THEATRE AFTER THE CHANGE avagy Mi volt az után előtt?
A könyvbemutató a Recycling Reality on Stage nemzetközi konferencia nyitóeseménye melynek a Lengyel Intézet ad helyet. A kétkötetes angol nyelvű tanulmánygyűjtemény a Kortárs Drámafesztivál két korábbi konferenciájának előadásait tartalmazza. A hiánypótló gyűjtemény közép-európai kontextusban vizsgálja a kortárs színház társadalmi vonatkozásait, a színház és múltfeldolgozás kérdéskörét és a régió új színházi jelenségeit, amelyek a rendszerváltás után jelentek meg. A könyvben több dokumentarista projektelemző és írásai közt Joanna Krakowska színháztörténésztől, valamint Jan Klata író-, rendezőtől is olvasható egy-egy fejezet.
A kötet előszavát írta, és a kötetet társszerkesztette: Joanna Krakowska.
Bemutatja Thomas IRMER és SZABÓ Attila
A CREATIV MÉDIA kiadásában megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény a Kortárs Drámafesztivál két nemzetközi konferenciájának szerkesztett tanulmányait tartalmazza angol nyelven. A két konferencia alapvető célkitűzése az volt, hogy párbeszéded kezdeményezzen Közép-Kelet Európa kortárs színházi jelenségeiről, különösen a színház társadalmi szerepvállalásának kérdéséről, mely az ezredforduló után a régió minden országában egyre erőteljesebb törekvéssé válik. Az új politikai és társadalmi konstellációban egyre több olyan előadás születik, amely szakítva a kilencvenes évek esztétikai elzárkózásával, új formákat keres a társadalmi jelenségekkel és a múlttal való színházi szembenézésre.
2008-ban Mi volt az után előtt? címmel a színház és múltfeldolgozás témája köré szerveződő találkozó azt vizsgálta, hogy a Vasfüggöny leomlása utáni fiatal közép-európai demokráciák hogyan tudnak a diktatúrák múltjával szembenézni, vagy miért menekülnek a számvetés elől, és milyen szerepet vállalhat a kortárs színház ebben a sürgető társadalmi feladatban. Több tanulmány is foglalkozik a jelentős és vitatott történelmi események feldolgozásával: hogyan jelenik meg 1956, 1968, 1989 a színpadon és milyen szerepet játszottak a színházak ezekben a kritikus történelmi pillanatokban? Rendkívül tanulságosak továbbá a múltfeldolgozás társadalmi, politikai és pszichológiai akadályait vizsgáló tanulmányok, melyek nemcsak arra világítanak rá, hogy milyen falakba ütközik több olyan jelentős előadás befogadása, amely a diktatúrák korszakának árnyaltabb megjelenítésére törekszik, de magyarázatokat kínálnak régiónk egyre mélyülő társadalmi kríziseire is, amikor a feldolgozás helyett a tagadást, bűnbakkeresést és eltörlést választjuk. Ugyancsak a múltfeldolgozás témaköréhez kapcsolódnak azok a tanulmányok is, amelyek a szocialista diktatúrák színházi kultúrpolitikáját vizsgálják valamint az önkényuralmi rendszerek főként nyilvános performatív események által sugallt testképeit, a szexualitáshoz való viszonyulását. Több, különböző ország résztvevői foglalkoznak a korszak nyilvános diskurzusának kérdéskörével, illetve azt taglalják, hogy milyen forrásértékkel bírhatnak a kommunista időszak színházi kritikái a színháztörténetírás kortárs gyakorlatában.
A budapesti Kortárs Drámafesztivál keretében 2009-ben Twenty Years Later címmel megrendezett konferencia, a rendszerváltás utáni színházi folyamatok feltérképezését tűzte ki célul a visegrádi régió országaiban. A közép-európai színházi rendszerekre is egyre inkább kiterjedő mélyreható átalakulás központjában elsősorban a színház valósághoz való viszonyának radikális újragondolása áll. Hogyan tör be a történelmi valóság a kortárs drámaírás területére például Lengyeloszágban, Romániában, Szlovákiában és hogyan alakítják át színháznézői szokásainkat azok a színházi események, amelyek teljesen lemondanak a drámaszövegek használatáról? De több tanulmányt is olvashatunk dokumentarista színházi projektekről és drámaszövegekről, amelyek még közvetlenebb viszonyba kívánnak kerülni a valósággal, azáltal, hogy bizonyos valóságelemeket „nyersen” beépítenek az előadásokba és szövegekbe. Néhány tanulmány kulturálisan és földrajzilag távolibb nézőpontot villant fel remek lehetőséget adva az összehasonlításra és a közép-kelet európai régió színházi identitásának meghatározására. Hogyan tud közreműködni a színház a magyar történelem megértésében az Egyesült Államokban? Milyen párhuzam vonható a cseh és a dél-afrikai társadalmi színház különböző formái között? Carol Martin tanulmánya pedig nemzetközi kitekintést nyújt a valóság színházáról (Theatre of the Real).
Úgy a konferenciák mint a kötetek elsődleges célkitűzése a nemzetközi párbeszéd megindítása volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy lefektessük egy hosszabb távú nemzetközi együttműködés kereteit a visegrádi régió színházi és társadalomtudományi szakértőinek közreműködésével, hogy hiánypótló, komparatív alapkutatást lehessen végezni az elmúlt negyven év színháztörténetéről, a színház társadalmi működésének jellegzetességeiről. Ezért a tanulmányok mellett jelentős hangsúlyt fektettünk a konferenciák kerekasztal-beszélgetéseinek közlésére is, amelyek a jövőbeli együttműködés lehetőségeinek különféle módozatait is feltárják. A két kötethez DVD melléklet tartozik, mely részleteket közöl a kötetben vizsgált előadásokból.
Szerkesztő: Szabó Attila, Joanna Krakowska
Felelős szerkesztő: Mayer-Szilágyi Mária
Projektvezető: Markó Róbert
Nyelvi szerkesztők: Borus Judit, Ian Herbert, Emma Roper-Evans
Közreműködők: Selmeczi Nóra, Böröcz Judit, Tóth Judit Vanda, Herczog Noémi, Hollósi Laura
A megjelenés támogatói: Nemzetközi Visgrádi Alap, az NKA, NCA
Szakmai partner: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Hol tart a dokudráma és -színház ebben a régióban? Mi vihető színre a kelet- és közép-európai társadalmak jelenéből? Hogyan lehet a valóság elemeit drámai és színházi anyaggá formálni? Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk válaszokat a KDF keretében megrendezett, Újrahasznosított valóság a színpadon – Recycling Reality on Stage nemzetközi konferencián.
Az idei KDF arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy a politikai színház egyre nagyobb hangsúlyt kap térségünkben is. Rendkívül erősen érzékelhető tendencia, hogy a színház fontos társadalmi változásokra, sőt nem egyszer aktuálpolitikai eseményekre reflektál.
Lengyel Intézet – 1065 Budapest, Nagymező u. 15.
2011-12-01 16:00
Bővebben:
