27.07.2020 Egyéb, Hírek, Program

Magyar katonák és a Varsói Felkelés

A Varsói Felkelés 76. évfordulója alkalmából, július 27-étől, Maria Zima lengyel történész közreműködésében fogjuk megismertetni Önökkel az 1944. augusztus 1-jén kitört felkelés legfontosabb mozzanatait, különös figyelmet fordítva a magyar katonák által nyújtott önzetlen, sokoldalú segítségre, a felkelők és a főváros civil lakossága számára.

Az ismeretterjesztő FB kampányunkhoz egy izgalmas nyereményjáték is fog társulni, érdekfeszítő feladatokkal és értékes díjakkal. A résztvevők többek között Maria Zima “Magyar katonák és a varsói felkelés” című könyvére is szert tehetnek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által támogatott sorsoláson. Azon kedves olvasóink, akik nem járnak szerencsével, az említett kiadványt az alábbi e-mail-címen rendelhetik meg: webmaster@mail.militaria.hu

Maria Zima

Maria Zima (szül. 1989) – történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa – az 1939 – 1945 között a lengyel területeket megszálló hatalmak által gyakorolt terror kivizsgálására felállított bizottság tagja.

Történelem szakot végzett a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetemen, valamint posztgraduális képzésen vett részt a Varsói Gazdasági Főiskolán, ahol nemzetközi tanulmányokat folytatott. 2014-ben a magyar Honvédelmi Minisztérium tudományos munkatársa volt. Kutatásának fő területe a lengyel-magyar kapcsolatok, különös tekintettel a II. világháború időszaka. A „Magyar katonák és a varsói felkelés” című könyv szerzője (magyarul 2018-ban jelent meg), a „Lengyel-magyar kapcsolatok a II. világháború időszakában” című konferenciaanyag társszerkesztője. Számos tudományos és ismeretterjesztő cikk szerzője, dokumentumfilmek konzultánsa.

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 1. rész

1944. július 27.Közvetlenül a Varsói Felkelés kirobbanása előtt magyar csapatok sorakoznak fel Varsó közelében.

1944. július végén a Varsó körüli területekre közel 30.000 olyan magyar katona érkezik, aki tavasszal, a keleti fronton a német hadsereg oldalán a szovjetek ellen harcolt. Magyarország, a Harmadik Birodalommal kötött szövetség ellenére, a háború kezdetétől jó viszonyt ápolt a lengyelekkel. Nem csupán, hogy nem üzent hadat Lengyelországnak, hanem jóindulatát fejezte ki a lengyelek iránt, erről tanúskodnak többek között Teleki Pál miniszterelnök lépései.

Mindeközben a Varsót megszálló német hatalmi szervek 100.000 embert kényszerítenek erődítési munkák végrehajtására. A parancsot bojkottálják, ami jelzésértékű a Honi Hadsereg vezetői számára, és a németek elleni felkelésre készülő lengyel csapatok mozgósítását szolgálja. A II. világháború éveiben Lengyelország kétszeresen is megszállott ország volt: a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió által egyaránt. Az összenemzeti felkelést a „Vihar” hadművelet (Akcja Burza) részeként tervezték meg. Annak ismeretében, hogy az NKVD letartóztatta a Honi Hadsereg azon osztagait, melyek részt vettek az „Ostra Brama” hadműveletben, melynek Wilno német megszállás alóli felszabadítása volt a cél, a Varsói Felkelés kirobbantásának az is célja volt, hogy a lengyel kormány legitimitást kapjon a Varsóhoz közeledő Vörös Hadseregtől. Annál is inkább, mivel 1944. július 21-én Sztálin utasítására létrejött a Nemzeti Felszabadítás Lengyel Bizottsága (Polski Komitet Wyzwolenia Narodowego) elnevezésű bábintézmény, mely a lengyel területek közigazgatását volt hivatott átvenni.

Az „Ostra Brama” hadművelet során a Vörös Hadsereg eleinte támogatta a Honi Hadsereg katonáit, Wilno megszerzése után azonban a szovjetek mindannyiukat letartóztatták.

Lengyel területeken állomásozó magyar tartalékos divíziók és az 1. Huszár Divízió, 1944 nyara, vázlat (Térkép: Wojciech Zalewski)

Milanówekben állomásozó honvéd (Fotó: Ryszard Witkowski, Maria Zima gyűjteményéből)

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 2. rész

1944. július 29.A lengyelek és a Varsó felé tartó magyar katonák első kapcsolatfelvételei

A Varsóba érkező Jan Nowak-Jeziorański, az emigráns lengyel kormány követe, arról tájékoztatja a Honi Hadsereg Főparancsnokságát, hogy amennyiben kitör a felkelés, Varsó egyedül marad. Sem a szövetségesek segítségére, sem az eredetileg a megszállt Lengyelországot a harcokban támogató, Stanisław Sosabowski dandártábornok által vezetett, Angliában megalakult 1. Önálló Ejtőernyős Dandár segítségére nem lehet számítani. 

Mindeközben a Varsó közelében állomásozó magyar osztagok egy részét azzal a céllal csoportosítják át, hogy a német hadsereg oldalán felvegyék a harcot a Vörös Hadsereg ellen. 1944. július 25 – augusztus 8. között Varsó külterületén páncéloscsata zajlik. Ez a csata azonban még nem a végleges, a magyar huszároknak pedig még fontos szerepük lesz a szovjetek elleni ütközetekben.

Magyar katona a varsói Szász-palota (Pałac Saski) előtt 1944 nyarán (Fotó: Fortepan/ Jezsuita Levéltár)

Tudtad, hogy a barokk stílusban megépített varsói Szász-palotát a Varsói Felkelés leverése után felrobbantották a németek? Vagy, hogy a 19. század első felében a Chopin-család a palota alagsorában kialakított lakások egyikében élt?

Miután 1918-ban Lengyelország újra független állammá vált, az épület a Lengyel Hadsereg központi székhelye lett. A második világháború idején a Szász-palotát a Wehrmacht foglalta le, de a felkelés leverését követően, 1944 decemberében a náci megszállók elpusztították az épületet. A bontást csak a központi, klasszicista oszlopsor egy szekciója élte túl, mely az Ismeretlen Katona Sírjának emlékhelye.

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 3. rész

1944. július 31. – Lengyel-magyar katonai együttműködés a Varsói Felkelés kirobbantása előtt

Magyar huszárok pihenőben 1944 nyarán
(Fotó: Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Amint megjelentek a németek által megszállt lengyel területeken a lengyelekkel szimpatizáló magyar katonák, a lengyel-magyar együttműködés különféle formája vette kezdetét. A magyarok nem csupán a Honi Hadsereggel működtek együtt, és álltak át annak soraiba, hanem más lengyel alakulatokba is dezertáltak, mint például a Paraszt Zászlóaljba (Bataliony Chłopskie) 1944. július végén, Łosiceben.  

Magyar katonák a Łazienkowski Park előtt 1944 nyarán (Fotó: Fortepan)

Megszületik a döntés a Varsói Felkelés kirobbantásáról, melyet másnap 17 órára terveznek. A parancsot Tadeusz Komorowski “Bór” tábornok, a Honi Hadsereg főparancsnoka adja ki Antoni Chruściel „Monter” ezredesnek, a Varsói Kerület parancsnokának. 

Tudtad, hogy Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg főparancsnoka 1895-ben az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a galíciai Chorobówban született? A tábornok 18 évesen lépett be az osztrák-magyar hadseregbe. 1918 óta aktívan harcolt az újjászületett Lengyelország függetlenségéért, érdemeiért a lengyel-bolsevik háborúban a legmagasabb katonai kitüntetésben részesült. A Varsói Felkelés után az angliai lengyel hadsereg parancsnoka, majd az emigráns lengyel kormány miniszterelnöke volt.

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 4. rész

1944. augusztus 1. – kitör a Varsói Felkelés

76 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-jén, 17 órakor (az ún. “W órában”) Varsóban kitör a felkelés, amely – a németek megsemmisítő katonai túlereje ellenére – 63 napig tart.

A németek elleni harcra kb. 50 000 felkelőt mozgósítottak. Az ötéves megszállással megsanyargatott civil lakosság támogatja a harcokat. Elkeseredett csata folyik Varsóért.

A magyar parancsnokság megtagadja a harcot a lengyelek ellen, a honvéd csapatokat tehát a németek Varsó külső területeire vonják vissza, ahol azok megkezdik a felkelők és a civil lakosság számára a segítségnyújtást és a támogatást.

A varsói Wola. A „W” óra. Az első eligazítás az „Ököl” század tisztjei számára; az evangélikus temető területén, 1944 augusztus 1. Fotó: Stefan Bałuk „Kubuś” „Starba”.
(Fotó: Varsói Felkelés Múzeuma)

Tudtad, hogy mit szimbolizál a Harcoló Lengyelország horgony alakú emblémája? A P (mint Polska = Lengyelország) és W (mint Walcząca = Harcoló) betűkből álló jel reményt szimbolizált Lengyelország függetlenségének visszaszerzésére a II. világháború alatt. Életüket kockáztatva, ezt a szimbólumot rajzolták a lengyelek a német megszállás alatt lévő városok falaira és járdáira.

A Harcoló Lengyelország emblémája

A Harcoló Lengyelország horgony alakú jelképe 1942. március 20-án jelent meg először Varsó utcáin, miután a Honi Hadsereg Tájékoztató és Propaganda Irodája egy konspirációs pályázatot hirdetett meg. 27 projekt közül a 22 éves Anna Smoleńska munkáját választották ki.    

Anna Smoleńska
(Fotó: Unknown author / Public domain)

Anna Smoleńska (fedőneve Hania) művészettörténetet tanult az akkoriban titokban működő Varsói Egyetemen, emellett cserkész-instruktor és a Honi Hadsereg összekötője volt.

1942. november 3-án Annát, szüleivel, testvéreivel és sógornőjével együtt, letartóztatta a Gestapo. A rendkívül kegyetlen kínvallatás ellenére a lány senkit nem árult el. Néhány héttel később az auschwitzi koncentrációs táborba küldték, ahol – mint a családja többi tagja – meghalt.   

Anna Smoleńska 1943. március 19-én tífuszban halt meg az auschwitzi koncentrációs táborban, 23 éves korában.
(Fotó: Official mug shot / Public domain)

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 5. rész

1944. augusztus 3. – A Honi Hadsereg és a magyar egységek együttműködése

Már 1943 őszén elkezdődtek a tárgyalások a tervezett országos felkelés támogatásáról. Budapesten Andrzej Sapieha „Tokaj”, a Honi Hadsereg képviselője tárgyalt. A tárgyalások magyar fegyverek szállításáról szóltak a lengyel csapatok részére. Mivel a honvédeknek nagy veszteségeik voltak a fronton, ez nem jöhetett létre. A magyar kormány viszont beleegyezett a Lengyelországot megszálló németek ellen indítandó fegyveres akciókra készülő Honi Hadsereg alakulatainak magyarországi kiképzésébe.

A Honi Hadsereg felhívása a magyar katonákhoz
(A Varsói Felkelés Múzeumának gyűjteményéből)

A németek utasítására a Varsó közelében állomásozó magyar katonáknak a Vörös Hadsereggel vívott nehéz csaták fáradalmait kellett volna kipihenni. Azonban amint kirobbant  a Varsói Felkelés a német hadsereg a magyar egységek többségét – sikertelenül – a lengyel felkelők elleni harcban akarta felhasználni.

Tudtad, hogy Horthy Miklós kormányzó ezt hogyan akadályozta meg?

A Honi Hadsereg Varsói Területén állomásozó magyar csapatok parancsnokságának egyértelmű utasítást adott: „A lengyelek a barátaink, a németek pedig a fegyvertársaink. Nem szabad belekeverednünk a konfliktusukba.” Így a magyar honvédek egészen 1944. augusztus 20-áig Płońsk közelében maradtak.

Horthy Miklós (Fotó: Unknown author / Public domain)

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 6. rész

1944. augusztus 4. – Honnan lehet felismerni a magyar katonát?

A lengyelek és a segítőkész magyar katonák kapcsolatfelvételét a magyar honvédek egyenruháját bemutató szóróanyag hivatott segíteni, melyet 1943-tól egy konspirációs nyomda (Titkos Katonai Nyomda) adott ki.

Tudtad, hogyan próbáltak kommunikálni a lengyelek a magyar katonákkal? Magyarul tanultak, a társalgási fordulatok fonetikusan voltak feltüntetve, mint például: Isten hozott! Messziről jön? Valószínűleg nagyon fáradt. Maga magyar? Haza mégy? Én lengyel vagyok. Nálunk mindenki szereti a magyarokat. Testvéri nemzetek vagyunk és gyakran közösen segítünk egymásnak.

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 7. rész

1944. augusztus 5. – A wolai mészárlás

A mészárlás helyszínére hajtott wolai lakosság
(Fotó: Bundesarchiv, Bild 101I-695-0412-15 / Gutjahr / CC-BY-SA 3.0 / CC BY-SA 3.0 DE)

Megkezdődik a lengyel népet sújtó egyik legnagyobb tömegmészárlás a második világháború idején. Három nap leforgása alatt a németek Varsó Wola kerületének több tízezer lakóját gyilkolják meg.  

