezte számukra a Madridba utazást és segítséget nyújtott azoknak, akiket a spanyolok letartóztattak. Wanda Morbitzer, a konzulátus szerződéses lengyel alkalmazottja így emlékezett vissza: „A menekültek éjszaka közelebb jöttek Barcelonához, hogy a korai forgalommal belépjenek a városba, és a lehető leghamarabb megtalálják a címünket. Az iroda irattárának kis kabinja átalakult: megjelent a teakészlet, sűrített tej, kétszersült. Egy elektromos főzőlap, egy borotva, vasaló és hajfesték azok számára, akik mindenképpen szőkék akartak lenni”.

A mai kérdésünk: Külsejük megváltoztatására (pl. a fenti szövegben említett hajszőkítésre) leginkább a zsidó származású menekültek szorultak, akik Magyarországon is sokoldalú segítségre számíthattak. Melyik magyar városban és milyen néven működött a megszállt Lengyelországból Magyarországra menekült zsidó gyermekek bentlakásos iskolája 1943 júliusától 1944 májusáig?

A mai nyereménykönyv: Kapronczay Károly „A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai”

A válaszokat június 24-ig, 15 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.  

Sok sikert kívánunk!