Időpont: 2026. február 12. csütörtök, 18.00 óra

Helyszín: Lengyel Intézet (Bp. 1065 Nagymező u. 15.)

Lengyelországban 2025-ben ünnepelték Stefan Żeromski prózaíró, publicista és drámaíró halálának 100. évfordulóját, akit máig a XX. századi lengyel próza egyik legkiemelkedőbb alkotójaként és a lengyel modernizmus egyik meghatározó alakjaként tartanak számon. A kortársai által a lengyel irodalom lelkiismereteként is emlegetett Żeromski műveinek középpontjában a szabadság, a társadalmi felelősségvállalás, az erkölcsi bátorság és a közösség sorsa áll.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan Stefan Żeromski alakjáról, irodalmi jelentőségéről és műveiről professzor Jerzy Snopek lengyel irodalom- és kultúrtörténész beszélget Wojciech Kaliszewski irodalomtörténész professzorral és egyetemi tanárral, valamint a Koratavasz (Magyar Napló, 2019) a Sziszifuszi munkák (Magyar Napló, 2022) és a megjelenés előtt álló A bűn története című művek fordítójával, ifj. Béri Gézával.

A művekből Dóczy Péter Jászai Mari-díjas magyar színművész olvas fel részleteket.

Stefan Żeromski elszegényedett kisnemesi családban született az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban, a Szent Kereszt-hegységben fekvő Strawczyn nevű faluban. Első elbeszélései a 19. század nyolcvanas éveinek végén jelentek meg a Głos és a Tygodnik Powszechny lapjain. Prózáját kezdettől fogva erős társadalomkritikai érzékenység, morális kérdésfelvetés és szenvedélyes elkötelezettség jellemezte. Regényeiben és elbeszéléseiben az egyén és a történelem konfliktusát, a nemzeti sors tragikus dilemmáit, valamint az erkölcsi döntések súlyát ábrázolta.

A Lengyel Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány társszervezésében, a szerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő beszélgetés célja, hogy közelebb hozza Żeromski életművét a magyar olvasókhoz, és megvizsgálja, hogy miért hatnak a hazájában ma is rendkívül népszerű szerző művei száz év távlatából is élő erővel.

„Żeromskinak az 1999-es népszerűségi listán elfoglalt előkelő helyét sokan azzal magyarázták, hogy 1964-ben kétségbe vont művei továbbra is kötelező iskolai olvasmányok maradtak. Továbbá: változatlan népszerűsége annak köszönhető, hogy regényeinek többségét megfilmesítették, színpadi műveit ma is sikerrel játsszák. A nagy vitát kiváltó Hamvak-at (Popioły) több mint nyolcmillióan nézték meg. Aktuálpolitikai keretbe foglalt nemzeti ügy lett belőle. Andrzej Wajda ideológiai színezetű támadások kereszttüzébe is került „deheroizálónak” ítélt rendezői felfogása miatt. Ezek a műveken kívüli tények is hozzájárultak volna népszerűségének tartósságához? Nem az, hogy a Koratavasz-t (Przedwiośnie) a lengyel irodalomtörténészek a XX. századi lengyel próza egyik legkiemelkedőbb alkotásának tartják, s a Hamvak, A hű folyó (Wierna rzeka) és a Hontalanok című regényeket is a klasszikus művek közé sorolják, akárcsak a Megszökött fürjecském (Uciekła mi przepióreczka) című színdarabját?” – részlet Kovács István Koratavaszhoz írt Előszavából. (Stefan Żeromski: Koratavasz, Magyar Napló 2019. Fordította: ifj. Béri Géza)

Wojciech Kaliszewski irodalomtörténész, irodalomkritikus, a bölcsészettudományok doktora. Szakterülete a 18. és a 20. századi lengyel irodalom története, valamint a volt Jugoszlávia országainak költészete. A Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomkutató Intézetének munkatársa, a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, a Wyspa folyóirat szerkesztője, a Nowe Książki, az Odra és a Twórczość folyóiratok szerzője.

