Kisvárosi szláv démonok, tussal elmesélt pszichodelikus disztópia, tizenévnyi képregényes napló, vad lakótelepi crossoverek – és ez Lengyelország pezsgő képregényes életének csak egyetlen apró szelete a Lengyel Intézet Nagymező utcai galériájában. Lehetetlen lett volna évi több ezer premiert, a kisebb-nagyobb fesztiválok varázsát, minden műfajt és stílust egyetlen terembe sűríteni, ezért ezúttal csak arra vállakoztunk, hogy a 20. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál keretében az elmúlt néhány évben magyarul is bemutatkozó négy alkotó: Karol „KaeReL” Kalinowski, Anna Krztoń, Wojciech Stefaniec és Michał „Śledziu” Śledziński munkásságából felvillantsunk néhány részletet. Szó szerint kézzelfogható közelségbe hozva a műveket, hiszen a nagy méretű nyomatok mellett a látogatók magukba a képregényekbe is belelapozhatnak.

Merüljünk bele közösen a négy rajzoló világába és tegyünk a képekből és kötetekből kiindulva egy-egy kitérőt a lengyel képregény tájain. Vajon minden démon barátságos a lengyel képregényben, mint Csonthalma lakói? Ha festhetünk disztópiát, rajzolhatunk posztapokaliptikus képregényt gyerekeknek is? Megismerhetjük-e önéletrajzi képregényekből a lengyel múltat és jelent? Mi történik, ha (nem is) egy képregényes egyszerre animációs rendező és játéktervező?

A tárlatvezetésen többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül a kiállítás kurátora, Kellermann Viktória műfordító és kulturális menedzser, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője segítségével.