A Jövő Archívumai – A łódzi Művészeti Múzeum és az Artpool Művészetkutató Központ kiállítása
A Jövő Archívumai – Magic Wall
A łódzi Művészeti Múzeum és az Artpool Művészetkutató Központ kiállítása
Időpont: 2024.11.05., 17.30 – 11.07. 18.00
Helyszín: Lengyel Intézet
A Jövő Archívuma: a Poetry Bureau és az Artpool
A művészek olyanok, mint a szeizmográfok, amelyek „érzékelik” a jövőbeli tektonikus mozgásokat. Ugyanabban az évtizedben, az 1970-es években, Budapesten és Varsóban különös intézmények jöttek létre: Galántai György és Klaniczay Júlia Artpoolja és Andrzej Partum Költői Irodája. Mindenki számára világos volt, hogy valami rendkívüli dolog történik. Már csak azért is, mert az engedetlenséget a hatóságok nagyon is rossz néven vették. Az irodák és az archívumok az állam hatáskörébe tartoznak. Idővel a Galántai és Klaniczay valamint a Partum által létrehozott művészeti terek valódi Archívummá és egy egészen valódi, anyagokkal és tennivalókkal teli Hivatallá alakultak, pl. levelezés, iratok rendszerezése, látogatók fogadása.
Mit csináltak, mi foglalkoztatta őket? Legyünk tisztában azzal, hogy a vasfüggöny egyik vagy másik oldalán élő művészek vettek részt a tevékenységekben, ami azt jelentette, hogy tapasztalataik és mindennapi életük rendkívül eltérő volt. Az idő múlásával azonban a politikai kontextus némileg háttérbe szorult. Ehelyett olyan eszmék kerültek előtérbe, amelyek csak ma, több évtized után váltak a társadalmi élet természetes részévé.
Mindenekelőtt az Archívum és az Iroda „ügyfelei” tették fel a kérdések sokaságát. Az önszerveződés formáiról, a hálózatépítésről, a nemzetközi kapcsolattartásról. A kölcsönös kapcsolatok formájáról, a kommunikáció módjairól. A valóságba való beavatkozásuk mértékéről, a változásra való hajlandóságukról és képességükről a társadalomban. Néhányan kiáltványokat írtak. Gondolkodtak a használt nyelv lehetőségeinek és az egyes szavak jelentésének bővítéséről. Új ábécékkel próbálkoztak. Vizuális költészetet hoztak létre. Teret szenteltek az ökológiának. Olyan, akkoriban úttörőnek számító, valóban forradalmi, a közbeszédben – legalábbis Európa keleti felében – el nem ismert és gyakorlatilag nem létező témákat vetettek fel, mint az identitás, a feminizmus, az emancipációs mozgalmak. Ezek vitatott, ellenzéki témák voltak.
A Budapesten és Varsóban összegyűjtött anyagok böngészése rendkívüli élményt nyújt. A gyűjtemény episztologikus jellege – ne feledjük, hogy elsősorban postai úton jutott el az érdeklődőkhöz – diktálta a művek formáját és formátumát, kicsi, rövidített, rajzokkal, kommentárokkal, rövid irodalmi formákkal, megfigyelésekkel teli.
Mik voltak ezek akkor? Beszélgetések. Mik ezek ma? A jövőbe küldött levelek.
Maciej Cholewiński