Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.
A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.
Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!
Olvasd el a szöveget, és felelj a kérdésre!
15. Az egyezmény, amely több ezer lengyel életét mentette meg
1941. július 30-án aláírtak egy egyezményt, amely éles vitákat váltott ki a lengyel politikai életben, és komoly kormányválsághoz vezetett, ugyanakkor lehetőséget teremtett az 1939 után, a szovjet hatalom által a Szovjetunió mélyére deportált több ezer lengyel állampolgár életének megmentésére. Władysław Sikorski miniszterelnök tárgyalásai a Szovjetunió londoni nagykövetével, Iwan Majskival (az egyezmény elnevezése innen ered), nem sokkal azután kezdődtek el, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót, és az, belépett a Hitler-ellenes koalícióba. A lengyel miniszterelnök, a brit vezetés aktív ösztönzésére, a tárgyalás mellett döntött. Ez vezetett a lengyel-szovjet kapcsolatok normalizálásához. A Sikorski-Majski Egyezménynek köszönhetően megújultak a Lengyelország és Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok, érvénytelenné váltak az 1939 augusztusában és szeptemberében kötött szovjet-német szerződések. Kilátásba helyezték a Lengyel Hadsereg megalakulását a Szovjetunióban, valamint az ott börtönben fogva tartott és kitelepített lengyelek kiszabadítását. Sikorski határozottan állapította meg: „Az adott ügyben többet nem lehet elérni, aki az egyezmény elutasítását támogatja, nem látja a valóságot”.
Sikorski tábornok bírálói azt kifogásolták, hogy az egyezmény expressis verbis nem mondja ki, hogy az oroszok elfogadják a rigai egyezményben elfogadott, háború előtti lengyel-szovjet határokat. Tiltakoztak egy kiegészítő jegyzőkönyvben megfogalmazott kifejezés ellen, miszerint a lengyel állampolgároknak, akárcsak a bűnözőknek, „amnesztiát” hirdetnek. Kifogásolták továbbá a külügyminisztérium vezetőségének a tárgyalásoktól való eltávolítását, a miniszterelnököt pedig az alkotmányos jogok megsértésével vádolták meg. Władysław Raczkiewicz köztársasági elnök elutasította az egyezmény aláírását, annak szövegét nem tették közzé a Törvénykönyvben, August Zaleski külügyminiszter, Kazimierz Sosnkowski tárca nélküli miniszter és Marian Seyda igazságügyi miniszter pedig benyújtották lemondásukat. Az egyezmény aláírása mellett szóló érvek azonban vitathatatlannak bizonyultak: az egyezménynek köszönhetően legalább 115 ezer lengyel állampolgár életét sikerült megmenteni. Kitelepítésük helyéről hamarosan a Lengyel Hadsereg toborzási pontjaihoz kerültek, nem sokkal később pedig elhagyták a Szovjetuniót.
Sajnos nem mindenkit sikerült kimenekíteni az „embertelen földről”. A Szovjetunió mélyébe deportált közel másfél millió lengyel közül minden harmadik ember (köztük nagy számú nő és gyerek) nem élte túl a Gulag megpróbáltatásait.
A mai kérdés: A Gulag számtalan lengyel áldozatai között Eugeniusz Bodo, a II. világháború előtti lengyel kinematográfia egyik legendás sztárja is megtalálható, akit a magyar közönség is ismer a Lengyel Intézet által vetített filmekből. Honlapunkat böngészve, nem lesz nehéz válaszolni, mi volt annak a lengyel-osztrák némafilmnek a címe, amelyben Várkonyi Mihály mellett láthattuk tavaly, a Lengyel Intézet 80. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri vetítés során.
A mai nyereménykönyv: Włodzimierz Odojewski, „Halhatatlan némák. Katyni regény”
A válaszokat július 25-ig, délután 13 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.
Sok sikert kívánunk!