A budapesti Lengyel Intézet, amely a világon működő Lengyel Intézetek közül az egyik legrégebbi, jelenleg évente mintegy 150 különféle kulturális, művelődési és tudományos programot szervez. Ezeken évente több mint 30 ezer ember jelenik meg az Intézet székházában, s ennek többszöröse vesz részt az Intézet által rendezett külső programokban, többek között olyan rendezvények keretén belül, mint pl. a Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Őszi Fesztivál, a Sziget Fesztivál, Nemzetközi Könyv Fesztivál, a Mediawave.

A Lengyel Intézet tevékenységéről egyre gyakrabban mondható el, hogy nem korlátozódik csupán a lengyel kultúra magyarországi bemutatására, hanem megpróbálja a magyar felet is teljes körű részvételre, vagyis e tevékenység tartalmának és formájának alkotó módon való asszimilálására késztetni. Ez az elgondolás volt az alapja annak, hogy együttműködés alakult ki lengyel és magyar művészek között, amely együttműködés eredményeként például egy egész sorozat lemez született, olyanok, mint a „PH Connection” lengyel-magyar dzsesszegyüttes „1” című lemeze (2002), a „Karłowicz-Weiner-Bacewicz-Orbán” az Erdődi Chamber Orchestra előadásában és Łukasz Borowicz vezényletével, a „Halo, Halo Dzieci Europy” /Halló, Halló, Európa Gyermekei/ (2003), és a „Posłóchejcie kamaradzi” /Hallgassátok jópajtások/ Joszko Broda együttese és a magyar Muzsikás ill. Téka együttes közös CD-je.

A Budapesti Lengyel Intézet, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a Nagymező utcát sétálóutcává alakították át, egyre gyakrabban nyitja meg kapuit késő éjszakába vagy inkább kora hajnalba nyúlóan a „Nyitott kapuk éjszakái” elnevezésű rendszeres programok keretén belül, s így válik a budapesti Broadway integráns részévé.

MÚLT ÉS JELEN

A világszerte működő lengyel intézetek közül az egyik legrégebbi alapítású budapesti Lengyel Intézet 2009-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Az eltelt évek azonban minden egyes korszakban más-más funkcionális és kommunikációs kihívást jeletettek az Intézet számára. Működését egy Múzeum körúti, 3-helyiségből álló lakásban kezdte meg 1939. május 24-én, s legfontosabb feladatává a II. világháború kitörését követően – történelmi kényszerűségből – a lengyel menekültek támogatása vált. A könyvhiány következtében az Intézet lett egyúttal a lengyel nyelvű könyvek, folyóiratok nem hivatalos szerkesztősége is. A háború után, 1951-ben – egy újabb kulturális egyezmény szellemében – „Lengyel Olvasóterem” néven nyitotta meg kapuit egy a Váci utcában. 1964 májusában ismét új korszak kezdődött az intézmény működésében: Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ néven a Nagymező u. 15-be költözött. A korszerűbb és tágasabb helyiség új lehetőségeket teremtett: az eddiginél nagyobb szerepet kapott a tájékoztatás, szimpóziumok, fórumok és találkozók rendezése, s kivételes elhelyezkedésének köszönhetően az Intézet a budapesti Broadway pezsgő életébe is szervesen bekapcsolódott. A rendszeres, saját székhelyen rendezett programok mellett azonban a külső helyszíneken, más kulturális intézményekkel közös szervezésben megvalósuló események is egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. 1994-ben vette fel az intézmény újra a Lengyel Intézet nevet, amely egyben új prioritásokat is jelzett: a kultúrák közötti párbeszéd és párhuzamok felkutatása került előtérbe. Ez az időszak egyúttal alapvető kommunikációs fordulat is az Intézet történetében. Létrejött az Intézet jól beazonosítható és könnyen felismerhető arculata, középpontjában a légies madarat formázó logóval, amelyet a Budapesten élő elismert lengyel grafikus- és plakátművész, Krzysztof Ducki tervezett. A kommunikációs fordulat következő lépése az internet mint kommunikációs felület meghódítása a honlap elindításával 2004-ben. 2010 pedig már az intézet arculati megújulásának éve: a hírportálszerű dinamikus honlap, a letisztultabb formanyelvet követő programfüzet, valamint a Lech Majewski által tervezett új, egységesített logó a Lengyel Intézet új, a kor kommunikációs elvárásainak megfelelő arculati elmei.

