Anyu, én nem akarok háborút!
2022. szeptember 20-tól lesz látható a budapesti Lengyel Intézet előtt az „Anyu, én nem akarok háborút! 1939-45 Lengyelország / 2022 Ukrajna” című lengyel-ukrán levéltári projekt, amely lengyel és ukrán háborús gyerekrajzokat mutat be. A háború borzalmait feldolgozó, megrázó erejű alkotások október 14-ig lesznek láthatóak a Nagymező utcában.
Megnyitó: 2022. szeptember 20. (kedd), 11.00 óra
Helyszín: Lengyel Intézet – 1065 Budapest, Nagymező u. 15.
A megnyitó eseményen felszólal:
Katarzyna Ratajczak-Sowa, a budapesti Lengyel Nagykövetség Politikai-közgazdasági Osztályának vezetője
Viktória Svereniak, a budapesti Ukrán Nagykövetség Politikai Osztályának vezetője,
Kováts Adél, a Radnóti Miklós Színház igazgatója és
Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója
Az eseményen résztvevő lengyel, magyar és ukrán közszereplők elsősorban mint nők és anyák tiltakozásukat szeretnék kifejezni a háború ellen, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a fegyveres konfliktusok legnagyobb áldozatai a gyerekek, történjenek azok bárhol is a világon.
„A gyermek nem katona, nem védi a hazáját, mégis együtt szenved vele.” – szól az idézet Janusz Korczak, a lengyel orvos, gyógypedagógus és író, a gyermekvédelem egyik legnagyobb alakjától. Az „Anyu, én nem akarok háborút! 1939-45 Lengyelország / 2022 Ukrajna”egy lengyel és ukrán háborús gyerekrajzokat bemutató levéltári projekt. A lengyel gyerekek rajzai 1946-ból, a varsói Újkori Iratok Levéltárának gyűjteményéből származnak, s a II. világháború és a német megszállás alatt, 1939-1945 között átélt élményeiket ábrázolják. Az ukrán gyerekrajzok az Ukrajnában jelenleg is zajló háború megrázó lenyomatai, amelyeket a Mom, I see war portál gyűjtött össze. A projekt szabadtéri és online kiállítás, valamint katalógus formájában is megvalósításra került. A budapesti Lengyel Intézet előtt 2022. szeptember 20 – október 14. között megtekinthető kiállítás 4 nyelvű – magyar, lengyel, ukrán, és angol.
A projekt célja megmutatni, hogy a háború egy gyermek szemében mindig ugyanúgy néz ki. Helytől és időtől függetlenül hatalmas gonoszság, a gyermek pedig mindig áldozata. Az archív lengyel és a kortárs ukrán alkotások közötti hasonlóság megrázó. A gyermekek tankokat, bombákat ledobó repülőket, tűzvészeket és robbanásokat rajzolnak. Lerajzolják a sebesülteket és a halottakat, a lerombolt házakat, a sírokat. Lerajzolják önmagukat és családjukat, az evakuációt és a menekülést. De lerajzolják a reményt is, a jövőről szőtt álmaikat.
Az online kiállítás a Lengyel Intézet YouTube csatornáján tekinthető meg:
Terv és koncepció: dr. Dorota Sadowska (Varsói Egyetem), Mariusz Olczak (Újkori Iratok Levéltára, Varsó)
#MomIdontWantWar #archiwapaństwowe @aan_gov_pl