Időpont: 2026. február 12. csütörtök, 18.00 óra

Helyszín: Lengyel Intézet (Bp. 1065 Nagymező u. 15.)

Lengyelországban 2025-ben ünnepelték Stefan Żeromski prózaíró, publicista és drámaíró halálának 100. évfordulóját, akit máig a XX. századi lengyel próza egyik legkiemelkedőbb alkotójaként és a lengyel modernizmus egyik meghatározó alakjaként tartanak számon. A kortársai által a lengyel irodalom lelkiismereteként is emlegetett Żeromski műveinek középpontjában a szabadság, a társadalmi felelősségvállalás, az erkölcsi bátorság és a közösség sorsa áll.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan Stefan Żeromski alakjáról, irodalmi jelentőségéről és műveiről professzor Jerzy Snopek lengyel irodalom- és kultúrtörténész beszélget Wojciech Kaliszewski irodalomtörténész professzorral és egyetemi tanárral, valamint a Koratavasz (Magyar Napló, 2019) a Sziszifuszi munkák (Magyar Napló, 2022) és a megjelenés előtt álló A bűn története című művek fordítójával, ifj. Béri Gézával.

A művekből Dóczy Péter Jászai Mari-díjas magyar színművész olvas fel részleteket.

Stefan Żeromski elszegényedett kisnemesi családban született az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban, a Szent Kereszt-hegységben fekvő Strawczyn nevű faluban. Első elbeszélései a 19. század nyolcvanas éveinek végén jelentek meg a Głos és a Tygodnik Powszechny lapjain. Prózáját kezdettől fogva erős társadalomkritikai érzékenység, morális kérdésfelvetés és szenvedélyes elkötelezettség jellemezte. Regényeiben és elbeszéléseiben az egyén és a történelem konfliktusát, a nemzeti sors tragikus dilemmáit, valamint az erkölcsi döntések súlyát ábrázolta.

A Lengyel Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány társszervezésében, a szerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő beszélgetés célja, hogy közelebb hozza Żeromski életművét a magyar olvasókhoz, és megvizsgálja, hogy miért hatnak a hazájában ma is rendkívül népszerű szerző művei száz év távlatából is élő erővel.

„Żeromskinak az 1999-es népszerűségi listán elfoglalt előkelő helyét sokan azzal magyarázták, hogy 1964-ben kétségbe vont művei továbbra is kötelező iskolai olvasmányok maradtak. Továbbá: változatlan népszerűsége annak köszönhető, hogy regényeinek többségét megfilmesítették, színpadi műveit ma is sikerrel játsszák. A nagy vitát kiváltó Hamvak-at (Popioły) több mint nyolcmillióan nézték meg. Aktuálpolitikai keretbe foglalt nemzeti ügy lett belőle. Andrzej Wajda ideológiai színezetű támadások kereszttüzébe is került „deheroizálónak” ítélt rendezői felfogása miatt. Ezek a műveken kívüli tények is hozzájárultak volna népszerűségének tartósságához? Nem az, hogy a Koratavasz-t (Przedwiośnie) a lengyel irodalomtörténészek a XX. századi lengyel próza egyik legkiemelkedőbb alkotásának tartják, s a Hamvak, A hű folyó (Wierna rzeka) és a Hontalanok című regényeket is a klasszikus művek közé sorolják, akárcsak a Megszökött fürjecském (Uciekła mi przepióreczka) című színdarabját?” – részlet Kovács István Koratavaszhoz írt Előszavából. (Stefan Żeromski: Koratavasz, Magyar Napló 2019. Fordította: ifj. Béri Géza)

Wojciech Kaliszewski irodalomtörténész, irodalomkritikus, a bölcsészettudományok doktora. Szakterülete a 18. és a 20. századi lengyel irodalom története, valamint a volt Jugoszlávia országainak költészete. A Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomkutató Intézetének munkatársa, a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, a Wyspa folyóirat szerkesztője, a Nowe Książki, az Odra és a Twórczość folyóiratok szerzője.