MISSZIÓ

A budapesti Lengyel Intézet jövőre ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A dinamikusan változó és fejlődő intézmény célja, hogy a két kultúra között újabb és újabb kapcsolódási pontokat keressen, hozzájárulva ezzel a magyar-lengyel nemzetközi párbeszéd serkentéséhez. Célunk egy olyan politikától független szellemi bázisként működni, mely nem pusztán a két nép művészeti és történelmi örökségének ápolásával foglalkozik, de egy élő, folyton mozgásban lévő és fejlődő kultúrát kíván bemutatni Magyarországnak. Más szóval intézményünk missziója  nemcsak a megőrzésre ás konzerválásra irányul, de elsősorban mediációs tevékenységre. Munkánk eredményeként  évente többtucat rendezvény által biztosítjuk, hogy a lengyel kortárs művészet legjava befogadók ezreihez juthasson el Magyarországszerte.

KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ – KAPCSOLATI TŐKE

Célkitűzéseink között nemcsak azt tartjuk szem előtt, hogy a kortárs lengyel kultúra széles körű magyarországi promócióját felvállalva megismertessük a magyar közönséggel a legkiemelkedőbb lengyel alkotásokkal, de igyekszünk a személyes találkozásoknak is teret biztosítani. Évente többtucat, különféle kultúrális területen tévékenykedő alkotót látunk vendégül lehetőséget teremtve ezzel a fiatal művészek kapcsolati tőkéjének növelésére, valamint tapasztalatszerzésre.

INTEGRÁCIÓ

A XX.-XXI. talán egyik legnagyobb vállalkozásának, a közös Európa megteremtésének eszménye minden EU tagállam ügye és érdeke. Épp ezért különösen fontosnak találjuk a kisebbségek, nemzetek, kultúrák közötti együttműködést, az egymásról való tudás elmélyítését,a folyamatos információáramlás segítését állami és civil szinten egyaránt. Nagy hangsúlyt fordítunk rá, hogy programjainkat a helyi kulturális képviseletekkel, szervezetekkel, állandó partnereinkkel együttműködésben hozzuk létre. Rendevzényeinket mindinkább törekszünk nívós, jól bejáratott magyar fórumok keretében, magyarországi, ill. nemzetközi fesztiválokon bemutatni. Ennek célja, hogy a sokszínű lengyel kultúrát megcsillantó produkciók a helyi művészeti életbe betagozódva, azzal együtt lélegezve kerülhessenek a magyar kulturális élet véráramába.

SZÍNES, INTERAKTÍV TÁRLATOK

A PLATÁN Galéria a XX. és XXI. század fordulóján született, a budapesti Lengyel Intézet fennállásának 60. évfordulóján. Lengyelország és Magyarország képzőművészei között már a hatvanas években kialakult egyfajta intenzív alkotói párbeszéd, különleges szimpátia. A felélénkülő érdeklődés és alkotói összefogás következtében több lengyel témájú kiállításra is sor került a ’70-es években. Így a Platán Galéria ennek a hagyománynak a folytatásaként tűzte ki céljául e két rendkívül gazdag örökségű, folyamatosan megújuló és fejlődő, innovatív alkotói irányvonalakat mutató kultúra közötti kapcsolat ápolását és erősítését. A galéria 1999. november 5-én nyitotta meg kapuit NAPLÓ-IN MEMORIAM PÉTER GÉMES (1951-1996) címet viselő kiállításával. Azóta az Adrássy út 32. szám alatt található kiállítóhelység évente számos lengyel és magyar képző-, iparművészeti tárlattal, installációval, videó-prezentációval, performanszokkal, csoportos és egyéni kiállítással és egyéb interaktív programmal várja a látogatókat. Együttműködünk a legrangosabb lengyel, illetve magyar művészeti központokkal, műhelyekkel, galériákkal és múzeumokkal.

Időről-időre egy-egy rendhagyó, hosszú távú kezdeményezéssel frissítjük fel a kiállítóhely működését. Így került sor a 2007-ben beinduló, s két éven keresztül működő „Mű-vész Pince prezentációira” a Platán Galéria kulturális célokra eddig fel nem használt pincéjében. A programsorozat alapkoncepciója az volt, hogy egy olyan alternatív kiállítóhelységet kínáljunk, mely lehetőséget nyújt azon „pályakezdő” fiatal alkotók bemutatkozására, akiknek egyáltalán nem, vagy csak kevés alkalmuk volt eddig szélesebb közönség előtti prezentációra.  A helyszín dinamikáját a kéthetes turnusokban cserélődő csoportos, illetve egyéni kiállítások és a hozzájuk minden esetben kapcsolódó társrendezvények (fiatal írók és költők felolvasóestje, szakmai beszélgetések a kiállított művészek részvételével, kísérleti- és rövidfilm vetítések, divatbemutatók, koncertek stb.) biztosították. A közel két éves projekt keretében, mintegy 5 csoportos kiállításnak adott helyet a Pince, és 24 egyéni alkotó mutathatta be munkáit. Másik fontos programciklus volt a „PÁRbeszéd”-sorozat, mely egy magyar és egy lengyel alkotó közös kiállításával kezdeményezett diskurzust a művészek között. A Platán Galéria új programsorozatot indított el 2010 februárjában, melyben a kiállítások közötti egyhetes szünetben az előadóművészet kap teret. Minden alkalommal egy-egy felkért magyar alkotó élhet a lehetőséggel, hogy a galéria terét és környezetét játéktérré alakítsa. A „Művészet kilátással” sorozatban a szervezők a kísérletezésre helyezik a hangsúlyt és az alkotókat arra ösztönözik, hogy ebben a nem színházi térben helyspecifikus akciókat, rövidebb- hosszabb performanszokat dolgozzanak ki. Nem cél egészestés előadások bemutatása, helyette azt szeretnék, hogy a közönség bátor és izgalmas kísérleteket láthasson, s adott esetben a felkért alkotót új oldaláról ismerhesse meg.