A mészárlás egyik helyszíne, a varsói Ursus gyár, ahol hatezer civilt gyilkoltak meg.
(Fotó: Alfred Mensebach / Public domain)

Ugyanezen a napon a „Zośka” zászlóalj katonái 348 zsidót szabadítanak ki a főváros egy másik kerületében található „Gęsiówka” koncentrációs táborból. Közülük sokan Magyarországról származnak. Legtöbbjük úgy dönt, csatlakozik a felkeléshez.

A “Zośka” zászóalj által felszabadított rabnők, 1944. augusztus 5.
(Fotó: Juliusz Bogdan Deczkowski / Public domain)

Tudtad, hogy a wolai áldozatok elégetett holttestei után 12 tonna hamu maradt? 1944. augusztus 5-7. között a németek által visszafoglalt Wola és Ochota varsói kerületekben a német különleges alakulatok átfésülték a házakat, és válogatás nélkül mindenkit meggyilkoltak: gyerekeket, idős embereket és nőket (akiket előtte rendszerint meg is erőszakoltak). Három nap alatt csak itt legalább 40-60 ezer, de a legmagasabb becslések szerint közel 100 ezer civilt mészároltak le az SS szervezte csapatok.

A képen látható 16 éves Janina Jamiołkowska “Sława”, a tizenéves ápolónők egyike, akiket szolgálat közben gyilkoltak meg egy wolai kórházban. 

Janina Jamiołkowska “Sława
(Fotó: Varsói Felkelés Múzeuma)

Tudtad, hogy a képen látható SS-Gruppenführer Heinrich Reinefarthot, a wolai mészárlás közvetlen irányítóját és felügyelőjét soha nem vonták felelősségre bűntetteiért? A háború után NSZK-ban Westerland polgármestere lett, aztán Schleswig-Holstein tartomány parlamenti képviselője. 1979-ben “tisztes polgár” hírében halt meg.

Heinrich Reinefarth
(Fotó: Unknown author / Public domain)

Magyar katonák és a Varsói Felkelés – 8. rész

1944. augusztus 7. – A magyarok fölfegyverzik a felkelőket

Számos példáját ismerjük annak, hogy a felkelők magyar katonáktól vásároltak vagy kaptak ajándékba fegyvereket. A Bástya ezred katonája, Zbigniew Foltyński „Foka” hadapród tizedes felidézi, hogy a magyaroktól sikerült tüzérségi fegyvereket szerezniük. Így emlékszik vissza: „Két nappal később [tértünk vissza] (…) úgy fölfegyverezve, hogy (…) az összes fegyvert el sem bírtuk.” [A Varsói Felkelés Múzeuma, Oral History Archívum, Zbigniew Foltyński „Foka” (interjúztató: B. Kozakiewicz), 2008.11.14.]

HTM-Vormann távirata a Közép Hadsereg parancsnokának,
1944. augusztus 19.

A Milanówekben, magánházaknál elszállásolt honvédek is szívélyes kapcsolatba kerültek a lengyelekkel, amit Ryszard Witkowski “Romuald” fényképei örökítettek meg. A magyarok lengyelekhez való barátságos hozzáállásának kvintesszenciája az a kép, amin Witkowski magyar katonasapkában, pózol fegyverrel kezében Milanówekben.

Ryszard Witkowski “Romuald”
(forrás: Maria Zima gyűjteménye)

Tudtad, hogy a németek mérlegelték a Varsó körül állomásozó magyar egységek parancsnokságának lefegyverzését és letartóztatását? Amikor a magyarok megtagadták, hogy a lengyelekkel harcoljanak, sőt, nagyban segíteni kezdték a felkelőket és a civil lakosság védelmére keltek, a német parancsnokság kidolgozta a „Wirbelwind” fedőnevű akciótervet. A terv a honvédek lefegyverzésére és letartóztatására vonatkozott, arra az esetre, ha azok nyíltan föllázadnának és a felkelők oldalára állnának, vagy ha Magyarországon németellenes puccs történne. Az akció végül papíron maradt, de a németek fokozták megbízhatatlan szövetségesük egységeinek megfigyelését.

Scheduled Egyéb Hírek Program

Diplomácia háború idején online történelmi vetélkedő –

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.
05 08.2020 Hírek

Diplomácia háború idején online történelmi vetélkedő –

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.
28 07.2020 Hírek

Interjú Mateusz Morawieckivel, a lengyel miniszterelnökkel a

Mateusz Morawiecki: Orbán Viktorral hatalmas támogatást harcoltunk ki gazdaságainknak, együtt megállítottuk a brüsszeli nyomást a jogállamiság terén
25 07.2020 Hírek, hírek