MÉG TÖBB IRODALOM

A Lengyel Intézet kiemelten fontosnak tartja, hogy évről-évre mind több lengyel irodalmi alkotás juthasson el a magyar olvasóközönséghez. Munkánkkal segítjük a magyarországi illetve lengyel könyvkiadók, az alkotók, műfordítók és irodalmi fórumok közötti kapcsolattartást, hozzájárulva ezzel a kortárs lengyel irodalom legfrissebb alkotásainak és fiatal elsőkönyveseinek bemutatkozásához, esetenként lengyel irodalmi klasszikusok újrakiadásához. Évente jelen vagyunk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, láthatóvá téve és összegyűjtve a felbecsülhetetlen értékű fordítói munka következtében megszülető éves könyvtermést, csakúgy mint a legfrissebb lengyel könyvújdonságokat. Fordítói szemináriumaink, időről-időre megrendezésre kerülő fordítópályázataink segítségével igyekszünk hozzájárulni a fiatal fordítók támogatásához, tapasztalataik elmélyítéséhez, valamint az új fordítógenerácó kineveléséhez.

A LENGYEL FILMMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGI PROMÓCIÓJA

A budapesti Lengyel Intézet kiemelten fontosnak tartja a lengyel filmművészet magyarországi promóciójának ügyét. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy a lengyel filmtermés legújabb alkotásai jelen lehessenek a különböző magyar fesztiválokon, filmszemléken, vagy épp az itteni televíziós csatornák műsorán. Annak ellenére, hogy a lengyel mozgókép jelenlegi helyzetét nem lehet összehasonlítani a ’60-as, 70’-es évek filmművészetének aranykorával, mégis fontosnak tartjuk, hogy évről évre átfogó képet adhassunk a kortárs lengyel film történetének alakulásáról.

A Lengyel Intézet egyik legsikeresebb állandó projektje, az 1994 óta Budapesten, illetve más városokban megrendezésre kerülő Lengyel Filmtavasz, mely a legfrissebb lengyel filmtermést legjavát mutatja be évről-évre a magyar közönségnek. A filmbemutatókhoz rendszerint egyéb érdekes attrakciók is társulnak, híres alkotók lengyel animációs-, illetve rövidfilmjei, dokumentumfilmek, vagy épp filmvászonról felcsendülő jazzmuzsika. A Lengyel Filmtavaszmára már betagozódott Budapest kulturális életébe, és kiemelt népszerűségnek és látogatottságnak örvend a nemzetiségi filmhetek sorában. Ezt támasztja alá az is, hogy sok esetben egy-egy szemle keretében bemutatott film olyan pozitív fogadtatásra talál, hogy vetítési jogát azonnal megvásárolja valamely televíziós csatorna.

A Lengyel Intézet másik ciklikus filmes rendezvénye a lengyel és történelem szakos hallgatók számára meghirdetett filmes szeminárium. Az elmúlt kilenc évben a Magyar Nemzeti Filmarchívum, valamint más budapesti kulturális intézetek közreműködése jóvoltából jónéhány féléves kurzus kerülhetett megrendezésre. Ezek közül a legnépszerűbbek a Szigorúen ellenőrzött filmek, A lengyel színészek magyar filmekben, Lengyel irodalmi adaptációk, Történelem a filmvásznon, A nemzeti identitás kezdetei, Azok az őrült hatvanas évek…, valamint a Lengyel kortárs színház: klasszikusok és újítók (TVP Színház) címet viselő szemináriumok voltak.

A lengyel filmművészet átfogó magyarországi promóciója mellett, fontos megemlíteni, hogy az Intézet támogatja a magyar filmes és újságíró szakma, kritikusok és disztribútorok lengyelországi látogatását, mely hozzájárul a magyar szakemberek olyan rangos eseményeken való részvételéhez, mint a Lengyel Játékfilm Fesztivál, a Krakkói Filmfesztivál, vagy épp az Era Nowe Horyzonty, ahol sokszor egy-egy alkotás olyannyira felkelti valamely televíziós társaság érdeklődését, hogy a csatorna megvásárolja a film vetítési jogát.

Együttműködünk továbbá az olyan rangos magyarországi filmfesztiválokkal, mint a Titanic, Mediawave, Dialektus, Cinefest, Cinepecs, Aniloque, Faludi, EUShort, Busho, valamint egyszeri filmes rendezvényekkel.

ZENE – SZÍNHÁZ –TÁNC 

Évente többtucat komoly- és könnyűzenei programot szervez a Lengyel Intézet, mely által lehetőség nyílik arra, hogy újító szellemiségű, friss és lendületes formációk mutatkozhassanak be a magyar közönségnek az ország legrangosabb fesztiváljain. Rendszeres együttműködő partnerei vagyunk olyan ciklikus rendezvényeknek, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Mediawave Fesztivál, valamint színvonalas zenei szemléknek, mint a Sziget Fesztivál, az EuroMed Music Fesztivál, UH Fest, Lamantin Jazz Fesztivál, MOL Budapest Jazz Fesztivál, Debreceni Jazz Fesztivál, Nagykanizsai Jazz Fesztivál,  Szentendrei Nyári Fesztivál. Rendszeresen együttműködünk a budapesti kulturális élet olyan kiemelt helyszíneivel, mint a MÜPA, Trafó, Millenáris Park, A38, Gödör, de ugyancsak nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy a programok a romkocsmák, alternatív szórakozóhelyek és klubok mellett, nagyobb tömegekhez is eljuthassanak, ezért. A Lengyel Intézet szívesen támogat mindenfajta alternatív, illetve civil kezdeményezést, mely újszerű szemszögből kívánja bemutatni a lengyel kultúrát. Az innovatív projektek közül mindenképp említésre méltó a KéM Csoport által szervezett Lengyel Együttesek Szemléje (LESZ) programsorozat, mely a lengyel zenei szcéna legújabb felfedezettjeit mutatta be a magyar közönségnek országszerte. Az intézmény hetvenéves fennállása óta számos világhírű lengyel előadót látott már vendégül, köztük Tomasza Stańko, Zbigniew Namysłowski, Piotr Anderszewski, Adam Pierończyk, Janusz Olejniczak, Piotr Paleczny, Leszek Możdżer, Michał Urbaniak, Krzysztof Knittel, Urszula Dudziak, Janusz Muniak, Krzysztof Ścierański, Nigel Kennedy, Jarosław Śmietana, Bernard Maseli, Tomasz Szukalski, Piotr Wojtasik, Piotr Baron, Krzysztof Popek, Paweł Kowalski, Zygmunt Krauze, Marcin Dylla, illetve olyan zenekarokat és együtteseket mint a NOSPR, Symfonia Varsovia, Filharmonia Pomorska, Orkiestra Beethovena, SBB, Sarakina, Żywiołak, Pink Freud, Motion Trio, Kroke, Cracow Klezmer Band, Warsaw Village Band, Trebunie Tutki, Mitch & Mitch, Miloopa, Orange The Juice és számos más kiváló zenei formáció.

A zenei fesztiválok mellett egyéb színházi, ill. táncfesztivállal is együttműködik az Intézet. Több alkalommal voltunk jelen az Orkesztika Alapítvány által 2000 óta rendszeresen megrendezésre kerülő SzólóDuó Táncfesztiválokon, együttműködtünk a Monotánc Fesztivállal, a Gesztus Fesztivállal, valamint az L1 Kortárs Táncfesztivállal. Számos színházi társulat, köztük a legendás a varsói Teatr Studio, és Teatr Rozmaitości, a Jerzy Grotowski Központ színházaként működő Teatr ZAR, a Varsói Nemzeti Színház, a krakkói Narodowy Stary Teatr, a legnicai Teatr Modjeska, a radomi Teatr Powszechny, a gdanski Balti Opera, a bydgoszczi Teatr Polski, a Teatr Ósmego Dnia, a Teatr Bióro Podróży, az Aurea Porta, a wroclawi Teatr Współczesny, a Teatr Węgajty,  az Akademia Ruchu, a Teatr Bretoncaffe, a varsói Teatr Montownia, a Teatr Strefa Ciszy, a Komuna Otwock is bemutatkozhatott a magyar közönségnek olyan nívós, ciklikus rendezvények keretében, mint a Kortárs Drámafesztivál, a MEZZO Operaverseny és Fesztivál, a Bárka Nemzetközi Színházi Fesztivál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a Budapesti Őszi Fesztivál.